|
A területi tőke és az innovációs miliő szerepe a közép-kelet-európai regionális központok fejlődésében
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
128747 |
típus |
K |
Vezető kutató |
Rechnitzer János |
magyar cím |
A területi tőke és az innovációs miliő szerepe a közép-kelet-európai regionális központok fejlődésében |
Angol cím |
The role of territorial capital and innovative milieu in the development of Central and Eastern European regional centers |
magyar kulcsszavak |
innováció, területi tőke, Közép-Kelet-Európa, nagyvárosok |
angol kulcsszavak |
innovation, territorial capital, Central-Eastern-Europe, cities |
megadott besorolás |
Regionális Tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | Ortelius tudományág: Regionális kultúrák |
|
zsűri |
Gazdaság |
Kutatóhely |
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
résztvevők |
Barsi Boglárka Dusek Tamás Faragó László Hardi Tamás Kupi Marcell Páthy Ádám Poreisz Veronika Rácz Szilárd Szemerédi Eszter Tóth Marcell László Vinkóczi Tamás
|
projekt kezdete |
2018-10-01 |
projekt vége |
2022-09-30 |
aktuális összeg (MFt) |
21.977 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
11.25 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Kutatásunk célja a regionális szervező funkcióval rendelkező közép-kelet-európai nagyvárosok fejlődési pályáinak vizsgálata, a területi tőkeállományt és az innovációs miliőt megalapozó tényezők meglétének és átalakulásának számbavétele, valamint a hazai regionális központok pozicionálása a közép-kelet-európai városhálózatban. Kutatásunk jelentősége abban rejlik, hogy egy olyan komplex elemzési keretet kívánunk kialakítani a területi tőke és az innovációs miliő vizsgálatára, amely módszertani újszerűségén túl lehetőséget nyújt arra is, hogy az elemzések reprodukálhatóak, térben, időben és vizsgálati körben kiterjeszthetőek legyenek. A vizsgálat eredményeképpen tipizálni tudjuk a hazai és közép-kelet-európai nagyvárosi fejlődési modelleket. A kutatás három fő irányra tagolódik. Elsőként feldolgozza, rendszerezi és értékeli a vizsgált problémakörökkel kapcsolatos elméleti hátteret, valamint a témában folytatott empirikus kutatások módszertani jellegzetességeit. A második irány a közép-kelet-európai regionális központok fejlődési modelljeinek azonosítása, amely elsősorban a területi tőketartalmakat leíró kvantitatív indikátorok vizsgálatán alapul, a leíró és magyarázó modellek kialakításán túlmenően a területi tőke-vizsgálatokban használatos prediktív ökonometriai modellek alkalmazásával, azoknak a regionálistól eltérő elemzési egységekre vonatkozó korrekciójával. A kutatás harmadik blokkját egy mélyebb, több szempontra kiterjedő elemzés képezi, amelyet három hazai nagyváros (Debrecen, Győr, Pécs) esetében végzünk el. Elsődleges célunk ezzel kapcsolatban, hogy a területi tőke nem kvantifikálható elemeinek szerepét, illetve az azok közötti kapcsolatokat megragadjuk.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Kutatásunk kiindulópontját az a megközelítés adja, miszerint a területi tőke a társadalmi-gazdasági erőforrások és az immateriális tőkejavak (társadalmi, szellemi, kapcsolati) olyan kombinációjaként írható le, amely egyedi, minden területi egység esetében eltérő sajátosságokkal és hangsúlyokkal rendelkezik. A fentiekből kiindulva hipotézisünk az, hogy a területi tőke alkotóelemeinek számbavételén és rendszerezésén keresztül értelmezhető a nagyvárosok esetében, illetve ezen alkotóelemek eltérő hangsúlyai, valamint időbeli változásai mentén felrajzolhatók és értelmezhetők a közép-kelet-európai nagyvárosok differenciált fejlődési modelljei. A területi tőke sajátosságai által meghatározott egyedi innovációs miliők eltérő hatásokat gyakorolnak a fejlődésre, segíthetik, de akár akadályozhatják is azt. Az alapvető kutatási kérdések az alábbiakban részletezhetők: 1. Hogyan értelmezhető a területi tőke a nagyvárosokban, miként lehet számba venni az azt alakító tényezőket, illetve hogyan írható le az erre épülő innovációs miliő? 2. Milyen hasonlóságokat, illetve modellszerű eltéréseket találhatunk a kelet-közép-európai nagyvárosok területi tőke-készletének felépítésében, illetve annak időbeli változásaiban? 3. Miként pozicionálhatók a hazai nagyvárosok a kelet-közép-európai városhálózatban a területi tőke sajátosságai, illetve fejlődési pályáik alapján? 4. Miként magyarázható a területi tőkeelemek eltérő összetételének hatása a fejlődési pályák eltérő alakulásában? 5. Hogyan ragadható meg és írható le az endogén és exogén komponensek együttes szerepe? 6. Milyen jellegű előrejelzéseket tehetünk a területi tőkére alapozott fejlődési pályák tekintetében?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A területi tőkével kapcsolatos hazai vizsgálatok, értelmezési kísérletek elsősorban a koncepció elméleti megközelítéseire és az azt felépítő tőketartalmak jellemzésére koncentrálnak, viszonylag kevés olyan kutatással találkozhatunk, ahol az elődleges cél a modell empirikus tesztelése. Kutatásunk során kísérletet teszünk arra, hogy a területi tőke elméleti koncepciójából kiindulva olyan komplex, empirikus vizsgálati keretet alakítsunk ki, amelynek segítségével egyrészt megragadhatóak a kelet-közép-európai nagyvárosok fejlődési folyamatainak eltérő jellegzetességei, másrészt pedig lehetőségünk nyílik arra, hogy alapot teremtsünk az összehasonlításra a területi tőketartalmak rendelkezésre állása, illetve azok változási dinamikája tekintetében. Elemzéseink a kvalitatív leíró eszközök és a kvantitatív magyarázó modellek szintézisére épülnek. A kutatás eredményei hozzájárulnak a területi tőke mérésének és az innovációs miliő leírásának újszerű módszertani szemléletének kialakításához. Ezen túlmenően gyakorlati jelentőséggel bírnak a fejlesztéspolitikai szemléletű tervezés szempontjából is, azáltal, hogy hasznos eszközként szolgálhatnak a döntéselőkészítési és döntéshozatali folyamatban egy, a helyi sajátosságokat középpontba állító, elsősorban az endogén erőforrások hatékony kihasználására építő stratégiai irány mentén.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A különböző települések fejlettségének, fejlődési pályáinak és potenciális fejlődési lehetőségeinek leírásában, meghatározásában nem elégséges pusztán a gazdasági erőforrások, illetve a teljesítmény számba vétele és az ezek mögött álló materiális erőforrások vizsgálata. A posztmodern társadalmi-gazdasági környezetben egyre inkább felértékelődik az anyagiakon túli puha tényezők, illetve az ezeket a materiális erőforrásokkal és a gazdasági tevékenységekkel összekapcsoló interakciós közegek szerepe. Kutatásunk annak feltérképezését és leírását célozza, hogy ezen változatos tényezők együttműködése miként járulhat hozzá a nagyvárosok és a hozzájuk szorosan kapcsolódó vonzáskörzetük fejlődéséhez, megújulásához. Ennek érdekében több mint nyolcvan, 100 000 fő feletti népességű kelet-közép-európai nagyváros komplex fejlettségét, illetve fejlődési irányait vizsgáljuk egyrészt összehasonlítható társadalmi-gazdasági indikátorok elemzésén, másrészt hosszabb időtávban az egyes városok társadalmi-gazdasági szerkezetét, átalakulásukat jellemző egyedi folyamatok megismerésén keresztül. A területi tőke kvantitatív indikátorokkal nem mérhető elemeinek vizsgálata érdekében három hazai város fejlődési folyamatainak mélyebb feltárását tervezzük. További célunk a hazai nagyvárosok helyzetének vizsgálata a közép-kelet-európai térben, és választ keresünk arra, hogy milyen hasonlóságok és eltérések jellemzik a rendszerváltást követő városfejlődési folyamatokat, illetve az azt meghatározó tényezőket a volt szocialista országokban. Kutatásunk eredményeit szakmai folyóiratokban és a kutatás zárókötetében publikáljuk, a részeredményeket konferenciákon és workshopokon mutatjuk be.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The objective of the proposed research is to analyze the development paths of Central Eatern European cities disposing of regional organizing functions, taking into consideration the presence and transformation of the factors constituting the basis of the stock of territorial capital and the innovative milieu, as well as positioning Hungarian regional centers within the framework of the Central Eastern European urban network. The significance of our research lies in the fact that we desire to establish a complex analytical framework for the examination of territorial capital and the innovative milieu which, besides its methodological novelty, enables the reproduction of the research as well as its extension in space, time and scope. The outcome of the research will be the presentation of a typology of the development models of domestic and Central Eastern European cities. The research has three main directions. Primarily, it processes, systematizes and evaluates the theoretical background related to the focus areas of the research as well as the methodological specifics of the relevant empirical analyses. The second direction includes the identification of development models of Central Eastern European regional centers, which is based primarily on quantitative socio-economic indicators depicting territorial capital components. The third block constitutes an in-depth analysis covering various aspects of territorial capital which cannot be quantified. This analysis will be carried out on three Hungarian regional centers (focusing on ’soft’ elements of territorial capital and the interactions among them.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The point of origin of our research is the postulate according to which territorial capital can be described as a constellation of socio-economic resources and immaterial capital goods which is unique and is characterized by heterogeneous specifics and emphases in the case of each territorial unit. Our hypothesis is that territorial capital can be interpreted in the case of cities through the review and systematization of its components and development models of Central Eastern European cities can be interpreted through the observation of the various emphases and the temporal evolution of these components. The unique innovative milieu determined by the specifics of territorial capital have a varying impact on development. Key research questions can be summarized as follows: 1. How can the notion of territorial capital be interpreted in cities, how can the factors shaping it be analyzed and how can we describe the innovative milieu constructed on its basis? 2. What kind of similarities and model-like disparities can be detected in the structure of the territorial capital stock of Central and Eastern European cities and its temporal changes? 3. How can Hungarian cities be positioned in the regional urban network on the basis of the specifics of territorial capital and development paths? 4. How can the effects of the different constitution of territorial capital elements on discrepancies of development paths be explained? 5. How can we describe and explain the joint role of endogenous and exogenous components in urban development? 6. What types and means of predictions are available regarding urban development paths based on territorial capital?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Domestic analyses and attempts at the interpretation of territorial capital focus mainly on theoretical approaches to the concept and the characterization of its components, only a relatively small number of analyses are concerned with the empirical testing of the model as their primary objective. Taking the theoretical concept of territorial capital as a basis, our research objective is to develop a complex empirical analytical framework which enables us, on one hand, to detect the diverse specifics of development processes of Central Eastern European regional centers, and on the other hand, to lay the groundwork for the comparison of territorial capital in terms of availability of its components and their dynamics of change. Our analyses are based on the synthesis of qualitative descriptive tools and quantitative explanatory models. The results of the research contribute to the development of a novel methodological approach to the measurement of territorial capital and the characterization of innovative milieu. In addition, the practical significance of the research is high from the aspect of development policy-based planning since it may serve as a useful decision-preparatory and decision-making tool in the case of a strategic approach highlighting local assets and directed at the efficient utilization of endogenous resources.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. In the characterization and definition of development paths and potential development opportunities of various spatial units and settlements it is not sufficient to take into account the economic resources and performance alone or to study the material resources in their background. In our postmodern socio-economic milieu, beyond material factors, the role of soft factors and interactive media connecting them with material resources and economic activities is constantly being upgraded. Our research primarily aims at mapping and describing how the combination of these diverse factors contributed to the development of cities and their catchment areas. For this purpose, we shall examine the complex development and its trends of more than eighty cities from the region with a population over 100 000, partially through analyzing their comparable socio-economical indicators, and partially through investigating the socio-economic structure of each city and the unique processes characterizing their transformation through a longer time span. For exploring non-quantifiable elemnts of territorial capital, we plan an in-depth analysis of development processes of three Hungarian regional centers. Our additional goal is to analyze the position of Hungarian regional centers in the Central Eastern European city-network and detect the similarities and disparities of their development processes post-regime change and the factors shaping them in the former Socialist countries. The research results will be published in scientific journals and the final monograph of the research, while our partial results will be presented at conferences and workshops organized in the examined cities.
|
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|