 |
Oktatáspolitika, serdülőkori fertilitás és humántőke-felhalmozás
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128850 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Adamecz Anna |
| magyar cím |
Oktatáspolitika, serdülőkori fertilitás és humántőke-felhalmozás |
| Angol cím |
Educational policy, teenage fertility and human capital accumulation |
| magyar kulcsszavak |
oktatás, serdölőkori fertilitás, kötelező iskolalátogatási korhatár, szakadásos vizsgálat |
| angol kulcsszavak |
educational policy, teenage fertility, regression discontinuity design |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 90 % | | Ortelius tudományág: Munkaerő-gazdaságtan | | Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Nevelésszociológia |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2018-12-01 |
| projekt vége |
2021-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
10.538 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.92 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás szigorú ökonometriai eszközökkel vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorol az oktatáspolitika az iskolai sikerességre és a serdülőkori gyermekvállalásra, valamint, hogy miként befolyásolja a serdülőkori gyermekvállalás az anyák késő felnőttkori kimeneteit. Célja, hogy átfogó képet nyújtson arról, hogy az oktatáspolitika és a serdülőkori gyermevállalás csökkentése hogyan járulhat hozzá a társadalmi különbségek mérsékléséhez és generációk közötti öröklődésének megfékezéséhez.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás három kérdést vizsgál. Először, hogyan befolyásolja az oktatáspolitika a továbbtanulási döntést és a középiskolai sikerességet. Az egyik ok, ami miatt az alacsony iskolázottság generációk között öröklődik, hogy a rosszab társadalmi-gazdasági háttérből jövők alulbecslik az iskolázottság hasznait, és ezért rövidebb ideig maradnak az iskolapadban. Ha ez így van, a kötelező iskolalátogatási korhatár emelése hatásos eszköz lehet a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére. Ebben a részben azt vizsgálom, hogy a magasabb korhatár növeli-e az iskolázottságot, és ha igen, ez a hatás magasabb-e az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei között. Másodszor, hogy a kötelező iskolalátogatási korhatár emelése csökkenti-e a serdülőkori gyermekvállalást a Roma nők körében, és ha igen, ez milyen csatornákon keresztül megy végbe. Harmadszor, milyen hosszú távú hatásai vannak a serdülőkori gyermekvállalásnak, és ezek abból erednek-e, hogy a tinédzser anyák hamarabb válnak anyává, vagy azzal is magyarázhatók, hogy a tinédzser anyák életük során több gyermeket vállalnak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az oktatáspolitika és a serdülőkori gyermekvállalás a társadalmi egyenlőtlenségek generációk közötti öröklődésének két fontos csatornája. Bár mindkettő gyakran kutatott terület, oksági hatásuk identifikációja nem triviális. Ez a kutatás azzal kíván hozzájárulni az irodalomhoz, hogy a lehető legkorszerűbb ökonometriai eszközökkel vizsgálja, milyen hatást fejtenek ki számos kimeneti mutatóra. Célja, hogy a szakpolitikai döntéshozó számára evidenciát nyújtson az oktatás fontosságáról a társadalmi és a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésében, és ehhez az oktatás triviális és nem triviális következményeit egyaránt figyelembe vegye.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás azt vizsgálja, hogyan hat az iskolázottság és a serdülőkori gyermekvállalás kölcsönösen egymásra, és hogyan járul hozzá mindkettő a társadalmi egyenlőtlenségek öröklődéséhez. Olyan kérdéseket vizsgál, mint növeli-e az iskolázottságot a kötelező iskolalátogatási korhatár emelése, a hosszabb iskolakötelezettség csökkenti-e, és ha igen, hogyan, a serdülőkori gyermekvállalást, illetve, fennállnak-e a serdülőkori gyermekvállalás negatív következményei évtizedekkel később. Az iskolázottság, és ezért az oktatáspolitika is, meghatározó eleme a gazdasági és társadalmi sikerességnek, és hozzájárul a szegénység átörökítésének megállításához. Különösen fontos tehát, hogy jobban értsük, miként befolyásolja az oktatáspolitika az életünket. A kutatás célja, hogy megmutassa, hogy a hosszabb iskolakötelezettség különösen segíti az alacsony iskolai végzettségű szülők gyerekeit, hogy ugyan a társadalmi kirekesztésben élő nők között gyakori a serdülőkori gyermekvállalás, a hosszabb iskolakötelezettség képes ezt csökkenteni, illetve, hogy a tinédzserkorban anyává lett nők miért vannak az 50-es éveik után is még mindig rosszabb helyzetben: azért, mert korán vállaltak gyereket, vagy mert a tinédzser anyák életük során átlagosan több gyermeket vállalnak.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This research aims at using state-of-the-art econometric methods to investigate the causal effects of educational policy on educational outcomes and teenage fertility, and, the effects of teenage motherhood on late-life maternal outcomes. It intends to provide a comprehensive view on how educational policy and adolescent fertility contribute to the development of social structures and the transition of social and economic inequalities.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
This research investigates three questions. First, how educational policy affects secondary school tracking choice and success in secondary school. One reason why low educational attainment is inherited through generations might be that those from lower socio-economic backgrounds underestimate the benefits of schooling. If this is true, increasing the compulsory school leaving age would be an effective tool to decrease social inequalities. Thus, I test whether increasing the compulsory school leaving age increases the probability of secondary school enrollment and completion, and, whether this effect is higher among children of low-educated parents. Second, this research looks at how educational policy affects the teenage fertility of Roma women, a disadvantaged ethnic minority in Hungary. It again uses a change in the legislation of compulsory school leaving age to investigate whether and how longer compulsory schooling effects the probability of teenage motherhood. Third, it examines how teenage motherhood affects various long-term, late-life maternal outcomes. The literature documents that adolescent childbearing has many negative short- and long-term consequences for both the mother and her child. This research aims at testing the hypothesis whether teenage mothers are causally more likely to have more children during their lives. If this was the case, the negative effects of adolescent motherhood may originate both in the "timing" of motherhood and the number of children they decide to have ("quantity"). The main goal of this research is to differentiate between the “timing” and “quantity” effects of teenage motherhood.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Educational policy and teenage fertility are two key channels of the transgenerational transmission of social inequalities. Although both are well-researched areas, the empirical identification of their causal effects is not trivial. My research contributes to the literature by using state-of-the-art econometric methods to investigate the causal effects of educational policy and teenage fertility. It aims at providing evidence for policymakers on the importance of education in the reduction of social and gender inequalities, taking into consideration both the trivial and non-trivial consequences of schooling.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
This research examines how education and teenage motherhood affects each other, and also, how they contribute to the inheritance of social inequalities. It investigates questions like whether higher compulsory school leaving age increases educational attainment, whether and how longer schooling decreases teenage motherhood, and, whether teenage motherhood has detrimental effects on mothers decades later. Educational outcomes, and thus education policy, are important elements of economic and social success. Furthermore, educational policy is one of the main areas that directly impact the development of future generations, and, contribute to the inheritance of poverty. The same is true for teenage motherhood which is one of the main channels of the intergenerational transmission of social disadvantage. Thus, it is important to learn more about how educational policy affects peoples' lives. This project aims at providing high-quality empirical evidence on that longer schooling is especially beneficial for children of low-educated parents; young women who belong to minority groups suffering from social exclusion are although highly likely to become teenage mothers, longer schooling can reduce this probability; and, what makes teenage mothers to be still worse off over the age of 50: the fact that they entered motherhood early, or, that they are more likely to have more children during their lives.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
