 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128845 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Cseh Fruzsina |
| magyar cím |
Kézműves örökség és modernizáció |
| Angol cím |
Handicraft Heritage and Modernization |
| magyar kulcsszavak |
hagyományos kézművesség, tárgyalkotó népművészet, modernizáció, kutatási módszertan |
| angol kulcsszavak |
traditional handicraft, material folk art, modernization, research methodology |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Néprajz |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Néprajztudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2018-10-01 |
| projekt vége |
2021-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.807 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A népművészet fogalomkörébe tartozó jelenségek értékelése összefüggött a kortárs eszmeáramlatokkal, művelődéspolitikai, gazdasági elgondolásokkal. Napjainkban még mindig változik a vizsgálatba bevont tárgycsoportok köre, továbbá számos – akár mezővárosi iparos hagyományokkal rendelkező – kisipari ág (pl. késes, fésűs, bőrös szakmák) monografikus jellegű feldolgozása még nem történt meg. A tárgyalkotó népművészet jelenségeiről szóló diskurzusok időről-időre más fogalmakat javasolnak a népművészet kifejezés helyett, amelyek egy tágabb kutatási területet foglalnak magukba és újabb értelmezési módoknak adnak keretet. Ám döntően továbbra is a magas kultúrára kidolgozott fogalomkészlettel, esztétikai követelményrendszerrel folynak a vizsgálódások. A népművészet és a kézműves örökség a folyamatosan és napjainkban igen intenzíven változó vonatkozási keretek miatt újabb és újabb kérdéseket vet fel, és egy összetett módszertant igényel. A kutatás során összegyűjtött interjúk és fényképek kordokumentumként szolgálnak. A hagyományos kézműves örökség mai elemeinek émikus megfigyelése, az alkotó egyén és közösség felőli megközelítése új perspektívába helyezi a tárgyakat is. A munka során felvetett kérdések új irányokat jelölhetnek ki a még fel nem dolgozott kézműves mesterségek és tevékenységek kutatásában. Az eredmények összevethetők külföldi példákkal – tekintettel a népi iparművészet és kézművesség helyzetére, s az összehasonlítás új perspektívákat jelölhet ki a kézműves örökség ápolásában.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás célja napjaink kézműves öröksége kutatásának módszertanába új elemeket beépíteni.
A 2013-ban közzétett Népi Kézműves Stratégia a minősítési rendszerben bevezette a modern kategóriát, szakáganként fogalmazta meg az elvárt igényeket. A szempontrendszer sok tárgykészítőt új utak keresésére ösztönöz, ezért feltétlenül kutatni kell hatását. A döntéshozókkal és az alkotókkal készített interjúk mellett kordokumentumnak és fontos forrásoknak tekinthetők a zsűrijegyzőkönyvek. A modernizálás lehetőségeinek feltárását az alkotóval közösen végzett tárgyelemzések is segítik.
A hagyományos kézművesség és a tárgyalkotó népművészet szempontjából meghatározó átalakulásoknak vagyunk tanúi napjainkban. Hipotézisem szerint a tárgyalkotó népművészet individualizálódik, miközben folyamatosan a közösség által teremtett hagyományra mint továbbörökítendő múltra hivatkozik. Nagy hangsúlyt kap a művész öntudat. Alkotói identitások feltárása életútinterjúk és mélyinterjúk által lehetséges. Hogyan határozza meg az alkotó önmagát: népi iparművész, kézműves, fafaragó, stb.? A vásárok, divatbemutatók, kiállítások, weboldalak, marketingfogások, szórólapok, kiadványok az értékesítés és az öndefiniálás vizsgálandó eszközei is egyben. Szintén összetett az eredeti és hamisítvány kérdése a hagyományokra épülő kortárs kézművességben.
További kérdések, hogy a tárgyalkotó népművészet és a hagyományos kézművesség mely ágaiból, mely elemeiből építkeznek az iparművészek? Hogyan hatnak az iparművészek tárgyai a népi iparművészek modernizálási kísérleteire?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Noha a kézművesek falusi és mezővárosi társadalomban elfoglalt helyéről és szerepéről igen bő szakirodalom áll rendelkezésre, napjaink kézműves örökségének alkotóira továbbra is mint a produktum, az elkészült és „felgyűjtött” tárgy „előzményére” tekintünk. A kézműves hagyományokat folytató alkotók lehetőségeiktől, képzettségüktől, társadalmi környezetüktől függően igen különböző identitásokat vallhatnak magukénak. Gondolkodásmódjuk, értékrendjük csak émikus módszerekkel, életviláguk és az alkotás folyamatának megfigyelésével, élettörténetük rögzítésével, interjúk sorozatával tárható fel. Fontos, hogy a ma készülő tárgyak mellé társítsuk az alkotóra és az alkotás menetére vonatkozó információkat, hiszen ezek nem csak a tárgy megértéséhez, de az adott kézműves ág történetéhez is olyan információkkal szolgálnak, amelyek később pótolhatatlanok.
A kézműves marketing egyfajta üzleti szemléletet szorgalmaz, a kézműveseket termékeik interneten való értékesítésében segíti, ehhez saját maguk által kifejlesztett reklám- és marketingtevékenységre ösztönöz. Eddig nem kutatott téma, hogy vajon mennyire lehet sikeres ez a módszer a hagyományosan személyes kontaktusra és kisközösségi normákra épült kézművesség esetében?
Az eladhatóság érdekében elkerülhetetlen a tárgyak modernizációja. De vajon mennyi teret engednek az adott kézműves ághoz kapcsolódó jelentések és szabályrendszer az alkotónak? Az alkotókkal folytatott korábbi beszélgetéseim kapcsán számos olyan kérdés felmerült, amelyre még ők maguk is keresik a válaszokat.
A tudomány több ízben foglalkozott az eredeti jelentésével és problematikájával a tárgyalkotó népművészetben, illetve a néprajzi muzeológiában. Az alkotók az eredeti egy további – képzőművészeti vonatkozásban nem újkeletű – jelentésére hívják fel a figyelmünket, miszerint az ő termékeiket hamisítják, pontosan lemásolják. Külső szemlélő által megkülönböztethető-e az eredeti és a hamisítvány, szükség van-e arra, hogy a jövőben ilyen szemmel is vizsgáljuk a tárgyakat?
A hagyományos kézműves mesterségek és a tárgyalkotó népművészet és öröksége hatékonyan csak folyamatában, történetiségében vizsgálható, melynek a mai jelenségek elemzése és kutatása szerves részét képezik.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A hagyományos kézművesség és a tárgyalkotó népművészet szempontjából meghatározó átalakulásoknak vagyunk tanúi napjainkban, ami a néprajztudomány számára újabb és újabb kérdéseket vet fel. A kézműves örökség mai elemeinek megfigyelése, az alkotó egyén és közösség felőli megközelítése új perspektívába helyezi a tárgyakat is. Kulcskérdés, hogy hogyan határozza meg az alkotó önmagát: népi iparművészként, kézművesként, iparosként?
Fontos, hogy a ma készülő tárgyak mellé társítsuk az alkotóra és az alkotás menetére vonatkozó információkat, hiszen ezek nem csak a tárgy megértéséhez, de az adott kézműves ág történetéhez is olyan információkkal szolgálnak, amelyek később pótolhatatlanok. A kézműves marketing üzleti szemléletet szorgalmaz, a kézműveseket termékeik interneten való értékesítésében segíti. Vajon mennyire lehet sikeres ez a módszer a hagyományosan személyes kontaktusra és kisközösségi normákra épült kézművesség esetében? Az eladhatóság érdekében elkerülhetetlen a tárgyak modernizációja. Mennyi teret engednek az adott kézműves ághoz kapcsolódó jelentések és szabályrendszer az alkotónak? A tárgyalkotó népművészetben és a néprajzi muzeológiában az eredetinek többféle jelentése van. A mai alkotók az eredeti egy további – képzőművészeti vonatkozásban nem újkeletű – jelentésére hívják fel a figyelmünket, miszerint az ő termékeiket hamisítják, pontosan lemásolják. Külső szemlélő által megkülönböztethető-e az eredeti és a hamisítvány, szükség van-e arra, hogy a jövőben ilyen szemmel is vizsgáljuk a tárgyakat? A kutatás során összegyűjtött interjúk és fényképek kordokumentumként is szolgálnak.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The assessment of phenomena that fall within the concept of folk art was related to contemporary ideological trends, cultural policy and economic ideas. Nowadays, the range of objects being studied is still changing, and numerous crafts with a long-standing tradition in market towns (e.g., knife making, comb making, leathercrafts) have yet to receive monographic treatment. Discourses about the phenomena of material folk art from time to time suggest other concepts instead of the term folk art, which encompass a broader field of research and provide frameworks for new interpretations. However, research is still being conducted with concepts and aesthetic requirements that were developed for high art. Folk art and handicraft heritage raises new and emerging issues as a result of the continuously and intensively changing frames of reference, and require a complex methodology. Interviews and photographs collected during the research serve as documents of this era. The emic observation of the modern elements of traditional craftsmanship and the makers’ approach from an individual and community viewpoint place the objects in a new perspective. The issues raised during the research may indicate new directions in the exploration of yet unstudied handicraft trades and activities. The results could be compaired with examples from foreign countries – regarding the situation of the applied folk arts and handicrafts. This comparison could set new perspectives in keeping handicraft heritage.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The objectives of the research are to incorporate new elements in the methodology of studying current-day handicraft heritage.
The Folk Handicraft Strategy, published in 2013, introduced the modern category in the qualification system, defining the expectations for each sector. The system of factors encourages many artisans to seek new ways, so it is imperative to research their impact. In addition to interviews with decision-makers and artisans, jury notes can be considered documents of the era and important sources. Discovering the possibilities of modernization in objects could be reached by object analyses with the artisans.
We are witnessing transformations today that are decisive in terms of traditional craftsmanship and material folk art. According to my hypothesis, material folk art is being individualized while constantly referring to the community-created tradition as a past that must be preserved. Artisans place a great emphasis on the artist’s self-awareness. Exploring creative identities is possible through life history interviews and in-depth interviews. How do artisans define themselves: folk artist, craftsman, wood carver, etc.? The fairs, fashion shows, exhibitions, websites, marketing tricks, flyers, and publications are the tools both of sales and self-definition to be investigated. The issues of genuine and counterfeit in tradition-based contemporary crafts are also complex.
Further questions are that which sectors and elements of material folk art and traditional craftsmanship do artists of applied arts build upon? How do the objects of applied arts affect the modernization experiments of folk artists?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Although there is a wealth of specialized literature on the place and role of craftsmen in rural societies, we still regard the creators of today’s craft heritage as "antecedents" of the product, the finished and "collected" object. Artisans who carry on craft traditions may acquire different identities, depending on their opportunities, their qualifications and their social environment. Their thinking and values can only be explored through emic methods, by observing their lifeworld and creation process, recording their life history, and through a series of interviews. It’s important to attach information about the creator and the process of creation to the objects that are being produced today, as it provides information – irrecoverable at a later time – not only for the understanding of the object but also about the history of a particular handicraft.
The handicraft marketing calls for a kind of business approach, helping artisans sell their products through the Internet, encouraging them to develop their own advertising and marketing activities. Untill now there is no research on the topic how successful can this method be in the case of craftsmanship that is traditionally based on personal contact and small community norms?
In order to sell them, the modernization of the objects is inevitable. But how much space are artisans afforded by the meanings and rules regarding a particular craft? Several questions arose during my former discussions with the artisans, for which they are still searching for the answers.
Scholarship has many times addressed the meaning and problems of genuineness in material folk art as well as in ethnographic museology. The makers call our attention to another meaning of genuine, not at all new in fine arts’ world, that their products are being forged, accurately reproduced. Can an outsider distinguish between genuine and counterfeit, is it necessary to look at the objects in the future with such an eye?
Traditional crafts and material folk art and heritage can only be effectively investigated in their process and historicity, of which the analysis and research of today’s phenomena is an integral part.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We are witnessing transformations today that are decisive in terms of traditional craftsmanship and material folk art. Handicraft heritage raises new and emerging issues in ethnology. The observation of the modern elements of traditional craftsmanship and the makers’ approach from an individual and community viewpoint place the objects in a new perspective. It’s a key issue how do artisans define themselves: folk artist, craftsman, tradesman?
It’s important to attach information about the creator and the process of creation to the objects that are being produced today, as it provides information – irrecoverable at a later time – not only for the understanding of the object but also about the history of a particular handicraft. The handicraft marketing calls for a business approach, helping artisans sell their products through the Internet. How successful can this method be in the case of craftsmanship that is traditionally based on personal contact and small community norms? In order to sell them, the modernization of the objects is inevitable. How much space are artisans afforded by the meanings and rules regarding a particular craft?
Scholarship has many times addressed the meaning and problems of genuineness in material folk art as well as in ethnographic museology. The makers call our attention to another meaning of genuine, not at all new in fine arts’ world, that their products are being forged, accurately reproduced. Can an outsider distinguish between genuine and counterfeit, is it necessary to look at the objects in the future with such an eye? Interviews and photographs collected during the research serve also as documents of this era.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
