Szavazási problémák elosztási kérdései  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
128573
típus K
Vezető kutató Kóczy László Áron
magyar cím Szavazási problémák elosztási kérdései
Angol cím Allocational problems in voting situations
magyar kulcsszavak szavazás, játékelmélet, hatalmi befolyás, körzetkiosztás
angol kulcsszavak voting, game theory, voting power, apportionment
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)90 %
Ortelius tudományág: Mikroökonómia
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Politikai tudományok
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Petróczy Dóra Gréta
Samsonov Arseniy
Szendrey Orsolya
Sziklai Balázs Róbert
projekt kezdete 2018-10-01
projekt vége 2023-09-30
aktuális összeg (MFt) 23.464
FTE (kutatóév egyenérték) 7.67
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A szavazások igazságossága a demokrácia sarokköve. Igazságos elosztásokat vizsgálunk a szavazások két oldalán: hogy oszlanak meg a szavazási jogok, azaz a képviselők heterogén méretű csoportok között, illetve a kialakult blokkok között hogyan oszlik meg a hatalmi befolyás.

Az elsőhöz körzetkiosztási módszereket vizsgálunk, majd ezeket összehasonlítjuk az elosztásban megjelenő igazságtalanságok szerint. A tapasztaltakat összevetjük a gyakorlattal – ehhez adatbázist készítünk az Európai Unióban és a tengerentúli demokráciákban alkalmazott körzetkiosztási módszerekről.

Egy választás után a képviselők gyakran alkotnak szavazási blokkokat, frakciókat. A frakciók hatalmi befolyását vizsgálva egy általánosított szavazási modellt vizsgálunk, melyben bizonyos játékosok távolmaradhatnak a szavazástól. Bevezetünk egy elméleti modellt és hatalmi indexeket definiálunk az ilyen típusú szavazási játékokra. Megvizsgálunk egy olyan modellt is, ahol bizonyos szavazók nem hajlandóak egymással együttműködni; egy korábbi modell alapjain elindulva egy egyszerűbb változatot tervezünk bevezetni. Végül valós szavazási helyzeteket elemzünk hatalmi indexek segítségével.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hogyan osszunk el véges számú oszthatatlan jószágot igazságosan? Valójában erre a kérdésre keressük a választ egy speciális és sokat vizsgált alkalmazáskörön keresztül. A választási rendszer egy ország politikájának fő eleme, így aligha meglepő, hogy mind gyakorlati, mind elméleti szempontból sokat foglalkoztak a kérdéssel. Az már furcsább, hogy az Egyesült Államok képviselőházi helyeinek államok közötti szétosztása nem felel meg a Velencei Bizottság nemrég megfogalmazott ajánlásának. Más országokat nézve számtalan különböző szétosztási modellt találunk. Úgy tűnik tehát, hogy az igazságosságnak többféle értelmezése is létezik – ahány ház, annyi szokás, mondhatnánk.
Az elosztást ráadásul befolyásolja, hogy egy szavazási blokk befolyása nem arányos az együtt szavazó képviselők arányával. A hatalmi befolyás mérésére szolgáló hatalmi indexek fogalmát pontosítjuk, és ennek a fényében újraértékeljük az elosztások igazságosságát. Várakozásaink szerint a VB ajánásán alapuló Leximin módszer a legigazságosabb, de úgy tűnik bizonyos esetekben nem az igazságosság a legfontosabb szempont.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A körzetkiosztási irodalmat sokáig a körzetkiosztási módszerek paradoxonjai határozták meg és maguk a kiosztási módszerek is különböző politikusok nevéhez fűződnek. Az a megfigyelés, hogy a kapott, úgynevezett EP (equal proportions – egyenlő arányok) módszer nem a legigazságosabb felveti a kérdést, hogy pontosan mi a célunk a módszerek vizsgálatával. Ha ugyanis az igazságosság a legfontosabb, akkor minden más, ezzel ütköző tulajdonság másodlagos és például a Leximin módszert kellene széles körben használni. Ha az igazságosság valamilyen nyakatekert módon értendő, akkor az egész kutatás eddig rossz irányba ment. A kutatás során valószínűleg nem tudunk dönteni ebben a kérdésben, de az ellentmondás felismerése és tisztázása jelentős lépés feloldása felé.
A kutatás gyakorlati jelentősége óriási, hiszen a választási rendszerek befolyásolják, hogy az egyes országokat milyen politikusok vezetik, milyen kormányok alakulnak. Bár nem könnyű alapkutatási eredményeket a politikai döntéshozatalban viszontlátni, egyre többször hallani, hogy a tudományos világ képviselőit kérik fel az elfogulatlanság érdekében. Külön kérdés, hogy erre Magyarországon lesz-e lehetőség, de az a tudat, hogy a hatályos választási rendszer tervezetét az ere írt kritikus elemzésünk javaslatai mentén változtatták meg, bizalomra ad okot.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Hogyan osszunk ki két ösztöndíjat igazságosan, ha a pályázók között 5 közgazdász és 5 mérnök van? Kézenfekvő, hogy mind a két terület legjobb jelentkezője nyerje el az egyiket, így az elosztás 1-1. És ha a pályázatok aránya 6:4? Vagy 7:3? És ha négy ösztöndíjat oszthatunk ki? Általában az ilyen helyzetekben törekszünk az arányosságra, azonban az arányosság gyakran nem teljesíthető pontosan. A kiosztási módszerek ilyen esetekben is egyértelműen meghatározzák, hogy hány pályázat jut az egyes tudományterületekre. Az úgynevezett körzetkiosztási probléma hasonló: az egyéni választási körzeteket kell szétosztani a megyék, régiók, vagy államok között. Például egy ilyen módszert használnak az Egyesült Államokban a Képviselőház helyeinek államok közötti szétosztására. Az ott használt módszer évszázados evolúcióval érte el mostani formáját – meglepő tehát, hogy a Velencei Bizottság által javasolt, meglehetősen általános követelményeket sem teljesíti. Más országokban pedig úgy tűnik, mintha nagyon tudatosan kerülnék az arányosságot. A kutatás célja ezeknek az ellentmondásoknak a feltárása, jobb megértése.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Fair voting is the cornerstone of democracies. We look at fair allocations on the two sides of voting: how voting rights, that is, representatives are allocated in an indirect voting situation with heterogeneously sized groups of voters and how the resulting voting blocks share power.

For the first we study the apportionment methods and compare them using measures of malapportionment. We compare our experience with the rules used in practice using a database of apportionment practices in the European Union and in overseas democracies we collect.

After an election, representatives often form voting blocks. We look at a generalised voting model where some players may be absent. We present a theoretical model and consider generalised power indices in such a setting. We also consider a model where some of these blocks refuse to cooperate. Following up on an existing model we present a simpler formulation. We also apply power indices to actual voting situations.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
How to share a finite number of indivisible objects in a fair way? Essentially this is the question we try to answer using a well known and well-researched set of applications. Elections constitute one of the key pillars of a country’s politics, so it is hardly surprising that it has been investigated both from a theoretical and practical perspective. What is surprising is that the apportionment method used for the seats of the House of Representatives of the United States of America fails to meet the recent recommendations of the Venice Commission. Looking at further countries we find a whole range of apportionment methods. It seems therefore, that fairness has lots of interpretations.
The allocation may further be influenced by the fact that the voting influence of a voting block is not proportional to the proportion of its votes. We enhance the definition of power indices – normalised measures for a priori voting power and using them we re-evaluate the fairness notions. According to our expectations the Leximin method, based on the VC’s recommendation is the most fair, but it seems that in many settings fairness is not the criterion of utmost importance.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
For a long time, the apportionment literature was determined by the observed paradoxes and even the known methods are linked to politicians. The academic approach is more recent, and the fact that the EP (equal proportions) method, the method used in the US is not the fairest raises the question: what is it really that we study about these methods? If we look for fair methods then anything that contradicts fairness should be ignored and the Leximin method should be used everywhere. If fairness should be interpreted in some twisted way then the entire academic research on apportionment went amiss. While we will not probably be able to decide this question, realising and clarifying the contradiction is a major step towards its resolution.
Practical implications are substantial, since voting rules influence who the leaders of the various countries are, what are the governments formed. While it is not always easy to see fundamental research results back in daily politics, more and more examples exist where researchers are approached for non-partisan models. What is the situation in Hungary? The fact that our comments on an early draft of the current election law has been integrated in the final version makes one optimistic.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
How to grant two scholarships in a fair way when there are 5 economics and 5 engineer applicants? It would natural to assume that the best of each field gests the grant, so that the allocation is 1-1. What if the ratio of applications is 6:4? Or 7:3? And if we give out four grants? In general we aim at proportionality in such situations, but exact proportionality is not always possible. Apportionment methods determine it precisely how many grants should go to each of the fields. The apportionment of constituencies among counties, regions or states is similar. For instance, an apportionment method is used to allocate the seats of the House of Representatives of the United States. The method used there reached its current form after a century-long evolution – it is therefore rather surprising that this method does not even meet the general and very mild recommendations of the Venice Commission. In other countries it seems that proportionality was purposely distorted. The goal of this research is to better explore and understand these contradictions.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A projektet 5 év alatt teljesítettük. Ezalatt 12 impakt faktoros cikk (kumulatív IF: 46,843), 9 egyéb folyóiratcikk, egy PhD disszertáció, két könyvfejezet és több műhelytanulmány és kéziratos cikk született. Megvizsgáltuk a körzetkiosztási módszereket és korlátokat adtunk az arányosság hibájára. Adatbázist építettünk a kiosztási módszerekről és gyakorlatokról. Körzetkiosztási módszereket alkalmaztunk egy intézmény diszkrét erőforrásának hatékony allokációjára. Javaslatokat fogalmaztunk meg sportversenyek és bajnokságok igazságos lebonyolítására, a bevételek csapatok közti fair allokációjára. Bemutattuk a Brexit hatását Európai Unió Tanácsának hatalmi viszonyaira és megvizsgáltuk egy további kilépés lehetőségét, illetve hatását. Hatékony, dinamikus programozáson alapuló eljárásokat javasoltunk hatalmi indexek kiszámítására nagyméretű szavazási problémák esetére és az algoritmusok alapján R szoftvercsomagot fejlesztettünk. Modellt építettünk az európai földgázhálózat hatalmi viszonyainak és különösen az Északi Áramlat 2 hatásának elemzéséhez, mind az ellátás költsége, mind a biztonsága szempontjából. Bevezettük a konvex szavazási játékokat, melyekben a figyelembe vehetők a szavazók preferenciái is. Meghatároztuk az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának befolyásos tagjait és általában megállapítottuk, hogy az ordinálisan rendezett szavazók között egyfajta gyémánt alakzatban helyezkednek el a legerősebb szavazók.
kutatási eredmények (angolul)
We completed the project in 5 years. During this time, 12 articles have been published in journals with an impact factor (cumulative IF: 46,843), 9 in other journals, as well as a PhD dissertation, two book chapters and several working paper and manuscript. We examined apportionment methods and gave bounds on malapportionment. We have built a database of apportionment methods and practices. Aportionment methods were used for the efficient allocation of a discrete resource in an institution. We formulated proposals for the fair conduct of sports competitions and championships, and the allocation of revenues among teams. We presented the impact of Brexit on the power allocation of the Council of the European Union and examined the possibility and impact of a further exits. We proposed efficient algorithms for calculating power indices for large-scale voting problems using a dynamic-programming approach and developed an R software package. We built a model to analyze the bargaining positions in the European natural gas network and especially the impact of Nord Stream 2, both from the perspective of the cost of supply and its security. We introduced convex voting games, in which the voters' preferences can also be taken into account. We determined the influential members of the European Parliament's Committee on Agriculture and Rural Development and generally found that among the ordinally arranged voters, the strongest voters are located in a diamond shape.
a zárójelentés teljes szövege https://otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128573
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Sziklai B R, Biró P, Csató L.: The efficacy of tournament design, Computers & Operations Research, Volume 144, 105821, 2022
Csató L., Petróczy D. G.: Fairness in penalty shootouts: Is it worth using dynamic sequences?, JJournal of Sports Sciences, 40:12, 1392-1398, 2022
Petróczy D G: Igazságosság és rangsorolás: Alkalmazások a közgazdaságtan és sport területéről, Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola, 2022
Csató L, Petróczy DG: Hogyan számszerűsíthető az ösztönzéskompatibilitás? Esettanulmány a sport világából, Közgazdasági Szemle, LXIX. évf., 841—852., 2022
Kóczy L. Á., Csercsik D., Sziklai, B.: Nord Stream 2: A prelude to war, Volume 44, November 2022, 100982, 2022
Petróczy, Dóra Gréta: Teljesítményalapú pénzfelosztás a Forma-1-ben páros összehasonlításokkal, Szigma 52 : 1 pp. 63-76. , 14 p., 2021
Petróczy, Dóra Gréta: An alternative quality of life ranking on the basis of remittances, SOCIO-ECONOMIC PLANNING SCIENCES 2021 Paper: 101042, 2021
Petróczy, Dóra Gréta; Csató, László: Revenue allocation in Formula One: a pairwise comparison approach, INTERNATIONAL JOURNAL OF GENERAL SYSTEMS 50 : 3 pp. 243-261. , 19 p., 2021
Csató, László; Petróczy, Dóra Gréta: On the monotonicity of the eigenvector method, EUROPEAN JOURNAL OF OPERATIONAL RESEARCH 292 : 1 pp. 230-237. , 8 p., 2021
Jochen Staudacher, László Á. Kóczy, Izabella Stach, Jan Filipp, Marcus Kramer, Till Noffke, Linus Olsson, Jonas Pichler, Tobias Singer: Computing power indices for weighted voting games via dynamic programming, Operations Research and Decisions, 31, 123-145, 2021
Kiss Hubert J., Kóczy László Á., Pintér Ágnes, Sziklai Balázs R.: Does risk sorting explain overpricing in experimental asset markets?, JOURNAL OF BEHAVIORAL AND EXPERIMENTAL ECONOMICS 99: 101882, 2022
Kóczy Á L: Core-stability over networks with widespread externalities, ANNALS OF OPERATIONS RESEARCH, 2022
Petróczy Dóra Gréta, Rogers Mark Francis, Kóczy László Á.: Exits from the European Union and Their Effect on Power Distribution in the Council, GAMES 13: (1) 18, 2022
Csercsik D, Hubert F, Sziklai B, Kóczy Á L: Modeling transfer profits as externalities in a cooperative game-theoretic model of natural gas networks, ENERGY ECONOMICS 80: pp. 355-365., 2019
Csercsik D, Hubert F, Sziklai B, Kóczy Á L: Modelling transfer profits as externalities in a cooperative game-theoretic model of natural gas networks, Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 2019
Petróczy Dóra Gréta, Rogers Mark Francis, Kóczy Á. László: Tagkilépések és a magyar befolyás változása az Európai Unió Tanácsában = European Union's Power Distribution After a Withdrawal, ALKALMAZOTT MATEMATIKAI LAPOK 36: (1) pp. 65-81., 2019
Kóczy Á L, Csercsik D, Sziklai B: A risk-based evaluation of European natural gas supply security, In: AIEE, . (szerk.) 3rd AIEE Energy Symposium conference proceedings, Associazione Italiana Economisti dell‘Energia (AIEE) (2018) pp. 141-142., 2018
Kovacs A, Fertő I, Kóczy Á L, Sziklai B, Nás A A: Who has the critical vote? Power ranking of MEPs in the Agricultural Committee of the European Parliament, , 2018
Csató, L. & Petróczy, D.G.: Hogyan tehető igazságosabbá a labdarúgó mérkőzéseket követő büntetőpárbaj?, Statisztikai Szemle, 2019
Csercsik D, Hubert F, Sziklai B, Kóczy Á L: Modeling transfer profits as externalities in a cooperative game-theoretic model of natural gas networks, ENERGY ECONOMICS 80: pp. 355-365., 2019
Csató László, Petróczy Dóra Gréta: Miért igazságtalan a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság kvalifikációja?, Közgazdasági Szemle LXVII 734-747, 2020
Petróczy Dóra Gréta: Egy életminőség-rangsor a hazautalások alapján, SZIGMA 51 : 2 pp. 169-184, 2020
Sziklai Balázs, Kóczy Á. László, Csercsik Dávid: The impact of Nord Stream 2 on the European gas market bargaining positions, Enegy Policy, 144, 111692, 2020
Imre Fertő, László Á Kóczy, Attila Kovács, Balázs R Sziklai: The power ranking of the members of the Agricultural Committee of the European Parliament, European Review of Agricultural Economics, jbaa011, 2020
László Á. Kóczy: Döntési befolyás az Európai Unió Tanácsában: Mit hozhat a Brexit?, Alkalmazott Matematikai Lapok, 36/2, 287-293, 2019
Herings P J-J, Kóczy L Á: The equivalence of the minimal dominant set and the myopic stable set for coalition function form games, GAMES AND ECONOMIC BEHAVIOR 127: pp. 67-79., 2021
Kóczy Á L: Brexit and Power in the Council of the European Union, GAMES 12: (2) 51, 2021
Kóczy Á L, Csercsik D, Sziklai B: Network Disruptions and the Security of Supply in the European Gas Network, , 2021
Fertő I, Kóczy Á L, Kovács Attila, Sziklai B: The power ranking of the members of the Agricultural Committee of the European Parliament, EUROPEAN REVIEW OF AGRICULTURAL ECONOMICS 47: (5) pp. 1897-1919., 2020
Kóczy Á L: Core-stability over networks with widespread externalities, Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, 2020
Kóczy Á L: A játékelmélet és a jog, In: Jakab, András; Sebők, Miklós (szerk.) Empirikus jogi kutatások, Osiris Kiadó; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (2020) pp. 127-145., 2020
Sziklai B R, Kóczy L Á, Csercsik D: The impact of Nord Stream 2 on the European gas market bargaining positions, ENERGY POLICY 144: 111692, 2020
Csercsik D, Hubert F, Sziklai B, Kóczy Á L: Modeling transfer profits as externalities in a cooperative game-theoretic model of natural gas networks, ENERGY ECONOMICS 80: pp. 355-365., 2019




 

Projekt eseményei

  
2023-07-11 15:18:30
Résztvevők változása
2020-10-27 15:06:33
Résztvevők változása



vissza »