A maladaptív és az adaptív szkizotípia dinamikái az általános populációban: élmény-mintavételezéssel gyűjtött kognitív korrelátumok  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
128599
típus K
Vezető kutató Kéri Szabolcs Gyula
magyar cím A maladaptív és az adaptív szkizotípia dinamikái az általános populációban: élmény-mintavételezéssel gyűjtött kognitív korrelátumok
Angol cím Dynamics of maladaptive and adaptive schizotypy in the general population: cognitive correlates obtained by experience sampling
magyar kulcsszavak szkizotípia; reziliencia; élmény-mintavételezés
angol kulcsszavak schizotypy; resilience; experience sampling
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Differenciál-pszichológia
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Kognitív Tudományi Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
résztvevők Polner Bertalan Kristóf
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2022-08-31
aktuális összeg (MFt) 22.395
FTE (kutatóév egyenérték) 5.60
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A szkizotípia olyan személyiségjegyek halmaza, amelyek enyhébb formában emlékeztetnek a pszichotikus zavarok tüneteire. Az adaptív szkizotípiát ugyanakkor magas pozitív, közepes-alacsony negatív és dezorganizált jegyek jellemezik, olyan adaptív vonásokkal együtt, mint az intakt kognitív funkciók, a pozitív spiritualitás és a kreativitás. Az adaptív szkizotípia értelmezhető kiemelkedően magas fokú nyitottságként is. Kutatási programunk az adaptív szkizotípia mélyebb megértését tűzte ki célul, összehasonlítva azt a maladaptív szkizotípiával. További célunk olyan élvonalbeli okostelefon-alapú alkalmazások kifejlesztése, amelyek alkalmasak a szubjektív élmények, a kognitív funkciók és egyes biomarkerek folyamatos regisztrációjára is. Mindezeket össze kívánjuk vetni a szokatlan tapasztalások (pozitív és negatív pszichózis-szerű élmények) dinamikájával. E kiterjedt adathalmazt hálózati modellekkel elemezzük. Az okostelefonon alapuló kognitív kontroll feladatok fejlesztése és pszichometriai kiértékelése hasznos lehet jövőbeni ökológiai érvényességi vizsgálatokban, lehetővé téve nagyobb minták hatékony tesztelését, minimális laborfelhasználással. A projektben résztvevő PhD hallgatóknak lehetőségük lesz kutatási készségeik fejlesztésére (tanulmánytervezés és szervezés, adatelemzés, eredmények publikálása). A mesterhallgatók nagyobb eséllyel kapcsolódnak be az egyetemi doktori képzésbe, tapasztalatot szerezve úttörő jellegű adatgyűjtési és elemzési módszerek kifejlesztésében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A pszichózis-spektrum egyszerű folytonos modellje a legújabb kutatások tükrében nehezen igazolható: valószínű, hogy számos kevésbé ismert tényező létezik, amelyek a pszichózisszerű tapasztalatok enyhébb formáit, valamint a stabil és adaptív szkizotípiát megkülönböztetik. Ez a megközelítés olyan protektív tényezőket tárhat fel, amelyek a pszichotikus rendellenességek kialakulásával szembeni ellenállóképességet jelzik. Jelenleg keveset tudunk az adaptív szkizotípia fejlődési, kognitív és biológiai korrelátumairól egészséges személyek körében. Feltételezzük, hogy látens profilelemzéssel az általános populáció körülbelül 15-15% -a tartozik az adaptív és a maladaptív szkizotípia kategóriájába. Becsléseink szerint a minta maradék részénél alacsony szintű szkizotípiás jegyek mutathatók ki. Hipotézisünk szerint a kognitív és stressz-szabályozási eltérés kizárólag a maladaptív szkizotípiás csoportban lesz megfigyelhető. Hasonlóképpen, a fejlődési eltérések szintén a maladaptív csoportban lesznek gyakoribbak. A való életben történő ismételt tesztelést okostelefon-alapú alkalmazással kívánjuk megoldani, amely magában foglalja a szubjektív affektív tartalmakat, a szokatlan (pszichózis-szerű) tapasztalásokat, a kognitív kontroll feladatot és a stresszhormon-mérést is. Predikcióink szerint a negatív affektivitás, a gyengébb kognitív kontroll és a stresszreaktivitás összefügg a disztresszt okozó szokatlan tapasztalatok megjelenésével. Vizsgálataink tehát hidat képeznek a normál személyiségpszichológia területe (adaptív szkizotípia és az élmények, tapasztalatok iránti nyitottság) és a pszichózis-szerű, rugalmatlan, disztresszt okozó jelenségek megértése között.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Tudományos jelentőség: Az ismételt mérések miatt a tanulmány értékes információkat szolgáltat a kognitív kontroll okostelefonon alapuló tesztelésének gyakorlati alkalmazhatóságáról és megismételhetőségéról. Amennyiben jelentős eltéréseket találunk az adaptív és a rosszul alkalmazkodó szkizotípiás alcsoportok között, akkor megkérdőjelezhető az egyszerűsített kontinuummodell, elősegítve a dimenzióelméletek fejlődését. Hosszmetszeti tanulmányunk gazdagítja a gyorsan fejlődő hálózati megközelítést a személyiségpszichológiában és a pszichopatológiában. A dinamikus hálózati modell magában foglalja nemcsak a szubjektív, önbecslésen alapuló adatokat, hanem a kognitív kontroll és a kortizolszint objektív mérését is. Az egészséges személyek bevonása a stresszregulációs irodalom számos ellentmondását és limitációját orvosolhatja. Ily módon ki tudjuk küszöbölni a betegség aspecifikus torzító hatásait (pl. gyógyszerek, a betegségből fakadó pszichoszociális és szomatikus stressz), valamint lehetőség nyílik a pszichózisszerű élmények szélesebb skálájának mintavételezésére.
Társadalmi hatás: Az okostelefon-alapú mérések (szubjektív tapasztalatok, kogníció és kortizolmérés) hasznosak lehetnek későbbi vizsgálatokban mind egészséges, mind klinikai mintákban. Ezek a módszertani fejlesztések új szűrő és intervenciós eszközök használatát is inspirálhatják az egészségpszichológia területén. Elméleti szempontból az adaptív szkizotípia jobb megértése révén betekintést nyerhetünk a kreativitás, az eredetiség, a pozitív spiritualitás és az öntranszcendencia alapvető mechanizmusaiba, evolúciós gyökereibe és populációszintű fenomenológiájába.
Egyediség: Ez az első vizsgálat, amely okostelefon-alapú kognitív kontroll tesztet és kortizolmérést végez laboratóriumon kívüli, valós környezetben, a szkizotípia személyiségpszichológiájában egyedi metodikai megoldásként. Hasonlóképpen, eddig nem használtak komplex, valós társas térben történő mintavételezést és hálózati modellezést arra, hogy megvizsgálják a szokatlan élmények, az érzelmi reakciók, a kognitív kontroll és a stresszválasz bonyolult dinamikáját különböző szkizotípiás vonásokat mutató egészséges személyek csoportjaiban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Minden szokatlan, nem hétköznapi tapasztalat a téboly jele? Mit mondhatunk azon embertársainkról, akik a közösség értékes tagjai, de gondolkodásuk, beszédük és viselkedésük mégis furcsának tűnik? Jelen kutatási projekt az úgynevezett adaptív szkizotípiára összpontosít. A szkizotípiával élő emberek szokatlan dolgokat érzékelnek, furcsa, túlértékelt gondolatokról, hiedelmekről számolnak be, gondolkodásuk és beszédük gyakran fellazult, amit nehéz követni a beszélgetések során. Ezek az emberek azonban nem pszichotikusok, általános kapcsolatuk a valósággal megtartott. A szkizotípia különböző mentális egészségi problémákkal járhat. Érdekes azonban, hogy sok, adaptív szkizotípiás személynek nincs komoly nehézsége az érzelmek, a motivációk és a gondolkodás terén, sőt, gyakran igen kreatívnak mutatkoznak a művészetekben és tudományokban, pozitív spiritualitásuk pedig a környezetükre is kedvező hatást gyakorol. Az adaptív szkizotípiával élők mindennapjainak sajátosságait mobiltelefonos eszközök fejlesztésével szeretnénk jobban megérteni. A tapasztalatokat, a gondolatokat és a stresszszabályozás biomarkereit (nyálból mért stresszhormon, a kortizol) a való életben fogjuk vizsgálni: a résztvevők másfél héten át, naponta több ízben jelzést kapnak az okostelefonjukon, melyet követően kitöltenek egy rövid kérdőívet a hangulatukról és a gondolataikról. Ezenkívül mobiltelefonos játék segítségével felmérjük a koncentráció aktuális változásait. Az okostelefonokhoz külön készüléket csatlakoztatunk a nyálkortizol méréséhez. Ezzel a módszerrel gazdag adatkészletet lehet nyerni, amely lehetővé teszi a gondolatok, tapasztalatok, a stresszszint és a koncentráció dinamikus viszonyának elemzését.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Schizotypy is a set of personality traits that resemble the symptoms of psychotic disorders. Adaptive schizotypy refers to a personality constellation in the general population that is characterised by high positive and intermediate/low negative and disorganised schizotypy, together with adaptive features such as intact cognitive functions, positive spirituality and creativity. Adaptive schizotypy can be considered as a form of high openness to experiences. Our research program will gain a deeper understanding of adaptive schizotypy by comparing it to maladaptive schizotypy. Moreover, we will develop and apply cutting-edge smartphone-based experience sampling self-report, cognitive and biomarker methods to obtain data on the dynamics of rewarding and distressing unusual (psychotic-like) experiences. We plan to analyse this extensive dataset with dynamic network models. The smartphone-based cognitive control tasks we plan to develop and psychometrically evaluate could be fruitful in future ecological validity studies and will also permit the convenient testing of larger samples with minimal usage of lab resources. PhD students involved in the project can develop research skills (study design and organisation, data analysis, and communication of results in publications). Master students involved in the project will have a better chance to apply for a PhD position as they will develop their skills in pioneering data collection and analysis methods.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The importance of studying adaptive schizotypy is twofold. First, there are concerns regarding the simple continuum accounts of the psychosis-spectrum, suggesting additional hidden factors that separate vulnerable individuals with milder forms of psychosis-like experiences and people with stable and adaptive schizotypal traits. Second, this approach can uncover protective factors shaping resilience against developing psychotic disorders. Currently, little is known about the developmental, cognitive, and biological correlates of adaptive schizotypy in the non-clinical population.
We hypothesise that with latent profile analysis approximately 15-15% of the general population can be classified as adaptive and maladaptive schizotypal. This analysis is based on positive, negative and disorganised schizotypy, as well as openness, creativity, positive spirituality and general health status. We expect that the rest of the sample will show a low schizotypy profile. We predict that the maladaptive, but not the adaptive high schizotypy group will demonstrate cognitive and stress-regulation impairments, and that various developmental insults will be more prevalent in the maladaptive group. Additionally, we plan to develop a valid and reliable smartphone-based cognitive control task battery. Finally, we expect that rewarding and distressing psychotic-like experiences will have distinct cognitive, stress-regulation and affective state predictors in an experience sampling study. Our studies will provide information on the nature of the relationship between normal personality variation and psychopathology, and also on resilience factors in the context of psychotic-like experiences.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Scientific significance: The repeated smartphone-based assessments will provide valuable information on practice effects in smartphone-based testing of cognitive control. If we find significant differences between adaptive and maladaptive high-schizotypy subgroups, it will challenge simplistic continuum models of schizotypy and thus foster the development of dimensional theories. Our longitudinal study will enrich the rapidly developing network-approach in personality and abnormal psychology. The dynamic network model will incorporate not only self-report data, but also objective measures of cognitive control and salivary cortisol levels. Furthermore, the general population approach can resolve several controversies in the stress axis – cortisol literature. Studying healthy individuals will rule out the confounding effects of disease burden (e.g., medications, psychosocial and physiological stress associated with the disease), and sampling a wider range of psychosis-like phenotype in the general population (e.g., unusual perceptual experiences, odd beliefs and overvalued ideas, loosened associations) can overcome the issue of restricted data variability inherent in clinical studies.
Societal impact: Smartphone-based measurements (subjective experiences, cognition and salivary cortisol) can be useful in future studies in both community and clinical samples. These methodological developments might inspire novel screening and intervention tools in health care settings. From a theoretical point of view, by a better understanding of adaptive schizotypy, we can explore the basic mechanisms, evolutionary roots, and population-level phenomenology of creativity, originality, positive spirituality, and self-transcendence.
Uniqueness: Smartphone-based cognitive and cortisol measurements have not been conducted in schizotypy, and, to our knowledge, this is the first study to use such type of stress marker (cortisol) measurements in personality psychology. Similarly, experience sampling assessments and network modelling have not been used to evaluate the intricate dynamics of unusual experiences, affective reactions, cognitive control, and stress response in healthy individuals with different types of schizotypy.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Is every unusual, non-ordinary human experiencing a sign of madness? What about our otherwise eminent fellows in the community whose perceiving, thinking, speech and behaviour seem odd? This research project focuses on the so-called adaptive schizotypy. People living with schizotypy experience unusual perceptions, they have non-ordinary and overvalued ideas, and their thinking and speech is often loosened and hard to follow during conversations. However, these people are not psychotic and have adequate overall contact with reality. Schizotypy can be associated with various mental health problems. Interestingly, however, some healthy people with schizotypy experience no difficulties in terms of motivation or thinking, are prone to be creative in arts and sciences, and have rewarding spiritual beliefs and experiences. We refer to this curious group of people as adaptive schizotypy. In order to understand their daily life dynamics, we will develop smartphone-based tasks to measure thinking and concentration. We also will study experiences, thoughts and stress regulation biomarkers (salivary cortisol) in daily life: for one and a half week, participants will be signalled through their smartphones several times each day, and will be asked to fill a short questionnaire on their mood and thoughts. They also will complete brief games assessing their concentration and attention. A special device will be attached to their smartphones to measure salivary cortisol. With this method, a rich dataset can be obtained that allows the analysis of the dynamic, real-life relationship among thoughts, experiences, stress level and concentration.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás számos fontos felfedezéssel szolgált a pszichózis-spektrummal illetve a vallásos-spirituális élményekkel társuló kognitív eltérésekről, és a rezilienciát erősítő illetve a mentális betegségek kockázatot fokozó tényezőkről. A mentalizáció – képesség arra, hogy mások és saját viselkedésünket belső állapotok mentén értelmezzük - a lelki egészség egy kulcsfontosságú meghatározója, ami diagnosztikus kategóriákon átível. Elvégeztük a mentalizáció egy bevett mérőeszközének magyar adaptációját és azzal karakterizáltuk a pszichózis-spektrum zavarokkal és szubklinikus vonásokkal társuló eltéréseket, és szakirodalmi áttekintést is megjelentettünk. Áttekintést jelentettünk meg arról, hogy a hálózatmodelleknek milyen kutatási alkalmazásai lehetnek a mentális egészség terén, majd hálózatmodellezéssel tártuk fel a szkizotípia összetevőinek egymással illetve kockázati- és védőtényezőkkel mutatott kapcsolatrendszerét. Egy másik vizsgálatsorozatban az élménymintavételezés módszertanát használva magas ökológiai validitású idősor-adatokat gyűjtöttünk. Ezeket elemezve kimutattuk, hogy a környezeti stresszorok és az alvásminőség romlása a pszichotikus-szerű élmények és a rágódás fokozódásával járnak együtt. Elsőként tártuk fel az álomminőség és a szkizotípiás vonások összefüggéseit. Végezetül, egy külön vizsgálatsorozatban a vallásosságot és a spiritualitást vetettük össze a pszichózissal klinikai pszichológiai illetve kognitív tudományos nézőpontból.
kutatási eredmények (angolul)
The research has led to a number of important findings on cognitive differences associated with the psychosis-spectrum and religious-spiritual experiences, and on factors that enhance resilience and increase the risk of mental illness. Mentalization - the ability to interpret others' and one's own behavior in terms of internal states - is a key determinant of mental health that cuts across diagnostic categories. We conducted a Hungarian adaptation of a well-established measure of mentalization and used it to characterize the differences associated with psychosis-spectrum disorders and subclinical traits, and published a literature review. We published an overview of the research applications of network models in the field of mental health, and used network modelling to explore the relationships of the components of schizotypy with each other and with risk and protective factors. In a series of studies, we collected time series data with high ecological validity using the experience sampling methodology. Analysing these, we showed that environmental stressors and deterioration in sleep quality are associated with an increase in psychotic-like experiences and rumination. We were the first to investigate the association between dream quality and schizotypal traits. Finally, in a separate series of studies, we compared religiosity and spirituality with psychosis from a clinical psychological and cognitive science perspective.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128599
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Báthori, N., Polner, B., & Simor, P.: Schizotypy unfolding into the night? Schizotypal traits and daytime psychotic-like experiences predict negative and salient dreams., Schizophrenia Research, 246, 17–25., 2022
Kéri, S.: Postdiction in Visual Awareness in Schizophrenia., Behavioral Sciences, 12(6), 198., 2022
Török, E., & Kéri, S.: The relationship between schizotypy, empathy and mentalization based on the research of the last decade., Neuropsychopharmacologia Hungarica, 23(3), 288–295., 2021
Vass, Á., Becske, M., Szőllősi, Á., Racsmány, M., & Polner, B.: Positive schizotypy is associated with amplified mnemonic discrimination and attenuated generalization., European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience, 2022
Kéri, S.: Postdiction in Visual Awareness and Intrinsic Religiosity, Cognitive Science, 46(7)., 2022
Pálffy, Z., Farkas, K., Csukly, G., Kéri, S., & Polner, B.: Cross-modal auditory priors drive the perception of bistable visual stimuli with reliable differences between individuals., Scientific Reports, 11(1), 16943., 2021
Vass, Á., Becske, M., Szollosi, A., Racsmány, M., & Polner, B.: Amplified Mnemonic Discrimination and Attenuated Generalization Are Associated with Positive Schizotypy, PsyArxiv, 2020
Li, H., & Kéri, S.: TLR4 (Toll-like receptor-4) expression and frontal-cingulate volumes in schizophrenia., Ideggyogyaszati Szemle, 73(9–10), 303–308., 2020
Polner, B., Farkas, K., & Kéri, S.: A network model of the aetiology of schizotypal personality: Evidence for the central role of mentalization, disorganization, and PTSD-symptoms., PsyArxiv, 2021
Kéri, S.: Chapter 18 - Translocator protein (18kDa TSPO) binding in depression, In C. R. Martin, L.-A. Hunter, V. B. Patel, V. R. Preedy, & R. Rajendram (Eds.), The Neuroscience of Depression (pp. 189–196). Academic Press., 2021
Polner, B., Hupuczi, E., Kéri, S., & Kállai, J.: Adaptive and maladaptive features of schizotypy clusters in a community sample, Scientific Reports, 11(1), 16653., 2021
Rónai, L., & Polner, B.: Pszichopatológiai hálózatelemzés: Módszertani zsákutca, ígéretes eszköz, vagy mindent felülíró, új irányzat?, Psychiatria Hungarica, 2021
Simor, P., Polner, B., Báthori, N., Sifuentes-Ortega, R., Van Roy, A., Albajara Sáenz, A., Luque González, A., Benkirane, O., Nagy, T., & Peigneux, P.: Home confinement during the COVID-19: Day-to-day associations of sleep quality with rumination, psychotic-like experiences, and somatic symptoms., Sleep, zsab029, 2021
Fekete, K., Török, E., Kelemen, O., Makkos, Z., Csigó, K., & Kéri, S.: A mentalizáció dimenziói pszichotikus zavarokban., NEUROPSYCHOPHARMACOLOGIA HUNGARICA, 21(1), 5–11., 2019
Fekete, K., Török, E., Makkos, Z., Kelemen, O., Csigó, K., & Kéri, S.: Mentalization across the psychosis spectrum., Schizophrenia Research, 2019
Keri, S., Kállai, I., & Csigó, K.: Attribution of mental states in glossolalia: A direct comparison with schizophrenia, OSF, 2019
Kovács, G., Grotheer, M., Münke, L., Kéri, S., & Nenadić, I.: Significant repetition probability effects in schizophrenia., Psychiatry Research: Neuroimaging, 290, 22–29., 2019
Maróthi, R., & Kéri, S.: Enhanced mental imagery and intact perceptual organization in schizotypal personality disorder., Psychiatry Research, 259, 433–438., 2018
Polner, B., Faiola, E., Urquijo, M. F., Meyhöfer, I., Steffens, M., Rónai, L., … Ettinger, U.: The Network Structure of Schizotypy in the General Population, PsyArXiv, 2019
Kéri, S.: The controversy of religion and psychosis, Journal of Religion and Theology, 2, 19-25, 2018
Simor, P., Báthori, N., Nagy, T., & Polner, B.: Poor sleep quality predicts psychotic-like symptoms: An experience sampling study in young adults with schizotypal traits., Acta Psychiatrica Scandinavica, 2019
Polner, B., Farkas, K., & Kéri, S.: Adaptive schizotypy in the general population: a network model of risk and resilience, International Consortium for Schizotypy Research Meeting, New Orleans, 2019
Báthori, N., Hamza, E. A., Moustafa, A. A., & Polner, B.: Sleep and psychosis., (elfogadva, megjelenés alatt) in Recent advances in schizophrenia research. Elsevier., 2020
Farkas, K., Pálffy, Z., & Polner, B.: S61. Computational modelling of visual motion perception and its association with schizotypal traits., Schizophrenia Bulletin, 46(Supplement_1), S56–S56., 2020
Kállai, I., & Kéri, S.: Religious-spiritual crisis or psychosis? The impact of basic symptoms in the differentiation of prepsychotic states., Psychiatria Hungarica: A Magyar Pszichiatriai Tarsasag Tudomanyos Folyoirata, 35(2), 102–110., 2020
Kelemen, O., Máttyássy, A., & Kéri, S.: Improvement of Theory of Mind in Schizophrenia: A 15-Year Follow-Up Study., Psych, 1(1), 420–428., 2019
Kéri, S.: Self-Transformation at the Boundary of Religious Conversion and Psychosis., Journal of Religion and Health, 59(1), 584–597., 2020
Kéri, S., Kállai, I., & Csigó, K.: Enhanced Verbal Statistical Learning in Glossolalia., Cognitive Science, 44(7), e12865., 2020
Kéri, S., Kállai, I., & Csigó, K.: Attribution of Mental States in Glossolalia: A Direct Comparison With Schizophrenia., Frontiers in Psychology 11., 2020
Kéri, S., & Kelemen, O.: Christianity and Schizophrenia Redux: An Empirical Study., Journal of Religion and Health, 59(1), 452–469., 2020
Li, H., & Kéri, S.: Regional brain volumes in brief psychotic disorder., Journal of Neural Transmission, 127(3), 371–378., 2020
Polner, B., Faiola, E., Urquijo, M. F., Meyhöfer, I., Steffens, M., Rónai, L., Koutsouleris, N., & Ettinger, U.: The network structure of schizotypy in the general population., European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience., 2019
Polner, B., Hupuczi, E., & Kállai, J.: Adaptive and maladaptive features of schizotypy clusters in a community sample, [Preprint]. PsyArXiv., 2020
Reichardt, R., Polner, B., & Simor, P.: Novelty Manipulations, Memory Performance, and Predictive Coding: The Role of Unexpectedness., Frontiers in Human Neuroscience, 14., 2020
Rónai, L., & Polner, B.: Pszichopatológiai hálózatelemzés: Módszertani zsákutca, ígéretes eszköz, vagy mindent felülíró, új irányzat?, [Preprint] ResearchGate, 2020
Simor, P., Polner, B., Bathori, N., Ortega, R. S., Van Roy, A., Saénz, A. A., González, A. L., Benkirane, O., Nagy, T., & Peigneux, P.: Home confinement during the COVID-19: Day-to-day associations of sleep quality with rumination, psychotic-like experiences and somatic symptoms, [Preprint]. PsyArXiv., 2020
Török, E., & Kéri, S.: The relationship between mentalization and the symptoms of subclinical schizophrenia and affective spectrum disorders, [Preprint]. PsyArXiv., 2020



vissza »