Biotikus és abiotikus tényezők hatásának vizsgálata a Kárpát-medencében műholdas távérzékelés alapján

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

128709

típus

Vezető kutató

Kern Anikó

magyar cím

Biotikus és abiotikus tényezők hatásának vizsgálata a Kárpát-medencében műholdas távérzékelés alapján

Angol cím

Remote sensing based detection of the effects of biotic and abiotic factors on vegetation activity in the Carpathian-Basin

magyar kulcsszavak

Időjárás, vegetáció, fenológia, távérzékelés, éghajlatváltozás

angol kulcsszavak

Weather, vegetation, phenology, remote sensing, climate change

megadott besorolás

Meteorológia, légkörfizika, légkördinamika (Komplex Környezettudományi Kollégium)	100 %
Ortelius tudományág: Meteorológia

zsűri

Földtudományok 2

Kutatóhely

Geofizikai és Űrtudományi Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

résztvevők

Barcza Zoltán
Dobor Laura
Lichtenberger János
Marjanovic Hrvoje
Móricz Norbert
Torma Csaba Zsolt

projekt kezdete

2018-11-01

projekt vége

2023-04-30

aktuális összeg (MFt)

27.792

FTE (kutatóév egyenérték)

6.75

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A növényzet produkciójához köthető ökoszisztéma szolgáltatások alapvető fontosságúak a földi élet számára. Ennek ellenére a növényzet produkciójának a folyamatosan változó környezeti feltételek hatására bekövetkező változékonysága még mindig kevéssé ismert. A tervezett kutatás fő célja a biotikus/abiotikus tényezők és a növényzet állapota közötti kapcsolat részletes vizsgálata a Kárpát-medence térségében. A vegetáció állapotát műholdas távérzékeléssel nyert mennyiségek (NDVI, EVI, FPAR és LAI) együttes használatával tervezzük leírni, míg a meteorológiai adatokat a FORESEE adatbázis szolgáltatja. A fenti eszközök segítségével a térség növényzetének állapotát öt fő szempontból kívánjuk vizsgálni. (1) A növényzet tavaszi kizöldülésének vizsgálata, illetve a zöldülés időpontjának becslésére vonatkozó módszerek pontosítása, meteorológiai adatok alapján (gyepek, szántók, erdők vonatkozásában). (2) Az abiotikus (időjárás) tényezők és a növényzet állapota közötti kapcsolat számszerűsítésével modellek létrehozása. (3) A biotikus tényezők (kártevők) hatásának felderítése távérzékelésen alapuló módszerekkel (csak erdőkre). (4) A létrehozott modellek és a biotikus kártevők hatására vonatkozó vizsgálatok kombinálásával azonosítani a valószínűsíthetően biotikus károkat elszenvedő területeket (erdők). (5) Éghajlat projekciók segítségével a növényzet várható fenológiájának és szokásostól eltérő állapotának előrevetítése a közeli jövőre. A kutatás megfigyelés alapú referenciát nyújthat a növényzet növekedésének megértéséhez és a biogeokémiai modellezéshez térben explicit módszerekkel.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Közismert, hogy a meteorológiai viszonyok és a természetes biológiai hatások, mint például a kártevők, nagymértékben befolyásolják a növényzet növekedését és működését. Például az erős aszállyal társult 2003-as nyári hőhullám jelentősen csökkentette a terméshozamokat Európa nagy részén. Egy másik példa a nagy területeket érintő rovarok kártétele, mint amilyen például a gyapjaslepke által okozott erdőkár. A környezeti feltételek összetettsége, a kártevők időjárástól való függése, és a meteorológiai változók kollinearitásának köszönhetően nem lehet egyszerű ok-okozati összefüggést találni a biotikus/abiotikus tényezők és a növényzet növekedésében illetve állapotában fellépő változások között. Hipotézisünk, hogy a műholdas távérzékelés megfelelő eszköz arra, hogy a meteorológiai feltételek és a növényzet növekedésében létrejövő változások közötti kapcsolatot feltárhassuk és leírhassuk. A kutatás fő kérdései: (1) Mi határozza meg a növényzet tavaszi kizöldülését a Kárpát-medencében? (2) Melyek azok az időjárási elemek és kritikus időszakok az év folyamán, melyek alapvetően meghatározza a növényzet állapotát a Kárpát-medencében? (3) Tudunk-e azonosítani kártevők által okozott, nagy térbeli skálájú produktivitás-csökkenést műholdas és in situ adatok felhasználásával? (4) Hogyan módosulhat a jövőben a növényzet állapota, ha a megfigyelt kritikus időszak-növényállapot kapcsolatot előrevetítjük klímaprojekciók segítségével? Milyen bizonytalanság jellemezhetők a projekciók? A fenti kérdések egymással szorosan összefüggenek, és megválaszolásuk segít megérteni a térség növényzetének működését és az időjárástól való függését.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A növényi folyamatokat leíró mezőgazdasági és biogeokémiai modellek alapvető komponense a fenológiai ciklust számszerűsítő algoritmus. Azonban a jelenleg használt modellek jól dokumentált módon csak nagy pontatlansággal becslik a vegetációs időszak kezdetének időpontját. Ez a pontatlanság komoly bizonytalanságot okoz a modellezett eredményekben. Vizsgálatainkkal a megfelelő fenológiai modell kiválasztható és alkalmazható lesz a Kárpát-medence nagyobb térségére, a főbb felszíntípusok (erdők, szántók, gyepek) megkülönböztetésével. A tenyészidőszak kezdetére vonatkozóan létrehozandó adatbázis más jellegű, biogeokémiai és ökoszisztéma modelleredmények validálását is szolgálhatja, és hozzájárulhat a modellek fejlesztéséhez is. A növényzet állapotát befolyásoló kritikus időszakok meghatározása jelentős előrelépés a növényzet fejlődésének megértéséhez az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások kapcsán. Az agrárszektor és az erdészet számára is használhatók lehetnek az eredmények a jövőbeli időjárás és más abiotikus stressz hatására bekövetkező, esetleges negatív hatások enyhítésében. A növényevő kártevők jelenlétének és kártételének távérzékelés alapú felmérésének nagy jelentősége van, különösen az éghajlatváltozás tükrében, amikor folyamatosan új, invazív fajok jelennek meg környezetünkben. A jelen kutatások során kidolgozott biotikus/abiotikus hatásokat szétválasztó, és a kártevők időjárástól függő terjedésére vonatkozó módszerek jól szolgálhatják a különböző ökoszisztéma-kezeléseket, és segíthetnek enyhíteni a várható gazdasági károkat. Ezen ismeretek tehát gazdasági jelentőséggel is bírnak. Az éghajlati szcenáriók alkalmazásával empirikus alapon tudjuk becsülni a növényzet jövőbeli állapotát. Ennek segítségével kijelölhetünk sérülékeny területeket („hot-spot”-okat) a Kárpát-medence térségében, melyek vélhetőleg erősen érintve lesznek a jövőbeli változó éghajlati körülmények hatására. A potenciálisan sérülékeny területek azonosítása értékes eszköz lehet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén mind regionális, mind nemzeti szinten.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Közismert, hogy a meteorológiai folyamatok alapvetően befolyásolják környezetünket, így a növényzet fejlődését és pusztulását is. Tudjuk, hogy a nyári aszályok hatnak a mezőgazdasági termésre. Ismerjük az Alföld száraz gyepes területeit, melyek szinte minden nyáron kiégnek. Látjuk, hogy a rovar kártevők mekkora károk okozására képesek erdőinkben. Mivel életünket meghatározza a mezőgazdasági haszonnövények növekedése, a kitermelt fa mennyisége, és a tenyésztett állatok révén a legelők és kaszálók növényzete, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nagymértékben függünk a meteorológiai viszonyoktól és a természetes zavaroktól (diszturbanciáktól), melyeket kártevők okoznak. Ennek ellenére nem teljesen ismert, hogy a meteorológiai folyamatok pontosan miképpen határozzák meg a növényzet növekedését, melynek hátterében a környezetünk összetett természete áll. Ahogy a kártevők által okozott károk mértéke szintén kapcsolatban áll az időjárással, nehéz meghatározni az erdőink növekedésében bekövetkező változásokat, és a tényezőket, melyek leginkább meghatározzák a folyamatokat. Jelen kutatás célja annak tisztázása, hogy a meteorológiai feltételek és a kártevőkhöz köthető diszturbanciák (utóbbi csak erdők esetén) hogyan befolyásolják a növényzet növekedését a tenyészidőszakban, és ez várhatóan hogyan fog módosulni a változó éghajlat hatására a Kárpát-medencében. Vizsgálatainkat műholdas távérzékelés segítségével végezzük. A fentiekre alapozva célunk új tudományos eredmények létrehozása az ökológia, a mezőgazdaság, az erdészet és az éghajlatkutatás tudományterületén.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Plant growth related ecosystem services are fundamental for our life on Earth. In spite of its importance, variability of plant production as the function of the ever changing environmental conditions is still not well understood. The main goal of the proposed research is to study the relationship between the biotic/abiotic factors (like insects and weather, respectively) and the state of the vegetation in the Carpathian Basin located in Central Europe. The vegetation state will be characterized based on data from satellite remote sensing, using 4 different vegetation descriptors (NDVI, EVI, FPAR and LAI). The FORESEE database will serve as the main source of the meteorological data for the study. Vegetation status will be studied from five major aspects. (1) Timing of start of the growing season will be studied and methods will be developed to simulate spring leaf unfolding based on meteorological data (for grasslands, croplands and forests). (2) Relationship between meteorological anomalies and vegetation status will be used to construct models to quantify vegetation state based on abiotic factors. (3) Remote sensing based investigation will be performed focusing of plant status changes caused by insects (biotic factors; only for forests). (4) The constructed models and results of the insect damage analysis will be combined to identify areas with likely insect damage. (5) Climate scenarios will be used to project phenology and anomalous plant state in the near future. The research can provide observation based reference for understanding plant growth and to support biogeochemical models in spatially explicit manner.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
It is well known that the meteorological conditions and natural disturbances like insects substantially affect plant growth and functioning. For example, the 2003 heatwave which was accompanied with drought significantly reduced crop yield in large parts of Europe. Another example is the widespread damage that is caused by insects like gypsy moth. However, due to the complexity of the environmental conditions, co-linearity of the meteorological variables, and relationship between insect outbreaks and meteorology, it is not easy to find simple causality between the biotic/abiotic factors and changes in plant growth. We hypothesize that satellite based remote sensing can help us in the elucidation of the relationship between plant production and health, and the environmental conditions. The key questions of the research are: (1) What drives spring onset of vegetation activity in the Carpathian Basin? (2) What are the critical time periods within the year that substantially modulate plant status? What are the key meteorological variables that affect plant greenness? (3) Can we identify insect caused defoliation and productivity changes in large spatial scales based on remote sensing and in situ observations? (4) What is the expected future variability of plant growth if we extrapolate the observed relationship between abiotic drivers and what are the reliability limits of extrapolation? All questions are interrelated, and answering the questions will help us to better understand plant functioning in our region and its dependence on weather.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Representation of plant phenology is an essential component of the plant, crop and biogeochemical models. However, these models are known to have problems with the accurate representation of phenology which causes large uncertainty in the simulated processes. With our approach the appropriate phenology model can be selected and tested in the wider vicinity of the Carpathian Basin (Central Europe) for different plant functional types. The resulting start of season dataset can also be used to validate the performance of biogeochemical and ecosystem models, and can contribute to the development of some of those models. Detection of critical time periods that affect plant health and vigor is a major step forward in our understanding of plant development under multifactor climate change. Agriculture and forestry sector might benefit from our results in terms of increased understanding of the magnitude and mechanisms leading to negative effects of the current and projected meteorology and abiotic stress on plant production. The remote sensing based assessment of the presence and damage caused by herbivore insects in forested areas has high importance, especially in the view of climate change. Methods developed within this project for discriminating the abiotic from biotic (pest insects) effects, as well as inferring the information about pest insect spread as a function of environmental conditions can serve in ecosystem management and help alleviate negative economic impacts. The application of climate scenarios can provide alternative and largely empirical methodology for the estimation of future plant status based on empirically established mathematical equations. So-called hot-spots can be selected within the Carpathian Basin where plant status is expected to be severely affected under future climate. Identification of the potentially vulnerable areas, experiencing large variability in production and/or large projected climate change would be a valuable tool in activities related to adaptation to climate change at regional and national level.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We know from everyday life that ongoing meteorology affects our environment including plant growth and mortality. We see how our crops are affected by drought in the summertime. We are aware of the dry grasslands on the Great Hungarian Plain that burns out almost every summer. We see the major damages that are caused in our forests due to insects and pests. As our life relies on the crops grown, on the timber we harvest, and on the grasslands and meadows that feed our livestock, we understood that we ultimately depend on the meteorological conditions and on the disturbances that are caused by insects. However, it is not fully understood how plant growth is driven by the ongoing meteorological conditions due to the complex, multivariate nature of the environment. As insect damage in forests is also related to the meteorological conditions, it is very hard to explain the changing growth of our forests and to find which factors contribute most to the growth. The aim of our work is to learn how meteorological conditions and insect related disturbances (the latter only for forests) affect plant growth during the growing season, and possibly under changing climate in the Carpathian Basin, located in Central Europe. In the planned research we will use satellite based remote sensing, which is an effective and widely used method to study plant growth in large areas. We aim to provide new scientific knowledge that can be used in a variety of scientific areas including ecology, agronomy, forestry and climate research.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

A projekt főbb eredményei a következőképpen foglalhatók össze. (1) Újfajta betekintés nyújtása a vegetáció és az éghajlat közötti kölcsönhatásokba a távérzékelt, vegetációval kapcsolatos mennyiségek alapján a 2000-2021 közötti időszakra; (2) Módszerek kidolgozása a vegetáció állapota és a növényi fenológia egyéb jellemzőinek modellezésére a környezeti feltételek (abiotikus tényezők) függvényében; (3) A modellek alapján módszertan kidolgozása a biotikus tényezők hatásainak számszerűsítésére is; (4) A zöldülés időtartama (GUD), a levélnyílás időzítése (SOS) és a vegetáció állapotának évközi és térbeli változékonyságának; (5) A környezeti változók szempontjából a vegetációs állapotot lényegesen befolyásoló kritikus éghajlati időszakok azonosítása; (6) Az invazív tölgy csipkéspoloska fertőzésének mértékének és terjedésének részletes leírása; (7) A FORESEE adatbázis új és frissített verzióinak létrehozása, kihangsúlyozva a finom térbeli és időbeli felbontású éghajlati adatbázisok és hiba-korrigált jövőre vonatkozó projekciók szükségességét; és (8) A többváltozós lineáris regressziós modellek jövőre vonatkozó alkalmazhatóságának demonstrálása ensemble mean megközelítéssel.

kutatási eredmények (angolul)

The main results of the project can be summarized as follows. (1) Providing new insight into the vegetation-climate interactions through different applications of the MODIS-based vegetation-related characteristics for the period of 2000‒2020; (2) Development of methods to simulate vegetation state and other characteristics of the plant phenology as the function of environmental conditions (abiotic factors); (3) Based on the models development of methodology to quantify the effects of biotic factors as well; (4) Quantification of the interannual and spatial variability of green-up duration (GUD), leaf onset timing (SOS), and vegetation state; (5) Identification of critical climate periods that substantially control vegetation state in terms of climate variables; (6) Detailed description of the infestation and spread of the invasive oak lace bug; (7) Construction of the new and updated version of the FORESEE database, as a reinforcement of the importance of the meteorological variables, highlighting the need for climate datasets with fine spatial and temporal resolution, and with bias corrected projections for the future; and (8) Demonstrating the applicability of multiple linear regression models for the future with ensemble mean approach.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128709

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Kern Anikó, Lichtenberger János: Muholdas távérzékelés a fenológiai ciklusban bekövetkezo változások szolgálatában, In: Pongrácz, Rita; Mészáros, Róbert; Kis, Anna (szerk.) Aktuális környezeti problémák az időjárás és az éghajlat összefüggésében, ELTE Meteorológiai Tanszék (2018) pp. 95-102., 2018

Kern Anikó, Hrvoje Marjanovic, Dávid Réka Ágnes, Barcza Zoltán: A növényzet fenológiai ciklusának vizsgálata a Kárpát-medencében: műholdas távérzékelés és modellalkotás, In: Fény-Tér-Kép 2019, (2019) 2266, 2019

Birinyi Edina, Kristóf Dániel, Kern Anikó, Barcza Zoltán: A kukorica fejlődésének vizsgálata távérzékelt adatok alapján, AGROFÓRUM - A NÖVÉNYTERMESZTŐK ÉS NÖVÉNYVÉDŐK HAVILAPJA 2022/3.: pp. 94-97., 2022

Bognár Péter, Kern Anikó, Pásztor Szilárd, Steinbach Péter, Lichtenberger János: Testing the Robust Yield Estimation Method for Winter Wheat, Corn, Rapeseed, and Sunflower with Different Vegetation Indices and Meteorological Data, REMOTE SENSING 14: (12) p. 2860., 2022

Birinyi Edina, Kristóf Dánidel, Kern Anikó, Rotterné Kulcsár Anikó, Barcza Zoltán: A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe benyújtott aszály kárigények nagyfelbontású műholdfelvételekkel történő igazolhatóságának vizsgálata - kezdeti lépések, In: Molnár, Dániel; Molnár, Dóra (szerk.) XXV. Tavaszi Szél Konferencia 2022. Absztraktkötet, Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) (2022) pp. 198-199., 2022

Haszpra L, Barcza Z, Ferenczi Z, Kern A, Hollós Roland, Kljun N: Real-world wintertime CO, N2O and CO2 emissions of a Central European village, ATMOSPHERIC MEASUREMENT TECHNIQUES DISCUSSIONS 15: (17) pp. 5019-5031., 2022

Kern Anikó, Barcza Zoltán, Hollós Roland, Birinyi Edina, Marjanović Hrvoje: Critical Climate Periods Explain a Large Fraction of the Observed Variability in Vegetation State, REMOTE SENSING 14: (21) 5621, 2022

Birinyi Edina, Kristóf Dániel, Barcza Zoltán, Kern Anikó: Vegetációs indexek és meteorológiai tényezők idősorainak aszálydetektálási célú vizsgálata különböző hazai termőtájakon, kukorica haszonnövényre, In: Molnár, Vanda Éva (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában XII.: Theory meets practice in GIS, Debreceni Egyetemi Kiadó (2021) pp. 67-68., 2021

Kern, A., Dobor, L., Hollós, R., Marjanović, H., Torma, Cs.Zs., Kis, A., Fodor, N., Barcza, Z.: Seamlessly combined historical and projected daily meteorological datasets for impact studies in Central Europe: the FORESEE v4.0 and the FORESEE-HUN v1.0., Submitted to Climate Services on 16th of September, 2022, 2022

Dávid Réka Ágnes, Barcza Zoltán, Kern Anikó, Kristóf Erzsébet, Hollós Roland, Kis Anna: Növényfenológiai vizsgálatok Magyarországon a különböző meteorológiai adatbázisok segítségével, EGYETEMI METEOROLÓGIAI FÜZETEK - METEOROLOGICAL NOTES OF UNIVERSITIES 33: pp. 25-31., 2020

Kern Anikó, Marjanović Hrvoje, Barcza Zoltán: Spring vegetation green-up dynamics in Central Europe based on 20-year long MODIS NDVI data, AGRICULTURAL AND FOREST METEOROLOGY 287: UNSP 107969, 2020

Barcza Z., Kern Anikó, Davis K.J., Haszpra L.: Analysis of the 21-years long carbon dioxide flux dataset from a Central European tall tower site, AGRICULTURAL AND FOREST METEOROLOGY 290: UNSP 108027, 2020

Marton Tibor András, Kis Anna, Zubor-Nemes Anna, Kern Anikó, Fodor Nándor: Human Impact Promotes Sustainable Corn Production in Hungary, SUSTAINABILITY 12: (17) 6784, 2020

Kis Anna, Barcza Zoltán, Hidy Dóra, Hollós Roland, Kristóf Erzsébet, Kern Anikó, Fodor Nándor: Bias correction of regional climate model results for crop simulations: hidden pitfalls and possible solutions, In: Book of Abstracts: Second International Crop Modelling Symposium, (2020) p. 410., 2020

PAULIN MÁRTON, HIRKA ANIKÓ, KERN ANIKÓ, MIKÓ ÁGNES, TENORIO-BAIGORRIA IMOLA, EÖTVÖS CSABA, GÁSPÁR CSABA, CSÓKA GYÖRGY: A TÖLGYCSIPKÉSPOLOSKA MAGYARORSZÁGON – HELYZETJELENTÉS 2019 ŐSZÉN, In: Haltrich, Attila; Varga, Ákos (szerk.) 66. Növényvédelmi Tudományos Napok, Magyar Növényvédelmi Társaság (2020) p. 31., 2020

Dávid Réka Ágnes, Barcza Zoltán, Kern Anikó, Kristóf Erzsébet, Hollós Roland, Kis Anna, Lukac Martin, Fodor Nándor: Sensitivity of Spring Phenology Simulations to the Selection of Model Structure and Driving Meteorological Data, ATMOSPHERE 12: (8) 963, 2021

Kern Anikó, Marjanović Hrvoje, Csóka György, Móricz Norbert, Pernek Milan, Hirka Anikó, Matošević Dinka, Paulin Márton, Kovač Goran: Detecting the oak lace bug infestation in oak forests using MODIS and meteorological data, AGRICULTURAL AND FOREST METEOROLOGY 306: 108436, 2021

Ostrogović Sever Maša Zorana Ostrogović, Barcza Zoltán, Hidy Dóra, Kern Anikó, Dimoski Doroteja, Miko Slobodan, Hasan Ozren, Grahovac Branka, Marjanović Hrvoje: Evaluation of the Terrestrial Ecosystem Model Biome-BGCMuSo for Modelling Soil Organic Carbon under Different Land Uses, LAND (BASEL) 10: (9) 968, 2021

Salma Imre, Thén Wanda, Aalto Pasi, Kerminen Veli-Matti, Kern Anikó, Barcza Zoltán, Petäjä Tuukka, Kulmala Markku: Influence of vegetation on occurrence and time distributions of regional new aerosol particle formation and growth, ATMOSPHERIC CHEMISTRY AND PHYSICS 21: (4) pp. 2861-2880., 2021

Marjanović, H., Kern, A.: . Decoupling the effect of the forest pest damage from the effects of meteorology using space-borne remote sensing and modelling, General Assembly of the European Geophysical Union, 2021

Marjanović, H., Kern, A.: Decoupling the effect of the forest pest damage from the effects of meteorology using space-borne remote sensing and modelling, General Assembly of the European Geophysical Union, 2021

Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Spring vegetation green-up dynamics in Central Europe based on 20-year long MODIS NDVI data, Agricultural and Forest Meteorology, 287, 107969. doi:10.1016/j.agrformet.2020.107969., 2020

Barcza, Z., Kern, A., Davis, K.J., Haszpra, L.: Analysis of the 21-years long carbon dioxide flux dataset from a Central European tall tower site, Agricultural and Forest Meteorology, 290, 108027. doi:10.1016/j.agrformet.2020.108027, 2020

Marjanović, H., Kern, A., Anić, M.: Changes in the green-up of Mt Medvednica’s forests in the period 2000-2020 based on the space-borne observation of NDVI with MODIS, Medvednica Green Touch Conference. 11-12, June, 2021, 2021

Kern, A., Kis, A., Dobor, L., Fodor, N., Barcza, Z.: A FORESEE klímaadatbázis: múlt, jelen, jövő, Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia (Online lecture), 2021

Fodor Nándor, Pásztor László, Szabó Brigitta, Laborczi Annamária, Pokovai Klára, Hidy Dóra, Hollós Roland, Kristóf Erzsébet, Kis Anna, Dobor Laura, Kern Anikó, Grünwald Thomas, Barcza Zoltán: Input database related uncertainty of Biome-BGCMuSo agro-environmental model outputs, INTERNATIONAL JOURNAL OF DIGITAL EARTH 2021: (InPress) 1953161, 2021

Gelybó Gy, Barcza Z, Dencső M, Potyó I, Kása I, Horel Á., Pokovai K, Birkás M, Kern A, Hollós R, Tóth E: Effect of tillage and crop type on soil respiration in a long-term field experiment on chernozem soil under temperate climate, SOIL & TILLAGE RESEARCH 216: 105239, 2022

Kern, A., Marjanović, H., Csóka, Gy., Hirka, A., Matošević, D., Pernek, M., Paulin, M., Móricz, N., Kovač, G.: Detecting the infestation with the oak lace bug in oak forests of Croatia and Hungary using space-borne remote sensing, Will be submitted to Agricultural and Forest Meteorology in 2020, 2020

Marton, T.A., Kis, A., Zubor-Nemes, A., Kern, A., Fodor, N.: Human Impact Promotes Sustainable Corn Production in Hungary, Sustainability, 12(17), 6784, 2020

Salma, I., Thén, W., Aalto, P., Kerminen, V.-M., Kern, A., Barcza, Z., Petäjä, T., Kulmala. M.: Influence of vegetation on occurrence and time distributions of regional new aerosol particle formation and growth, Submitted to Atmospheric Chemistry and Physics, 2020

Gelybó, Gy., Dencső, M., Potyó, I., Kása, I., Horel, Á., Barcza, Z., Pokovai, K., Birkás, M., Kern, A., Hollós, R., Tóth, E.: Effect of tillage and crop type on soil respiration in a long-term field experiment in Central Europe, Will be submitted to Soil & Tillage Research in 2020, 2020

Fodor, N., Pásztor, L., Szabó, B., Barcza, Z., Hidy, D., Hollós, R., Kristóf, E., Kern, A., Kis, A.: Database Sensitivity of the Biome-BGCMAg Biogeochemical Model, Book of abstracts: Second International Crop Modelling Symposium (iCROPM2020), 544p. Montpellier, France, 3‒5, February, 2020, 2020

Kis, A., Barcza, Z., Hidy, D., Hollós, R., Kristóf, E., Kern, A., Fodor, N.: Bias correction of regional climate model results for crop simulations: hidden pitfalls and possible solutions, Book of abstracts: Second International Crop Modelling Symposium (iCROPM2020), 410p. Montpellier, France, 3-5, February, 2020, 2020

Dávid, R.A., Kern, A., Barcza, Z.: Sensitivity of phenology models to the selection of driving meteorological datasets, General Assembly of the European Geophysical Union. Online, 4-8, May, 2020. EGU2020-2551, 2020

Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Variability of green-up duration of deciduous broadleaf forests in Central Europe during 2000-2019 based on MODIS NDVI, General Assembly of the European Geophysical Union. Online, 4-8, May, 2020. EGU2020-840, 2020

Kern, A., Marjanović, H., Csóka, Gy., Hirka, A., Matošević, D., Pernek, M., Paulin, M., Móricz, N., Kovač, G.: Detecting the Oak lace bug infestation in oak forests using MODIS and meteorological data, Agricultural and Forest Meteorology, 2021

Dávid Réka Ágnes, Barcza Zoltán, Kern Anikó, Kristóf ERzsébet, Hollós Roland, Kis Anna: Növényfenológiai vizsgálatok Magyarországon a különbözo meteorológiai adatbázisok segítségével, EGYETEMI METEOROLÓGIAI FÜZETEK - METEOROLOGICAL NOTES OF UNIVERSITIES, 2021

Kern Anikó, Lichtenberger János: Műholdas távérzékelés a fenológiai ciklusban bekövetkező változások szolgálatában, Aktuális környezeti problémák az időjárás és az éghajlat összefüggésében. Az ELTE Meteorológus TDK Nyári Iskola elõadásainak összefoglalói (Szerk.: Pongrácz R., Mészáros, 2018

Kern, A., Marjanović, H., Csóka, Gy., Hirka, A., Móricz, N., Hrašovec, B., Lacković, N., Pernek, M.: Detecting the impact caused by oak lace bug (Corythucha arcuata, Say 1832) in pedunculate oak forests of the Pannonian Plain, Geophysical Research Abstracts. Vol. 21, 12229, General Assembly of the European Geophysical Union. Vienna, Austria, 7-12, April, 2019. EGU2019-12229, 2019

Kern, A., Dobor, L., Horváth, F., Hollós, R., Márta, G., Barcza., Z.: FORESEE: egy publikus meteorológiai adatbázis a Kárpát-medence tágabb térségére, Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában. Szerk.: Molnár Vanda Éva, ISBN: 978-963-318-054-9., Debrecen Egyetemi Kiadó, 2019. X. Térinformatikai Konferenc, 2019

Kern, A., Marjanović, H., Csóka, Gy., Hirka, A., Móricz, N., Hrašovec, B., Lacković, N., Pernek, M.: Detecting the impact caused by oak lace bug using space-borne remote sensing data in pedunculate oak forests of Croatia and Hungary (Lecture), Oak Lace Bug Workshop in Hungary/Croatia. 2019. július 23-26. Kövestető, 2019

Barcza, Z., Kern, A., Davis, K.D., Haszpra, L.: Analysis of the 21-years long carbon flux dataset from a Central European tall tower site, Submitted to Agriculture and Forest Meteorology, 2019

Kern Anikó: Az időjárás hatása a vegetációra: megfigyelések az űrből (Lecture), Negyedik Budapest Science MeetUp. MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest. 2019.05.09., 2019

Kern Anikó: Meteorológiai hatások vizsgálata műholdas távérzékeléssel (Lecture), MANT Űrakadmia, Gödöllő, 2019 július 31 - augusztus 3., 2019

Kern, A., Marjanović, H., Barcza, Z.: Spring vegetation green-up dynamics in Central Europe based on 20-year long MODIS NDVI data, Under submission to Agriculture and Forest Meteorology, 2019

Birinyi Edina, Kristóf Dániel, Kern Anikó, Rotterné Kulcsár Anikó, Barcza Zoltán: A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe benyújtott aszály kárigények nagyfelbontású műholdfelvételekkel történő igazolhatóságának vizsgálata - kezdeti lépések, In: Molnár, Dániel; Molnár, Dóra; Nagy, Adrián Szilárd (szerk.) Tavaszi Szél 2022 / Spring Wind 2022 Tanulmánykötet I., Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) (2022) pp. 179-196., 2022

Birinyi Edina, Kern Anikó, Barcza Zoltán, Kristóf Dáneil: A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerbe benyújtott aszály kárigények igazolhazóságára rendelkezésre álló sentinel-2 felvételek a jogszabályi határidők betartásával, EGYETEMI METEOROLÓGIAI FÜZETEK - METEOROLOGICAL NOTES OF UNIVERSITIES AKTUÁLIS METEOROLÓGIAI KUTATÁSOK: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAINAK VIZSGÁLATA, LEVEGŐMINŐSÉGI ELEMZÉSEK: (No. 34.) pp. 13-21., 2022

Kern A., Dobor L., Hollós R., Marjanović H., Torma Cs.Zs., Kis A., Fodor N., Barcza Z.: Climate data for 1951–2100 for scientific, societal and policy purposes in Central Europe: the FORESEE database, In: Book of abstracts: Natural resources, green technology and sustainable development, (2022) p. 32., 2022

vissza »