 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128669 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Barna Róza Emília |
| magyar cím |
Kreatív munka a magyarországi zeneiparban |
| Angol cím |
Creative labour in the Hungarian music industry |
| magyar kulcsszavak |
kreatív munka, zeneipar, gender |
| angol kulcsszavak |
creative labour, music industry, gender |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Munkaszociológia |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Szociológia és Kommunikáció Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) |
| résztvevők |
Blaskó Ágnes
Rajkó Andrea
|
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2022-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
8.444 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás a kultúratermelést a kulturális termelőkre, és a magyarországi zeneipar esetére fókuszálva vizsgálja. A zeneiparban dolgozó emberek munkájára összpontosít, tapasztalataikat többféle kvalitatív módszer segítségével tárja fel és ezeket abban a szélesebb gazdasági, társadalmi és technológiai környezetben értelmezi, amelybe azok beágyazottak. Célja először a kreatív munka paradoxonának kibontása, amely abban áll, hogy a kreatív munkát egyrészről gyakran értelmezik, sőt ünneplik a posztfordista gazdaság szabad, el nem idegenedett és rugalmas munkatípusaként, miközben másrészről a bizonytalansággal, alacsony fizetésekkel, kiszámíthatatlansággal és stresszel is azonosítjuk – azaz mint prekárius munka értelmezzük. Másodszor fel szeretnénk tárni azokat a mechanizmusokat, amelyek mentén a nemi egyenlőtlenségek működnek a zeneipar mezejében, valamint az elmélet szintjén magyarázni az e mechanizmusok és a szélesebb társadalmi struktúra hatalmi viszonyai közötti kapcsolatot. Harmadszor az autonómia fogalma segítségével próbáljuk értelmezni a munkások kreatív produktumhoz, közönséghez, az iparághoz, valamint az államhoz fűződő viszonyát. Negyedszer megpróbáljuk feltérképezni az erőforrásokhoz való hozzáférésnek, valamint ezek használatának a struktúráját, legyen szó materiális, technológiai, pénzügyi vagy humán erőforrásokról, ahol a legutóbbi az együttműködéshez szükséges kapcsolatokra utal. Különös figyelmet fordítunk annak vizsgálatára, hogy a digitalizáció hogyan alakította a zeneipari munkaviszonyokat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A tervezett kutatásban felteszünk néhány elméleti kérdést. Először megvizsgáljuk, hogy az immateriális munka fogalma megfelelő keret-e a kreatív munka értelmezésére. Másodszor megpróbáljuk azonosítani a reputáció és presztízs megszerzésének láthatatlan – vagy akár látható – nemi alapú meghatározottságait, amennyiben vannak ilyenek. Harmadszor empirikus eredményeink alapján megpróbáljuk elméleti szinten meghatározni a kreativitás jelentését posztszocialista társadalmi és gazdasági környezetben. Negyedszer pedig megvizsgáljuk, hogy a kreatív és művészi autonómiát hogyan értelmezik a zeneipar kreatív munkásai. Ezen elméleti kérdéseken túlmenően közvetlenül kapcsolódunk két olyan, a kreatív munkával kapcsolatos társadalmi problémához, amely az utóbbi időben nemzetközi és helyi médianyilvánosságot is kapott. Az egyik a kulturális munkások mentális egészsége és a kulturális iparágakat jelenleg jellemző munkaviszonyok összefüggése, konkrétan a zeneipar, mint “depresszív” iparág kritikája. A második a szexuális zaklatás és a nők tárgyiasításának témája a kulturális iparágakban, amely 2017-ben az úgynevezett Weinstein-botrány nyomán tematizálódott a médiában. Hipotézisünk szerint e társadalmi problémák, noha egyéni szinten jelentkeznek és tematizálódnak, olyan strukturális viszonyokkal kapcsolhatók össze, mint a posztfordiánus kulturális iparágak munkaviszonyai, Magyarország sajátos félperifériás pozíciója a globális zeneiparon belül, valamint a kulturális iparágakban, illetve a társadalomban általában uralkodó férfiuralmi viszonyok.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kreatív munka tanulmányozásának jelentőségét indokolja, hogy a kulturális munkások munkaviszonyai elkerülhetetlenül hatással vannak a kulturális termelésre és így a termelt jelentésekre is. Például a termelés környezetében – a lemezstúdióban vagy a videoklipforgatáson – uralkodó férfiuralmi viszonyok valószínűleg hozzájárulnak az olyan férficentrikus reprezentációk dominanciájához, mint a szexuálisan tárgyiasított nőreprezentációk. A kultúra ily módon egyszerre megnyilvánulása a strukturális viszonyoknak és eszköze ezek újratermelésének. Másodszor az általunk fogyasztott kulturális szövegek olyan globális iparágak termékei, amelyek meghatározott földrajzi logikát követnek a kapitalista világrendszerbe beágyazottan. E pillanatban a kreatív munkára vonatkozó nemzetközi szakirodalom jelentős része (beleértve Hesmondhalgh és Baker, 2011 munkáját) a centrumállamokra összpontosít – jellemzően az Egyesült Királyságra vagy az USÁ-ra –, amelyek a globális kulturális iparágakban, és így a kulturális térképünkön is domináns pozíciót foglalnak el. Azáltal, hogy vizsgálatunk ehelyett egy félperifériás ország kulturális termelésére összpontosít, lehetővé teszi a kulturális termelők munkája és e globális struktúrák közötti viszonyrendszer elemzését. Ily módon a kreatív munka szociológiájához egy sajátos félperifériás perspektívával járulna hozzá. Végül az alkalmazandó kvalitatív módszereket oly módon terveztük, hogy magukba foglalják a kölcsönös és kollektív tudástermelést és reflexiót. Ennek és egy zeneipari konferenciának a segítségével, amelyet a projekt utolsó évére tervezünk, a kutatás aktívan bevonná a munkásokat és reményeink szerint hozzájárulhatna a jobb és tudatosabb érdekérvényesítéshez a jövőben.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett kutatás a zeneiparban dolgozókra – mint a zenészek, menedzserek, technikusok, szervezők, “roadok” – irányul annak érdekében, hogy tudást szerezzünk e munka sajátosságairól és arról, hogy ezeket a technológiai változások, valamint a gazdasági és a társadalmi környezet hogyan alakítják. Különböző kvalitatív módszerek segítségével szeretnénk feltárni az általuk végzett feladatokat és ezekhez fűződő érzéseiket, gondolataikat. Érdekel bennünket, hogy az olyan gazdasági viszonyok, mint a “projektről projektre” élés és az alacsony jövedelmek mennyire jellemzőek és mennyire hatnak károsan a munkások jóllétére. Ugyanakkor az is, hogy az önmegvalósítás érzése, a kreatív produktum iránt érzett megelégedés, a közönség vagy a szakmai közeg elismerése milyen mértékben képesek ezt ellensúlyozni. Érdekel bennünket, hogy a nem mennyire meghatározó a munkaélményben. Az utóbbi időben a média gyakran számolt be a zeneiparban történő szexuális zaklatásokról, és a nők szexuális tárgyiasítása a zenében is témává vált. Célunk feltárni azokat a nemi alapú hierarchiákat, amelyek ezek mögött meghúzódnak, valamint a nemi alapú munkamegosztást az iparágban, amely lehet formális és informális is. Emellett reflektálunk Magyarország pozíciójára a globális zeneipari struktúrában – mint a nemzetközi rögzített zene importőre, ugyanakkor az élőzene exportőre, elsősorban a Sziget fesztiválnak köszönhetően. Érdekel bennünket, hogy a munkások hogyan viszonyulnak ehhez a pozícióhoz, például a külföldön való érvényesülés nehézségéhez, egyben kívánatosságához, és hogy ez milyen hatással van a mindennapi munkaviszonyokra.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed research addresses the production of culture through the work of cultural producers and through the case of the music industry in Hungary. It focuses on the work of people working in the music industry in Hungary through exploring their experiences with the help of various qualitative methods, and interpreting these in the broader economic, social and technological environment in which they are situated. Firstly, we aim to unpack the paradox of creative labour, which, on the one hand, has been perceived, and even celebrated, as the ideal type of the free, unalienated, and flexible work of the post-Fordist economy, while at the same time has also been associated with insecurity, low pay, unpredictability, and stress – in other words, precarious labour. Secondly, we aim to explore the mechanisms through which gender inequalities operate in the field of the music industry, and theorise the relationship between these mechanisms and the power relations of the broader social structure. Thirdly, with the help of the concept of autonomy, we aim to explore the workers’ relationship with the creative product, the audience, the industry and the state. Fourthly, we intend to map the structure of access to, and use of, resources, whether material, technological, financial, or human, in the form of the connections necessary for cooperation. In particular we look at how digitisation has shaped labour conditions in the music industry.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In the proposed research, we address a number of theoretical questions. Firstly, we want to look at whether the concept of immaterial labour provides an adequate framework for understanding creative labour. Secondly, we would like to identify any invisible – or even visible – gendered ways of acquiring reputation and prestige. Thirdly, based on our empirical findings, we attempt to theorise the meaning of creativity in a post-socialist social and economic environment. In particular, whether there are any informal practices and attitudes that are specific to the post-socialist economy and society. Fourthly, we would like to look at how creative or artistic autonomy is understood among the creative workers of the music industry. In addition to these theoretical problems, we directly address two social issues relating to creative labour that have recently been articulated in international as well as local media. Firstly, the relationship between the mental wellbeing of cultural workers and the working conditions characterising the cultural industries today – the critique of the music industry as a “depressive” industry. Secondly, sexual harassment and the objectification of women in the cultural industries, brought into media limelight in 2017 by the so-called Weinstein-scandal. Our hypothesis is that these social problems, felt and addressed on an individual level, can be linked to structural relations such as the precariousness labour conditions of the post-Fordist cultural industries, the specific position of Hungary as a semi-peripheral state within the global music industry, and patriarchal relations within the cultural industries as well as society in general.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of studying creative labour is underlined by the fact that the labour conditions of creative workers inevitably impact the cultural products and thus the meanings that are produced. As an example, patriarchal relations within the production environment – the recording studio or the set for a music video – will arguably contribute towards the dominance of male-centric representations, such as sexually objectified representations of women. Culture is thus simultaneously a manifestation of structural relations and a means of reproducing these. As a second point, the cultural texts that we consume are products of globalised industries that follow a particular geographical logic embedded in the capitalist world-system. At the moment, the majority of international literature on creative labour (e.g. Hesmondhalgh and Baker, 2011) focuses on the core countries – typically the UK or the US – that also occupy dominant positions within the global cultural industries and thus the cultural landscape. By placing the focus on cultural production in a country on the semi-periphery instead, the research would address the relationship between the work of cultural producers and these global structures. It would thus enrich the sociology of creative labour with a particular semi-peripheral perspective. Finally, the qualitative methods have been designed to include mutual and collective knowledge generation and reflection. Complete with a music industry conference planned during the last year of the project, the research would actively involve workers and hopefully contribute to a better and more conscious representation of interests in the future.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The proposed research looks at the work of people in the music industry such as musicians, managers, technicians, organisers, “roadies” in order to gain knowledge about the specificities of this work and the way in which it has been shaped by technological changes and the economic and social environment. With the help of a range of qualitative methods, we aim to shed light on the tasks they perform and the thoughts and feelings they have in relation to these tasks. We are interested in whether economic conditions such as living “from project to project” and low pay are regular and if these result in a lack of wellbeing for workers. And also the extent to which the feeling of self-realisation, satisfaction in relation to the creative product, the acknowledgment of the audience or the professional community is able to compensate for this. We are interested in whether gender is a factor in the experience of work. Media accounts of sexual harassment in the music industry have been frequent recently, as has criticism of the sexual objectification of women in music. We intend to explore the gendered power hierarchies that lie behind such occurrences, along with the gendered divisions of labour in the industry, whether formal or informal. Moreover, we intend to consciously reflect on the position of Hungary in the structure of the global music industry – an importer of international recorded music, but also an exporter of live music through, most importantly, Sziget festival. We are interested in how workers relate to this position, for instance, the difficulty yet desirability of “making it" abroad, and how this position impacts everyday working relations.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
