 |
Hogyan imádkozott a korai egyház? A legkorábbi keresztény imák papiruszon
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128355 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Tóthné Mihálykó Ágnes |
| magyar cím |
Hogyan imádkozott a korai egyház? A legkorábbi keresztény imák papiruszon |
| Angol cím |
How the Old Church Prayed: The Earliest Christian Prayers on Papyrus |
| magyar kulcsszavak |
szövegkiadás, korai kereszténység, papirusz, ima, liturgia |
| angol kulcsszavak |
text edition, early Christianity, papyrus, prayer, liturgy |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Történeti nyelvészet | | Vallástudomány/Hittudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: A keresztény egyház története |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
Vallástudományi Központ (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2019-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
5.269 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.29 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az Egyiptomból származó papiruszok egyedülálló mértékben árnyalják a korai kereszténység történetének számos fontos kérdéséről alkotott elképzelésünket, így többek között a bibliai kánon kialakulásának történetét, az ortodoxia formálódásának folyamatát, vagy a szerzetesség kezdeteit. Hasonlóan jelentős lehetne a hozzájárulásuk a kora keresztény istentisztelet megismeréséhez is. Több, mint harminc, a 3.-5. századból származó papirusz őrzött meg számunkra ógörög nyelvű imákat és himnuszokat, melyek változatossága és szépsége figyelemre méltó. A papiruszokat azonban, melyek sokszor töredékesen maradnak ránk, és nehezen olvasható kézírással, nem sztenderd nyelven íródtak, csak alapos filológiai munkát követően lehet felhasználni mint a korai keresztényég forrásait. Pontos átírást, fordítást, és részletes kommentárt igényelnek, amely garantálja megbízható rekonstrukciójukat és értelmezésüket a korszak intellektuális és teológiai irányzatainak tükrében. Míg más korai keresztény papiruszok már elérhetők ilyen alapos kiadásokban, az imák kiadásai sokszor elavultak és nem tartalmaznak fordítást vagy kommentárt. Projektem célja, hogy egy kötetbe gyűjtse össze a papiruszon fennmaradt legkorábbi imákat, hogy ezáltal elérhetővé tegye őket a különböző tudományterületek kutatói számára megbízható átírással, angol nyelvű fordítással, és bőséges kommentárral együtt. A nyomtatott kiadás mellett a szövegeket és a fordításokat egy ingyenes on-line adatbázisban, a litpap.info-n is közzé fogom tenni. A magyar nagyközönséggel pedig meg fogok ismertetni magyar fordításban egy válogatást a legszebb kora keresztény imákból.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hogy imádkozott a korai egyház? Milyen imákat őriznek meg számunkra a legkorábbi kéziratok? Ki másolta és használta ezeket a kéziratokat? Milyen közösségi és magán imaalkalmak keretében mondták el a bennük fennmaradt imákat? Hogyan kapcsolódtak a szövegek a korszak intellektuális és teológiai trendjeihez? És hogyan viszonyultak egymáshoz a "liturgikus" és "mágikus” imák? Az ógörög nyelvű keresztény imákat megőrző papiruszok, melyek a legkorábbi ránk maradt imádságoskönyvek töredékei, különösen fontos források ezen kérdések megválaszolásához. Tanulmányozásuk interdiszciplináris megközelítést igényel, amely során a különböző tudományterületek módszerei a papiruszok különböző aspektusaiba engednek betekintést. Alapos filológiai munkára van szükség ahhoz, hogy a szövegeket feltárjam, rekonstruáljam, és fordításban elérhetővé tegyem. A digitális bölcsészet segítségével a szövegeket még könnyebben elérhetővé és kereshetővé fogom tenni egy on-line adatbázisban. A kéziratok papirológiai tanulmányozása és az Új Filológia perspektívája a papiruszok írnokainak és használóinak kultúrájába enged betekintést, és visszahelyezi a kéziratokat társadalmi és történeti kontextusukba. Az összehasonlító liturgiai kutatások abban segítenek, hogy megállapítsam a liturgikus alkalmakat, amelyeken ezek az imák elhangoztak. A teológia és a vallástörténet módszertana pedig ahhoz szükséges, hogy a szövegekhez írt kommentárban el tudjam őket helyezni a kor intellektuális és teológiai irányzatainak kontextusában. Végül a történeti perspektíva segítségével a „liturgikus” és „mágikus” imák közti kapcsolat feltárására teszünk kísérletet.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A korai keresztény papiruszok széles körben ismertek és fontos forrásnak számítanak a korai egyháztörténet kutatói számára. Az utóbbi időben számos csoportjukat gyűjtötték korpuszokba (például a bibliai amuletteket (Jones 2015) vagy az Oxyrynchos városbeli korai keresztény közösség teljes ránk maradt dokumentációját (Blumell és Wayment 2015)), így ezek a források könnyen elérhetők a kutatók számára. A papiruszon fennmaradt imádságoknak azonban nincsen ilyen korpuszuk, így a tudomány elhanyagolja őket. A korai keresztény liturgia kutatói csak néhány darabot ismernek, míg más, hasonlóan érdekes imák elavult kiadásaik miatt észrevétlenek maradnak. Két friss tanulmány (Maravela 2014 és Avdokhin 2016) használta ugyan forrásként a papiruszon fennmaradt imákat, de nem vettek észre számos érdekes szöveget, másokat pedig félreértettek. Maravela és Avdokhin munkái jelzik a forrásokban rejlő lehetőséget, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy megfelelő kiaknázásukhoz egy jó kiadásra lenne szükség, melyet projektem pótolni fog. A szövegek bevitele egy on-line adatbázisba tovább fogja növelni azok elérhetőségét. Egy jó kiadás megjelenése várhatóan fel fogja hívni a különböző területek kutatóinak (történészeknek, teológusoknak, vallástörténészeknek) a figyelmét erre az eddig elhanyagolt forrásanyagra. A kéziratok másolásának és használatának társadalmi kontextusban történő kutatása, illetve a „mágikus” és „liturgikus” imák kapcsolatának vizsgálata egy új forráscsoport bevonásával új szempontokat fog hozni a korai kereszténység tanulmányozásába. A magyar fordítás pedig azt fogja biztosítani, hogy ezek az érdekes és szép korai keresztény alkotások a társadalom minél nagyobb részét elérjék.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 3.-5. századi keresztények által írt legszebb és legérdekesebb imák egy jelentős részét az Egyiptom száraz homokjában fennmaradt papiruszok őrizték meg számunkra. Ezeket az imákat, melyeket ógörögül, a korabeli egyház hivatalos nyelvén írtak, a keresztények későbbi generációi nem használták, így idővel elfelejtődtek, és csak a papiruszoknak köszönhetjük, hogy megismerhettük őket. Ezek a szövegek arról tanúskodnak, hogy hogyan imádkoztak Istenhez a korai egyház egyszerű hívei az egyiptomi falvakban és városokban a reggeli közös imádságon, a misén, vagy nehéz pillanataikban. A kutatónak, aki újra napvilágra szeretné hozni ezeket az imákat, meg kell birkóznia a másfél ezer év alatt az egyiptomi homokban megrongálódott papiruszok elolvasásának időigényes és fáradságos feladatával. A szövegek jobb megértése érdekében továbbá el kell helyeznie ezeket a szövegeket a korai keresztények imaalkalmaiban. A kézirat külső jellegzetességei, például az íráskép gondossága, sokat elárulnak a hozzáértő szemnek a kézirat készítőiről és használóiról, míg a szövegek egyes kifejezései a kor intellektuális és teológiai vitáira világítanak rá. A komplex kutatás, amelyet ezen szövegek feltárása és értelmezése megkíván, a tudományos közösség számára egy kötetet fog eredményezni, amely ezen papiruszon fennmaradt korai imákat fogja összegyűjteni görög szöveggel, angol fordítással és kommentárral. A nagyközönség pedig magyar fordításban kap majd kézhez egy válogatást a legszebb korai keresztény imádságokból.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Papyri from Egypt have had a unique potential to nuance our understanding of several important aspects of the history of early Christianity, including the formation of the biblical Canon, the emergence of orthodoxy, or the beginnings of monasticism. They have an equal, but yet unexplored potential to enrich our knowledge of early Christian worship practices. Over thirty papyri from the third to fifth centuries are known with texts of worship in ancient Greek, which are remarkable in variety and in beauty. However, papyri, which come to us often fragmented, written in difficult-to-read hands and in non-regular language, require a thorough philological work before they can be accessed as a source of early Christianity. They are in need of a precise transcription, a translation, and a detailed commentary, which ensures a reliable reconstruction and interpretation in light of the intellectual and theological currents of the day. While for other papyri witnessing early Christianity in Egypt such editions have been made available, the editions of prayers are often outdated and lack a translation and a commentary. The aim of this project is to bring together the earliest prayers preserved on papyrus in one volume in order to make them accessible to researchers from various fields by providing them with a reliable transcription, an English translation and ample commentary. Besides the print publication, a digital publication of the texts and the translations in the open access on-line database litpap.info is also foreseen. My research will furthermore make a collection of select prayers from the treasure trove of early Christian piety known to the Hungarian public.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
How did the old church pray? What prayers do the earliest manuscripts preserve us? Who wrote and used these manuscripts? On which communal and private occasions were these texts recited? How did they connect to the intellectual and theological trends of the period? And how did liturgical, private, and ‘magical’ prayers relate to each other? The papyri preserving early Christian prayers in ancient Greek, which are the earliest manuscripts of prayers that have survived to our time, offer a unique opportunity to answer these questions. Their study requires an interdisciplinary approach, the different disciplines disclosing different aspects of the papyri. A meticulous philological work on the papyri can bring back to light the text themselves, restore their beauty, and make them accessible in translation. A digital humanities approach contributes to making them even more widely accessible and searchable in an on-line database. The papyrological study of the manuscripts themselves and the perspective of New Philology help me infer the culture of the scribes and the users of these papyri and places them back in their original social context. Comparative liturgical research allows me to fathom the liturgical occasions on which these prayers were recited. The input of theology and history of religions is needed in order to position these texts in the intellectual and theological trends of the period in a detailed commentary to the texts. Finally, a historical perspective will allow me to discuss the relationship between „liturgical” and „magical” prayer on the basis of these texts.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Early Christian papyri have been widely known and influential in the study of the history of the early Church. Several groups of them have recently received corpora, which make them accessible to a more general scholarly public, including biblical amulets (e.g. Jones 2015) or the entire documentation of the early congregation in the town of Oxyrhynchus (Blumell and Wayment 2015). However, papyri with prayers lack such a corpus and have escaped attention. As a consequence, only a few items continue to be cited in studies of early Christian worship, while other similarly interesting items lie neglected in outdated editions. Recent studies that have drawn on early Christian prayers on papyrus as a source material (Maravela 2014 and Avdokhin 2016) failed to notice several relevant texts and misinterpreted others. These studies indicate the potential in the early prayers on papyrus, but also highlight the need for a good edition, which this project aims at supplying. The project will also increase accessibility by entering these texts in an on-line database. The existence of a good edition is expected to draw the attention of scholars from various fields (history, theology, history of religions) to this hitherto neglected source material. The inquiries into the social context of the production of the manuscripts and into the relationship between magical and liturgical prayers will bring in a new angle into ongoing debates on early Christian trends, based on a new group of evidence. The dissemination plan ensures that these intriguing and alluring early Christian compositions will reach to broader segments of society.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Some of the most beautiful and intriguing prayers written by Christians in the fourth century can be recovered from the papyri preserved in the dry sand of Egypt. Written in ancient Greek, the official language of the Egyptian church at that time, they have since then fallen out of use and forgotten by later generations of Christians. They testify how ordinary members of the church in the Egyptian countryside addressed God in the morning, in the Eucharist, or in moments of distress, in the third to fifth centuries. The researcher who wishes to bring these prayerful voices back to light faces the time-consuming and arduous task of reading the cursive handwriting of these papyri, which have suffered loss from wear and worms during their over one and a half millennium in the sand. For a better understanding of these texts, their place within the worship occasions also needs to be understood. Moreover, the external features of the manuscript, such as care in writing or preparation, tells the expert a lot about who produced and used the manuscripts, the expressions that surface in the texts highlight the intellectual and theological currents of the day. As a result of this complex research, the scientific community will be presented with a volume with the Greek text, English translation and commentary of these early texts preserved on papyrus, while the Hungarian public will benefit from a book with the Hungarian translation of a selection of the most beautiful early Christian prayers.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
