 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128498 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Hungler Sára |
| magyar cím |
Szociális integráció a visegrádi országokban |
| Angol cím |
Social Integration in Visegrad Countries |
| magyar kulcsszavak |
szociális integráció, Szociális Jogok Európai Pillére,Visegrád, Szociális jog, munkajog, EU |
| angol kulcsszavak |
social intergration, European Pillar of Social Rights, Visegrad, EU, social law, employment law |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szociális jog |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2018-12-01 |
| projekt vége |
2022-05-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.807 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.45 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Szociális Jogok Európai Pillére (EPSR) kulcsfontosságú jogokat és elveket határoz meg annak érdekében, hogy jól működő és egyben igazságos munkaerő-piacokat hozzon létre. Ezek révén egyrészt jobban teljesítő gazdaságok, másrészt méltányosabb társadalmak jöhetnek létre az EU-ban. A kutatás arra irányul, hogy ennek az elmélyültebb integrációnak a megvalósítása milyen problémákat vet fel a visegrádi államok tekintetében. A kérdés megválaszolásához két problémát kell vizsgálni. Az első maga a V4 klaszterelmélet, amely élénk vita tárgya intézményi szempontból, ám szabályozási szemszögből ezt a kérdést még nem vizsgálták. Ahhoz, hogy a szociális integráció megvalósíthatósága előre jelezhető legyen, először a funkcionális jogösszehasonlítás módszereivel meg kell vizsgálnom, hogy munkajogi és szociális jogi szabályok szempontjából mutatnak-e megfelelő szintű hasonlóságot a V4 országok. Ez a konceptuális megközelítés a kutatás egyik újdonsága, mivel az eredménye nemcsak a jogösszehasonlítás szempontjából jelentős, de a társadalmi tőkéről folytatott szociális jogi vitát is előmozdítja. A másik újdonság az EPSR keretében tervezett szabályozás keltette adaptációs nyomás természetének a vizsgálata. A kutatás során azonosítom a V4 államok nemzeti joga és a tervezett uniós szabályok közötti szabályozási rést. Ez ugyanis megmutatja, milyen szabályozási erőtérben valósulhat meg a szociális integráció, és ez az összefogáson alapuló együttműködést, vagy inkább a versengő előnyszerzést váltja-e ki az egyes országokból. E kérdés vizsgálatára még nem került sor korábban, sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás hipotézise, hogy a szociális integráció megvalósíthatóságának mértéke a szabályozás következtében előállt adaptációs nyomás nagyságától függ. Amennyiben szabályozási szempontból igazolható hogy a V4 országok klasztert alkotnak, akkor feltételezhető, hogy az államokban hasonló lesz (egységesen nagy vagy kicsi) az az adaptációs nyomás, amely az EPSR-ben tervezett uniós jog tagállami implementációjából fakad. Ebben az esetben a V4 államok érdekeltek lesznek az együttműködés további elmélyítésében, és támogatni tudják egymást az uniós jogalkotás során is. Amennyiben nem igazolódik a klaszterelmélet, akkor feltételezhető, hogy az eltérő adaptációs nyomás hatására inkább konkurálnak majd egymással a V4 országok. Feltételezhetően nem támogatják majd a szociális integrációt azok az országok, ahol költséges és sok jogszabály-módosítás árán valósítható csak meg az implementáció, azaz nagy az adaptációs nyomás. A másik várható következmény, hogy továbbra is a nemzeti jog lesz a szociális területen a meghatározó szabályozási eszköz, amely lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy deregulációt hajtsanak végre. Így az integráció során képviselt eltérő érdekek belső feszültséghez vezethetnek a V4 országok között. A kutatás számba veszi azokat az elvárásokat is, amelyeket az EPSR támaszt a tagállamokkal szemben az elmélyültebb szociális integráció megvalósítása érdekében. Ennek keretében a releváns uniós szabályanyag és az EUB kapcsolódó ítélkezési gyakorlata kerül szisztematikus feldolgozásra, majd ezek alapján kerülnek megállapításra az uniós elvárások és a nemzeti jogok közötti különbségek.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az európai szociális integráció folyamatánakkutatása korábban is megjelent a jogirodalomban, azonban a klaszter-elméletek alapján történő elemzés ez idáig nem volt sem hazai, sem külföldi átfogó jogtudományi elemzés tárgya. Az EPSR által felvázolt szociális integráció aktuális kutatási téma, ám a visegrádi országok integrációját jogi szempontból még nem vizsgálták szerzők, annak ellenére, hogy a tervezett integráció szabályozási szempontból deregulációs és liberalizációs hatással is lehet a tagállamok szociális jogára. Ennek megfelelően a tervezett kutatómunkám nem pusztán a magyar, de a nemzetközi szakirodalomban is úttörő jelentőséggel bír. Szándékaim szerint a visegrádi államok szociális integrációja szempontjából releváns valamennyi jogi kérdést szisztematikus vizsgálat alá veszek. A kutatás az összehasonlító szociális jogi elemzésekhez és a társadalmi tőkével kapcsolatos diskurzushoz is hozzájárul. A kutatás a funkcionális jogösszehasonlítás módszerével segít abban, hogy alaposabb ismeretekkel rendelkezzünk arról, hogy milyen kihívásokkal és problémákkal szembesülhetnek a visegrádi országok az EPSR által előre vetített szociális integráció során. Ez az információ a későbbiekben egy esetleges ország stratégia kialakításához is releváns információkkal szolgálhat. A kutatás eredményeit két lektorált jogi folyóiratcikkben jelentetem meg, illetve két nemzetközi konferencián ismertetem. A kutatást nemzetközi kiadóhoz benyújtott könyvterv elkészítésével zárom, amely egyben a habilitációm gerincét is alkotja majd.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás fő célja, hogy megvizsgálja a Szociális Jogok Európai Pillérének keretében kitűzött szociális integráció megvalósulásának lehetőségeit a visegrádi országokban. A Szociális Pillér által megfogalmazott jogok és elvek törekvése, hogy jobban teljesítő gazdaság és méltányosabb társadalom jöjjön létre az EU-ban. Ugyanakkor ez a mélyebb integráció felszínre hozza azt az eredendő problémát, hogy a tagállamok a szociális területen a tagállami szuverenitásuk mind teljesebb megőrzését kívánják elérni, ez a tendencia azonban a szociális integráció sikerét is veszélyeztetheti. A politikai gazdaságtan elmélete szerint a V4 országok egy klasztert alkotnak, így feltételezhető, hogy a mélyebb integráció hasonló kihívások elé állítja az országokat. Azonban ez az elmélet jogtudományi módszerekkel még nem igazolt, így a kutatás újdonsága, hogy ezt az elméletet a funkcionális jogösszehasonlítás módszerével teszteli. További célja a kutatásnak, hogy megvizsgálja, a szociális integráció során mekkora adaptációs nyomás nehezedne a V4 országokra a tervezett szabályok implementációja során, azaz, hogy milyen mértékű változtatásokra lenne szükség a nemzeti jogokban az implementáció megvalósításához. Ha a klaszter-elmélet igazolódik, akkor feltételezhető, hogy hasonló mértékű lesz az adaptációs nyomás és képesek lesznek együttműködni a V4 országok az uniós jogalkotás során is. Ha az elmélet nem igazolódik, úgy feltételezhető, hogy inkább olyan, deregulációra épülő nemzeti szabályok születnek, amelyek csökkentik a foglalkoztatás költségeit és a szociális védelem szintjét, és ezáltal növelik a V4 országok versenyképességét a belső piacon és egymással szemben is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The European Pillar of Social Rights (EPSR) aims to set up key principles and rights capable of supporting fair and well-functioning labour markets with the ultimate goal of creating better-performing economies and more equitable societies. The research question of the project is the following: What are the prospects of social integration under the EPSR in V4 countries? To answer this question two issues have to be examined: cluster theory and regulatory adaptation pressure. It has been widely disputed whether V4 countries belong to the same cluster from institutional point of view, however there is no evidence that V4 countries belong together from regulatory perspective. Therefore to predict scenarios for the prospect of social integration in the region first it is necessary to examine by a functional comparative method whether social and employment law institutions important for the EPSR demonstrate sufficient level of similarities in V4 countries. The test of the cluster theory from a legal perspective will be one of the novelties of the research. The second issue concerns the regulatory adaptation pressure indicated by the legislative proposals under the EPSR. The research identifies the regulatory gaps between national laws and the proposed legislative initiatives of the EPSR, which has not yet been studied in legal science; thus another novelty of the project will be that social and employment law institutions of V4 countries will be examined and tested by empirical methods. In this way the research will contribute to comparative social law literature as well as to the social capital discourse.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The problem statement (what are the prospects of social integration under the EPSR from the perspective of V4 countries) implies the hypothesis, too. The hypothesis of the research is that the prospects of social integration in V4 countries will depend on the regulatory adaptation pressure followed from the proposed legislation under the EPSR. The first phase of the research will focus on the different regulatory characteristics exist in V4 countries. If the analysis proved that V4 countries form a cluster from regulatory point of view, the adaptation pressure they face would be similar. This similarity would enable V4 countries to harmonise national strategies to enhance cooperation on European level as well. If V4 countries did not belong to the same cluster it is presumed that due to the different level of regulatory adaptation pressure countries would compete with each other. Countries where the regulatory pressure is high would opt out from deeper integration and even a deregulatory policy would be followed to remain competitive on European level. The second phase of the research will concentrate on the possible effects of the suggested reforms under the EPSR. The analysis of secondary sources of European law and the connected decisions of the European Court of Justice will help to construct the underlying problem of social integration and thereby to recognize the functions of legal institutions in the social field.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The phenomenon of European social integration has been examined by legal scholars, however, the application of cluster theory for this problem has not been addressed in academic legal literature and lacks a systematic scientific treatment in legal science. Even though the prospects of social integration under EPSR has become topical, no author has addressed the specific problems of V4 countries. However, integration through law does have a liberalizing and deregulatory impact on the socio-economic regimes of EU Member States. Consequently, my work would be pioneering not only in Hungarian but in international jurisprudence as well. I intend to systematically cover all possible legal questions concerning the legal boundaries of the level playing field for the V4 group to develop national policies. The research will contribute to comparative social law literature as well as to the social capital discourse. The research will support understanding on social policy models by providing a functional comparative legal analysis to what it defines as social integration problems for the V4 countries under the EPSR. This result may serve as a basis for future policy planning in the V4 countries. The major findings will be published in two peer-reviewed academic journal articled and be presented at international law conferences. A book proposal will also be submitted as the backbone for my habilitation.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main aim of the project is to analyse the prospects of social integration under the European Pillar of Social Rights (EPSR) from the perspective of V4 countries. The EPSR proposed principles and legislative initiatives in the social domain aiming for better-performing economies and more equitable societies. However, the EPSR initiative reveals the inherent problem of social integration that his regulatory areas has been exposed to domestic models and their respective diversity which followed from the different needs emerging at national level. In this light, the EPSR, especially its implementation in binding regulation faces difficulties, which raises doubts about the level of integration achievable. It is argued in political economy theory that V4 countries belong to the same cluster, therefore it is presumed that they encounter similar problems during social integration. However, this cluster theory has not been tested from legal point of view. Therefore the novelty of this research is that the cluster theory will be verified with functional comparative legal method. It is further assumed that the prospects of the integration depends on the regulatory adaptation pressure caused by the legislative proposals under the EPSR. Regulatory gaps between national laws and the proposed EU legislation will be identified by empirical methods. If V4 countries proved to form a cluster, this regulatory adaptation pressure would be similar for all countries and would enhance cooperation between them. If cluster could not be identified, competition would be triggered between V4 countries, leading to deregulation and to lowering of social and employment protection level.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
