Ökológiai csapdák kimutatása és hatástalanítása természetvédelmi eszközökkel alföldi tájakban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
128002
típus PD
Vezető kutató Mérő Thomas Oliver
magyar cím Ökológiai csapdák kimutatása és hatástalanítása természetvédelmi eszközökkel alföldi tájakban
Angol cím Detecting and disarming ecological traps by conservation measures in lowland landscapes
magyar kulcsszavak ökoszisztéma szolgáltatások, funkcionális konnektivitás, zöld infrastruktúra, indikátor faj, metapopuláció, populáció dinamika, populáció növekedési ráta, populáció életképesség, vizesélőhely kezelés
angol kulcsszavak ecosystem services, functional connectivity, green infrastructure, indicator species, metapopulation, population dynamics, population growth rate, population viability, wetland management
megadott besorolás
Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)70 %
Ortelius tudományág: Természetmegőrzés
Populációbiológia, antropológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)30 %
Ortelius tudományág: Populációs biológia
zsűri Ökológia és evolúció 1
Kutatóhely Vízi Ökológiai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
résztvevők Lengyel Szabolcs
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2021-08-31
aktuális összeg (MFt) 15.807
FTE (kutatóév egyenérték) 2.70
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az ökológiai csapdák alacsony minőségű élőhelyek, melyek jobban vonzzák az állatokat, mint a jó minőségű élőhelyek, és ahol az egyedek rátermettsége átlag alatti, mely miatt a populáció csökken majd kipusztul. Az ökológiai csapdák kimutatása rendkívül nehéz, mivel részletes adatok hosszú távú gyűjtését igényli párhuzamosan több populációból. A kutatás célja, hogy új ismeretekkel szolgáljon az ökológiai csapdák kialakulásának, működésének és kezelésének valamint a metapopulációk dinamikájára gyakorolt hatásának megértéséhez. A vizsgálat az ökológiai csapda fogalmát irodalmi áttekintés, megfigyeléses és kísérletes terepi vizsgálatok révén fejleszti tovább, melyek a csapdák kialakulásával, működésével és negatív hatásaik élőhelykezeléssel történő mérséklési lehetőségeivel foglalkoznak. A vizsgálat egy hosszú távú (9 éves), a nádirigónak egy 1178 km2-nyi intenzív mezőgazdasági régióban térbelileg elkülönült, hat élőhelytípusban, 50 helyszínen költő metapopulációjáról gyűjtött adatsorra épít, mely régióban több ökológiai csapda is valószínű. A vizsgálatban két éven át további adatokat gyűjtök a metapopuláció helyi populációiban a szaporodási sikerről, túlélésről, konnektivitásról és a növekedési rátáról. A vizsgálat új ismeretekkel szolgál az ökológiai csapdák létrejöttéről, a helyi állományokra és a metapopuláció dinamikájára gyakorolt hatásairól és ezen hatások mérsékléséről egy Európában gyakori tájban. Ezen ismeretek alapvetően fontosak az ökoszisztémák/élőhelyek helyreállításában, kezelésében és a zöld infrastruktúra létesítésében, amikor a mesterséges élőhelyeken gyakran alakulnak ki ökológiai csapdák, melyeket hatástalanítani szükséges a biodiverzitás védelmében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alap kérdése: Hogyan mutathatjuk ki és hatástalaníthatjuk az ökológiai csapdákat alföldi mezőgazdasági területeken? Ezen általános kérdésen belül a következő kérdésekre keresem a választ:
(1) Az 1. Vizsgálat (irodalmi áttekintés) kérdései:
Hogyan alakulnak ki és fejlődnek az ökológiai csapdák?
Milyen táj-léptékű tényezők befolyásolják az ökológiai csapdák kialakulását?
Mely élőhelyek, fajok és populációk jutnak leginkább ökológiai csapdába?
Mérsékelhetik-e természetvédelmi beavatkozások az ökológiai csapdák negatív hatásait?
(2) A 2. Vizsgálat kérdései (terepi megfigyeléses vizsgálat)
Hogyan befolyásolják az ökológiai csapdák a helyi populációkat és a metapopuláció egészét?
Mi a mechanizmus: a túlélést, a szaporodást vagy a diszperziót korlátozza az ökológiai csapda?
Milyenek a lokális populációk trendjei és milyen a forrás-süllyesztő metapopulációs dinamika?
(3) A 3. Vizsgálat kérdései (terepi kísérletes vizsgálat)
Hogyan mérsékelheti az élőhelykezelés az ökológiai csapdák negatív hatásait?
Csökken-e vagy eltűnik-e az ökológiai csapda a vizsgált fajnak kedvező élőhelykezelés esetén?
A faj életciklusának melyik szakaszát lehet legjobban célozni a kezeléssel?

A kutatás egy korábbi, kilenc éves adatsoron alapul, melyet a fenti kérdések célzott megválaszolásához szükséges további adatok gyűjtésével egészítek ki egy vizes élőhelyekhez kötődő specialista madárfaj helyi populációiból álló metapopulációjában az ökológiai csapdák kialakulásának, működésének és hatásainak megértése érdekében.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás a populációbiológiában, a metapopulációk forrás-süllyesztő dinamikájában és a természetvédelmi biológiában alapvető ismereteket nyújt az ökológiai csapdák kialakulásáról, működéséről és hatásairól. A kutatás új megközelítésekkel szolgál, melyek segítik az ökológiai csapdák felfedezését Európa mezőgazdasági tájain. A kutatás gyakorlati információkal szolgál az ökológiai csapdák negatív hatásainak védelmi eszközökkel történő mérséklési lehetőségeiről, azaz az ökológiai csapdák hatástalanításáról.

Az eredmények újak és érdekesek, mivel nagyon keveset tudunk az ökológiai csapdákról, melyek mindazonáltal egyre gyakoribbá válnak a természetes élőhelyek és tájak ember által történő, egyre növekvő mértékű átalakítása miatt. Tudásunk azért hiányos, mert az ökológiai csapdák kimutatása rendkívül nehéz, mivel ehhez hosszú távú, részletes, több populációban párhuzamosan gyűjtött adatok szükségesek, mely terepi kutatásokban ritka. A kutatás egy ilyen, kilenc éves adatsoron alapul, melyet a kutatás során a kérdések megválaszolásához szükséges további adatok gyűjtésével egészítünk ki.

Az eredmények rávilágítanak az ökológiai csapdák kialakulásáért felelős tényezőkre és azok alapján gyakorlati javaslatokat fogalmazok meg a mezőgazdasági tájakban elszigetelt vizes élőhelyek védelmére. Valószínű következtetés lesz, hogy a jó élőhely nem az, ahol sok állat szaporodik, hanem az, ahol a populáció növekedési rátája elég magas ahhoz, hogy más populációkat eltartson. Habár ezt a felismerést az elméleti, metapopulációs modelleken alapuló vizsgálatok gyakran hangoztatják, kevés az empírikus vizsgálat, ezért még nem került be a természetvédelmi gyakorlatba.

A vizsgálat ismeretei alkalmazhatóak az ökoszisztémák/élőhelyek helyreállításában, kezelésében és a zöld infrastruktúra projektekben Európában. A helyreállított ökoszisztémák és a zöld infrastruktúra elemei gyakran mesterséges élőhelyek (horgásztavak, csatornák), melyek ökológiai csapdává válhatnak, ha bevonzzák az állatokat, de rossz feltételeket biztosítanak azok szaporodásához és túléléséhez. A kutatás eredményei széles körben alkalmazhatóak lesznek arra, hogy a helyreállítás/kezelés és a zöld infrastruktúra kiépítése során ne hozzunk létre ökológiai csapdákat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az ökológiai csapdák olyan élőhelyek, melyek vonzóak az állatoknak, de rossz feltételeket biztosítanak azok szaporodásához és túléléséhez, mely az állományok csökkenéséhez és végső soron kipusztulásához vezet. A mezőgazdaság, urbanizáció és infrastruktúra terjedése révén az ember hosszú ideje elpusztítja, feldarabolja és lerontja a természetes élőhelyeket, melynek során gyakran hoz létre ökológiai csapdákat. A kutatás a csapdák kialakulásának és működésének jobb megértését, és kimutatásukra ill. hatástalanításukra szolgáló képességeink növelését célozza. Először szakirodalmi áttekintés keretében vizsgálom az ökológiai csapdák kialakulását és működését, majd egy terepi vizsgálatban tanulmányozom az ökológiai csapdák hatását egy vizes élőhelyekhez kötődő specialista madárfaj állományaira, melynek élőhelyei síkvidéki mezőgazdasági tájakban szétszórva találhatóak. Végül pedig egy terepi kísérletben vizsgálom, hogy az ökológiai csapdák hatásait mérsékelheti-e az élőhelyek kezelése. Az eredmények több tudományos területen is jelentősek lesznek (populáció-ökológia, természetvédelmi biológia) és alapinformációkkal szolgálnak, melyek segítenek bennünket abban, hogy felfedezhessük az ökológiai csapdákat és mérsékelhessük azok hatásait Európa mezőgazdasági tájain. Az eredmények továbbá jelentősek lesznek az ökoszisztéma- vagy élőhely-helyreállítási projektekben és a zöld infrastruktúra fejlesztésében Európában, ahol a mesterséges élőhelyek gyakran válnak ökológiai csapdává. Rendkívül fontos, hogy a helyreállítás/kezelés és a zöld infrastruktúra kiépítése során ne hozzunk létre ökológiai csapdákat. A kutatás ennek elkerülésében segít.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Ecological traps occur when poor habitats attract animals more than good habitats do and where individual fitness falls below the average, leading to population decline and local extinction. The identification of ecological traps as population sinks is difficult as it requires parallel long-term data from many populations. The aim of this study is to collect novel information to understand the emergence, functioning and management of ecological traps and their impacts on metapopulation dynamics. This study contributes to the development of the ecological trap concept by a literature review, and an observational and an experimental field study on the emergence and functioning of ecological traps and on how their negative impacts can be mitigated by habitat management. I will build on a long-term (9-year) dataset on a metapopulation of Great Reed Warblers (GRW) breeding at 50 sites of six wetland habitat types spatially segregated in a 1178-km2 intensive agricultural region where several ecological traps are suspected. I will collect additional data (2 years) on breeding success, survival, connectivity, and growth rate in local populations of the metapopulation. My study provides novel insights into how ecological traps emerge, how they impact local populations and metapopulation dynamics and how their impacts can be mitigated in wetlands isolated by vast agricultural lands, a landscape common in Europe. The knowledge gained will be essential in ecosystem/habitat restoration, management and in establishing Green Infrastructure in fragmented landscapes, where artificially created habitats often lead to ecological traps that need to be disarmed to protect biodiversity.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The fundamental question addressed is: How can we detect and disarm ecological traps in lowland agricultural landscapes? Within this general question, the following questions will be addressed:
(1) Questions for Study 1 (literature review)
How do ecological traps occur and develop?
What landscape-scale factors influence the emergence of ecological traps?
Which habitats, species and populations are more prone to get into ecological traps?
Can conservation measures mitigate the negative impacts of ecological traps?
(2) Questions for Study 2 (observational field study)
How do ecological traps influence local populations and the metapopulation as a whole?
What is the mechanism: do ecological traps constrain survival, reproduction or dispersal?
What are the trends in local populations and the source-sink dynamics of the metapopulation?
(3) Questions for Study 3 (experimental field study)
How can the negative impacts of ecological traps be mitigated by habitat management?
Do ecological traps decline or disappear if habitat is managed to benefit the model species?
Which stage of the life cycle of the species is best addressed by management?

I will build on a previous, 9-year dataset and will collect additional data specifically required to address the above questions in local populations of a metapopulation of a wetland specialist bird species to facilitate our understanding of how ecological traps emerge, function and impact species and how these impacts can be mitigated by conservation action.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This study provides valuable insights into the emergence, functioning and impacts of ecological traps, which will represent fundamental new knowledge in population ecology, metapopulation source-sink dynamics and conservation science. The study will provide novel approaches to aid the discovery of ecological traps in agricultural landscapes in Europe and will also inform practice on how the negative impacts of ecological traps can be mitigated by conservation, i.e., how ecological traps can be disarmed.

The results will be novel and interesting because very little is known about ecological traps, which are nevertheless becoming more common with the increasing human modification of natural habitats and landscapes. We know little on ecological traps because they are difficult to detect as it requires long-term, detailed datasets collected in parallel in many local populations, which is rarely done in field studies. This study is founded on such a nine-year dataset, which will be expanded to include all information necessary to address my research questions.

I will use the findings to elucidate the factors responsible for the emergence of ecological traps and to develop practical recommendations for the conservation of wetlands isolated in agricultural landscapes. One likely implication is that good habitats are not where many animals breed but where the growth rate of the population is high enough to support populations in other habitats. Although this recognition has often been voiced in theoretical, metapopulation-modelling studies, there is a lack of empirical studies and it thus has yet to break through into conservation practice.

Knowledge from this study can be used in ecosystem/habitat restoration, conservation management and in establishing the Green Infrastructure (GI) of Europe. Restored ecosystems and GI elements often involve artifical habitats (e.g. fishing ponds, canals), which develop into ecological traps because they are attractive to animals yet provide suboptimal conditions for their reproduction or survival. The results of this study will be widely applicable to make sure that by restoration/management and by establishing GI we are not creating ecological traps in the landscape.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Ecological traps are habitats that are attractive to animals but which provide poor conditions for their reproduction and survival, which will lead to the decline and eventual extinction of the population. With the spread of agriculture, urbanisation and infrastructure, humans have long been destroying, fragmenting and degrading natural habitats, often creating ecological traps for many species. This study aims to better understand how ecological traps emerge and operate and to increase our ability to detect and disarm them. I will first compile a literature review on how ecological traps occur and function in lowland agricultural landscapes and then will conduct a field study on how ecological traps influence the populations of a wetland specialist bird whose habitats are scattered in a lowland agricultural landscape. Finally, I will set up a field experiment to study how the impacts of ecological traps can be mitigated by management of the habitats. The results will be relevant in several areas of science (population ecology, conservation biology) and will provide basic information which will help us to better detect ecological traps and to efficiently mitigate their effects in European agricultural landscapes. In addition, the results will also be relevant for practice. Ecosystem or habitat restoration projects and the development of the Green Infrastructure (GI) are important policy goals in Europe, however, many of these man-made habitats often become ecological traps. It is highly important to make sure that by restoration/management and by establishing GI we are not creating ecological traps in the landscape. This study provides knowledge to avoid this.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázat jelentős konzervációökológiai eredményekhez és új kérdésekhez vezetett. Habár, világszerte 520 publikáció említi vagy elemzi az ökológiai csapda hipotézist, ismereteink erről még kicsik. A jelen ismeretek szerint, az ökológiai csapdák bárhol, bármikor kialakulhatnak, leginkább az élőhely antropogén jellegű zavarása miatt. Az ökológiai csapdák felismerése élőhely kezeléses, restaurációs, vagy élőhely-konzervációs programok keretében nélkülözhetetlenek a jövőben. Az antropogén eredetű csatorna élőhelyek tipikus ökológiai csapda a nádirigó számára. A nád jó fizikai tulajdonságai nagy mennyiségben vonzzák e faj egyedeit a szaporodási időszakban, de a szaporulat alacsony marad (süllyedő populáció), a magas kakukk parazitálás és ragadozás miatt. A csatornák erdősávjainak kezelésével, csökkenthető a csapda hatás, és növelhető a lokális faji diverzitás. A klímaváltozás okozta aszály, a természetes mocsarakban fellépő vízdeficit ökológiai csapda, ugyancsak alacsony szaporulatot eredményez. A „süllyedő populációk” utánpótlása nem valószínű, hogy a közeli lokális „forráspopulációkból” származik. A kutatásaink szerint vizes élőhelyek, fontos összekötő elemek az intenzíven művelt tájban, zöld folyosók részei, vándorló állatok pihenő és táplálkozási helyei, és a populációk közötti génáramlás fontos elemei. A kutatás eredményeiből 9 cikk jelent meg WoS folyóiratokban (összes IF: 16.8), ebből 4 db a Scimago Journal Rank szerinti D1-es, 4 db pedig Q2-es folyóiratban.
kutatási eredmények (angolul)
Our project lead to significant results and new questions in conservation ecology. Although 520 publications discuss the ecological trap hypothesis worldwide, our knowledge remains poor. Ecological traps are able to appear at any time and anywhere, mostly due anthropogenic disturbances of habitats. The recognition of ecological traps are of crucial importance, particularly in future habitat management, habitat reconstruction and habitat conservation programs, respectively. The linear anthropogenic wetlands such as canals are typical ecological traps for the Great Reed Warbler. The good reed quality attracts many adult birds to breed, but because of the high Cuckoo brood parasitism rate and high predation rate, the breeding success remains very low. The management of the forest belts along such canals can reduce the trap effect and increase local species diversity. Due to the climate change, the water deficit causes ecological trap in natural marshes for the Great Reed Warbler reducing the breeding success. According to our results, the supply of adult birds in the sink populations, does not origin from local source populations. The wetland habitats provide connectivity in agricultural landscapes, they are part of the green corridors, provide feeding and resting opportunities to migrating animals, and ensure smooth gene flow among populations. We published 9 WoS papers (sum IF: 16.8), and according to the Scimago Journal Rank 4 of them are graded as D1 and 4 are graded as Q2.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128002
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Mérő Thomas Oliver, Málnás Kristóf: The first record of Piscicola fasciata (Hirudinea: Pisciolidae) from Serbia and recommendations for sampling, ACTA ZOOLOGICA BULGARICA 71: (1) pp. 129-132., 2019
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun: The effects of reed density, surface and management on the probability of Cuckoo (Cuculus canorus) parasitism on Great reed warbler (Acrocephalus arundinaceus) nests, ETHOLOGY ECOLOGY & EVOLUTION 31: (1) pp. 98-104., 2019
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun: Unusual nests in the Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus): reuse of nests in the same season and unusual forms of nest construction, ARDEA 107: (1) pp. 93-96., 2019
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun, Varga Katalin, Lengyel Szabolcs: Reed management influences philopatry to reed habitats in the Great Reed-Warbler (Acrocephalus arundinaceus), CONDOR 120: (1) pp. 94-105., 2018
Mester Béla, Mérő Thomas Oliver: Unusual Fishing Behavior of the Eurasian Sparrowhawk (Accipiter nisus), JOURNAL OF RAPTOR RESEARCH 52: (1) pp. 112-114., 2018
Mérő Thomas Oliver, Málnás Kristóf: The first record of Piscicola fasciata (Hirudinea: Pisciolidae) from Serbia and recommendations for sampling, ACTA ZOOLOGICA BULGARICA 71: (1) pp. 129-132., 2019
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun: The effects of reed density, surface and management on the probability of Cuckoo (Cuculus canorus) parasitism on Great reed warbler (Acrocephalus arundinaceus) nests, ETHOLOGY ECOLOGY & EVOLUTION 31: (1) pp. 98-104., 2019
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun: Unusual nests in the Great Reed Warbler (Acrocephalus arundinaceus): reuse of nests in the same season and unusual forms of nest construction, ARDEA 107: (1) pp. 93-96., 2019
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun, Varga Katalin, Lengyel Szabolcs: Wing size-related habitat choice of Great Reed Warbler females: the role of habitat quality and management, Avian Conservation & Ecology 15 (1):22, 2020
Mester Béla, Szepesváry Csaba, Szabolcs Márton, Mizsei Edvárd, Mérő Thomas Oliver, Málnás Kristóf, Lengyel Szabolcs: Salvaging bycatch data for conservation: Unexpected benefits of restored grasslands to amphibians in wetland buffer zones and ecological corridors, Ecological Engineering 153: 105916, 2020
Lengyel Szabolcs, Mester Béla, Szabolcs Márton, Szepesváry Csaba, Szabó Gyula, Polyák László, Boros Zoltán, Mizsei Edvárd, Málnás Kristóf, Mérő Thomas Oliver, Aradi Csaba: Emergence of the habitat diversity paradigm in terrestrial ecosystem restoration, Restoration Ecology DOI:, 2020
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun, Varga Katalin, Lengyel Szabolcs: Wing size-related habitat choice of Great Reed Warbler females: the role of habitat quality and management, Avian Conservation & Ecology 15 (1):22, 2020
Mester Béla, Szepesváry Csaba, Szabolcs Márton, Mizsei Edvárd, Mérő Thomas Oliver, Málnás Kristóf, Lengyel Szabolcs: Salvaging bycatch data for conservation: Unexpected benefits of restored grasslands to amphibians in wetland buffer zones and ecological corridors, Ecological Engineering 153: 105916, 2020
Lengyel Szabolcs, Mester Béla, Szabolcs Márton, Szepesváry Csaba, Szabó Gyula, Polyák László, Boros Zoltán, Mizsei Edvárd, Málnás Kristóf, Mérő Thomas Oliver, Aradi Csaba: Emergence of the habitat diversity paradigm in terrestrial ecosystem restoration, Restoration Ecology DOI:, 2020
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun, Malbaša Dora, Lengyel Szabolcs: Long-eared Owls (Asio otus) prey on roosting flocks of Fieldfares (Turdus pilaris), JOURNAL OF RAPTOR RESEARCH 55: p. &., 2021
Lengyel Sz, Mester B, Szabolcs M, Szepesváry Cs, Szabó Gy, Polyák L, Boros Z, Mizsei E, Málnás K, Mérő TO, Aradi Cs: Restoration for variability: Emergence of the habitat diversity paradigm in terrestrial ecosystem restoration, RESTORATION ECOLOGY 28: (5) pp. 1087-1099., 2020
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun: Town avenues as flight corridors for Long-eared Owls (Asio otus), ORNIS HUNGARICA 28: (2) pp. 19-23., 2020
Žuljevic Antun, Mérő Thomas Oliver: Die Vogelberingung in Serbien im historischen Überblick, Ornithologische Mitteilungen 71: (1-2) pp. 39-44., 2019
Mérő Thomas Oliver, Žuljević Antun, Varga Katalin, Lengyel Szabolcs: Reed management influences philopatry to reed habitats in the Great Reed-Warbler (Acrocephalus arundinaceus), CONDOR 120: (1) pp. 94-105., 2018



vissza »