A formin fehérjék szerepe az aktin és mikrotubulus sejtváz koordinációjában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
128357
típus PD
Vezető kutató Földi István
magyar cím A formin fehérjék szerepe az aktin és mikrotubulus sejtváz koordinációjában
Angol cím Role of formin proteins in the coordination of actin and microtubule cytoskeleton
magyar kulcsszavak formin, sejtváz, fehérje interakció, axon növekedés,
angol kulcsszavak formin, cytoskeleton, protein interaction, axonal growth
megadott besorolás
Molekuláris Biológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)70 %
Ortelius tudományág: Molekuláris biológia
Sejtszintű és molekuláris neurobiológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)15 %
Ortelius tudományág: Neurobiológia
Fejlődés neurobiológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)15 %
Ortelius tudományág: Egyedfejlődés biológiája
zsűri Molekuláris és Szerkezeti Biológia, Biokémia
Kutatóhely Genetikai Intézet (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont)
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2022-02-28
aktuális összeg (MFt) 15.807
FTE (kutatóév egyenérték) 2.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az axonok, a neuronok olyan nyúlványai, amelyek akár nagy távolságokra is elérhetnek annak érdekében, hogy megtalálják a célsejtjeiket. Az axonok disztális végén található struktúra, a növekedési kúp, fontos szerepet játszik az axon növekedésben. A növekedési kúp elmozdulása a sejtváz polimerek, az F-aktin és a mikrotubulusok (MT), összehangolt átrendeződésén alapszik. Számos lehetséges módját leírták már az aktin/MT sejtváz összehangolásának, azonban a pontos mechanizmusok nem ismertek. Számtalan sejtváz szabályozó fehérjét azonosítottak, de a köztük lévő funkcionális kapcsolatok még nincsenek teljesen feltérképezve. A formin fehérje család tagjai fontos szerepet játszhatnak a sejtváz koordinációban. Az aktin-dinamika szabályozásában betöltött szerepük mellett számos bizonyíték létezik arra, hogy képesek direkt kölcsönhatásba lépni a MT-okkal, valamint MT-asszociált fehérjékkel, úgymint plusz-vég kötő fehérjékkel (+TIPs). Drosophilában két forminról (DAAM és FRL) már bizonyították, hogy szerepet játszanak az axon növekedés szabályozásában, azonban az aktin/MT koordinációban betöltött szerepük még nem tisztázott. A forminok és MT-ok, valamint a forminok és +TIP fehérjék közötti kapcsolatok jellemzése fontos, mivel ezek a tanulmányok segíthetik az axon növekedés során lejátszódó sejtváz szintű változások szabályozási folyamatainak jobb megismerését.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A neurobiológiai kutatások terén elért fontos eredmények ellenére, az axonok irányított növekedését biztosító sejtváz szintű mechanizmusok még nem teljesen ismertek. Mára számos sejtváz effektor fehérjét azonosítottak (aktin – és mikrotubulus-asszociált fehérjék), amelyeknek szerepük van az axon növekedés során. Az itt bemutatott kutatási terv keretein belül vizsgálni szeretnénk a forminok és mikrotbulusok, valamint a forminok és +TIP fehérjék közötti kapcsolatokat. A DAAM és FRL forminokról már bizonyították, hogy szerepet játszanak az axon növekedésben, Drosophilában. Továbbá, egyre több bizonyíték van arra, hogy a forminok képesek szabályozni a mikrotubulus dinamikát, egyrészt közvetlen kölcsönhatásokon keresztül, másrészt indirekt módon, +TIP fehérjékkel való kölcsönhatások által. Ezek a szabályozó kölcsönhatások azonban nincsenek részletesen jellemezve. Ezért, az egyik célunk az, hogy specifikus mikrotubulus-kötő helyeket azonosítsunk a fent említett forminokban, valamint megvizsgáljuk azt, hogy a DAAM és FRL milyen módón alakít ki komplexeket a +TIP fehérjékkel. Végül arra keressük a választ, hogy az előbb felsorolt kapcsolatok milyen szerepet játszanak az axon növekedés során.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A neuronális hálózatok kialakítását szabályozó molekuláris mechanizmusok megértése, a neurobiológiai kutatások egyik alapkérdése. Az itt bemutatott kutatási terv célul tűzi ki az axon növekedés során lejátszódó sejtváz mechanizmusok alaposabb megismerését. Vizsgálni fogjuk a forminok és mikrotubulusok, valamint a forminok és +TIP fehérjék közötti kapcsolatokat. Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy ezen sejtváz elemek között van kölcsönhatás, azonban ezek az ismeretek még nem teljesek. A kutatás eredményei segíteni fognak abban, hogy megértsük azon folyamatok egy részét, amelyek az axon növekedés során lezajló sejtváz átrendeződéseket szabályozzák. A neurobiológai jelentőség mellett az itt kapott ismeretek várhatóan más sejtbiológiai kutatások számára is hasznosak lehetnek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A sejtváz egy magas szinten szervezett és dinamikusan változó rendszer, amely filament szerű polimerekből és szabályozó fehérjékből áll. A sejtváz egyrészt mechanikai vázelemként funkcionál, másrészt lehetővé teszi, hogy a sejtek változtassák helyüket és alakjukat, valamint szerepet játszik a sejtosztódásban és a sejten belüli transzportfolyamatokban. Több száz sejtváz fehérje ismert, azonban a közöttük lévő funkcionális kapcsolatok nincsenek teljesen feltérképezve. Napjaink kutatásai újabb eredményekkel szolgálnak a már ismert szabályozó elemek szerepével kapcsolatban és ezek azt sugallják, hogy a sejtváz szabályozása összetettebb, mint ahogy ezt eddig gondoltuk. Az idegsejtek, más néven neuronok, jellegzetes sejtváz szerveződést mutatnak. Ez a speciális sejtváz szerveződés lehetővé teszi, hogy a neuronok nyúlványokat növesszenek, melyek később hálózatokba szerveződnek. Ezek a hálózatok alkotják az idegrendszer vázát, amelyen keresztül a neuronok kommunikálnak egymással, vagy idegrendszeri jeleket továbbítanak más szövetek felé, úgymint belső elválasztású mirigyek, vagy izmok. A neuronális hálózatok kialakulásában szerepet játszó sejtváz szintű változások vizsgálata ezért nélkülözhetetlen. Az itt bemutatott kutatási terv eredményei segíteni fognak ezen sejtváz mechanizmusok jobb megismerésében. Emellett, az itt szerzett ismeretek potenciálisan hasznosak lesznek más sejtbiológiai kutatások számára is, ahol a sejtváz szerveződés a vizsgálat tárgya.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Axons are slender projections of neurons that extend over long distances in order to reach their defined targets. Growth cones are located at the distal tip of axons and they play a crucial role in guiding axons to their correct target sites. Growth cone advance is based on the coordinated rearrangements of cytoskeletal polymers, F-actin and microtubules (MTs). Several modes of actin-MT crosstalk have been proposed during axonal growth, although the exact mechanisms of these cellular changes are still unclear. Many cytoskeleton regulatory proteins have been identified with roles in cytoskeleton coordination, although the functional interactions between these factors are not fully mapped yet. Formins can be important in the coordination of actin/MT changes. Besides their key role in the regulation of actin-dynamics, a growing body of evidence suggests that they interact with MTs directly and they also bind to MT-associated proteins, most importantly, plus-end tracking proteins (+TIPs). In Drosophila, DAAM and FRL formins are proved to regulate axonal growth, but deciphering their potential role in actin/MT coordination needs further evaluations. The characterization of the interactions between these formins and MTs and +TIPs is of great importance, as these studies will help us to better understand the control of cytoskeleton regulation during axonal growth.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Despite some great advances in the field of neurobiology, it remained elusive how cytoskeletal changes are controlled during axonal growth. By now, several cytoskeleton effector proteins (actin- and MT-binding proteins) have been identified playing a role in axonal growth cone advance. In this project we would like to investigate the interactions between formins and MTs and +TIPs. Two formins, DAAM and FRL, are known regulators of axonal growth in Drosophila. There is a growing body of evidence demonstrating that formins can regulate MT dynamics via direct interactions as well as indirectly, via interactions with +TIPs. These regulatory interactions, however, are not fully characterized, therefore we aim to map the MT binding sites of these formins and we will also investigate how DAAM and FRL form a complex with +TIPs. Ultimately, we would like to reveal how these interactions control cytoskeleton rearrangements during axonal growth.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Understanding the mechanisms that regulate the formation of neuronal circuits is fundamental in neurobiology. This project is aimed at elucidating how cytoskeletal rearrangements are regulated during axonal growth. We will investigate the interactions between formins and MTs and +TIPs, which all play important roles in axonal advance. There are evidences for the regulatory connections between these cytoskeleton elements in the literature, although they are not fully characterized yet. Successful accomplishment of this project is expected to yield important new insights into the mechanisms of cytoskeleton regulation during axonal growth which is pivotal in neuronal development and regeneration. Besides the neurobiological impact, the expected results will help us to understand how the regulatory network of these cytoskeletal elements works, which is potentially beneficial in a broad range of other cell biology contexts.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The cytoskeleton of a cell is a highly organized and dynamically changing network of filamentous polymers and regulatory proteins. The cytoskeleton provides structural support, but it also enables cells to move and change their shape, and it has pivotal roles in cell division and intracellular trafficking. Hundreds of cytoskeletal proteins have been identified so far, although the functional and regulatory interactions between these factors are not fully understood yet. Recent studies discovered novel functions of several already described regulatory elements, which suggests that the coordination of cytoskeletal changes is even more complex than it was thought before. Neurons, the major cell types of the brain, display a characteristic cytoskeleton organization which enables them to grow slender cellular projections, axons and dendrites. Via these projections, neurons can communicate with each other or transmit signals to other tissues (i.e. muscles) over long distances. Therefore, investigation of the cytoskeletal elements that control the growth of neuronal projections is of great importance. The results of this project would help us to better understand these regulatory mechanisms. In addition, the expected results will be potentially useful in other fields of cellular biology where cytoskeleton organization is being scrutinized.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A projekt célja a formin fehérjék axonális növekedésben betöltött szerepének vizsgálata Drosophila modellekben. Előzetes eredményeink szerint a DAAM és FRL forminok részt vesznek az idegrendszer fejlődésében, valamint együtt működnek a Drosophila felnőtt agy gombatestjében. Ebben a projektben megvizsgáltuk hogy ez a redundáns funkció szerepet játszik-e az embrionális idegrendszer és primer neuronok fejlődésében. Ezek mellett kísérleteket végeztünk azért, hogy tisztázzuk a DAAM szerepét az axonnövekedésben. Olyan DAAM mutánsokat hoztunk létre, melyekkel specifikusan zavarhatjuk a DAAM aktinhoz vagy mikrotubulusokhoz (MT) köthető funkcióit. Megállapítottuk, hogy az FRL szerepe elhanyagolható az embrionális idegrendszer fejlődésében, valamint a vad és frl mutáns primer idegsejtek nem különböznek egymástól. Ezzel szemben a DAAM egyszeres és DAAM/frl kettős mutáns embriókban a perifériás idegrendszer fejlődése sérült és jelentős változások figyelhetőek meg az egyszeres és kettős mutáns neuronok axonjainak sejtváz szerveződésében. Ebből arra következtethetünk, hogy e két formin közül a DAAM a domináns. Menekítési kísérletek azt mutatták, hogy a DAAM aktinfeldolgozó funkcióját zavaró mutációk jelentősen csökkentették a fehérje aktivitását, mivel ezek a mutánsok nem tudták menekíteni a neuronok mutáns fenotípusát. Ezzel szemben a DAAM MT-kötő aktivitása kevésbé fontos, mivel a csökkent MT-kötő képességű mutáns sikeresen helyreállította a vad típusú fenotípust a mutáns sejtekben.
kutatási eredmények (angolul)
This project was aimed to investigate the role of formin proteins during axonal growth by using Drosophila model systems. Based on our preliminary results, DAAM and FRL formins are involved in development of the nervous system, moreover these formins act together in the mushroom body of the Drosophila adult brain. We investigated the potential redundant role of these two formins in the development of the embryonic nervous system and in primary neuronal cultures. We also attempted to clarify the role of DAAM in axonal growth. To this end, we created mutants of DAAM to specifically disturb its actin- or microtubule (MT)-related functions. We found that FRL has negligible role in development of the embryonic nervous system and no difference was found between wild type and frl mutant primary neurons. In contrast, in DAAM single DAAM/frl double mutant embryos the development of the peripheral nervous system was compromised and significant alterations were observed in cytoskeleton organization of axons of single and double mutant neurons. Therefore, we can conclude that of these two formins DAAM is the predominant. Rescue experiments showed that mutations affecting the actin-processing function of DAAM significantly reduced its activity since these mutants failed to rescue the mutant phenotype of neurons. In contrast, the MT-binding activity of DAAM is less important, since mutant form with reduced MT-binding capacity successfully restored the wild type phenotype in mutant cells.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128357
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Anil Chougule, François Lapraz, István Földi, Delphine Cerezo, József Mihály, Stéphane Noselli: The Drosophila actin nucleator DAAM is essential for left-right asymmetry, PlosGenetics, 2020
Ravi Das, Shatabdi Bhattacharjee, Jamin M. Letcher1, Jenna M. Harris, Sumit Nanda, Istvan Foldi, Erin N. Lottes, Hansley M. Bobo, Benjamin D. Grantier, József Mihály, Giorgio A. Ascoli, Daniel N. Cox: Formin 3 directs dendritic architecture via microtubule regulation and is required for somatosensory nociceptive behavior, Development, 2021




vissza »