A magyarországi polgári kori (1848-1944) egyetemi tanári professzió – mint tudáselit – utánpótlását adó történeti-szociológiai alakzatok azonosítása és a mobilitási mintázatok feltárása négy nemzedéknyi távlatban a professzorok adatgazdag családfái alapján  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
128942
típus K
Vezető kutató Kovács I. Gábor
magyar cím A magyarországi polgári kori (1848-1944) egyetemi tanári professzió – mint tudáselit – utánpótlását adó történeti-szociológiai alakzatok azonosítása és a mobilitási mintázatok feltárása négy nemzedéknyi távlatban a professzorok adatgazdag családfái alapján
Angol cím Identification of Historical-Sociological Configurations of the Recruits of the Profession of University Professors (as the Elite of Knowledge) in the Period Between 1848–1944 and the Exploration of Mobility Patterns Based on Data-Rich Family Trees of Four Genereations of the Professors
magyar kulcsszavak egyetemi tanárok, tudáselit, mobilitás, rekrutáció, családfa, felekezeti-művelődési alakzatok
angol kulcsszavak university professors, knowledge elite, mobility, recruitment, family tree, denominational-cultural clusters
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)70 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)30 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Kiss Zsuzsanna
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2023-08-31
aktuális összeg (MFt) 20.412
FTE (kutatóév egyenérték) 7.50
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Egy korábbi kutatásunk során elkészítettük az 1848 és 1944 között Magyarországon működött egyetemi tanárok prozopográfiai adattárát. A változó- és adatgazdag gyűjtemény az apák életpályájára vonatkozóan is tartalmazott adatokat. Ennek alapján végeztük el a professzorok rekrutációjának elemzését. Megállapítottuk, hogy az apák háromnegyed részben a középosztály különböző szintjeihez, s negyedrészben kispolgári csoportokhoz tartoztak. Néhány dimenziónál, mutatónál azonban ezeken a csoportokon belül sajátos inkonzisztenciákat tapasztaltunk. Azt gondoljuk, hogy ezeket a történelmi előzmények különbözőségei magyarázhatják. Ezért most elkészítjük három-négy nemzedékre visszamenően az összesen 1044 egyetemi tanár jól adatolt családfáját. (Most záruló kutatásunknál a két világháború közötti akadémikusok esetében ezt sikerrel gyakoroltuk.) A látószögváltás eredményeként megtalálhatjuk a nagy tömbök mögötti kisebb történelmi változatokat. Azokat a kisebb szociokulturális, etnokulturális, felekezeti-művelődési és regionális csoportokat, rendi státusukat, amelyek karakteresebb szerepet játszottak azoknak a mobilitási utaknak az elindításában, amelyek végén professzorainkat láthatjuk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az egyetemi tanárok családfáját négy-öt generációra visszamenően azért készítjük el, mert arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes történeti-szociológiai alakzatokból bizonyos statisztikai valószínűséggel hány nemzedék alatt, milyen mobilizációs utakon lehetett eljutni a tudáselit csúcsára. Másik irányból indítva, mi jellemzi történeti-szociológiai eredet szempontjából azokat a professzorokat, akik első-második-harmadik-negyedik generációs értelmiségiek voltak, vagy esetleg családjuk még régebben intellektualizálódott. Az egyes alakzatok esetében milyen jellemző kontextusok játszottak szerepet a tanultak rendjébe való belépésre. Az iskolázás sokáig egyértelműen felekezeti jellege miatt, s eddigi megfigyeléseink alapján is a legfontosabb tengelynek a felekezeti-művelődési tengelyt tekintjük. A felekezeti-művelődési alakzatokon belül igyekszünk azonosítani, hogy azok megtestesítői, hordozói milyen etnokulturális, szociokulturális tömbök, milyen rendi státuszú, regionális elhelyezkedésű, urbanizált vagy vidéki csoportok voltak. Jellemző-e rájuk bizonyos foglalkozások, státuszok számosabb előfordulása.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Tudáselit kutatásunknak, építkezésünknek újabb szakaszához érkeztünk. Kezdetben a két világháború közötti tudáselittel foglalkoztunk. Majd ennek meghatározó csoportját kiemelve az egész polgári korszak egyetemi tanárságát vettük számba. A prozopográfiai adatgyűjtésbe bevontuk az apákat is, s kismonográfiát készítettünk a két világháború közötti egyetemi tanárok rekrutációjáról. Most záruló projektünkben a két világháború közötti teljes tudáselit származását elemezzük. Első rekrutációs kismonográfiánkban meggyőző eredményekre jutottunk a kibocsátó középrétegek hierarchiájával kapcsolatban. Érzékeltük azonban a nagyobb társadalmi blokkokon belüli inkonzisztenciákat is. Ennek okait keresve már eredményesen kísérleteztünk azzal, hogy a rekrutációs elemzést az apák adatain túl további nemzedékekre kiterjesszük. Így azonosítani tudtuk azokat a történeti-szociológia csoportokat, felekezeti-művelődési, szocio- és etnokulturális alakzatokat, amelyek szerepet játszottak a polgári kor középrétegeinek inkonzisztenciáiban. Például a német városi, polgári, illetve lelkészi hátterű evangélikus értelmiség; az államszolgálatban álló katolikus hivatalnokság; a vármegyei hivatalokat generációkon át birtokló nemesi családok; a református kollégiumok, parókiák hálózatában formálódó, lelkészi dominanciájú értelmiségi csoport. Ha elkészítjük az 1044 polgári kori egyetemi tanár négy-öt generációs családfáját, akkor látni fogjuk, hogy ezek a csoportok milyen mobilitási utakkal játszottak szerepet a tudáselit utánpótlásában. Fontos azonban, hogy a felsorolt kiscsoportok mindegyikében szerepet játszott valamilyen felekezeti elem, ami az alakzat mintázatát konstituáló tényező volt. Elemzésünk újdonsága, alapkategóriája ezért a felekezeti-művelődési alakzat. A koraújkori konfesszionalizáció óta az egyén társadalmi pozícióját, azonosságtudatát, közösségi életét is befolyásolta a felekezethez tartozás, a teljes élet vallási keretezettsége. A sokfelekezetű Magyarország egyetemi tanári tudáselitjének ilyen szempontú, történeti mélységű elemzése olyan újdonságnak tekinthető, ami talán nemzetközi figyelemre is számíthat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Hosszabb ideje foglalkozunk a magyar polgári korszak tudáselitjével, s kiváltképpen annak meghatározó magvával, az egyetemi tanársággal. Kiterjedt adatgyűjtést végeztünk arra az összesen 1044 egyetemi tanárra vonatkozóan, akik 1848 és 1944 között Magyarország egyetemein működtek. Elemzést készítettünk ennek a csoportnak a rekrutációjáról, tehát arról, hogy milyen státuszú családokban születtek. Az apák teljes életpályáját igyekeztünk felderíteni és figyelembe venni. Most ennél mélyebbre szeretnénk ásni. Arra készülünk, hogy a szülőkön kívül a nagy- és dédszülőkre vonatkozóan, esetleg azon túl is gyűjtsünk alapadatokat. Azt reméljük, hogy sikerül felderíteni azokat a mobilitási pályákat, amelyek megmutatják, hogy a három-négy emberöltő során milyen felekezetű, rendi állású, szociokulturális, etnokulturális és milyen regionális elhelyezkedésű csoportokból milyen arányban és milyen úton lehetett eljutni a tudáselit csúcsára. Megtudhatjuk majd, hogy milyen a történeti szociológiai eredője, háttere a magyar polgári korszak egyetemi tanárságának.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In a previous research project we compiled the prosopographical repository of Hungarian univesity professors who were active in the period between 1848 and 1944. This repository contained a high number of variables and data, and also a remarkable amount of information on the life courses of the fathers. This was the basis of our analysis on the recruitment of university professors. According to our results, three quarters of the fathers belonged to the middle classes, and one quarter was member of the petty bourgeoisie. The investigation of some dimensions showed peculiar inconsistencies within these groups. We do think that these might be explained by the differences of historical roots. Therefore, in our new research we generate data-rich family trees going back to 3-5 generations for all the 1044 university professors in our database. (This technique has been successfully pursued in our last, closed research project on the sample of academics in the period between the two world wars.) As a result of the change in focus we hope to disclose smaller historical versions hidden behind the big blocks: those smaller sociocultural, ethno-cultural, confessional-cultural and regional groups and orders of rank that had a characteristic role as starting points of mobility paths leading to the final positions of our university professors.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We generate family trees going back to 4-5 generations, because we would like to explore the statistical probabilities and the paths of social mobility that makes it possible to reach to the top of the elite of knowledge from various historical-sociological configurations. Starting from the opposite direction, how could we characterize the historical-sociological origin of those professors who were 1st-2nd-3rd-4th generation intellectuals, or whose family was intellectualised even more before. Because of the confession-based schooling of the time, and also based on our previous observations, we find the confessional-cultural dimension as the most important one to influence such mobility paths. We attempt to identify specific blocks within such confessional-cultural configurations regarding their ethno-cultural, sociocultural specificities, their regional position and their urban or rural relations and also to disclose whether specific vocations or statuses are characteristic for them.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This is a new step of our research on the elite of knowledge. Firstly, we worked on the whole elit of knowledge in the period between the two world wars. Then, we focussed on the university professors of the whole Bourgeois Period (1848-1944). We collected prosopographical data on the fathers as well and compiled a treatise on the recruitment of university professors of the interwar period. In our now closing research project the social background of the whole elite of knowledge has been analysed. In our first monograph, we provided convincing results on the hierarchies of the originating middle ranks, but we also perceived some important inconsistencies in the bigger social blocks. To understand the reasons for these inconsistencies we have already successfully extended our recruitment researches to data of older generations. Thus we are now enabled to identify those historical-sociological groups, confessional-cultural, socio- and ethno-cultural configurations that had a role in the inconsistencies of the middle ranks. Examples are the German town dweller, Lutheran intellectuals with bourgeois or pastor background; Catholic civil servants; noble families who occupied county offices for generations; or the cleric dominated intellectual group that was shaped attached to the network of Calvinist colleges and parishes. By compiling the 4-5 generation deep family trees for the total number of 1044 university professors of the period we disclose the mobility paths created by these groups in the recruitment of the elite of knowledge. It is important to highlight, that the confessional element was important in all of the groups mentioned here, thus it was a constituent in the pattern of the respective configurations. The novelty, the basic category of our research is the confessional-cultural configuration. Ever since the confessional progress of the Early Modern Times the social position, identity and social life of a person was influenced by the confessional belonging and the religious framing of the whole life. Historical analysis of the university professors of multi-confessional Hungary focussing on such aspects is a novelty that presumably is also interesting for the international academic field.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We have worked on researching the elite of knowledge, and especially the university professors of the period between 1848 and 1944 for a long time. We have an extensive and detailed database on the 1044 professors who were active at universities in Hungary in this time period. We analysed the recruitment processes of professors, thus we were researching the status of their originator families. We were aiming at disclosing the whole course of lives of the fathers, now we are going to dig deeper. We are intending to collect basic data for earlier generations as well. We do hope that these new data will help us to reveal mobility paths that will report on how and to what extent was it possible to get to the top of the elite of knowledge from various confessional, social ranked, socio-cultural, ethno-cultural and regional groups. We will gain new knowledge on the historical sociological origins of the university professors of the period in the so called Bourgeois Period (1848-1944).




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk szerves folytatása az évtizedekkel ezelőtt kezdődött elitkutatásnak, amelyik eredetileg a két világháború közötti magyar elitekkel foglalkozott. Ennek része volt a széles értelemben felfogott tudást termelő, közvetítő, elosztó, intézmények felső pozícióit elfoglaló tudáselit is. Ebben a tudáselitben a legtöbb pozíciót az egyetemi tanárok foglalták el. Súlyukat a társadalmi folyamatok alakításában az is növelte, hogy a 19. század második felétől a polgárosuló Magyarországon nőtt az igazolt szaktudás, a vizsga, a formalizált képesítés szerepe. A kutatást kiterjesztettük a teljes polgári korszakra, amikor 1044 professzor működött a magyar egyetemeken. Az 1044 tanárnál vizsgáltuk több nemzedékre visszamenően, hogy milyen társadalmi csoportokból s milyen szellemi tőkefelhalmozással s hány nemzedék alatt emelkedtek ki. A többlépcsős intellektualizálódás más-más időponttal, de mindenképpen az iskolázás-művelődés mezőjében ment végbe, ami a 19. század végéig felekezeti intézményrendszert jelentett. Ezért az 1044 egyetemi tanárnak a dédszülőkig elkészített családfáját – kutatástechnikai okokból is - felekezeti-művelődési alakzatonként csoportosítva készítettük el. Most jutottunk el oda, hogy a katolikus, az evangélikus, a református és a zsidó származású alakzathoz sorolható családfáink is elkészültek. A zsidó és zsidó származásúakról kettő, a reformátusokról három kötetet készítettünk. Szeretnénk, ha a további (katolikus, evangélikus) kötetek is megjelenhetnének majd.
kutatási eredmények (angolul)
Our research is the continuation of the research that started decades ago, originally dealing with the Hungarian elites between the two world wars. This included the knowledge elite in the broad sense occupying the top positions in institutions producing, transmitting, distributing knowledge. Most of the positions in this elite were occupied by university professors. Their importance was also increased by the fact that from the second half of the 19th century, the role of certified expertise, examinations and formal qualifications increased in the process of "enbourgeoisement" of Hungary. The research embraced the entire bourgeois period, i.e. 1044 professors in Hungarian universities. We examined the social groups from which they emerged, the accumulation of intellectual capital and the number of generations over which their mobility was realized. Their process of multistage intellectualisation took place within the field of schooling and education, which until the end of the 19th century was a denominational institutional system. For this reason, the family tree of 1044 university teachers up to their great-grandparents has been grouped by denominational-educational formation. By now, we have completed family trees for the Catholic, Lutheran, Reformed and Jewish formations. We have published 2 volumes on Jewish and Jewish-origin professors and 3 on those of Reformed origin. Further volumes (Catholics, Lutherans) are prepared as well.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=128942
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Kovács I. Gábor: Evangélikus egyetemi tanárok a pesti/budapesti egyetemeken 1945 előtt, Kertész Botond, Zászkaliczky Zsuzsanna (szerk.): Evangélikus Budapest. Evangélikus Országos Gyűjtemény, 2024. Megjelenés alatt., 2024
Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna: Rekrutierung der Universitätsprofessoren. An der Spitze der ungarischen Wissenselite in der Zwischenkriegszeit, Elfogadva. Ungarn-Jahrbuch 39 (2023) Zeitschrift für interdisziplinäre Hungarologie, 2024
Kovács I. Gábor - Takács Árpád: Társadalmi alakzatok és identitásrégiók. Református erőterek és hálózatok. A dunamelléki és dunántúli származású református egyetemi tanárok életrajzi adattára és életútleírása., Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 V. Budapest, 2023. Megjelenés alatt, 2023
Kovács I. Gábor: Orvos a történelem szélviharaiban – Putnoky Gyula borsod-gömöri származású orvosprofesszor életpályája, Történelem és Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon 7. (2022)/1–2., 2022
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Győri születésű egyetemi tanárok a polgári korszakban 1848-1944. II. Riesz Frigyes matematikus életútja, Műhely 2022/2. 34-37., 2022
Kovács I. Gábor: Kerékjártó Béla világhírű matematikus életrajzi adattára és életútleírása, Kaleidoscope Művelődés- Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat 2022/24. 266-286., 2022
Kovács I. Gábor: Fellner Frigyes (Életrajzi adattár és életútleírás), Köz-Gazdaság Tudományos Füzetek A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtud. Karának kiadványa. Megjelenés alatt., 2022
Kovács I. Gábor: Ballagi Aladár (1853-1928) Egy zsidó származású református történész professzor és lelkes hazafi életrajzi adattára és életútleírása, Kiss Réka-Lányi Gábor (szerk.): Hagyomány, Identitás, Történelem. 2021. Budapest, KRE ETKI, 2022. 1-19., 2022
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Az "összeilleszkedés" változatai. Az akkulturációtól az asszimilációig. Zsidó származású egyetemi tanárok. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944. IV., Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, megjelenés alatt, 2022
Kiss Zsuzsanna: A hazai tudáselit kutatások helye a nemzetközi és a magyar történeti elitkutatási hagyományban, Klebelsberg és kora. Tudományos konferencia a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, a PTE Egyetemi Levéltár szervezésében (a PTE Egyetemi Levéltár XIX. levéltári k, 2022
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Az "összeilleszkedés" változatai. Az akkulturációtól az asszimilációig. Zsidó származású egyetemi tanárok. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944. IV., Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2022
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Ángyán Jánosnak, a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán a belgyógyászat nyilvános rendes tanárának atipikus családfája, Per aspera ad astra7. évf. 2. sz. (2020.) 123-139., 2020
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Az akkulturációtól az asszimilációig – az összeilleszkedés változatai. Zsidó származású református egyetemi tanárok családfái a polgári korszakban és a református felekez, Kiss Réka, Lányi Gábor (szerk.): HIT 2020, Hagyomány, Identitás, Történelem. Református egyház- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., KRE ETKI RÖM - KRE HTK ETI - L'Har, 2021
Kovács I. Gábor: Egy világhírű magyar fiziológus különös pályája. Verzár Frigyes egyetemi tanár életrajzi adattára és életútleírása, KALEIDOSCOPE Művelődés- Tudomány- és orvostörténeti folyóirat. 2021/24. Megjelenés alatt., 2021
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Győri születésű egyetemi tanárok a polgári korszakban 1848-1944. Kőnig Gyula matematikus életútja., Győri Tanulmányok 2021. Megjelenés alatt., 2021
Kovács I. Gábor: Evangélikus egyetemi tanárok a pesti/budapesti egyetemeken 1945 előtt, Kertész Botond, Zászkaliczky Zsuzsanna (szerk.): Evangélikus Budapest. Evangélikus Országos Gyűjtemény, 2022. Megjelenés alatt., 2022
Kovács I. Gábor: Jobbágy eredetű református egyetemi tanárok a polgári korszakban (1848–1944) (Dunamellék és Dunántúl), Csorba Dávid, Szatmári Emília (szerk.): «Tisztelgő írások Dienes Dénes professzor úr 65. születésnapjára» 1., Bp.–Sárospatak, KRE ETKI RÖM – TIREK, 2021, 65-82., 2021
Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna: Rekrutierung der Universitätsprofessoren. An der Spitze der ungarischen Wissenselite in der Zwischenkriegszeit, Elfogadás előtt., 2022
Kiss Zsuzsanna: Recruitment of University Professors. The top of the Hungarian Elite of Knowledge during the Interwar Period, Eliten und Elitenkritik vom 19. bis zum 21. Jahrhundert-konferencia (absztrakt). Friedrich Ebert Stiftung és az Archiv für Sozialgeschichte évkönyv konferenciája, okt. 29, 2020
Kiss Zsuzsanna: Professzionalizálódás agrárországban – a gazdatiszti réteg, mint a dualizmuskori tudáselit egyik rekrutációs csoportja, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete Újkor Osztály, „Az átmenet kora 1850-1870” címmel rendezett konferenciá, 2021
Kovács I. Gábor: Evangélikus egyetemi tanárok a pesti/budapesti egyetemeken 1945 előtt, Kertész Botond, Zászkaliczky Zsuzsanna (szerk.): Evangélikus Budapest. Evangélikus Országos Gyűjtemény, megjelenés alatt, 2022
Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna: Rekrutierung der Universitätsprofessoren. An der Spitze der ungarischen Wissenselite in der Zwischenkriegszeit, Elfogadás előtt, 2022
Kovács I. Gábor: Egy világhírű magyar fiziológus különös pályája. Verzár Frigyes egyetemi tanár életrajzi adattára és életútleírása, KALEIDOSCOPE Művelődés- Tudomány- és orvostörténeti folyóirat. 2021/24. Megjelenés alatt, 2021
Kovács I. Gábor: Jobbágy eredetű református egyetemi tanárok a polgári korszakban (1848–1944) (Dunamellék és Dunántúl), Csorba Dávid, Szatmári Emília (szerk.): «Tisztelgő írások Dienes Dénes professzor úr 65. születésnapjára» 1., Bp.–Sárospatak, KRE ETKI RÖM – TIREK, 2021, 65-82., 2021
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Az akkulturációtól az asszimilációig – az összeilleszkedés változatai. Zsidó származású református egyetemi tanárok családfái a polgári korszakban és a református felekezeti-művelődési alakzat, HIT 2020, Hagyomány, Identitás, Történelem. Református egyház- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., KRE ETKI RÖM - KRE HTK ETI - L'Harmattan, 2021
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Győri születésű egyetemi tanárok a polgári korszakban 1848-1944. Kőnig Gyula matematikus életútja, Győri Tanulmányok, megjelenés alatt, 2021
Kovács I. Gábor: A két világháború közötti református akadémikusok származása és a református felekezeti művelődési alakzat, Kiss Réka, Lányi Gábor (szerk.): HIT 2019 Hagyomány, identitás, történelem. L'Harmattan--Károli Gáspár Református Egyetem. Budapest, 17-24,, 2020
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Ángyán Jánosnak, a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán a belgyógyászat nyilvános rendes tanárának atipikus családfája, Per aspera ad astra7. évf. 2. sz. (2020.) 123-139, 2020
Kovács I. Gábor: Egy világhírű magyar fiziológus különös pályája. Verzár Frigyes egyetemi tanár életrajzi adattára és életútleírása, KALEIDOSCOPE Művelődés- Tudomány- és orvostörténeti folyóirat. 2021/24. pp. 260-274., 2021
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Győri születésű egyetemi tanárok a polgári korszakban 1848-1944. I. Kőnig Gyula matematikus életútja., Műhely 2022/2. pp. 30-34., 2021
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Az akkulturációtól az asszimilációig – az összeilleszkedés változatai. Zsidó származású református egyetemi tanárok családfái a polgári korszakban, HIT 2020, Hagyomány, Identitás, Történelem. Református egyház- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., KRE ETKI RÖM - KRE HTK ETI - L'Harmattan. pp. 69-110., 2021
Kovács I. Gábor: A magyarországi tudáselitek (1848-1944) és a felekezeti-művelődési alakzatok., Kiss Réka-Lányi Gábor (szerk.): Hagyomány, Identitás, Történelem I. – Református egyház- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., KRE ETKI RÖM – KRE HTK ETI – l'Harmattan., 2019
Kovács I. Gábor: A két világháború közötti református akadémikusok származása és a református felekezeti művelődési alakzat, Kiss Réka, Lányi Gábor (szerk.): HIT 2019 Hagyomány, identitás, történelem. L'Harmattan--Károli Gáspár Református Egyetem. Budapest, 17-24, 2020
Kovács I. Gábor, Takács Árpád: Bihar megyei, hajdúsági és debreceni származású református MTA-tagok (1920-1944) ősfái, Új Nézőpont 2019/4. 142-156., 2019
Kovács I. Gábor: Felekezeti-művelődési alakzatok és a magyarországi polgári korszak (1848-1944) tudáselitje, Magyar Tudomány 2019. 6. szám 804-812., 2019
Kovács I. Gábor: A magyarországi tudáselitek (1848-1944) és a felekezeti-művelődési alakzatok. (Megjelenés alatt), Kiss Réka-Lányi Gábor (szerk.): Hagyomány, Identitás, Történelem I. – Református egyház- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., KRE ETKI RÖM – KRE HTK ETI – l'Harmattan., 2019
Kiss Zsuzsanna: Agricultural education in nineteenth-century Hungary: A response to the challenges of the "age of modern globalisation, Regan, Joe; Smith, Cathal (szerk.): Agrarian Refom and Resistance in an Age of Globalisation: The Euro-American World and Beyond, 1780-1914. London. pp 107-122., 2018
Kiss Zsuzsanna: Nemzetgazdaságtan gazdatiszteknek, Havran Dániel-Klement Judit-Nagy Dániel Gergely (szerk.): MA70 – Eszmék-történetek-elméletek – Tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére. Bp., MTA KRTK. 117-130., 2019



vissza »