A demokrácia-elv normatív tartalma elméleti és gyakorlati szempontból, alkotmányjogi és uniós jogi megközelítésben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
128796
típus K
Vezető kutató Chronowski Nóra
magyar cím A demokrácia-elv normatív tartalma elméleti és gyakorlati szempontból, alkotmányjogi és uniós jogi megközelítésben
Angol cím The Normative Content of the Principle of Democracy – In Practice and Theory from a Constitutional Law and European Union Law Perspective
magyar kulcsszavak demokrácia, részvétel, döntéshozatal, demokrácia-deficit, bírói kontroll, alkotmányjog, EU jog
angol kulcsszavak democracy, participation, qualified majority decision making, democracy-deficit, judicial review
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Alkotmányjog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Alkotmányjog Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Kukorelli István
Lukonits Ádám
Milánkovich András
Mohay Ágoston
Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr
Vincze Attila
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2022-05-31
aktuális összeg (MFt) 22.170
FTE (kutatóév egyenérték) 10.20
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az alapkutatás a demokrácia-elv normatív tartalmát kívánja feltérképezni alkotmányjogi és európai uniós jogi megközelítésben. Az alkotmányos demokrácia válságára több tudományterület kutatói is felhívták a figyelmet az utóbbi évtizedben, jelentős külföldi és magyar jogelméleti és politikatudományi munkák foglalkoztak a tünetek elemzésével, de a jogi aspektusok és garanciák rendszerezése a magyar alkotmányjog- és uniós jogtudományban nem történt meg. Az alkotmányosság tartalmát adó alapelvek, a jogállamiság, az alapjogvédelem és a demokrácia szoros összefüggésben állnak, a demokrácia is csak jogállami eszközökkel tartható fenn. Kutatásunkban feltárjuk a pluralizmus, a demokratikus döntéshozatali technikák, a demokratikus kormányzás és hatalomgyakorlás, valamint a demokratikus berendezkedést működtető polgári részvétel és szolidaritás alkotmányjogi és uniós jogi garanciáit. E garanciák között különös hangsúlyt helyezünk a bírói jogvédelemre, azaz az alkotmánybíróságok és az európai bírói fórumok gyakorlatából kibontható demokrácia-garanciákra. Törekszünk feltárni a többségi elv és a konszenzus-elv közötti megfelelő arányokat a demokratikus döntéshozatal szempontjából, amelynek körében különösen releváns az organikus törvények kérdése. A többszintű európai alkotmányos térségben értelmezni kell az uniós demokrácia és az uniós intézményrendszer tagállami demokratikus berendezkedésre gyakorolt hatását, valamint a tagállami közvetlen demokrácia visszahatását az uniós szintre. Törekszünk azonosítani a hibás népszuverenitás-védelmi trendeket, és megvizsgálni ezek jogi hatását. Kutatásunk kitér a demokráciát működtető részvételi jogok korszerűsítési irányaira is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hipotézisünk, hogy a demokrácia-elv az alkotmányjog és az uniós jog szempontjából is értelmezhető, ugyanúgy megragadható jogi tartalma és bírói védelme, mint a jogállam-elvnek vagy az alapjogvédelem követelményének. A II. világháborút követően kialakított, konszenzuson nyugvó postwar értékrend a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok köré szerveződött. Ezt az értékrendet azonban egyre több kihívás éri. A demokrácia-elv alkotmányjogi és uniós jogi dogmatikai megalapozását követően rendszerezhetők és értékelhetők azok a kihívások, amelyeket a posztdemokrácia, a populista demokrácia, az illiberális demokrácia, a demokrácia-deficit jelzős szerkezetek takarnak. Ehhez összehasonlító jogi kutatások is szükségesek, különösen az alkotmánybíróságok és az európai bírói fórumok döntéseinek elemzésével. A hipotézist megalapozó megfigyelésünk, hogy amíg más alkotmányos alapelvek – a jogállamiság, az alapjogvédelem – jól kidolgozottak az (alkotmány)bírósági gyakorlatban, addig a demokrácia-elv – különösen a magyar alkotmánybírósági gyakorlat esetében – töredezett, nem alkot összefüggő rendszert, így annak alkotmányjogi tartalma sem letisztult. Eközben a demokrácia sokkal inkább politikai jelszóként él a gyakorlatban, mint jogi fogalomként. Tudományos vizsgálatát elsősorban a politikatudományi, filozófiai megközelítés jellemzi, ellentétben például a jogállam-koncepcióval. Törekvésünk, hogy a demokrácia különféle jelzőit (részvételi, többségi, parlamenti stb.) alkotmányjogi tartalommal tárjuk fel, és megvizsgáljuk, hogy a demokrácia sérülékenységét milyen jogi (szabályozási) deficitek okozzák.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége, hogy lehetővé teszi a demokrácia jelentése körüli bizonytalanságok tisztázását az alkotmányjog és az uniós jog irányából. A kutatás hozzájárul a demokrácia-elv kevésbé hangsúlyos garanciáinak feltérképezéséhez, a demokrácia sérülékenységéhez vezető problémák azonosításához, a nemzeti és szupranacionális bírói gyakorlat rendszerezéséhez, a demokratikus döntéshozatal és részvétel közötti kapcsolatok jellemzéséhez nemzeti és uniós szinten, a jogalkotás és végrehajtás fejlesztéséhez a posztdemokráciából adódó kihívások megvilágítása által. Kutatási eredményeink alapul szolgálhatnak későbbi, társadalmunk komplex problémáit elemző kutatások sikeres megvalósításához. Ezek alapvetően eltérőek lehetnek, abban azonban közösek, hogy nem vezethetnek sikerre határozott demokrácia-fogalom nélkül. Kutatási eredményeink publikálásával és nemzetközi konferenciákon való megvitatásával arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk az egyetemi (kötelező és ajánlott) tananyag mélyítéséhez, a graduális és posztgraduális képzésben egyaránt, továbbá egyes megállapításaink a kapcsolódó jogalkotás fejlesztését szolgálhatják. Kutatási tervünk sajátossága és egyedisége az, hogy a demokrácia-elvvel összefüggésben a normatív tartalomra koncentrál: a korábbi demokrácia-kutatásoktól eltérően alkotmányjogi és uniós jogi megközelítést alkalmazunk, és rendszerezzük a vonatkozó bírói joggyakorlatot. A jogállamiság-elvhez és az emberi jogok védelméhez hasonlóan a demokrácia-elv konceptualizálása is elengedhetetlen. A demokráciát érő rendszerszintű kihívásokat lépésről lépésre kell feltárni, és az esetleges visszásságok elleni védelmet a bíróságokon keresztül kell biztosítani.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A második világháborút követő euroatlanti konszenzus három értéket tekintett kiemelkedőnek az emberiség békéje és biztonsága garanciájaként: a jogállamiságot, az alapjogvédelmet és a demokráciát. A demokrácia mint intézményrendszer sérülékenysége köztudott és gyakran emlegetett probléma – leginkább az veszélyezteti, hogy ha „tulajdonosai”, a polgárok nem kellően motiváltak a fenntartásában. Nem lehet azonban eltekinteni a jogi garanciáktól sem. Hogyan tartható fenn, védhető meg a demokrácia jogállami eszközökkel? Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az alkotmányjog és egy uniós tagállam számára különösen fontos európai uniós jog milyen biztosítékokat kínál a demokratikus berendezkedés védelmében. Ehhez fel kell tárnunk azt is, hogy a nemzeti demokrácia-standardok és az uniós intézményrendszer hogyan befolyásolják, mely pontokon erősítik vagy gyengítik egymást. A demokratikus jogállam fenntartásában a bíróságoknak kiemelkedő szerepe van, ezért feltárjuk és rendszerezzük azt is, hogy az alkotmánybíróságok és az európai bírói fórumok milyen döntéseket hoztak a demokrácia-elv védelmében. Kitérünk arra is, hogy a demokráciát szolgáló klasszikus részvételi jogok milyen irányba fejleszthetők, és a globalizáció, valamint az infokommunikációs „forradalom” miként állítható a demokrácia és különösen a participáció szolgálatába. A kutatás eredményeit a hazai alkotmányjog- és uniós jogtudomány gazdagítása mellett szeretnénk felhasználni a demokrácia jogi oktatásának mélyítéséhez, valamint hozzájárulni velük a jogalkotói megoldások korszerűsítéséhez, és összességében a demokrácia jogi stabilizátorainak feltárásához.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims to map out the normative content of the principle of democracy from a constitutional law and European Union law perspective. In the last decades, the setbacks of constitutional democracy have been pointed out by many scholars. Important foreign and Hungarian monographs were about the political sciences and legal history aspects of the topic; however, the legal guarantees are still to be systematized by the literature. The principles forming the normative content of constitutionalism - democracy, the rule of law and the protection of fundamental rights - are in a close connection, and democracy cannot exist without the other values. Since Hungary is an EU member, the guarantees of democracy cannot be interpreted without the acquis of EU law. In our research, we aim to explore how to secure pluralism, democratic decision-making, governance and use of power, solidarity and the involvement of the demos. The judicial protection and case law shall have a strong emphasis, such as the practice of the constitutional and European courts. We are to identify the proper ratio of majoritarian and consensual decision-making processes, which is particularly important in relation to the cardinal laws. In the multileveled constitutional sphere, the democracy and institutional system of the EU must be analyzed, as well as their impact on national democracies, and the reaction of national direct and representative democracy to the supranational level. It is our intention to identify the misinterpretations of national sovereignty and to examine the relevant interplays. We also plan to highlight the potential ways to refurbish the participatory rights of democracy.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The focal point of our research is that the principle of democracy has a comprehensive and distinctive legal content and judicial case law, similarly to the principle of rule of law and the protection of human rights, which is capable and credible of being analyzed regarding the constitutional changes of our legal systems. The consensual postwar values from and after the Second World War are wobbling around the principles of rule of law, democracy and human rights. Clearly, these values are under constant pressure. These inputs, labelled by terms ‘postdemocracy’, ‘populist democracy’ and ‘illiberal democracy’, may be systematized and evaluated once the constitutional and dogmatic basis for the principle of democracy has been drawn upon. Consequently, comparative methods are needed as well, particularly in connection with the case law of the constitutional courts and the European judicial bodies. Our observation is while other constitutional principles – the rule of law, the protection of human rights – are well elaborated in the practice of the constitutional courts, the principle of democracy is fragmented, especially in case of the Hungarian Constitutional Court, does not form a coherent system, hence its constitutional content is vague as well. In practice, democracy is more like a political indicator and its scientific aspects are ruled by political science and philosophy. Our objective is to collect the different constitutional adjectives democracy (i.e. participatory, direct, consensual, majoritarian) and to define the relevant legal content, by virtue of identifying and deconstructing the various deficits of democracy.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of the research lies in the possibility of clarifying the uncertainties related to the meaning of democracy under constitutional and European Union law. The research may contribute to the introduction of less-emphasized guarantees for the principle of democracy in constitutional law and European Union law; the identification of relevant legal problems leading to the vulnerability of democracy; the systematizing of corresponding judicial case law at national and supranational level; the identification of interrelations between democratic decision-making and participation at the national and European Union level; the improvement of legislation and execution by highlighting the novel challenges of post-democracies. By mapping out the content of democracy, the stability of the system becomes attainable. The results of our research may serve as a basis of future projects answering the complex problems of our days. These projects may differ; however, they are common in that they cannot be concluded without a firm interpretation for the principle of democracy. By disseminating and discussing our research results at international conferences and by publishing them in monographs and edited books, we hopefully contribute to the deepening of curriculums, both the compulsory and voluntary, in the undergraduate and postgraduate legal education; and maybe to the development of the legislation of the field. The uniqueness of this proposal is the normative focus: unlike former democracy researches, we concentrate on the combination of constitutional and union legal considerations and systemize the judicial guarantees of democracy-principle. Just like in case of the principle of the rule of law and fundamental rights protection, also the legal conceptualization of democracy-principle is indispensable. The systemic threats to democracy shall be identified step by step, and the legal guarantees to overcome the perils shall be judicialized.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The Euro-Atlantic consensus after the Second World War identified three values as significant in order to protect the peace and security of humanity: democracy, the rule of law and the protection of fundamental rights. The vulnerability of democracy is well-known and often elaborated in the literature. The most common factor endangering democracy is that the people are not interested in its reservation. However, one shall pay close attention to the legal guarantees as well. How can democracy be secured with the tools of rule of law? In our research, we seek to find the possibilities, guaranteed by constitutional law and European Union law, in this field. Consequently, we also have to map out the correlations between national democratic standards and the EU institutional system, the way they strengthen or weaken each other. Judicial bodies are important in the reservation of rule of law, therefore we are to identify and reveal how constitutional and European courts defend the principle of democracy. We shall also analyze the traditional participatory rights of democracy and their potential improvement, and how globalization and technological developments can serve participation. The results of our research may contribute to the Hungarian and European legal literature, the deepening of the academic curriculum, the improvement of the legislation and the stabilization of the democratic system.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Az eredetileg háromévesre tervezett kutatás keretében arra vállalkoztunk, hogy az alkotmányjogi értelemben vett demokrácia-elv normatív tartalmát vizsgáljuk uniós jogi és magyar alkotmányjogi szempontok mentén. Közelebbről a választások, a népszavazás, a politikai részvételi jogok, a törvényhozás és a sarkalaotos törvények szerepe, valamint a demokráciaelv alkotmánybírósági védelme körébe tartozó kérdések uniós és hazai vizsgálatát tűztük ki célul. A kutatás tartalmát azonban két irányba is kiterjesztettük, egyrészt a Covid-19 világjárvány demokráciára és részvételi jogokra gyakorolt hatásának feltérképezése érdekében, másrészt a mesterséges intelligencia és a demokráciaelv összefüggéseinek vizsgálata céljából. Ezek olyan kortárs és korszerű kihívásai az alkotmányos demokráciának, amelyek a projektet követően is további vizsgálatot igényelnek, és gyakorlatilag hasznosuló eredményeket ígérnek. Foglalkoztunk továbbá az alkotmányos demokrácia számára kihívást jelentő folyamatokkal, mint például az illiberális demokrácia és a posztdemokrácia normatív megnyilvánulásai. A projekt futamideje alatt a kutatócsoport tagjainak a kutatási kérdésekhez szorosan kapcsolódó két monográfiája, egy projektzáró tanulmánykötete, egy PhD-értekezése, 51 folyóiratcikke – ezek közül több külföldi, Q1 és Q3 besorolású szaklapokban – és 15 könyvfejezete jelent meg. A kutatási részeredményeket konferenciákon folyamatosan megvitattuk, e nyilvános szereplések a közleményjegyzékben követhetők.
kutatási eredmények (angolul)
In the framework of the research, which was originally planned to last three years, we undertook to examine the normative content of the principle of democracy in the constitutional sense from the perspective of EU law and Hungarian constitutional law. We aimed to examine the EU and domestic issues of elections, referendums, political participation rights, the role of the legislature and the role of cardinal laws, and the protection of the principle of democracy by the Constitutional Court. However, we also extended the content of the research in two directions, firstly to explore the impact of the Covid-19 pandemic on democracy and participation rights, and secondly to examine the relationship between artificial intelligence and the principle of democracy. These are contemporary and modern challenges to constitutional democracy that require further investigation beyond the project and promise to yield practically useful results. We have also addressed processes that challenge constitutional democracy, such as the normative manifestations of illiberal democracy and post-democracy. During the project period, members of the research team have published two monographs closely related to the research questions, a final edited book, a PhD thesis, 51 journal articles - several of them in foreign Q1 and Q3 journals - and 15 book chapters. The partial results of this research have been discussed at conferences and these public presentations are listed in the publications register.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128796
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Chronowski Nóra - Szentgáli-Tóth Boldizsár - Szilágyi Emese: Demokrácia-dilemmák - Alkotmányjogi elemzések a demokráciaelv értelmezéséről az Európai Unióban és Magyarországon, ELTE Eötvös Kiadó, ISBN (PDF) 978-963-489-477-3, 2022
Halász, Iván; Szentgáli-Tóth, Boldizsár: 48/1991. (IX. 26.) AB határozat – Göncz I., Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) Az Alkotmánybírósági gyakorlat : Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata - 1. kötet Budapest, Magyarország :, 2021
Chronowski, Nóra; Vincze, Attila; Szentgáli-Tóth, Boldizsár: 22/2016. (XII. 5.) AB határozat – az uniós közös hatáskörgyakorlás, In: Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) Az Alkotmánybírósági gyakorlat : Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata. 2. köt. Budapest, Magyarország, 2021
Szentgáli-Tóth, Boldizsár: 31/2001. (VII. 11.) AB határozat – a minősített többséggel kapcsolatos gyakorlat., Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) Az Alkotmánybírósági gyakorlat : Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata - 1. kötet Budapest, Magyarország :, 2021
Szentgáli-Tóth, Boldizsár: 16/2007. (III. 9.) AB határozat – vizitdíj, Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) Az Alkotmánybírósági gyakorlat : Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata. 2. köt. Budapest, Magyarország : Tá, 2021
Chronowski Nóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár, Vincze Attila: 25. Decision 22/2016. (XII. 5.) AB – Constitutional Self-identity of Hungary, In: Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) The main lines of the jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court, Nomos (2022) pp. 441-458., 2022
Fleck Zoltán, Chronowski Nóra, Bárd Petra: The Crisis of the Rule of Law, Democracy and Fundamental Rights in Hungary, MTA LAW WORKING PAPERS 2022: (4) pp. 1-23., 2022
Halmai Gábor, Chronowski Nóra: The decline of human dignity and solidarity through the misuse of constitutional identity: the case of Hungary since 2010, In: Daniel, Bedford; Catherine, Dupré; Gábor, Halmai; Panos, Kapotas (szerk.) Human Dignity and Democracy in Europe - Synergies, Tensions and Crises, Edward Elgar (2022) pp. 177-199., 2022
Chronowski Nóra, Vincze Attila: 23/2018. (XII. 28.) AB határozat – közhatalmi szerv alkotmányjogi panasza, In: Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) Az Alkotmánybírósági gyakorlat, Társadalomtudományi Kutatóközpont; HVG-ORAC (2021) pp. 881-900., 2021
Chronowski Nóra: Fordulópont az európai bírói párbeszédben: a német Szövetségi Alkotmánybíróság PSPP-döntése, KÖZJOGI SZEMLE 13: (2) pp. 74-79., 2020
Chronowski Nóra: The post-2010 ‘Democratic Rule of Law’ practice of the Hungarian Constitutional Court under a rule by law governance, HUNGARIAN JOURNAL OF LEGAL STUDIES 61: (2) pp. 136-158., 2020
Chronowski Nóra: A Nation Torn Apart by its Constitution? Nationality and Ethnicity in the Context of the Hungarian Fundamental Law, In: Feischmidt, Margit; Majtényi, Balázs (szerk.) The Rise of Populist Nationalism, CEU Press (2019) pp. 77-103., 2019
Chronowski Nóra, Varju Márton, Bárd Petra, Sulyok Gábor: Hungary: Constitutional (R)evolution or Regression?, In: Anneli, Albi; Samo, Bardutzky (szerk.) National constitutions in European and global governance: Democracy, rights, the rule of law - national reports., T.M.C. Asser Press (2019) pp. 1439-1488., 2019
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Hogyan tovább, kétharmad?: A minősített többségű törvényalkotás múltja, jelene, jövője Magyarországon., ELTE Eötvös Kiadó, 2019., 2019
Chronowski Nóra: Gyülekezési jog járvány idején: Az Alkotmánybíróság döntése a gyülekezési jog felfüggesztéséről veszélyhelyzetben, KÖZJOGI SZEMLE 14 : 3 pp. 56-62., 2021
Chronowski, Nóra - Vincze, Attila: The Hungarian Constitutional Court and the Central European University Case: Justice Delayed is Justice Denied, EUROPEAN CONSTITUTIONAL LAW REVIEW 17 : 4 pp. 688-706., 2021
Chronowski Nóra, Kálmán Kinga, Szentgáli Tóth Boldizsár: Régi keretek, új kihívások: a mesterséges intelligencia prudens bevonása a bírósági munkába és ennek hatása a tisztességes eljáráshoz való jogra, GLOSSA IURIDICA 8 : 4 pp. 7-38., 2022
András László Pap, Boldizsár Szentgáli-Tóth: CC Decision 1/2013. (I. 5.) on registration as a prerequisite for the right to vote, In: Gárdos-Orosz, Fruzsina; Zakariás, Kinga (szerk.) The main lines of thejurisprudence of the Hungarian Constitutional Court : 30 case studies from the 30 years of the C, 2022
Szentgáli-Tóth, Boldizsár: The Source of Unexplored Opportunities or an Unpredictable Risk Factor?, PUBLIC GOVERNANCE ADMINISTRATION AND FINANCES LAW REVIEW 6 : 2 pp. 101-119., 2021
Mohay Ágoston - Kis Kelemen Bence (szerk.): A technológiai fejlődés jogi kihívásai, Kézikönyv a jogalkotás és jogalkalmazás számára, ISBN: 978-963-429-809-0, 2021
Chronowski Nóra: Az uniós jog elsőbbségének hatása az alkotmánybíróságok újabb gyakorlatára, Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat tavaszi konferenciája az OBH és a MIA szervezésében 2022. május 18-20., 2022
Chronowski Nóra, Szentgáli Tóth Boldizsár, Kálmán Kinga: An Old Framework Under New Pressure. The Judicial Application of Artificial Intelligence and the Right to a Fair Trial, New Technologies in Courts: Advantages and Limits, international conference at Sapientia Hungarian University of Transylvania Department of Legal Science, paper (in Panel, 2021
Chronowski Nóra: Opponencia Szentgáli-Tóth Boldizsár: Választások a Covid idején c. kéziratához, Kéziratvita: Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, II. kötet, 2021.12.02., 2021
Fazekas, Cintia ; Kálmán, Kinga ; Takács, Judit ; Szentgáli-Tóth, Boldizsár; Szerencsés, Krisztián: Demokrácia a pandémia árnyékában: választások a világjárvány idején a környező országokban, KÖZJOGI SZEMLE 14 : 4 pp. 54-63., 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A szólásszabadság szerepe a társadalmi konfliktusok békés rendezésében, International Symposium of the Constitutional Court of Indonesia, Bandung, Indonesia, 2021.09.14., 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Democracy in the shadow of the pandemic, 2021 november 19-20: Post-Covid research projects in Central-Europe (Krakow University), 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Artificial Intelligence and Legal Certainty: Promising Perspectives and Severe Risk Factors, 2022 január 31-február 1: IACL round table on the impact of digitalisation on constitutional law (Koppenhága), 2022
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Constitutional court case law during the pandemic: limits and perspectives, 2022 február 25: 7 th forum of Constitutional Scholars (Orlando, Florida), 2022
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Democracy in the shadow of the pandemic, 2022 március 15: It’s about the people 2022 (University of Maribor), 2022
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Reduced format of parliamentarism: functioning of the parliament with lower number of parliamentarians, 2022. május 12-13: Global Conference on parliamentary studies (NKE), 2022
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Deliberatív alkotmányozás és helyi részvételi gyakorlatok Lengyelországban és Magyarországon, 2022. május 26 TK JTI Konferencia, felkért hozzászóló és moderátor, 2022
Reijer Passchier: The impact of artificial intelligence on separation of powers, 2022. június 18: műhelybeszélgetés, TK JTI, moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár, 2022
Chronowski Nóra: Az Európai Unió Alapjogi Chartájának első évtizede a primer jog részeként., KÖZJOGI SZEMLE 2019/4. 74-78., 2019
Chronowski Nóra: Carved in granite? Variable constitutional architecture in Hungary (2010-2018)., DPCE Online 2019/2. 1483-1502., 2019
Chronowski Nóra: A Nation Torn Apart by its Constitution? Nationality and Ethnicity in the Context of the Hungarian Fundamental Law, In: Feischmidt, Margit; Majtényi, Balázs (szerk.) The Rise of Populist Nationalism: Social Resentments and Capturing the Constitution in Hungary. CEU Press, Budapest 2019, 2019
Kukorelli István – Deli Gergely: Dignity in Hungary. In: Handbook of Human Dignity in Europe (editors. Paolo Becchi, Klaus Mathis)., Springer Nature Switzerland AG 2019. 393-414., 2019
Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 – 2019., Antológia Kiadó, Lakitelek, 2019., 2019
Kukorelli István: Bibó István láthatatlan alkotmánya. Tanulmánygyűjtemény., Gondolat Kiadó, Budapest, 2019., 2019
Kukorelli István: Fejezetek a gazdasági alkotmányosság (gazdasági jogalkotás) témaköréből., Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020., 2020
Lukonits Ádám: A Bíróság ítélete a C­192/18. Bizottság kontra Lengyelország (a rendes bíróságok függetlensége) ügyben., FUNDAMENTUM 2019/3-4. 144-146., 2019
Mohay Ágoston Csanád: I came in here for an argument! The German Federal Constitutional Court’s ruling on the PSPP programme and the authority of EU law, PÉCS JOURNAL OF INTERNATIONAL AND EUROPEAN LAW 2020/1. 6-8., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Organic laws and the principle of democracy in France and Spain, Antonio, Perez Miras; Germán, M Teruel Lozano; Edoardo, C Reffiotta; Maria, Pia Iadicicco (szerk.) Setenta años de Constitución Italiana y cuarenta años de Constitución E, 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A helyi népszavazások szabályozása és gyakorlata Közép-Európában., In: Bodnár, Eszter; Pozsár-Szentmiklósy, Zoltán; Somody, Bernadette (szerk.) Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 2020. 103-108., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A sarkalatos törvényalkotás egyes alkotmányossági dimenziói: A sarkalatos törvényekkel kapcsolatos hazai alkotmánybírósági gyakorlat múltja, jelene, jövője, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 2019/1. 10-19., 2019
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Elhagyjuk-e a járt utat?: javaslatok a sarkalatos törvények jövőjére vonatkozóan, MAGYAR JOG 2019/3. 154-164., 2019
Kukorelli István; Milánkovich, András; Szentgáli-Tóth, Boldizsár: Népszavazási jogorvoslatok – a modellváltás tapasztalatai. In: Az Alaptörvény érvényesülése a bírói gyakorlatban., Magyarország: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019. 220-249., 2019
Jennifer Gitiri, Boldizsár Szentgáli-Tóth: The organic laws in francophone Africa and the judicial branch: a contextual analysis, Special edition of Speculum Juris about AFRICAN COURTS AND CONTEMPORARY CONSTITUTIONAL DEVELOPMENTS. Nelson Mandela School of Law, University of Fort Hare. 2020., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: „Organic Laws and the Principle of Democracy in France and Spain”., PRO FUTURO 2020/4. 62-74., 2020
Kálmán Kinga - Szentgáli-Tóth Boldizsár: Politika és gazdaság egy felfedezetlen határterülete., Ars Boni Jogi Folyóirat, 2019., 2019
Kálmán Kinga – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Korlátozott közlések nyomában. A közszférában dolgozók szólásszabadságának egy érdekes alesete., KÖZJOGI SZEMLE 2020/2. 50-59., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Hogyan tovább, kétharmad?: A minősített többségű törvényalkotás múltja, jelene, jövője Magyarországon., ELTE Eötvös Kiadó, 2019., 2019
Chronowski Nóra: International Conference: Constitutional Interpretation in European Populist Regimes (Organised by the IACL Working Group on Constitutional Interpretation, supported by t, 2019. december 5-6., 2019
Chronowski Nóra: Illiberal Democracy: The Rule of Law as Fake, international conference (Central European University, Budapest, Nador 15 building, Room 103 Tiered, The post-2010 ‘democratic rule of law state’ practice of the Hungarian Constitutional Court. , 2020. január 17-18., 2020
Chronowski Nóra: „Szoftverbíró? Robotügyfél? – A tisztességes eljáráshoz való jog és a mesterséges intelligencia.”, A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra (NKE EJK ITKI, NKE Oktatási Központ Üllői u. 82.) ; 2020. február 27., 2020
Kukorelli István: 30 éves az alkotmányos rendszerváltozás., Résztvevők: Kónya Imre, Kukorelli István, Smuk Péter, Stumpf István. Antall József Tudásközpont és a SZIF közös rendezvénye. Győr, 2019. szeptember 26. (150 fő)., 2019
Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? című kötet bemutatója., Résztvevők: Sulyok Tamás, Pálffy Ilona, Bíró Zoltán, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán. RETÖRKI, MAE, ELTE-ÁJK rendezvénye. Budapest, 2019. október 30. (ELTE Aula, 100 fő)., 2019
Kukorelli István: Kerekasztal-beszélgetés a magyar demokratikus választások elmúlt harminc évéről., Résztvevők: Lytkó Emília, László Róbert, Kukorelli István, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán. ACEEO rendezvénye a választások világnapján, Budapest, 2020. február 6., 2020
Kukorelli István: „Túl az első X-en - Tehetsz a jövődért, válassz” című középiskolai vetélkedő országos döntője., Szervező: Nemzeti Választási Iroda. Budapest, 2020. február 18. (Ludovika Díszterem, 150 fő, a zsűri elnöke)., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Előadásom Témája: The constitutional complaints of public authorities. The recent amendment of the act on the Constitutional Court in Hungary. (Burján Evelinnel közösen)., 2020. Forum of Young Central-European Legal- and Political Scholars, Bécs (online), 2020. szeptember 9-10, 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Korlátozott közlések nyomában. A közszférában dolgozók szólásszabadságának egy érdekes alesete (Kálmán Kingával közösen), International Association of Constitutional Law Conference on Free Speech, Ljubljana (online), Az Előadás címe:. 2020. július 3-4., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A cursory glance on the Hungarian administrative justice system after two main reform attempts. Közigazgatási bíráskodási reformok az elmúlt években Magyarországon. (Burj, Dublin Legal and Political Review, Annual Conference, Dublin (zoom), 2020. március 24-25., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Piaci rés, vagy beláthatatlan kockázat? Vannak-e alapjogai a mesterséges intelligenciáknak?, A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest. 2020. február 27., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Egy generációkon átívelő jogelméleti vita: Az 1868-as nemzetiségi törvény és a politikai nemzet koncepciójának utólagos értékelése. (Gera Annával közösen)., 1868-as nemzetiségi törvény, Sapientia Tudományegyetem, Kolozsvár. 2020. február 21., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Robotic personhood and its potential impact to democracy Should artificial intelligence be citizens and wested with right to vote? A robotok jogi személyisége és ennek le, Edinburgh Postgraduate Law Conference 2020, University of Edinburgh. 2020. február 3-4., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Kárpát-medencei Jogász Szakkollégiumok Fóruma, Kolozsvár, Collegium Iuridicum, 2020. november 20-23., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Civil szervezetek jogi helyzete Magyarországon., Civil szervezetek jogi helyzete Európában, University of Exeter, 2019. szeptember 12-13., 2019
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Market niche or an unpredictable risk factor? Could artificial intelligences participate in the economic life? Piaci rés, vagy egy kiszámíthatatlan kockázati tényező? Rés, Society of Legal Scholars Postgraduate Conference 2019, Preston. 2019. szeptember 2-3., 2019
Milánkovich András: A jogászképzés távlatai, Oktatási jogok húsz év távlatában: az oktatási jogok biztosa által szervezett konferencia, Budapest. 2019. december 10., 2019
Szentgáli-Tóth Boldizsár: The constitutional complaints of public authorities. The recent amendment of the act on the Constitutional Court in Hungary. (Burján Evelinnel közösen)., 2020. Forum of Young Central-European Legal- and Political Scholars, Bécs (online), 2020. szeptember 9-10, 2020
Chronowski Nóra: Információszabadság járvány idején. Az Alkotmánybíróság döntése a közérdekű adatigénylés teljesítésének határidejéről veszélyhelyzetben, Közjogi Szemle (14) 2, 2021
Chronowski Nóra: The post-2010 ‘Democratic Rule of Law’ practice of the Hungarian Constitutional Court under a rule by law governance, HUNGARIAN JOURNAL OF LEGAL STUDIES, vol. 61, pp. 1–23, 2021
Chronowski Nóra: Alkotmánybíróság: az Európai Unió Bírósága is lehet törvényes bíró, KÖZJOGI SZEMLE, vol. 13, no. 4, pp. 74–77, 2020
Chronowski Nóra: Jogállamiság-kontroll az uniós közjogban: üveggyöngyjáték? Értelmezési lehetőségek az Európai Tanács költségvetési konklúziói apropóján, JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY, vol. 75, no. 9, pp. 398–402, 2020
Mohay Ágoston: The Public Sector Purchase Programme Ruling of the German Federal Constitutional Court and the European Union Legal Order, In: Reljanović, Mario (szerk.) Regional Law Review : Collection of Papers from the First International Scientific Conference, Belgrade: Institute of Comparative La, 2020
Chronowski Nóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár: The impact of artificial intelligence to the democracy. Panel 78, The Global Summit, International Forum on the Future of Constitutionalism, University of Texas at Austin, 2021
Chronowski Nóra: Alaptörvények és identitások – A német és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat irányairól, Nemzet, Közösség, Kisebbség, Identitás: A nemzeti alkotmánybíróságok szerepe és aktivizmusa az alkotmányos identitás védelmében. SZTE ÁJK, 2021. június 17., 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Robotic personhood and its potential impact to democracy. Should artificial intelligence be citizens and vested with right to vote?, Garayová Lilla (szerk.) The Law of the Future - The Future of Law Bratislava, Szlovákia, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár-Szalai Flóra: „European Standards of Parliamentary Publicity", INTERNATIONAL JOURNAL OF PARLIAMENTARY STUDIES, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Péntek esti interdiszciplináris vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligenciák jogalanyisága különböző jogágak szempontjából, Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézet, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: „Elérhetetlen linkek nyomában, avagy az internetes tartalmak blokkolása”, Jogi Fórum, 2021
Jennifer, Gitiri ; Boldizsár, Szentgáli-Tóth: „The organic laws in francophone Africa and the judicial branch: a contextual analysis”, SPECULUM JURIS, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: The Hungary of the West: The Interdependence of the Irish and the Hungarian Constitutional Development during the Last Decades of the Long 19th Century., DÍKÉ: A MÁRKUS DEZSŐ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT FOLYÓIRATA x: 2, 124-139., 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: The regional migration of a constitutional idea: Qualified laws as instruments for the protection of fundamental rights in Central Europe., Tomás, Gábris; Ján, Sombati (szerk.): Central and Eastern Europe as a Double Periphery?: Volume of Proceedings from the 11th CEE Forum Conference in Bratislava Berne, Svá, 2020
Szentgáli-Tóth, Boldizsár; Gera, Anna: Az 1868-as nemzetiségi törvény és a politikai nemzet koncepciójának utólagos értékelése., ERDÉLYI JOGÉLET 3: 2 85-106., 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár - Burján Evelin: A cursory glance on the Hungarian administrative system after two main reform attempts, Dublin Law & Politics Review honlapján, 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A magyar demokrácia néhány közvetlenül előttünk álló nyitott kérdése: a választási eljárásjog várható hazai tendenciái a poszt-Covid időszak kezdetén., Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézet, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Legal transplant a demokratikus átmenet idején., GLOSSA IURIDICA 2021/ 1-2., 41-64., 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A mesterséges intelligencia és az emberi jogok: három napos online képzés a legkiválóbb európai szakértőktől., Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézet, 2021
Kukorelli István: Három István, három nemzeti ünnep, három példakép, Méry Ratio, 2021
Chronowski Nóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár, Vincze Attila: „23/2018. (XII. 28.) AB határozat – közhatalmi szerv alkotmányjogi panasza. Az Alkotmánybíróság határozata az MNB kiadmányozási joga ügyében”, Az Alkotmánybíróság száz elvi jelentőségű határozata. HVG Orac Kiadó és TK Jogtudományi Intézet, megjelenés alatt., 2021
Chronowski Nóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár, Vincze Attila: Decision 22/2016 (XII. 5.) AB of the Constitutional Court – Constitutional self-identity of Hungary., In: the thirty most significant rulings of the Hungarian Constitutional Court. Nomos Verlag, 2021
Kis-Kelemen Bence, Mohay Ágoston, Pánovics Attila: A nemzetközi szervezetek felelőssége: koncepcionális és értelmezési kérdések., Kajtár, Gábor; Sonnevend, Pál (szerk.), A nemzetközi jog, az uniós jog és a nemzetközi kapcsolatok szerepe a 21. században: tanulmányok Valki László tiszteletére, 2021
Mohay Ágoston: „Bel- és igazságügyi együttműködés: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség”, Kengyel, Ákos (szerk.) Európai uniós politikák. Budapest, Magyarország: Akadémiai Kiadó, 2020
Mohay Ágoston: The Responsibility of International Organisations and their Member States: an Overview of Outstanding Questions of Interpretation, PÉCS JOURNAL OF INTERNATIONAL AND EUROPEAN LAW, 2020
Vincze Attila: Szokás, szokásjog és konvenció az alkotmányjogban., KÖZJOGI SZEMLE, 2021
Vincze Attila; Jakab András; Schweitzer Gábor: Der Einfluss des österreichischen Verfassungsdenkens und des B-VG in Ungarn., Balthasar, Alexander, Vincze, Attila (szerk.): Hundert Jahre österreichisches Bundes-Verfassungsgesetz : die Perspektive von außen. Wien, Ausztria: Jan Sramek Verlag, 2021
Vincze Attila, Sonnevend Pál, Jakab András: Hungary, Stefan, Griller; Elisabeth, Lentsch (szerk.): EMU Integration and Member States’ Constitutions. Oxford, Egyesült Királyság / Anglia: Hart Publishing, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: The negative aspect of freedom of religion; International Sinposium of the Constitutional Court of Indonesia, Indonézia Alkotmánybírósága, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A sarkalatos törvények és a demokrácia elv kapcsolata, Magyar Alkotmányjogászok Vándorgyűlése, Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete, 2021
Kukorelli István: Az alkotmányos rendszerváltozás Magyarországon, Pedagógusok (történelem tanárok) továbbképzése. Szervező: Az Országgyűlés Hivatala (Parlament Kossuth Terem)., 2021
Chronowski Nóra, Kálmán Kinga, Szentgáli-Tóth Boldizsár: A mesterséges intelligencia hatása a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésére az igazságszolgáltatásban, ICON Annual Conference, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatásban, CEENELS Annual Conference, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A mesterséges intelligencia hatása a demokráciára, Council Of European Studies Annual Conference, 2021
Chronowski Nóra: Panel I. EU constitutionalism and constitutional dialogue, Panel II. Use and misuse of constitutional identity claims, Konferencia: Systemic Backsliding of the Rule of Law: Hungary under EU Scrutiny. Konferencia szervezője: Netherlands Helsinki Committee, 2021
Gera Anna, Szentgáli-Tóth Boldizsár: Történeti alkotmányunk vívmányai az Országgyűlés munkájában, Konferencia: történeti alkotmány egykor és ma. Szervező: TK Jogtudományi Intézet, 2021
Mezei Kitti, Szentgáli-Tóth Boldizsár: Kiberkihívások a szólásszabadság gyakorlása kapcsán, Konferencia: az „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások”. Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont, 2021
Chronowski Nóra, Kálmán Kinga, Szentgáli-Tóth Boldizsár: A mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatásban és hatása a tisztességes eljárás garanciáinak tiszteletben tartására, Konferencia: A mesterséges intelligencia jogi kihívásai a demokratikus társadalomban különböző jogágak szemszögéből. Szervező: TK Jogtudományi Intézet, 2021
Mezei Kitti, Szentgáli-Tóth Boldizsár: Modern technológiák, új kihívások a politikai részvételi jogok gyakorlása kapcsán, Arsboni Legal Fest, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A poszt-covid választások sajátosságai, Konferencia: International Bratislava Legal Forum. Szervező: Paneuropean University, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Referenda in the post-covid period, Konferencia: Political Studies Association annual conference. Szervező: Political Studies Association, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A világjárvány hatása a választások lebonyolítására, ACS 6th Annual Constitutional Law Scholars Forum. Szervező: University of Orlando, 2021
Kukorelli István, Mécs János: A népszavazás konszolidációja – az 52/1997. (X. 14) AB határozat elemzése című írásának opponenciája., Konferencia: Kontextus által világosan (műhelykonferencia, a Sólyom bíróság antiformalista elemzése. Konferencia szervezője: Alkotmánybíróság, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Politikai részvételi jogok a pandémia idején, Konferencia: Populism and Contemporary Democracy in Europe. Szervező: University of Barcelona, 2021
Chronowski Nóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár: a tisztességes eljáráshoz való jog és a modern technológia kihívásai, Konferencia: Global Summit of Constitutionalism. Szervező: University of Texas, Austin, 2021
Chronowski Nóra felkért hozzászóló: Vörös Imre „A felhatalmazási törvénytől az egészségügyi válsághelyzetig és tovább...” c. tanulmányához, Konferencia: Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre. Konferencia szervezője: TK Jogtudományi Intézet, 2020
Chronowski Nóra: az Országos Bírósági Hivatal elnöke által felkért hozzászóló, Konferencia: „Alapjogok, bíróságok, veszélyhelyzet” – az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat 2020. évi őszi képzése. Konferencia szervezője: Magyar Igazságügyi Akadémia, 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A mesterséges intelligencia jogi személyiségével összefüggő kihívások, Konferencia: The law of the future, the future of law. Szervező: Paneuropean University, 2020
Burján Evelin, Szentgáli-Tóth Boldizsár: A közigazgatási bíráskodás reformjának kísérletei Magyarországon, Konferencia: Central-European Forum of Young Legal Scholars. Szervező: Universität Wien, 2020
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Universität Wien, 2021. május 31-június 30. tanulmányút, Ausztria, 2021
Szentgáli-Tóth Boldizsár: 2020. október 19-december 18.: Max Planck Institute for Comparative Public- and International Law, Heidelberg, Németország, tanulmányút, 2020
Vincze Attila: Hungary: Regulatory bodies in an illiberal democracy, Iancu, Bogdan; Tǎnǎsescu, Simina E. (szerk.) Governance and constitutionalism : law, politics and institutional neutrality, NEW YORK : Routledge, 2018
Chronowski Nóra, Vincze Attila: Népszavazások uniós ügyekben és a magyar gyakorlat, Közjogi Szemle (12) 1. pp. 17-24, 2019
Chronowski Nóra, Vincze Attila: Az Alkotmánybíróság az Egységes Szabadalmi Bíróságról - zavar az erőben, Jogtudományi Közlöny (73) 11. pp. 477-485, 2018
Chronowski Nóra, Vincze Attila: Az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Nemzeti Bank kiadmányozási joga ügyében. A közjogi személyek alkotmányjogi panasza, Jogesetek Magyarázata (10) 1. pp. 3-12, 2019
Chronowski Nóra: Carved in granite? Variable constitutional architecture in Hungary (2010-2018), DPCE Online [ISSN 2037-6677] Vol. 39, No. 2, pp. 1483-1502., 2019
Chronowski Nóra: The Case of Hungary: Beyond the Rule of Law, The Crisis of the Rule of Law in the EU (ed. Antonis Metaxas) [ISBN 978-618-5027-93-3] Eurasia Publications, Athens, pp. 101-111, 2019
Szentgáli-Tóth Boldizsár: ¿Puede la mayoría cualificada socavar la democracia? El caso de Hungría, TEORIA Y REALIDAD CONSTITUCIONAL (41) pp. 419-431., 2018
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Hogyan tovább kétharmad? : A minősített többségű törvényalkotás múltja, jelene, jövője Magyarországon, ELTE EDIT, 2018
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Konferenciabeszámoló: a liberális demokráciák állapota Közép- és Kelet-Európában, JTIBlog, 2019
Kukorelli István, Milánkovich András, Szentgáli-Tóth Boldizsár: Népszavazási jogorvoslatok – a modellváltás tapasztalatai, MTA LAW WORKING PAPERS 2018 : 15 pp. 2-27., 2018
Chronowski Nóra, Lukonits Ádám: A Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya az Alkotmánybíróság gyakorlatában, Jubileumi tanulmánykötet az 1966. évi emberi jogi egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójára (szerk. Csapó Zsuzsanna). Dialóg Campus Kiadó, Wolters Kluwer, Budapest, 2019
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Az organikus törvények egyes európai és afrikai alkotmányokban, PARLAMENTI SZEMLE 2018 : 2 pp. 5-26., 2018
Kukorelli István: Az 1989-es magyar választójogi törvény születése, próbája és hozadéka, Rendszerváltó Archívum 3 : 1 pp. 11-22., 2018
Kukorelli István: Népfrontátvonulás, Rendszerváltó Archívum 4 : 2 pp. 14-25, 2019
Mohay Ágoston, James Cherry: Mobility and Residence Rights after Brexit: The Positions of EU Citizens in Hungary and the EU: What Can We Say?, Kis, Kelemen Bence; Mohay, Ágoston (szerk.) EU Justice and Home Affairs Research Papers in the Context of Migration and Asylum Law, Pécs, CERE, pp. 17-39., 2019
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Freedom of expression as an instrument of Peace-building, Constituição, Economia e Desenvolvimento: Revista da Academia Brasileira de Direito Constitucional, 2018
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Az Alkotmánybíróság határozata a választási kampányban a képviselőjelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség értelmezéséről, JOGESETEK MAGYARÁZATA 9 : 3-4, 2018
Szentgáli-Tóth Boldizsár: Elhagyjuk-e a járt utat?: javaslatok a sarkalatos törvények jövőjére vonatkozóan, MAGYAR JOG 65 : 3 pp. 154-164., 2019
Chronowski Nóra: Az Európai Unió Alapjogi Chartájának első évtizede a primer jog részeként, Közjogi Szemle (12) 4. pp. 74-78., 2019
Chronowski Nóra: Fordulópont az európai bírói párbeszédben: a német Szövetségi Alkotmánybíróság PSPP-döntése, Közjogi Szemle (13) 2. 74-79., 2020
Chronowski, Nóra: A Nation Torn Apart by its Constitution? Nationality and Ethnicity in the Context of the Hungarian Fundamental Law, Feischmidt, Margit; Majtényi, Balázs (szerk.) The Rise of Populist Nationalism: Social Resentments and Capturing the Constitution in Hungary. CEU Press, Budapest, 77-103., 2019
Chronowski Nóra: Az Európai Unió Alapjogi Chartájának első évtizede a primer jog részeként., KÖZJOGI SZEMLE 2019/4. 74-78., 2019
Chronowski Nóra: Európai alkotmányos párbeszéd a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában., In Tisztelgés a 70 éves Dezső Márta előtt (szerk. Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán – Somody Bernadette). Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2020. 193-201., 2020
Chronowski Nóra: Carved in granite? Variable constitutional architecture in Hungary (2010-2018)., DPCE Online 2019/2. 1483-1502., 2019



vissza »