Inváziós növények megtelepedésének, terjedésének és kezelésének hatása természetközeli és regenerálódó élőhelyeken  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
128465
típus FK
Vezető kutató Csecserits Anikó
magyar cím Inváziós növények megtelepedésének, terjedésének és kezelésének hatása természetközeli és regenerálódó élőhelyeken
Angol cím Impact of invasive plant species establishment, spreading and management on semi-natural and regenerating habitats
magyar kulcsszavak neofiton, őshonos, száraz gyep, parlag, funkcionális diverzitás
angol kulcsszavak neophyte, indigenous, dry grassland, old-field, functional diversity
megadott besorolás
Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)80 %
Ortelius tudományág: Természetmegőrzés
Közösségökológia, rendszerökológia, ökoszisztéma-szolgáltatások (Komplex Környezettudományi Kollégium)20 %
Ortelius tudományág: Botanika
zsűri Ökológia és evolúció 1
Kutatóhely Ökológiai és Botanikai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
résztvevők Botta-Dukát Zoltán
Csákvári Edina
Halassy Melinda
Szitár Katalin
projekt kezdete 2018-10-01
projekt vége 2023-09-30
aktuális összeg (MFt) 37.040
FTE (kutatóév egyenérték) 5.03
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Világszerte az inváziós fajok terjedése az egyik legfontosabb veszélyeztetője a biodiverzitásnak. Habár a biológiai invázió kutatása az ökológiai egyik legdinamikusabban fejlődő területe, jóformán minden átfogó tanulmány hangsúlyozza az egyedi esettanulmányok szükségességét az inváziós fajok hatására vonatkozóan.
A tervezett kutatás az inváziós fajok hatását fogja vizsgálni két különböző módszerrel: terepi kísérlettel és megfigyeléses vizsgálattal. A hatást különböző szinteken mérjük: faj, közösség és ökoszisztéma szintjén. Mind a kísérletet, mind a terepi felmérést a Kiskunságban végezzük, felhasználva a Kiskun-LTER mintaterület-hálózathoz kacsolódó térinformatikai és növényzeti adatbázist.
A kísérletben az inváziós faj sűrűségét fogjuk manipulálni és mérjük a kezelés a hatását az egyes fajok, a növényközösséget leíró jellemzők (pl. funkcionális diverzitás) és az abiotikus tényezők szintjén. Kontrollként elözönlött és nem elözönlött élőhelyeket is fogunk használni.
A terepi megfigyelés során vizsgáljuk az inváziós növényfajok regionális változása és az őshonos növényközösségek változása közti kapcsolatot, megismételve egy 10 éves, parlagokon végzett felmérést. Továbbá egy 2015-2016 közt végzett, inváziós fajok visszaszorítására irányuló természetvédelmi kezelés hatását fogjuk felmérni, felhasználva a már meglévő állandó vegetációs mintavételi hálózatot.
Eredményeink várhatóan megmutatják majd, mely fajokat érinti leginkább az inváziós növényfajok. A kutatás segíti az inváziós fajok sikerességét okozó tényezők megértését, ezáltal hozzájárul a hatékony természetvédelmi kezelések kivitelezéséhez és az inváziós ökológia fejlődéséhez.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A biodiverzitás egyik legfontosabb veszélyeztető tényezője az inváziós fajok terjedése. Ezen fajok kezelése vagy kiirtása sokszor igen idő- és pénzigényes tevékenység. Annak érdekében, hogy tudományos tényekre alapuló természetvédelmi kezelést lehessen folytatni és megértsük az inváziós fajok sikeressége mögötti mechanizmusokat, több kutatásra van szükség az inváziós fajok hatásáról.
Általános kérdésünk a következő: hogyan hat az inváziós növényfajok terjedése természet-közeli élőhelyeken az őshonos növényfajokra, növényközösségre és az abiotikus tényezőkre.
Hipotéziseink a következőek:
1) Az inváziós növényfajok hatása több szinten is mérhető: fajok, növényközösségek és ökoszisztéma-jellemzők szintjén és ez a hatás az inváziós faj sűrűségétől függ.
2) Az inváziós fajok hatnak az abiotikus tényezőkre (pl. talaj tápanyag-tartalmára, fényviszonyokra), mely magyarázhatja a más fajokra gyakorolt hatásukat is.
3) Az inváziós növényfajok terjedése csökkenti a más növényfajok tömegességét, ezáltal megváltoztatja a fajösszetételt és a funkcionális diverzitást is.
4) Amennyiben csökken az inváziós faj tömegessége valamilyen kezelés miatt, akkor más fajok tömegessége, köztük őshonos fajok tömegessége nő, továbbá változik a fajösszetétel és funkcionális diverzitás is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A biológiai invázió kutatása az ökológiai egyik legdinamikusabban fejlődő ága, mely szorosan kapcsolódik a biodiverzitást veszélyeztető egyéb emberi hatások (globális klímaváltozás, tájhasználat-változás) kutatásához. Bár már készültek kutatások és áttekintő vizsgálatok az inváziós fajok hatásairól, mindegyik azt hangsúlyozza, hogy kevés a megfelelő kutatás az inváziós fajok számával és jelentőségével összevetve. Magyarországon különösen kevés az inváziós fajok hatásával és a visszaszorításukra irányuló kezelések hatékonyságával foglalkozó tudományos kutatás.
A tervezett kutatásunk egy inváziós növényfaj hatásával foglalkozó esettanulmány lesz, mely két megközelítést alkalmaz egyszerre: kísérletes és terepi vizsgálatokat, mely viszonylag ritka a nemzetközi kutatások közt. Fel szeretnénk használni a Kiskun-hosszútávú kutatások mintaterület-hálózatának előnyeit: a már meglévő GIS és növényzeti információk adatbázisát. Ezt mind a kísérletek tervezésénél, mint a regionális és lokális terepi mintavételezésnél használni fogjuk.
Fontos újdonság, hogy a tervezett kutatás során az inváziós (növény)fajok hatását az ökoszisztéma több szintjén vizsgáljuk: fajok, közösségek és ökoszisztéma szintjén. A kutatás részeként vizsgálni fogjuk az inváziós fajok hatását a funkcionális diverzitásra is (közösségi szintű hatás vizsgálata). Ez a megközelítés, azaz a növényi tulajdonságokon alapuló funkcionális diverzitás vizsgálata szintén viszonylag új és dinamikusan fejlődő területe az ökológiának.
Az inváziós fajoknak gyakran nemcsak negatív, hanem pozitív társadalmi-gazdasági hatása is van, emiatt fontos, hogy az ökológusok tényekre alapuló ismereteket szolgáltassanak az inváziós fajokról. A tervezett kutatás segíti megérteni az inváziós fajok hatás-mechanizmusát, és ezáltal a sikerességük mögötti okokat. Emiatt a várható eredmények fontosak a tudományos tényeken alapuló természetvédelem számára is; segítségükkel nőhet az inváziós fajok kezelését célzó projektek társadalmi elfogadottsága és sikeressége.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nem őshonos, inváziós fajok terjedése globális jelenség, mely veszélyezteti a fajok sokféleségét és a természetes rendszerek által a társadalom számára nyújtott javakat és szolgáltatásokat. Európában jelenleg már 12000 inváziós fajt tartanak számon. Magyarországon kb. 720 nem őshonos növényfaj található, melyből 71-et inváziós fajnak, özöngyomnak minősítettek, azaz olyan fajnak tartanak, mely valószínűleg negatív hatással van természeti örökségünkre. Azonban annak érdekében, hogy tudományos tényekre alapozott természetvédelmi kezeléseket végezzünk, több információra van szükség ezen özöngyomok hatásáról és a kiirtásukra irányuló kezelések eredményességéről.
Tervezett kutatásunkban egy jellemző inváziós faj hatását fogjuk vizsgálni kísérlettel és terepi megfigyelésekkel. A kísérletben az inváziós faj sűrűségét fogjuk változtatni és követjük ennek hatását az őshonos növényfajokra, a növényzet összetételére és a környezeti tényezőkre (pl. talaj tápanyagtartalmára, fényellátottságra).
A terepi megfigyelések során egyrészt megismételjük egy tíz éve, felhagyott szántókon végzett regionális felmérést és vizsgáljuk az inváziós faj előretörését vagy csökkenését, az őshonos fajok összetételében bekövetkezett változásokat és kapcsolatot keresünk a kettő közt. Másrészt megvizsgáljuk egy 2015-2016 közt végzett, inváziós faj visszaszorítását célzó természetvédelmi kezelés hatását az őshonos növényzetre.
A várható eredmények alapján több információt nyerünk az inváziós fajok hatásáról és következtethetünk azokra az okokra, melyek sikeressé és veszélyessé tesznek egy inváziós fajt. A kutatásunk hozzájárul a természeti örökségünk hatékonyabb megőrzéséhez is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Invasive species are one of the most important factors threatening biodiversity worldwide. Although studying of biological invasion process is a developing research topic of ecology, every review paper in the topic emphasize, that there is still strong need for case studies concerning on the impact of invasive species.
We plan to study the impact of invasive plant species with two different approach: with experiment and field surveys. The impact of invasive species will be measured on different levels of ecosystems: on species, communities and ecosystem levels. Both the experiment and field survey will be conducted in Central-Hungary, using the Kiskun-LTER site network, which contain GIS and vegetation information database of the region.
In the experiment we will manipulate the density of the invasive species in two different habitats and measure the effect of this treatment on species, on community properties (e.g. functional diversity) and on abiotic conditions. We will use as control both invaded and uninvaded sites.
With the field survey on one hand we will detect the regional changes of invasive plant species abundance, by repeating a ten years old survey conducted on old-fields. On the other hand we will monitor the effect of an eradication project conducted in 2015-2016 in a Kiskun-LTER site, using already existing permanent vegetation plots.
Our results will show, which species are the most impacted by the invasive plant species. The expected results will help to understand the success of invasive species, contribute to the effective nature conservation management and the development of invasion biology.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The spread of invasive species is one of the main threat for biodiversity. The management or eradication of these species are very time and money consuming projects. In order to implement evidence-based nature conservation and to understand the mechanism behind the success of invasive species, we need more case study about these species.
Our general question is: what is the impact of the spread of the invasive plant species in different habitats, namely in semi-natural habitats on the indigenous species, on plant species composition and on abiotic properties.
Our hypotheses are:
1) The effect of invasive plant species can be measured on different levels: on the level of species, of plant communities and of ecosystem properties and this effect is dependent on the density of invasive species.
2) Invasive plant species have impact on abiotic environment (like soil nutrient content, light availability), which can explain their impact on other species, too
3) Spreading of an invasive species results in a decrease of other species abundance, thus change the species composition and functional diversity.
4) If the abundance of invasive species decreases due to management, other species can spread, their abundance increase and this results in different species composition and functional diversity.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The study of biological invasion process is one of the most developing research topic of ecology, which is strongly connected to the study of other human effects threatening biodiversity (global climate change, land-use change). The meta-analyses conducted recently on the impact of invasive plant all emphasize that there is still lack on case studies comparing the number and significance of invasive species. Especially in Hungary there are only few scientific study about this topic (about the effect of invasive species and efficiency of their management), thus the planned research can be a stop-gap work.
The novelty of the planned research is that it combine two approach: experimental and field survey. We would like to use the advantage of Kiskun-Long term site network: there are already a proper data-base of GIS and vegetation information of the region, where we plan the research. This database will be used both for the planning of experiment and for the field survey.
Important newness of the proposal is that it will study the effect of invasive species on different level: on species, community and ecosystem level. As a part of the research we will study the effect of invasive species on functional diversity (community level study). This approach that is the study of trait-based functional diversity is also a relatively new and developing part of ecology.
Moreover invasive species have frequently socio-economically impact beside the impact on ecosystems, and these can be not only negative but also positive. It is therefore unavoidable that ecologists deliver a better quantitative evidence base about the alien plant impact. The planned research will help to understand the mechanisms behind the impact and success of invasive species. Thus the results will be important also for implementing evidence-based nature conservation and invasive species management, which likely enhance the success of these project and help to increase the acceptance these projects by the community.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The spreading of non-native, invasive species is a global phenomenon, which threaten the biodiversity and ecosystem services. In Europe there are now already 12 000 invasive species. In Hungary there are 715 non-native plant species, from which 71 are invasive, that is species with a probably negative effect on our natural heritage according to expert judgement. However in order to conduct evidence-based nature conservation we need more information and study about the impact of invasive species and about the success of eradication projects.
The planned study will look for the impact of a typical invasive species with experiments and field observations. In the experiment we plan to manipulate the density of invasive species and follow the changes of native species composition and environment conditions (e.g. soil nutrient content, light availability).
In the field observations we will repeat a 10 years old regional survey on abandoned agricultural fields and detect the spread or decrease of invasive species and the changes in native species composition and find a connection between these two. Beside this we will follow the vegetation changes after an eradication project carried out in 2015-2016 aiming to reduce invasive species abundance in nature conservation area.
These methods supplement each other and it give us more information about the really impact of invasion. Thus we will gain insight on the probably mechanism causing the success of invasive plant species. Our research contribute to effective nature conservation.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Jelen pályázat keretében vizsgáltuk az inváziós növényfajok hosszú távú terjedését, e fajok ökoszisztémákra gyakorolt hatását, valamint egy évelő inváziós faj mechanikai kezelésének hatékonyságát. A vizsgált inváziós fajnak, a közönséges selyemkórónak nem találtunk jelentős hatását a vizsgált talaj tulajdonságokra, de a talajfelszín fényviszonyaiban volt eltérés az elözönlött és nem elözönlött állományok közt. Ez a hatás lehet az egyik oka annak, hogy a homoki specialistáknak alacsonyabb a tömegessége az elözönlött állományokban. A selyemkóró kezelésével kapcsolatban azt találtuk, hogy egyetlen herbicides kezelés után a selyemkóró borítása csökkent, és több évig megmaradt ez az alacsonyabb borítás, de nem pusztult ki. Ugyanakkor a kezelt állományokban nem nőtt a specialista fajok borítása. Öt év mechanikai eltávolítás után az selyemkóró hajtásszáma és borítása csökkent, de a specialista fajok itt sem regenerálódtak, csak más neofita fajok másodlagos invázióját figyeltük meg. A regionális megismételt monitoring alapján nem változott a parlagokon az elözönlöttség szintje, és sem az idős parlagokon, sem az elsődleges gyepekben nem nőtt selyemkóró tömegessége; csak a fiatal parlagokon nőtt a selyemkóró borítottsága. A lokális, hosszú-távú vizsgálatban is azt találtuk, hogy a selyemkóró csak a parlagok egy részén (kb. felén) tudott megtelepedni, és ez a mintázat közel két évtized után sem változott. Az idősebb parlagok tehát ellen tudnak állni a selyemkóró új inváziójának.
kutatási eredmények (angolul)
In this project, we investigated the long-term spread of invasive plant species, their impact on ecosystems and the effectiveness of mechanical treatment of a perennial invasive species. We found no significant effect of the studied invasive species, common milkweed, on the studied soil properties, but there were differences in the light conditions of the soil surface between invaded and non-invaded stands. This effect may be one of the reasons for the lower covere of sand specialists in the invaded stands. Concerning the treatment of milkweed, we found that after a single herbicide treatment, milkweed cover decreased and this lower cover remain for several years, but the species did not disappeared. However, the cover of specialist species did not increase in treated stands. After five years of mechanical removal of milkweed, the number of shoots and the cover of it decreased, but specialist species did not regrow, only secondary invasion by other neophyte species was observed. Based on regional repeated monitoring, there was no change in the level of invasion in the old-fields, and no increase in milkweed cover in either the old-fields or the primary grassland; there was only in the young old-field an increase in milkweed cover. In the local, long-term study, we also found that milkweed was able to establish only part (about half) of the old-fields, and this pattern did not change after nearly two decades. Older old-fields can therefore resist a new invasion of milkweed.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128465
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Csecserits Anikó, Berki Boglárka, Csákvári Edina, Gyalus Adrienn, Halassy Melinda, Lkhagvasuren Aminaa, Mártonffy András, Rédei Tamás, Szitár Katalin, Botta-Dukát Zoltán: No changes in the invasion level of primary and secondary grasslands in Central Hungary over the past decade, In: Madli, Linder (szerk.) 12th International Conference on Biological Invasions Biological Invasions in a Changing World, NEOBIOTA 2022 : Book of Abstracts, Eesti Looduseuurijate Selts (2022) p. 99., 2022
Berki Boglárka, Botta‐Dukát Zoltán, Csákvári Edina, Gyalus Adrienn, Halassy Melinda, Mártonffy András, Rédei Tamás, Csecserits Anikó: Short‐term effects of the control of the invasive plant Asclepias syriaca : secondary invasion of other neophytes instead of the recovery of native species, APPLIED VEGETATION SCIENCE 26: (1) e12707, 2023
Csecserits Anikó, Halassy Melinda, Lhotsky Barbara, Rédei Tamás, Somay László, Botta-Dukát Zoltán: Changing assembly rules during secondary succession: evidence for non-random patterns, BASIC AND APPLIED ECOLOGY 52: pp. 46-56., 2021
Csecserits Anikó, Berki Boglárka, Csákvári Edina, Halassy Melinda, Mártonffy András, Szitár Katalin, Botta-Dukát Zoltán: Milkweed (Asclepias syriaca) invasion cannot be controlled based on trait similarity in sandy grasslands due to strong environmental filtering, In: 64th IAVS Annual Symposium - Abstracts book, (2022) p. 39., 2022
Csecserits Anikó, Berki Boglárka, Botta-Dukát Zoltán, Csákvári Edina, Halassy Melinda, Mártonffy András, Rédei Tamás, Szitár Katalin: Változott-e a növényzet és az elözönlöttség mértéke kiskunsági homoki gyepekben és parlagokon az elmúlt évtizedben? – Egy megismételt vizsgálat eredményei, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 28: pp. 13-28., 2022
Berki Boglárka, Csecserits Anikó: Segítheti-e a növényfajok invázióját az ellenségeik hiánya? : Irodalmi áttekintés a közönséges selyemkórót és Európában őshonos rokonait, a méreggyilokfajokat fogyasztó rovarokról, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 27: pp. 55-76., 2021
Tanács Eszter, Csecserits Anikó, Szitár Katalin, Belényesi Márta, Lehoczki Róbert, Medveczky Péter, Naszádos Anna, Szekeres Ádám: Gyepek, In: Tanács, Eszter; Kisné, Fodor Lívia (szerk.) A hazai ökoszisztémák állapota, Agrárminisztérium (2021) pp. 33-43., 2021
Csecserits Anikó, Halassy Melinda, Lhotsky Barbara, Rédei Tamás, Somay László, Botta-Dukát Zoltán: Changing assembly rules during secondary succession: evidence for non-random patterns, BASIC AND APPLIED ECOLOGY 52: pp. 46-56., 2021
Csecserits Anikó, Bakró-Nagy Zsolt, Kelemen András, Rédei Tamás, Tóth Gábor, Tölgyesi Csaba: A Leymus arenarius előfordulása a Kiskunságban, KITAIBELIA 26: (1) pp. 106-108., 2021
Csecserits Anikó, Jakab Gusztáv, Rédei Tamás: Új adventív faj Magyarország flórájában: az útifűlevelű kígyószisz (Echium plantagineum), KITAIBELIA 26: (2) pp. 199-206., 2021
Csecserits Anikó, Halassy Melinda, Rédei Tamás, Szitár Katalin, Botta-Dukát Zoltán: A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) tömegességének változásai homoki parlagokon szukcesszió és természetvédelmi kezelés hatására, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 26: pp. 1-15., 2020
Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Kovacsics-Vári Gergely, Kövendi-Jakó Anna, Reis Bruna Paolinelli, Török Katalin: First year woody survival supports feasibility of forest-steppe reconstruction as an alternative to landscaping in industrial areas, ECOLOGICAL ENGINEERING 158: 106050, 2020
Rédei, T., Csecserits, A., Lhotsky, B., Barabás, S., Kröel-Dulay, G., Ónodi, G., & Botta-Dukát, Z: Plantation forests cannot support the richness of forest specialist plants in the forest-steppe zone, Forest Ecology and Management, 461, 117964, 2020
Kertész, M., Ónodi, G., Botta-Dukát, Z., Lhotsky, B., Barabás, S., Bölöni, J., ... & Rédei, T.: Different impacts of moderate human land use on the plant biodiversity of the characteristic Pannonian habitat complexes, Flora, 151591, 2020
Berki, Boglárka: Effects of an invasive plant, common milkweed (Asclepias syriaca L.) on native plants communities in sandy region, In: Vili N., Báldi A., Kovács-Hostyán, 2020
Halassy, M., Botta‐Dukát, Z., Csecserits, A., Szitár, K., & Török, K: Trait‐based approach confirms the importance of propagule limitation and assembly rules in old‐field restoration, Restoration Ecology, 27(4), 840-849, 2019
Csecserits A, Botta-Dukát Z, Halassy M, Szitár K, Rédei T: Which plant species are affected by a perennial invasive species (Asclepias syriaca) on secondary grassland?, In: 62nd IAVS Annual Sympodium: Abstracts, (2019) p. 55., 2019
Csecserits A, Halassy M, Rédei T, Szitár K, Botta‐Dukát Z: Trait‐based evaluation of a perennial alien species (Asclepiassyriaca) in the invaded community, In: Pyšek, P.; Pergl, J.; Moodley, D (szerk.) 15th Ecology and Management of Alien Plant invasions (EMAPi) book of abstracts: Integrating research,management and policy., Academy of Sciences of the Czech Republic (2019) p. 41., 2019
Csecserits Anikó, Botta-Dukát Zoltán, Halassy Melinda, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Szitár Katalin: Kiskunsági parlagok, mint a zöld infrastruktúra lehetséges részei, In: XII. MTBK Műhelytalálkozó : Igazságügy és természetvédelem, (2019) p. 29., 2019
Halassy M, Csecserits A, Kovacsics-Vári G, Kövendi-Jakó A, Török K: Forest-steppe reconstruction as an alternative to landscaping in industrial areas, In: Ecology Across Borders: Embedding Ecology in Sustainable Development Goals. Book of abstracts, (2019) p. 450., 2019
Halassy Melinda, Botta-Dukát Zoltán, Csecserits Anikó, Szitár Katalin, Török Katalin: Trait-based approach confirms the importance of propagule limitation and assembly rules in old-field restoration, RESTORATION ECOLOGY 27: (4) pp. 840-849., 2019
Halassy Melinda, Botta-Dukát Zoltán, Csecserits Anikó, Szitár Katalin, Török Katalin: Trait-based approach confirms the importance of propagule limitation and assembly rules in old-field restoration, RESTORATION ECOLOGY 27: (4) pp. 840-849., 2019




 

Projekt eseményei

  
2023-12-11 16:25:52
Résztvevők változása



vissza »