 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
128917 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Kulin Veronika Erzsébet |
| magyar cím |
A jós alakja a görög kulturális emlékezetben |
| Angol cím |
The seer in Greek cultural memory |
| magyar kulcsszavak |
görög kultúra, görög vallás, jós, jóslás, emlékezettörténet, görög mitológia, görög irodalom, történetírás, ikonográfia |
| angol kulcsszavak |
Greek culture, Greek religion, seer, divination, mnemohistory, Greek mythology, Greek literature, historiography, iconography |
| megadott besorolás |
| Kultúratudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Vallástudomány/Hittudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 25 % | | Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 25 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Klasszika Filológia Tanszék (Pécsi Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2022-10-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.807 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.45 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A jós értelmezései – A Melampus-mítosz története c. disszertációmat, amelyben a mitikus jós alakját vizsgálom Melampus történetein keresztül, tervezem kiegészíteni, magyar és angol nyelvű könyvvé formálni és továbbfejleszteni. Melampusról, aki a görögök kulturális emlékezetében igen jelentős szerepet játszik (többek között mint a Dionysos-kultusz megismertetője), mindeddig nem született monográfia. A görög irodalmi és képi források nagy részét feldolgoztam, ezt bővíteném ki hellénisztikus és császárkori (görög és római) irodalmi szövegek elemzésével, illetve Melampus kultuszának vizsgálatával. A könyv mint mitikus jósról szóló monográfia hiánypótló lenne, és mint a mitikus történetek alakulását vizsgáló, a mítoszértelmezés egyik (ún. „kontextuális”) módját bemutató munka számot tarthat a szélesebb szakmai közönség érdeklődésére is.
Két fejezetet további kutatásokkal önálló tanulmányokká szeretnék fejleszteni:
a) Hérodotos. A jósok szerepét vizsgálom a Historiae-ban, és a történetíró egyik lehetséges szerepmintájaként a jós jelentőségével foglalkozom. Ezt a kutatást szeretném egyrészt a Hérodotos-kutatás mai kontextusába illeszteni; másrészt az ok és az igazság hérodotosi felfogását szeretném ennek a szerepmintának a fényében értelmezni.
b) A jósok ikonográfiája. Erről a témáról szintén nem született még átfogó tanulmány. A disszertációban elkezdett kutatást (amely Melampusszal foglalkozik), Amphiaraos ábrázolásainak elemzésével szeretném kiegészíteni.
Mindezt hasznosítanám a Hyperión ókortudományi online enciklopédia fejlesztésében (szócikkek írásával), és a pécsi Klasszika-filológia tanszéken végzett oktatói munkámban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás középpontjában a görög jós alakja áll. Mivel a görög vallástörténeti kutatásban a „poliszvallás” fogalma sokáig meghatározó volt, a jósok, akik kívül estek ezeken a kereteken, kevés figyelmet kaptak. A jósokról szóló szakirodalom döntő hányada történeti szemlélettel íródott. Ezzel szemben kutatásomban a jóst a görög kulturális emlékezet tárgyaként szeretném elemezni Melampus történetein keresztül. Nem annak kiderítése (ill. árnyalása) a cél, hogy „ki volt Melampus”, ill. milyen szerepet játszottak a jósok a görög kultúra különböző korszakaiban, hanem annak vizsgálata, hogy milyen kép élt róla (ill. a jósokról) a mitikus és irodalmi hagyományban. Ezt a szemléletet Jan Assmann nyomán „emlékezettörténeti” megközelítésnek nevezik. Melampust tehát nem mint vallástörténeti jelenséget, hanem mint irodalmi (ill. képzőművészeti) alakot szeretném értelmezni. Ehhez segít hozzá a R. Buxton által „kontextuálisnak” nevezett mítoszértelmezési mód, amely az adott irodalmi alkotások (ill. ábrázolások) társadalmi és rituális kontextusát, műfaját, közönségét és az elbeszélő (művész) közönségéhez való viszonyát helyezi középpontba. A jós továbbá mint a történetíró egyik szerepmintája érdemel figyelmet: a jelenben tapasztalt csapások mögött meghúzódó okok feltárása ugyanis a görög kultúrában a jósok (jósdák) feladata volt. Ez a szellemi rokonság Hérodotosnál kitapintható. Ennek tanulságait szeretném továbbgondolni Hérodotos ok- és igazságfogalmára nézve, kitekintve más görög történeti szövegekre.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Melampusról szóló monográfia hozzájárulna a görög jósok mint vallási és társadalmi jelenség jobb megértéséhez. Adalékul szolgálna továbbá a mitikus történetek műfaj- és közönségfüggő változásainak, és ezáltal a mítosznak és mitikus gondolkodásnak a kutatásához. A tervezett könyv hangsúlyozottan nem vallástörténeti, hanem emlékezettörténeti munka. Tehát nem a „görög jósról” akar történeti tényeket gyűjteni és rendszerezni, hanem a jósról alkotott képzetek változásait kutatja, és ennyiben a görög kulturális emlékezetet tárgyaló irodalmat gyarapítaná. Mint a költőkével és orvosokéval rokon tevékenységet űző szakember, a jós a görög „értelmiségi” egyik kiemelkedően fontos példája, így a Melampusról szóló áttekintő elemzés a görög (ill. európai) értelmiség története szempontjából is tanulságos esettanulmány. Különösen jelentős ebből a szempontból az a kép, amelyet Hérodotos nyújt Melampusról és a vele egykorú görög jósokról. Az elemzés a Hérodotos-kutatás egyik sokat vitatott kérdését, a szerzői szerepminta problémáját segít tisztázni, egyben az antik historiográfia egyik sajátos motivációjára mutat rá, amennyiben a múltfeltárás egyik ösztönzőjeként azonosítja az elkövetett hibák feltárásának és azok vallási összefüggésbe helyezésének igényét. Érveket nyújtana továbbá Hérodotos „becsületessége” mellett a Hérodotos megbízhatóságáról folyó vitában, és rámutatna arra a lehetőségre, hogy Hérodotos a sokszor mesés vagy igazolhatatlan beszámolók közlőjeként az „emlékezettörténet-írás atyjaként” is felfogható. A jósok ikonográfiájának vizsgálata nemcsak az említett kérdésekhez járul hozzá, hanem a tudás (természetfeletti tudás) képi megfogalmazásának kérdését is felveti. A kutatási projekt céljai között szerepel a kutatás eredményeinek ismeretterjesztő célú felhasználása is. Ennek felülete a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye által szerkesztett Hyperión ókortudományi adattár és enciklopédia, amely a közép- és felsőoktatás szereplői számára nyújt rendszeresen frissülő, megbízható oktatási és kutatási anyagot.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A doktori disszertációmból kiindulva tervezek könyvet írni (magyarul és angolul) egy görög mitikus jósról, Melampusról. Két történetét mesélték az ókor folyamán sok különböző műfajban és megfogalmazásban. A szöveg- és képelemzések alapján szeretném megrajzolni, hogy hogyan változott a Melampusról alkotott kép annak függvényében, hogy ki, mikor, milyen műfajban, milyen közönség számára mesélt róla. A kutatásnak kettős célja van: egyrészt a görög jós szerepének jobb megértése, másrészt annak vizsgálata, hogy a mitikus történetek megfogalmazására hogyan hat a társadalmi közeg, és fordítva: hogyan hatnak a mítoszok arra a közegre, amelyben elhangzanak. A könyv tehát nem vallástörténeti ismereteket szeretne közölni, hanem a jósra vonatkozó képzetek változásait követné nyomon. A tervben szerepel két további tanulmány is: Egy Hérodotosról szóló, amelyben azzal foglalkoznék, miként fogta fel a „történetírás atyja” saját szerepét és feladatát. Rámutatok arra, hogy a lehetséges szerepminták között kiemelkedő fontossága van a jósnak: a múlt feltárása ugyanis, amennyiben a jelen csapások megmagyarázásáról volt szó, a jós (ill. jósdák) feladata volt a görög kultúrában. Azt szeretném megvizsgálni, milyen következtetések adódnak Hérodotos e jós-arcából arra nézve, hogy mit értett „ok” és „igazság” alatt. Egy másik tanulmányban a disszertációnak az ikonográfiáról szóló fejezetét szeretném kibővíteni egy másik mitikus jós, Amphiaraos ábrázolásainak elemzésével. Mindezeket hasznosítanám abban az ismeretterjesztő munkában, amelyet részben a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye által szerkesztett Hyperión online enciklopédia szerkesztőjeként, részben a Pécsi Egyetem oktatójaként végzek.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
I plan to elaborate on my dissertation entitled "Interpreting the seer – The myth of Melampus", in which I study the figure of the seer on the basis of the stories of Melampus. My aim is to publish it as a book in English and in Hungarian. No monograph has yet been published on Melampus, who – deemed to be the founder of the Dionysiac cult – played an eminent role in Greek cultural memory. I have already treated a large part of the Greek literary and visual representations, and now I would like to include further Hellensitic and imperial (Greek and Roman) texts. The monograph would fill a gap in the studies on Greek mythical seers. As a study on the developement of myths and as an experiment in using a special interpretive method (the so-called „contextual” method), it could also be of interest for a broader professional public. I plan to develop two chapters into separate articles:
a) Herdotus. I examine the role of the seers in the Histories, and I discuss the seer as a possible model for the historian′s persona. I would like to put my research into the context of current international research; and I would also like to interpret the Herodotean concepts of truth and cause in the light of this role model.
b) Iconography of seers. No comprehensive study has yet been published on this subject. I would like to carry on the investigation I commenced in my dissertation (focusing on Melampus) with the analysis of the representations of Amphiaraus.
I would utilize my research findings in the improvement of the „Hyperion” online encyclopaedia of ancient studies (writing articles), and in the educational work at the Department of Classical Philology of the University of Pécs.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main focus of my research is the figure of the Greek seer. Since the concept of „polis religion” has long dominated Greek religious studies, seers, who existed beyond these frames, have gained little attention. Most of the studies on seers were written from a historical point of view. In contrast to this approach, I plan to analyze the seer as an object of Greek cultural memory, through the stories of Melampus. Rather than exploring (or specifying) who Melampus was, or what role seers played in different periods of Greek culture, I aim at examinig the image of Melampus (and seers) in the mythical and literary tradition; with an approach called „mnemoshistorical” by Jan Assmann. I would like to interpret Melampus not as an historical phenomenon, but as a literary (and artistic) figure. The interpretive method that proved to be useful in this respect, is the one called „contextual analysis” by R. Buxton, which focuses on the social and ritual context of literary texts (or visual representations), and examines the genre, audience, and the relation between the narrator (or artist) and his audience. Furthermore, the seer deserves attention also as a role model of the historian. In Greek culture, it was the task of the seer (and oracles) to disclose causes that underlie present calamities. This spiritual affinity can be detected in Herodotus’ attitude. I would like to consider the consequences of this role model in connection with the concepts of truth and cause in Herodotus, in comparison with those of Thucydides.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
My monograph on Melampus would contribute to the understanding of Greek seers as religious and social phenomena. It would also advance research on how mythical narratives change according to genre and audience, as well as on myth and mythical thinking in general. The book I plan would not be a religious historical study, but a mnemoshistorical investigation. Accordingly, it is not my aim to collect and systematize historical facts, but to do research on the changing ideas formed about the seer. My book would thus be a contribution to the literature on Greek cultural memory. As an expert who pursues tasks akin to those of the poet and the physician, the seer is an eminent type of the Greek „intellectual”, hence an exhaustive treatise on Melampus may be an instructive case study with respect to the history of Greek (and European) intellectuals. In this matter, the image Herodotus constructs of Melampus and contemporary seers is particularly significant. My analysis helps to clarify one of the most debated questions in Herodotean scholarship, namely that of the authorial persona. At the same time it draws attention to one possible motivation of ancient historiography, in so far as it identifies the need for revealing past errors and interpreting them in religious terms as a stimulus for exploring the past. It would also propose arguments for Herodotus’ truthfulness in the debate about the reliability of Herodotus, and it would also call attention to the possibility to regard Herodotus, the reporter of often fabulous and unverifiable accounts, as the „father of mnemohistory”. The investigation into the iconography of seers not only adds information to the above points, but it also puts forward the problem of the visual representation of knowledge, especially supernatural knowledge. It is also an objective of my research project to make use of my research findings in education, by means of the online database and encyclopaedia „Hyperion” coordinated and maintained by the Classical Collection of the Museum of Fine Arts in Budapest, which provides up-to-date and reliable educational and research material for participants in secondary and higher education.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Starting from my dissertation, I plan to write a book (in Hungarian as well as in English) on one of the Greek mythical seers called Melampus. Two stories of him were told in antiquity in many different genres and versions. On the basis of the analysis of texts and art works, I would like to outline how the image of Melampus changed depending on the narrator, the genre, the place and the audience. The aim of my research is twofold: first, to better understand the role of the Greek seer, and second, to examine, how social milieu influences the formulation of mythic narratives, and – vice versa – how myths shape the life of people who listen to them. Thus, in my book I do not want to convey information about religious history, but to trace the changing ideas about seers. My project includes two more papers. One on Herodotus, in which I plan to discuss how „the father of history” regarded his own role and task. I point out the importance of the seer as one of the possible role models for the historian: in Greek culture, it was the task of the seer (and oracles) to explore the past, in so far as present calamities were to be explained. I would like to look into the consequences of the seer persona in relation to how Herodotus understood the notions „cause” and „truth”. In another paper, I plan to expand the chapter on iconography with the analysis of the representations of another mythical seer, Amphiaraus. I will also make use of my research in the educational work I pursue partly as an editor of the Hyperion online encyclopaedia run by the Collection of Antiquities of the Museum Fine Arts in Budapest, and partly as a lecturer at the University of Pécs.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
