 |
Elrettentés, címkézés és reintegráció - egy átfogó büntetési elmélet felé
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128822 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Borbíró Andrea |
| magyar cím |
Elrettentés, címkézés és reintegráció - egy átfogó büntetési elmélet felé |
| Angol cím |
Deterrence, labeling and reintegration - Towards a comprehensive theory of punishment |
| magyar kulcsszavak |
elrettentés, címkézés, reintegráció, szankció, longitudinális, utánkövetés, bűnismétlés |
| angol kulcsszavak |
deterrence, labeling, reintegration, sanction, longitudinal, followup, recidivism |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Jogtudomány | | Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Kriminológiai Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Czifra Judit
Kovács Krisztina
Nagy Veronika
Vig Dávid
|
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2020-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
12.458 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A javasolt kutatás a büntetések hatásmechanizmusait vizsgálja. A kriminológiai büntetéselméletek hagyományosan két, egymással ellentétes keretben értelmezik a bűncselekményt követő szankciók újbóli bűnelkövetésre gyakorolt lehetséges hatását: az elrettentési perspektívában vagy a címkézési megközelítés alapján. Látszólag paradox módon mindkét megközelítést jelentős empíria támasztja alá. Az ellentmondás oka az lehet, hogy a büntetéskutatások jellemzően a büntetési hatások erejének kvalitatív hatásméréseken alapuló igazolásával foglalkoznak, azonban ritkán reflektálnak arra a kérdésre, hogy mitől függhet egyik vagy másik hatás erőteljesebb érvényesülése. A büntetések bűnismétlésre gyakorolt hatásának kontextualitásáról nagyon keveset tudunk, pedig a néhány meglévő részkutatás arra utal, hogy azonosíthatóak olyan, az egyéni és mikroszociális körülményekben rejlő feltételek, amelyek növelhetik egyik vagy másik büntetési hatás jelentőségét. Ez a kérdéskör mint jövőbeli kutatási irány csak a legújabb büntetési irodalomban fogalmazódik meg, és egy olyan, integrált büntetéselmélet igényére utal, amely nem egymást kizáró, hanem egymással dinamikusan összefüggő, az egyéni feltételek függvényében érvényesülő büntetési hatásokban gondolkozik. A javasolt kutatás ehhez az új megközelítéshez kíván jelentősen hozzájárulni egy nemzetközi viszonylatban is kivételes mélységű empíria alapján megfogalmazott elméleti következtetésekkel.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, szemben a büntetési hatások létére és erejére vonatkozó hagyományosabb büntetésvizsgálatokkal, sokkal inkább e hatások érvényesülésének mikéntjére vonatkozik. Arra keresünk választ, hogy a büntetést kitöltő egyének oldaláról vizsgálva melyek azok a megtapasztalt szankcióhoz kapcsolódó szubjektív interpretációk és kontextuális dinamikák, amelyek alakítják egyrészt az egyén büntetéshez való viszonyát, másrészt az újbóli jogsértésre vonatkozó döntéseit. A kutatás hipotézise szerint a büntetést kitöltő egyének többségükben a speciális elrettentést támogató attitűdökkel térnek vissza a társadalomba, azonban ez a hatás több tényező, különösen a címkéződéshez kapcsolódó visszacsatolások hatására az idő múlásával jelentősen csökkenhet, újra a bűnelkövetést felé terelve az egyént. A kutatás során különösen vizsgáljuk azt, hogy 1) hogyan viszonyulnak a büntetést kitöltők a bűnelkövetéssel járó kockázatokhoz, és specifikusan a szankciókhoz; 2) a büntetést kitöltők a büntetettséghez kapcsolódó környezeti visszacsatolások milyen formáit azonosítják, hogyan értelmezik ezeket és hogyan reagálnak rájuk; 3) mutatnak-e bizonyos egyéni és környezeti jellemzők (pl. társadalmi kötődések szintje, szociális státusz, a reintegrációt segítő intézményekhez való hozzáférés, stb.) összefüggést a szankciókhoz való viszonyulással és a címkéződés hatásaival szembeni védettséggel; 4) melyek azok a tényezők, amelyekben különbségek mutakoznak az utánkövetési szakaszban nem bűnismétlők és bűnismétlővé válók között.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A javasolt kutatás a bűnelkövetést követő szankciók egyénre (és az újbóli bűnelkövetésre) gyakorolt hatásának mélységi megértésére irányul. A szankciót a szankcionált perspektívájából vizsgálva reményeink szerint jobban megérthetjük a büntetések hatékonyságát támogató vagy azt aláásó folyamatokat és összefüggéseket. Tudományos vonatkozásban így a kutatás egy integrált kriminológiai büntetéselméletéhez járul hozzá, amely árnyaltabb elemzési keretet biztosít a szankciók és a kriminalitás kapcsolatának vizsgálatához. Ez a megközelítés ugyanakkor olyan episztemológiai és módszertani keretet igényel, amely több vonatkozásban eltér a kriminológiai büntetéskutatások hagyományos megközelítéseitől. A leginkább elterjedt kvantitatív hatékonysági szemlélettel szemben a javasolt kutatásban nagy hangsúlyt kap a fenomenológiai és interpretatív megközelítés, amely lehetővé teszi a szubjektív értelmezések és viszonyulások feltárását a büntetést követő folyamatokban. A kvantitatív mérések és a narratív, etnográfiai kvalitatív módszerek kombinációja szokatlan a büntetéskutatásokban, várakozásaink szerint azonban a vegyes módszertan és a szubjektum-központú megközelítés értékes, eddig kevéssé vizsgált árnyalatokat hoz be a büntetéskutatásokba.
A kutatás gyakorlati jelentősége kettős. Egyrészt a büntetési hatások kontextualitására vonatkozó ismeretek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az utógondozás hazai rendszere hatékonyabban tudja érvényesíteni az egyéniesítés szempontjait, és könnyebben azonosítsa a bűnismétlésnek azokat a kockázati és protektív tényezőit, amelyek a szankciók hatásaival állnak összefüggésben. Másrészt a javasolt módszertan része egy utánkövetési rendszer modelljének kidolgozása. A kutatás lefolytatásához módszertanilag is szükséges egy olyan metódus kialakítása, amelynek segítségével több éves távlatban is "elérjük" a büntetést kitöltő volt elítélteket, és nyomon tudjuk követni a büntetést követő folyamatokat. Ezt a kutatásmódszertani kérdést tervezzük kibővíteni olyan formában, hogy - többek között a nemzetközi gyakorlatok, illetve a hazai jogszabályi és intézményi környezet elemzésével - javaslatot fogalmazzunk meg egy, a hazai pártfogás gyakorlatában is intézményesíthető utánkövetési rendszerre vonatkozóan.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A büntetéseknek többféle funkciót tulajdonítunk, így a jogsértés megtorlásán és a társadalmi rosszallás kifejezésén túl általában azt is várjuk, hogy a megtapasztalt szankció tartsa is vissza a megbüntetettet az újbóli bűnelkövetéstől. Ez az elrettentő hatás azonban a kutatások szerint csak korlátozottan érvényesül. Ismert ugyanakkor a büntetéseknek egy másik hatása is: számos kutatás azt jelzi, hogy a szankcióhoz kapcsolódó stigmák, a büntetést kitöltőkkel szembeni negatív környezeti reakciók, és az ezek hatására kialakuló "deviáns énkép" sokkal inkább az újbóli jogsértés felé tereli az egyént, azaz a büntetések (pontosabban az ahhoz kapcsolódó negatív címkék) inkább növelik a bűnismétlés valószínűségét. Nagyon keveset tudunk azonban arról, hogy melyek azok az egyéni és mikroszociális körülmények, amelyek között az egyik vagy másik büntetési hatás meghatározóvá válhat. A kutatás ezeknek a körülményeknek a feltárására irányul. Hipotézisünk szerint bizonyos egyének, például erősebb proszociális kisközösségi beágyazottságuk vagy a reintegrációt támogató intézményekhez való jobb hozzáférésük révén, lényegesen védettebbek a szankciók címkéző hatásával szemben, mint mások, és számukra az újabb szankciótól való félelem is meghatározóbb lesz. A büntetési hatások érvényesülési feltételeinek megértése reményeink szerint jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a büntetést kitöltő elkövetők társadalmi visszaillesztésében szerepet játszó intézmények és szakemberek célirányosabban támogathassák a bűnismétlés megelőzését.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed research examines the mechanisms of punishment. Penological theories traditionally interpret the potential impact of post-crime sanctions on new offenses in two contradictory frameworks: in a deterrent perspective or in a labeling approach. Paradoxically, both approaches are supported by significant empirics. The reason for the controversy may be that existing research on punishment generally focuses on the validation of the power of punitive effects based on qualitative measurements, but rarely reflect on the question of what may be the more pronounced effect of one or other effect. We know very little about the contextuality of the effects of punishment on recidivism, although some of the existing studies suggest that the conditions of individual and micro-social circumstances can be identified that may increase the significance of one or other sanction effect. This issue, as a future research direction, is expressed only in the most recent punishment studies and refers to the need for integrated sanction theory, which think of not mutually exclusive sanction effects, but dynamically linked relations between penal effects and individual conditions. The proposed research intends to contribute significantly to this new approach with theoretical conclusions drawn from an intense empirical study.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The core research question, opposed to the more traditional punishment studies dealing with the existence and the strength of sanction effects, is more about how these effects are prevailed. Based on the individual perspective, the research will provide a better understanding of subjective interpretations and contextual dynamics of punishment effects, in particular, we will provide answers to the question, how these shape individual reflections to the prospect of punishment and how these influence individual decision-making porcesses concerning re-offending. According to the hypothesis of the research, the majority of individuals released from punishment return to society with attitudes that support special deterrence, but this effect, especially due to labelling effects, can be significantly reduced over time, leading to new criminal offenses.
In the course of the research, we will examine in particular: 1) how do ex-offenders relate to the risks associated with crime, and specifically to sanctions; 2) how they identify different forms of social responses related to the sanction, how are these interpreted and how they react to them; 3) what is the link between certain individual and micro-social characteristics (eg level of social ties, social status, access to reintegration institutions, etc.) with respect to the sanctions and labeling effects; and 4) what are the factors in which there are differences in the follow-up phase between non-repeat offenders and repeat offenders.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed research focuses on a better understanding of the consequences of sanctions on individuals and re-offending. Looking at sanctions from the perspective of the sanctioned, we hope to better understand the processes and contexts that support or undermine the effectiveness of penalties. In scientific terms, therefore, the research contributes to an integrated criminological punishment theory which provides a more subtle framework for analyzing the relationship between sanctions and criminality. This approach, however, also requires an epistemological and methodological framework that differs in many respects from traditional approaches to criminological punishment. In contrast to the most widely used quantitative effectiveness approach, the proposed research is funded by the phenomenological and interpretative approach that allows the discovery of subjective interpretations and attitudes in processes after the penal sentence. The combination of quantitative measurements and ethnographic qualitative methods is not common in penitentiary research, but our expectations are that mixed methodology and subject-centered approach adds valuable nuances to the present penalological research.
The practical relevance of the research is twofold. On the one hand, academic knowledge on the contextuality of punitive effects is contributing to the efficiency of the aftercare system to better include the role of individualization in its work and to identify more easily the risks and preventive factors of reoffending that are related to sanction effects. On the other hand, the proposed methodology contains the contruction of a model for a follow-up system. In order to be able to operationalise the research, it is necessary to develop a methodology that allows us to "reach" respondents over a period of several years and keep track of their decisionmaking processes. We are planning to extend this methodological issue in a way that we can develop a concept for a follow-up system that can be institutionalized in the probation service in Hungary, based on the analysis of international practices and the domestic legal and institutional environment.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We generally attribute penalties to multiple functions, so in addition to reprisal of the offense and the expression of social disapproval, it is also generally expected that the experienced sanction will also hold the punished from recidivism. However, this deterrent effect is limited according to research. At the same time, there is another effect of punishments: a number of studies indicate that the stigma associated with the sanction, negative environmental responses to punishment, and the "deviant self-image" resulting from them, are more likely to chevy these individuals to commit new offenses and actually increase the likelihood of reoffending. However, very little is known about the individual and micro-social circumstances in which one or another of the sanction effects may become relevant. The research is aimed at exploring these circumstances. Our hypothesis suggests that certain individuals, such as those with stronger local social community embeddedness or better access to institutions that support reintegration, are significantly more protected against the labeling effect of sanctions than others and in theses cases the fear of new sanctions will be more decisive. According to our expectations, understanding the prerequisites for punitive impacts provides significant contribution to the work of institutions and professionals involved in the social reintegration of ex-offenders, more specifically to provide efficient support in the prevention of reoffending.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
