Linkage under constraints: (mis)matching representative roles and expectations
magyar kulcsszavak
képviselet, választók, pártok
angol kulcsszavak
legislative work, representation, voters
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Tudomány és társadalom
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
TÁRSADALOM- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem)
résztvevők
Bocskor Ákos Ilonszki Gabriella Ványi Éva
projekt kezdete
2018-11-01
projekt vége
2022-10-31
aktuális összeg (MFt)
21.330
FTE (kutatóév egyenérték)
6.32
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A tervezett kutatás a képviselők és választók közötti képviselet folyamatát kutatja, arra keresve a választ, hogy a képviselet módja, formája hogyan hat a képviselők stratégiai viselkedésére. Az előzetes kutatási eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar esetben az intézményi változók és a párt-alapú tényezők jelentősen befolyásolják a politikusok képviselet-felfogását, így a politikai rendszer 2010 utáni átalakulása feltételezhetően megváltoztatta a képviselet folyamatát. Bár a képviselet fókuszát és stílusát 2010 előtt is kutatták már, a kutatásban alkalmazott kettős megközelítés újdonságot jelent: az eddigi kutatások alapvetően a képviselők képviselet-felfogásának a feltérképezését célozták, míg most ezt kiegészítjük egy reprezentatív közvéleménykutatásra épülő választáskutatással, amely során a választók várakozásait vizsgáljuk. Ez a kettős megközelítés lehetővé teszi a képviselet minőségének elemzését és a képviseleti deficit formáinak azonosítását is. A kutatás kitér a pártok hatására a képviselők és választók közötti kapcsolatra és a pártok szerepére is a képviselet folyamatában. Az intézményi és párt-alapú meghatározottságok komplex feltárása lehetőséget nyújt majd a képviselet folyamatának részletesebb feltérképezésére, a kritikus tényezők azonosítására és új képviseleti modellek kidolgozására is. Végül pedig a kutatás keretében sor kerül a különböző tényezők interakciója mentén kialakuló képviseleti szerepek és stratégiai viselkedés elemzésére is.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás a képviseleti felfogást és megvalósulást elemzi, arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan épül fel a képviselet folyamata, mik és kik a kritikus tényezők és szereplők és mindez hogyan befolyásolja a képviselők stratégiai viselkedését? Ennek megválaszolására azonban nem elégséges a képviselők és a választók közötti képviseleti kapcsolatot önmagában elemezni, hiszen a képviselők, ha úgy tetszik kettős ügynökök – a pártjukat és a választókörzetüket is képviselik. Nyitott kérdés, hogy hogyan egészítik ki egymást vagy adott esetben mondanak egymásnak ellent a párt és a választókerületi érdekek, ezért a képviselet multidimenziós modelljébe a képviselő és a választó mellé be kell illesztenünk a párt szerepét is. Amikor a képviseletet vizsgáljuk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy azt nem csak a képviselők alakítják , hanem a választók is, akiknek preferenciájuk és elvárásaik vannak a képviseleti folyamattal szemben. A kutatásban ezért fel kell tenni azt a kérdést, hogy a választók hogyan látják a képviselet kérdését, milyen elvárásaik és preferenciáik vannak a folyamattal kapcsolatban? A kutatás egy nemzetközi hálózathoz kapcsolódik, ami összehasonlító elemzést tesz lehetővé. Az összehasonlító megközelítés alkalmazása során rá tudunk mutatni azokra a trendekre, amik több országban is befolyásolják a képviseletet és azokra a tényezőkre, amik csak a magyar esetben jelennek meg. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nemcsak a képviselet jobb megértését segíti, hanem betekintést nyújt a demokrácia működési mechanizmusába is és abba, hogy a demokrácia minősége hogyan függ össze a képviseleti kapcsolat (disz)funkcionális működésével.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatásunk eredményeként a képviselet koncepciójának egy összetett, többdimenziós értelmezését kívánjuk adni, kitérve a stratégiai viselkedésre gyakorolt hatására is. Az előzetes kutatások alapján azt várjuk, hogy az intézményi elemek meghatározó befolyással bírnak a képviseleti folyamatokra, ami azt jelenti, hogy ideje felmérni a változó intézményi környezet hatását és összevetni azokat a 2010 előtti kutatások eredményeivel. A régebbi kutatási eredményekkel való összevetés alapján tudjuk majd értékelni a képviselet változásának következményeit is. Reményeink szerint ez az összetett megközelítés lehetővé teszi az eddig rejtett tényezők - mint a szavazók és a párt - beépítését a modellbe. Várakozásink alapján a megjelenő képviseleti mintázatokban eltérő válaszok fogalmazódnak meg az elvárások és meghatározottságok kapcsán. A kutatásunkban azokat a kritikus tényezőket kívánjuk meghatározni, amik mentén ezek az eltérő válaszok kialakulnak, hogy ezek alapján különböző képviseleti modelleket határozzunk meg. A kutatás egyik leginnovatívabb megoldása a kettős megközelítés alkalmazása, ami lehetővé teszi a választók várakozásaink és preferenciáinak megismerését is. Ez nemcsak ahhoz nyújt majd támpontot, hogy hogyan értékelik a választók a képviseleti kapcsolatot, hanem ahhoz is, hogy milyen képviseleti deficitre utaló jelek jelenik meg a válaszokban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatásunk a képviseletről szól, arról, hogy milyen tartalommal bír a képviselet koncepciója, hogy mit gondolnak a képviselők a képviseleti szerepükről, kiket és hogyan képviselnek és ez hogyan befolyásolja a döntéshozatalukat. Ez a kutatás összekapcsolja az elméleti tudásunkat a politika gyakorlati világával: nem csak a szerepfelfogásukról kérdezzük a szereplőket, hanem arról is, hogy ez hogyan irányítja mindennapi politikai tevékenységüket. Hogy jobban megértsük a képviselet tartalmát, a kutatásunkban egy innovatív, a választók bevonására alapuló megközelítést alkalmazunk. Feltételezésünk alapján a képviselet egy kétirányú utca, ahol nem elég képviselni, de képviseltnek is kell lenni. A másik oldal megismeréséhez egy reprezentatív lakossági felmérést kívánunk megvalósítani, arról kérdezve a résztvevőket, hogy ők hogyan látják a képviselői szerepeket és mik az elvárásaik a képviselőjük felé? Természetesen, a képviselők sem önálló politikai szereplők, hiszen a pártok nagy mértékben meghatározzák az attitűdjeik és viselkedésüket. Ezért a javasolt kutatásunk túllép a hagyományos képviselő-képviselt felfogáson és elhelyezi a pártot illetve felméri annak szerepét a képviselet folyamatában.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The proposed research focuses on representative linkage between MPs and voters, on the construction of the linkage and on its consequences on MPs behavior. In the Hungarian case, earlier research suggests that institutional factors and partisan considerations shape the representative linkage thus the transformation of the political system post-2010 is expected to introduce changes to the representative process. While the focus and style of representation has been studied before 2010, our research is innovative in its dual approach: it does not exclusively rely on MPs self-perceptions, but also explores the expectation of voters about representation through a representative mass-survey. This duality allows us to analyze the quality of representation and also to identify the potential sources of representative deficit. The research also addresses the question of how parties shape the representational linkage and the role they play in the process of representation. We expect that the integrated analysis of institutional and partisan expectations and restraints along with voters’ preferences will result in a more nuanced study of the representative linkage, in the identification of factors shaping the representative process and in the development of new models. Finally, the interaction of the various factors will be assessed to see how these shape MPs role perception and strategic behavior.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. This research proposal focuses on the representative linkage and asks the question of how the representative linkage is constructed, what are the critical factors and actors influencing the representative process and how does it affect the strategic behavior of MPs? But it is not only the MP-voter linkage that needs to be studied as MPs are in a sense double agents – representing their party as well as their constituency. How do these complement or in case contradict each other remains an open question that motivates a multidimensional approach to the study of representation where a party dimension is added to the traditional voter-MP linkage. When focusing on the representative linkage, we often tend to forget that it is not solely constructed by MPs but also by voters who have expectations and preferences regarding the representative process. This research addresses the question of how voters construct the representative linkage and how do they evaluate the representative process? The research is embedded in an international network which opens up the opportunity for comparative analysis. The comparative approach allows us to identify which trends are common in shaping the representative linkage and which are the unique factors that are only present in the Hungarian case. Answering these questions do not only help us understand better how representation works but also gives an insight into how our democracy works and how its quality is connected to the (dis)functioning of the representative linkage.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. As a result of our research we aim to outline a multi-dimensional understanding of the construction of representative linkage and its effect on strategic behavior. Previous research suggests that institutional factors play a crucial role in shaping the representative process thus differences related to the changing institutional context need to be tracked and compared to previous (pre-2010) research findings. This comparison with previous data will enable us to assess the consequences of the changes on representation. We also expect that our complex approach will successfully connect the usually compartmentalized representative behaviors: the party and the voter aspects. The evolving patterns of representative linkage is expected to offer varied responses to the different expectations and constraints. In our research we aim to identify the key variables that shape these responses in order to develop new models of representative linkage. One of the most important innovative element of the research will be its dual approach that enables us to learn about voters’ expectations concerning the representative process. It will not only shed light on how voters evaluate the representative linkage but also on the potential deficits of representation.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Our research focuses on the concept of representation by asking how representation is constructed, what do MPs think about the role as representatives, who do they represent and how they go about it in their decision-making. This research connects research to political reality: we do not only ask what MPs think about their roles but also about how they act upon it. In order to gain a better understanding of the representative linkage, in our research we apply an innovative approach including voters. We believe that representation is a two way street where it is not enough to represent but it is also important to be represented. Thus in a survey we plan to ask citizens about how they perceive the representation role and what kind of expectations do they have towards MPs? Of course, MPs are not independent actors, their attitudes and behavior is influenced by their parties. Our proposal goes beyond the traditional MP-voter connection by placing the party and assessing its role in the representative process as well.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során feltérképezésre került a képviselet kérdéskörének több dimenziója. Az intézményi meghatározottság vizsgálata igazolta, hogy a képviselet egyik kiemelt területén, a parlamentben szűkültek a képviselet intézményi keretei és lehetőségei. A parlamenti munkát a kormányzat dominálja, mind jogi mind gyakorlati értelemben, így a képviselet csak ennek árnyékában értelmezhető mind a kormányzati, mint az ellenzéki oldalon. A képviseleti kérdések kiemelt alesetének tekinthető női képviseletre vonatkozó eredmények is belesimulnak a fenti képbe, hiszen a deskriptív képviselet és tartalmi, szubsztantív képviselet is gyengül.
A képviselet másik oldalán, az állampolgárokra vonatkozóan beigazolódott, hogy a képviselet csak kontextusban értelmezhető, így például eltérő szituációkban más érdekek és vélemények képviseletét várják az állampolgárok. A kutatás egyik kiemelt eredménye, hogy ennek feltérképezésére egy innovatív, kísérleti kérdőíves kutatási módszert alkalmazott, ami a tartalmi eredményeken túl módszertani tanulságokkal is szolgál a magyar politikatudomány számára.
A kutatási idején megjelenő kihívások ellenére a kutatás sikeresnek tekinthető, hiszen a tudományos eredmények gazdagították a képviseletről alkotott tudásanyagot, nemzetközi összehasonlításra is alkalmasak illetve publikálásuk nemzetközi figyelemre is számot tartott.
kutatási eredmények (angolul)
Within the framework of the research, several dimensions of representation were analyzed. The evaluation of the institutional context of representation documented that in the parliamentary arena the opportunity structure is diminishing due to the de-institualization process. The parliamentary area is dominated by the government both in the legal and in the practical sense, thus representation can only take place in this shadow both on the government and the opposition side. Regarding women's representation, which is a critical dimension of representation, the results reflect the same tendencies as both the descriptive and the substantive representation is weakening.
On the other side of the representation process, which is the citizen's point of view, the research results support the assumption that representation is highly contextualized. In different situations, citizens have different expectations regarding representation. One of the major accomplishment of the research is that the contextual nature of representation was mapped out due to the application of an innovative survey-experiment methodology that can offer methodological lessons as well.
Despite the challenging times during which the research was realized, it can be deemed successful, since its results enriched our academic knowledge of representation, the produced data is suitable for international comparison and the results were published in high quality international journals.
Ilonszki, Gabriella; Várnagy, Réka: Politically triggered de-institutionalisation of parliament and the measurement of parliament powers, Conference paper, ECPR Standing Group on Parliaments, 27-29 June, 2019, Leiden, 2019
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: 2022_TÁRSADALOM- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).
2020-02-13 13:05:32
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _TTK / Politikatudományi Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem).
