 |
A magyarországi közösségi szállásadás földrajzi vizsgálata
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128015 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Dudás Gábor |
| magyar cím |
A magyarországi közösségi szállásadás földrajzi vizsgálata |
| Angol cím |
Geographical examination of peer-to-peer accommodations in Hungary |
| magyar kulcsszavak |
közösségi szállásadás, sharing economy, Airbnb, GIS, social geography |
| angol kulcsszavak |
peer-to-peer accommodation, sharing economy, Airbnb, GIS, social geography |
| megadott besorolás |
| Társadalomföldrajz: a természeti környezet és a társadalom kapcsolata (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % |
|
| zsűri |
Földtudományok 2 |
| Kutatóhely |
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2020-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
10.538 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.11 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja, hogy feltárja és elemezze a közösségi szállásadás elterjedéséhez kapcsolódó térbeli, társadalmi, gazdasági hatásokat és konfliktusokat Magyarországon. A vizsgálat aktualitását az adja, hogy a technológiai- és a fogyasztási szokások változásának hatására az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítanak a peer-to-peer elven működő online megosztó platformok, amelyek a „normál” piaci logikától eltérő működésüknek köszönhetően számos területen hatnak a fogyasztási szerkezetre, az árakra és egyre jelentősebb kihívást jelentenek a hagyományos piaci szereplőknek. Ennek a jelenségnek a részét képezik a közösségi szállásadó platformok (pl. Airbnb, Couchsurfing) is, amelyek megítélése azonban gyakran ellentmondásos, hiszen a gazdasági és egyéb előnyeik mellett, elterjedésük számos konfliktussal, problémával is jár, ugyanis a közösségi szállásadás szereplői nem csupán versenytársat teremtenek a hagyományos szállásadó szektornak, hanem hatást gyakorolnak az adott térség turizmusára, gazdaságára, valamint az ingatlan- és albérlet piacára is.
A fenti célok érdekében komplex, elsősorban kvantitatív módszertani bázisra építve vizsgálom a magyarországi településeken a közösségi szállásadás megjelenését és a jelenséghez kapcsolható társadalmi- és térfolyamatokat. Mindennek keretein belül célom, hogy kiegészítsem és továbbgondoljam az eddig elsősorban térbeli hatásokra fókuszáló hazai és nemzetközi földrajzi vizsgálatokat, átfogó képet adjak a közösségi gazdaság komplex hatásairól és a kapcsolódó konfliktusokról, továbbá rávilágítsak, hogy milyen társadalomföldrajzi problémákat és kihívásokat generál a közösségi szállásadás elterjedése Magyarországon.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás célja annak feltárása, hogy a közösségi szállásadáshoz kapcsolható eltérő piaci mechanizmusok és dinamikus változások, hogyan változtatják meg a rövid-távú szálláshelyek piacát Magyarországon, és hogyan alakítják a földrajzi teret. Ehhez vonatkozóan több egymással összefüggő kérdésre keresem a választ:
1. Milyen közösségi szállásszolgáltatók vannak jelen a magyarországi piacon? Hol koncentrálódnak a szolgáltatásaik, és miként alakítják át a magyar szállásadó piacot különböző földrajzi léptékeken (helyi, regionális, országos)? Kimutathatóak-e település-specifikus vagy szálláshely-specifikus árkülönbségek a két szektor kínálatát figyelembe véve hazánkban? Ha igen, milyen mértékű a különbség, és mely szálláshelytípusok a leginkább érintettek, és miért?
2. Hogyan hat a közösségi szállásadás megjelenése az ingatlan- és albérlet piacra? Megfigyelhetőek-e hazánkban is azok a lakáspiachoz köthető folyamatok, konfliktusok, amelyeket több nyugati városban is leírtak, és ha igen, milyen magyar válaszok születnek e hatások kezelésére?
3. Milyen mértékű a közösségi szállásadás elterjedtsége és használata a magyar emberek körében? Kik veszik igénybe a közösségi szállásadó oldalakat hazánkban? Miért választják az emberek a közösségi szállásadást a hagyományos szállásokkal szemben? Melyek a fő motivációk?
4. Milyen a magyar emberek viszonyulása a közösségi szállásadó oldalakhoz? Milyen konfliktusok és dilemmák szerepelnek a médiában a közösségi szállásokkal kapcsolatban? Megfigyelhetőek-e hazánkban is azok a folyamatok, konfliktusok, amelyeket a külföldi városokban is leírtak, és ha igen, hogyan kezelik a problémákat a döntéshozók különböző területi szinteken?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tervezett kutatásban a különböző mechanizmusok hagyományos és közösségi szállásadó szektorra gyakorolt hatásait vizsgálom Magyarországon különböző földrajzi léptékeken. Az általam tervezett kutatás új eredményeket ígér a közösségi szállásadó platformok komplex, térbeli és társadalmi vizsgálata révén és hozzájárul a transzdiszciplináris tudományos diskurzusokhoz a közösségi szállásadó platformok sokszínűségével és működésével kapcsolatban, továbbá segít annak a megértésében, hogy milyen válaszok születnek a közösségi szállásadás hatásaira különböző kontextusokban. Ezenfelül, a kutatás további jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak egy kitüntetett városra fókuszálva vizsgálja a közösségi szállásadó piacot, hanem egy komplex társadalomföldrajzi kutatás keretein belül különböző területi szinteken (települési, regionális, országos) tárja fel - egész Magyarországot figyelembe véve - a jelenséghez kapcsolható társadalmi-gazdasági hatásokat, és hogy ezek hogyan formálják az egyes településeket. Ennek következtében a magyar mechanizmusokat nemzetközi kontextusba lehet helyezni, így a nyugati és a magyar folyamatok összehasonlíthatóvá válnak. A vizsgálat továbbá feltárja a turizmus, a szállásadó szektor, az albérlet- és ingatlanpiac összefüggéseit, és egy átfogó képet ad, hogy a közösségi szálláshelyek hogyan alakítják az egyes települések térbeli-társadalmi struktúráját is. Ezen túlmenően az eredmények tovább gazdagíthatják ismereteinket a közösségi gazdaságról és közösségi szállásadást használó emberek motivációiról, megosztási hajlandóságukról, és hozzájárulhat annak a megértéséhez – a magyar emberek válaszain véleményén keresztül -, hogy a fogyasztók miért vesznek részt ebben az új kereskedelmi és fogyasztási formában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Napjainkban egyre nagyobb teret hódít az a technológiai-gazdasági jelenség, amit legtöbben csak közösségi gazdaság (sharing economy) jelenségével azonosítanak. A közösségi gazdaság égisze alá tartozó vállalatok (peer-to-peer online platformok) az Internet és az infokommunikációs technológiák által kínált lehetőségek révén megváltoztatják a fogyasztási szokásokat, és jelentős hatást gyakorolnak a gazdaság és a társadalom térbeli működésére is. A közösségi gazdaság meghatározó szereplőinek jelentős része az utazás és a turizmus területén működnek, közülük is kiemelkednek a közösségi szállásadó oldalak, mint az Airbnb, Couchsurfing, vagy éppen a HomeAway, amelyek teljes lakások vagy szobák kiadását teszik lehetővé alapvetően rövid-távra turisztikai céllal. A közösségi szállásadás Magyarországon is jelentős szereplővé nőtte ki magát, így komoly hatással van az ország turizmusára, az emberek utazási szokásaira, valamint versenyhelyzetet teremt hagyományos szállásadó szektor számára. Ehhez kapcsolódóan a kutatás fő célkitűzése, hogy a nemzetközi tudományos diskurzusokhoz igazodva, feltárja és elemezze a magyarországi közösségi szállásadó piacot, valamint társadalomföldrajzi szempontból megvizsgálja, különböző térbeli kontextusban, széles, kvantitatív és kvalitatív módszereket is magában foglaló módszertani bázisra építve a jelenség generálta komplex hatásokat és konfliktusokat. Ennek a keretein belül vizsgálat feltárja, hogy mely településeken, hol koncentrálódnak a közösségi szállásadó platformokon kínált szállások, rávilágítva arra, hogy mely területeket vagy városrészeket érintik leginkább az esetleges negatív vagy pozitív hatások.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the proposed project, my aim is to reveal and analyse the spatial, social, and economic impacts and conflicts related to the proliferation of peer-to-peer accommodation sector in Hungary. The actuality of the study is that, in recent years, changes in technology and in consumption habits enabled and facilitated the emergence of peer-to-peer online platforms, which, by operating differently from ‘normal’ market logic affect the economy, the consumption structure, and prices in many ways creating new challenges for the traditional market players. Peer-to-peer accommodation platforms (like Airbnb or Couchsurfing) are also part of this phenomenon. However, despite its economic and other benefits, their judgment is often controversial, since the spread of peer-to-peer accommodation platforms generate numerous conflicts and problems. Namely, they emerge as a competitor for the traditional market players and also have an impact on tourism, on the economy, and on the real estate and rental market of a given area.
According to the goals of the study, to analyse socio- and spatial processes related to peer-to-peer accommodation, the research will be based on complex, primarily quantitative methodological basis. Within this framework, my aim is to contribute to academic discourses about peer-to-peer accommodation and further develop Hungarian and international studies since they are focusing chiefly on spatial effects. Thus, I can provide a comprehensive picture of the complex impacts of the phenomenon and reveal the social geographical problems and conflicts generated by peer-to-peer accommodation in Hungary.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The question I put in focus is how the different market mechanism of peer-to-peer (P2P) accommodations are changing the short-term accommodation market of Hungary, and how they shape geographical space. Regarding this, our proposed research seeks to answer the following interconnected questions:
1. Which P2P accommodation providers are present in Hungary? Where are their services concentrated, and how they shape the accommodation market on different geographical scales (local, regional national) in Hungary? Is there any settlement-specific or accommodation-specific price difference considering the supply of the two sectors in Hungary? If yes, up to what extent is this difference and which accommodation types are the most affected, and why?
2. How do the P2P accommodations influence the real estate- and rental market? Do the processes and conflicts observed in several international cases related to housing market manifest in Hungarian cities as well? If yes, how are the problems managed?
3. How widespread is the use of P2P accommodation among Hungarian people? Who is using peer-to-peer accommodation sites in Hungary? Why people choose to stay in P2P accommodations and what are their main motivations for choosing P2P accommodations instead of a different form of accommodation?
4. What are the public attitudes towards P2P accommodations? Which elements and conflicts of peer-to-peer accommodations are mentioned in the public media? Do the processes and conflicts observed in several Western European and American cities manifest in Hungarian cities as well? If so, how are such conflicts managed and counteracted by decision-makers in different spatial contexts?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In the proposed basic research, I focus on different mechanism affecting the traditional and peer-to-peer accommodation market in Hungary on different geographical scales. The planned research promises new results about the complex socio-spatial impact of peer-to-peer accommodations and contributes to transnational academic discourses about the nature and diversity of the peer-to-peer accommodation companies, and about the different responses to the impacts of these accommodation providers in different socio, economic, and spatial contexts. Moreover, within the framework of a complex social geography study, it not only focuses on the P2P accommodation market of a single city but analyses the processes for a whole country (Hungary) on different scales (local, regional, national) outlining what socio-spatial processes and how they are forming the cities. Thus, the Hungarian mechanisms could be placed in international context and the western and Hungarian processes became comparable. Moreover, the research will offer an opportunity to reveal the actual conditions of the Hungarian accommodation sector, rental- and real estate market, and gives a comprehensive view how peer-to-peer accommodations shape the socio-spatial structure of cities. Furthermore, it will show the correspondence between tourism, housing and rental market, and the accommodation market. In addition, the results can further the nascent understanding of motivations of using peer-to-peer accommodations and sharing economy services, as it highlights the preferences and motivations of Hungarian P2P accommodation users, and contributes to understand why consumers participate in this new form of commerce.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In recent years, an economic-technological phenomenon the so-called the sharing economy has spread all over the world. Taking advantage of the Internet and communication technologies, sharing economy companies (peer-to-peer online platforms) are changing consumer habits and have a significant impact on the spatial operations of the society and economy as well. Peer-to-peer marketplaces associated with the sharing economy operate particularly within the field of travel and tourism. Among them, peer-to-peer accommodation platforms like Airbnb, Couchsurfing, or just HomeAway stand out, which enable individuals to share and distribute access to excess capacity of accommodations essentially for short-term tourism purposes. Peer-to-peer accommodation platforms became major players in Hungary as well, having a significant impact on the country’s tourism, on people travel habits, as well as creating a competitive environment for the traditional accommodation sector. In connection, the main aim of the study is - in line with international academic discourses - to examine the Hungarian peer-to-peer accommodation market in different spatial contexts. Thus, the issue will be analysed from a social geographical point of view based on a diverse range of quantitative and qualitative methods in order to reveal the complex impacts and conflicts generated by the phenomenon. Within this framework, the study will outline on which cities and where are peer-to-peer accommodation listings located highlighting those areas and neighbourhoods, which may be mostly affected by possible positive or negative impacts.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
