 |
A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
129018 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Gárdos-Orosz Fruzsina |
| magyar cím |
A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között |
| Angol cím |
How does the law adapt, resist and learn? The responsiveness of the Hungarian legal system 2010-2018 |
| magyar kulcsszavak |
adaptáció, reakcióképesség, magyar jogrendszer, akkomodáció, asszimiláció |
| angol kulcsszavak |
adaptation, responsiveness, Hungarian law, accomodation, assimilation |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Jogtudomány |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Jogtudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Ambrus István
Balázs István
Balogh Lídia Hermina
Bencze Mátyás
Czigler Dezső Tamás
Fábián Áron
Fedinec Csilla
Gajduschek György
Győry Csaba
Halász Iván
Hoffmann Tamás
Horváthy Balázs
Koi Gyula
Könczöl Miklós
Lőrincz Viktor
Matyasovszky-Németh Márton
Menyhárd Attila
Mezei Kitti
Pap András László
Papp Mónika
Rácz Lilla
Schweitzer Gábor
Sebők Miklós
Szalai Ákos
Szente Zoltán
Szilágyi Emese
Vadász Vanda
Varga Csaba
Varju Márton
Ződi Zsolt
|
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2022-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
18.914 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
20.88 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás azt vizsgálja, hogyan képes reagálni a magyar jogrendszer a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos és technikai fejlődés során felmerült új kihívásokra a 2010–2018 közötti időszakban. A vizsgálat a fő jogterületekről – a jogalkotáson keresztül a jogalkalmazásig és jogkövetésig – teljes körű mapping típusú adatbázis-építés és arra épülő kvalitatív elemzés alapján reprezentatív módon kiválasztott esettanulmányok készítésével elemzi, hogy a jogrendszer mikor, hogyan és milyen eredményességgel reagál a kihívásokra szabályozó, társadalomirányító szerepének megőrzése érdekében (reakcióképesség). Azaz hogy a jogrendszer képes-e asszimilálni az új jelenségeket a már létező dogmatikai rendszerbe, vagy megfigyelhető-e a rendszer lényeges változása, akkomodációja. A jogi adatbázis építése, majd a bevett és újabb (történeti, analitikus, dogmatikai, összehasonló, jogszociológiai, joggazdasági) jogtudományi módszerekkel történő elemzés során a jogági szakértői csoportok meghatározzák, melyek voltak a legfontosabb kihívások a jogterületükön akár a jogalkotás, akár a bírósági vagy a hatósági jogalkalmazás szintjén. A szakértő elemzést és kiválasztást követően a legfontosabb esetekről esettanulmányok készülnek. A kutatás célkitűzése, hogy reprezentativitásra törekvő alapkutatás keretében, tudományos igénnyel foglalkozzon a hazai társadalomtudományi kutatások által az elmúlt években azonosított társadalmi szintű kihívásoknak a magyar jogrendszer egészére tett strukturális hatásaival, arra összpontosítva, hogyan írható le a magyar jogrendszer általános adaptációs és asszimilációs tanulási képessége és reakcióképessége.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapvető állítása az, hogy a jog társadalomirányításban betöltött szerepe nagyban függ attól, milyen a jog reagálóképessége, azaz miként ismeri fel a problémákat és azokra hogyan reagál.
Az alapkérdés ebből fakadóan az, hogy milyen a magyar jogrendszer reakcióképessége olyan különleges körülmények között, amelyek legfeljebb a rendszerváltás időszakának állapotához hasonlíthatók. Kérdés, hogy a sajátos társadalmi körülmények (mint a gazdasági világválság, a migráció, az EU változó szerepe, az átalakuló politikai rendszer) milyen hatásokat, változásokat idéznek elő a jogrendszerben, és milyen tényezőktől (a jogterület sajátosságai, a társadalmi probléma jellege, a felmerülés időpontja, politikai környezete stb.) függ a változás bekövetkezése, annak módja és mértéke.
A kutatás alapkérdése továbbá az, hogy hogyan tanul a jogrendszer, mi a jogági, jogterületi dogmatika szerepe a jogi válaszok kialakításában, és milyen társadalmi, gazdasági kihívásokra reagál a jog. További kérdés, mi jellemzi a változást egy adott jogterületen (adaptáció, akkomodáció, kodifikáció, változatlanság, eljelentéktelenedés), végső soron milyen a jogrendszer reakcióképessége.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A legújabb társadalomtudományi eredmények (pl. Kornai János: Látlelet; Jakab András – Urbán László szerk.: Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon; Andor László: Jóléti modellek, európai válságok; Ágh Attila: A politika alulnézetben. A politika világa a nyugat-európai demokráciában; Lányi András – László Miklós szerk.: Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról) szerint Magyarországon 2010-től több ‒ társadalompolitikai, gazdasági stb. ‒ területen lényeges változások következtek be, illetve jelentős átalakulások mentek/mennek végbe. Jóllehet e változások egyes jogi vonatkozásaira (pl. az alkotmányozás kapcsán) az elmúlt időszakban több kutatás is irányult, a hazai társadalomtudomány által az elmúlt években feltárt társadalmi szintű kihívásoknak a magyar jogrendszer egészére tett strukturális hatásaival a jogtudomány eddig nem foglalkozott tudományos igénnyel.
A kutatási eredmények végső soron a jogrendszer, a jogalkotás, a jogalkalmazás, a jogértelmezés és az erre épülő intézményi gyakorlatok fejlesztéséhez járulhatnak hozzá a jogrendszer reakcióképesség vizsgálatával. Ez a megközelítés nem előzmény nélküli ugyan a jogelméletben, azonban konkrét tételes jogi problémákra ebben a formában szisztematikusan még nem alkalmazták, ezért a kutatástól jelentős tudományos eredmények várhatók, amelyek a jogállamiság lényegi kérdéseinek, a jog társadalmi szerepének az elemzéséhez is hozzájárulnak. A kutatási eredmények alapján érthetővé válik, milyen tényezőktől függ a jogpolitikai reformok sikere a mai magyar jogrendszerben. A kutatás azonosítja a jogrendszer rendszerszintű problémáit, a reagálóképesség hiányosságait, amely ismeret nélkülözhetetlen a közpolitikai és szabályozási reformok, az intézményépítés sikeres végrehajtása szempontjából.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete 2015–16-ban kiterjedt kutatási program keretében vizsgálta a magyar jogrendszer állapotát, amelynek eredményeit a Jakab András és Gajduschek György szerkesztette, A magyar jogrendszer állapota 2015 című kötetben tette közzé. Jelen kutatásban ezt a kutatási irányt szeretné folytatni a Jogtudományi Intézet, és amíg korábban kiterjedt állapotfelméréssel foglalkozott, ezúttal azt vizsgálná, hogy a magyar jogrendszer milyen módon és milyen sikerrel reagál a folyamatosan felmerülő, illetve újratermelődő társadalmi és gazdasági igényekre. Milyen mértékben képes ellenállni, megőrződni vagy megújulni, alkalmazkodni a külső társadalmi elvárásokhoz (reakcióképesség), hogyan igyekszik megőrizni szabályozó funkcióját.
A kutatás különböző típusú jogi elemzésekkel azt vizsgálja, hogy a jog milyen társadalmi, gazdasági stb. kihívásokra hogyan reagált. Ha az intézet által vezetett korábbi felmérés statikus állapotvizsgálat volt, ezúttal a magyar jogrendszer dinamikáját kívánja vizsgálni a kutatás.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research examines the responses of the Hungarian legal system in the 2010-2018 time-period to the challenging social economic, political, scientific and technical developments of the recent years. The fields examined cover legislation and the application of the law. The evaluation is based on the creation of a representative, full-scale mapping database, as well as case studies derived therefrom and chosen on the basis of qualitative analysis. It purports to gauge when, how and with what effectiveness the legal system can respond to challenges, in order to preserve its normative and socially regulatory position (responsiveness). In other words, it examines whether the legal system can assimilate new phenomena to the already existing dogmatic system or whether any substantial change or accommodation is observable. After the creation of the database the research units examine, using standard methodologies of legal research (historical, analytic, dogmatic and comparative) or new methodologies (such as law and economics), the most important legal changes in their fields with regards to legislation, and the application of the law by the courts and by the administration. Also under examination are the ways in which the legislative reactions have been translated to legal practice. The objective of the research is to representatively process how the challenges identified by the social sciences have structurally influenced the Hungarian legal system as a whole, with special regard to effecting a comprehensive description of the Hungarian legal system’s overall adaptive capability to learn, i.e. its responsiveness.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main hypothesis of the research is that: the function of law in the guidance of society depends on how the legal system can identify the social, economic, scientific or political problems and react to them
The basic question investigated by the research is how well the Hungarian legal system can react to changes in conditions so extraordinary that they can only be compared to the situation at the time of the regime change. We need to examine the impacts of the unusual social circumstances (including the global financial crisis, migration, the changing role of the EU and, the transforming political system) on the legal system, as well as the variables (the specific characteristics of the legal field, the nature of the social problem, the time of its emergence, its political environment) that determine the nature, the fact and the measure of the change.
The basic question is how the legal system can adopt, resist and learn, what the role of the dogmatics is, according to legal fields and branches of law, in responding to challenges, and what the exact nature of the social and economic challenges is that the law needs to respond to. A further question relates to the types of change observable in the given areas of law (adaptation, accommodation, codification, permanence, erosion of significance). Ultimately, what is the status of the acquired self-sustaining ability, the responsiveness of the legal system?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The most recent developments in the social sciences [e.g. Kornai: Látlelet; Jakab-Urbán: Hegymenet, Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon; Andor László: Jóléti modellek, európai válságok; Ágh Attila: A politika alulnézetben - A politika világa a nyugat-európai demokráciában; Lányi - László (ed.): Se vele, se nélküle? - Tanulmányok a médiáról] have identified various changes in different socio-political, economic, etc. fields since 2010, transformations that are still underway or already final. Much research has been directed at certain aspects of these changes (e.g. with respect to changes in the Constitution), however the impact on the entirety of the domestic legal system of the social challenges that the social sciences have identified has not been scientifically investigated so far.
The results of the research, by the examination of the responsiveness of the legal system, will be able to benefit the development of the legal system, the legislation, the application and interpretation of law as well as the institutional practices based thereon. Even though such an approach is not unprecedented in legal theory, it has never been applied to specific legal problems in a systematic manner in such a form before. The research, therefore, promises significant results and major aspects of the rule of law and the social role played by law will be opened up to analysis. The results of the research will explain the factors that can make legal-political reforms successful in the present Hungarian legal system. The research identifies the systematic problems of the legal system and the shortcomings of its ability to respond. Understanding these is essential to the successful realisation of reforms in public policy and regulatory policy, as well as to the successful development of institutions.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
HAS CSS ILS realised an extended research project analysing the state of the Hungarian legal system in 2015-2016. The results of the research were published in Jakab András-Gajduschek György: A magyar jogrendszer állapota 2015. The Institute wishes to continue this scholarly tradition and, after the extensive status-monitoring, examine how and with what success rates the Hungarian legal system has reacted to the ceaselessly emerging or regenerated social and economic demands. To what extent can it renew or preserve itself, resist or adapt to external social expectations (responsiveness)?,How does it endeavour to preserve its normative function? If the previous survey conducted by the institute can be described as the static description of a situation, the new one aims at examining the dynamics of change.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Gárdos-Orosz Fruzsina: Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után, Akadémiai Kiadó, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): The Resilience of the Hungarian Legal System 2010-2018, kézirat, 2023 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok III. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, megjelenés alatt, 2023 | | Balázs István, Gajduschek György, Hoffman István: “Eliminating Conservation”? Re-Regulation of the Administrative Procedure in the Act on General Administrative Procedure, kézirat, 2023 | | Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: Equality, Minority Rights, National Policy (2010–2018), kézirat, 2023 | | Bencze Mátyás: The Resilience of the Hungarian Court System (2012–2021), kézirat, 2023 | | Fábián Áron, Matyasovszky-Németh Márton: A Pluralistic Model of Legal Responsiveness, kézirat, 2023 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Szente Zoltán: Rule of Law Resilience in Hungary since 2010, kézirat, 2023 | | Goto Erik, Lőrincz Viktor Olivér: How to Measure the Resilience in Law?, kézirat, 2023 | | Szalai Ákos, Menyhárd Attila: Adaptation Mechanism in Private Law, kézirat, 2023 | | Schweitzer Gábor: Changes in the Legal Status of “Churches” in Hungary (2010–2018), kézirat, 2023 | | Timár Balázs: “The past is unforgettable”: civil procedural law’s response to the challenges of pseudo-modern society and economy, kézirat, 2023 | | Tóth Mihály: Reflections on the Responsiveness of the Legal System – from a Criminal Law Perspective, kézirat, 2023 | | Varga Csaba: Change of Law: Backgrounds and Limits, Expectations and Realizations, kézirat, 2023 | | Varju Márton: Economic and Social Crises, Model Change and the Responsiveness of the Legal System: Special Tax Measures and Their Regulation in Hungary, kézirat, 2023 | | Ződi Zsolt, Kiss Rebeka: Where have the lawsuit gone? Quantitative analysis of domestic judging (2010-2020), kézirat, 2023 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér: Principiis obsta... – Előszó, Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.) Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre. Budapest: L’Harmattan, 7-16, 2020 | | Balázs István, Hoffman István: A közigazgatási jog rezilienciája – koronavírus idején, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 45-66, 2020 | | Ambrus István: A COVID–19 járvány és a magyar büntető anyagi jog egyes kérdései, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 67-84, 2020 | | Hollán Miklós: A járványügyi szabályszegés bűncselekménye és szabálysértése, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 85-110, 2020 | | Kovács Szitkay Eszter, Lőrincz Viktor Olivér, Pap András László: A pandémia és a strukturális (jog)egyenlőtlenség összefüggéseinek jogi és társadalmi értelmezési keretei, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 129-178, 2020 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: A jogrendszer rezilienciája: bevezető, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 7-20, 2022 | | Halász Iván: A szlovák, a cseh és a lengyel ombudsmanok szerepe a COVID–19-járvány elsőhulláma idején, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 191-208, 2020 | | Koi Gyula: A 18–19. századi kontinentális közigazgatás-tudomány szerepe a járvány kezelésben, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 209-224, 2020 | | Hoffmann Tamás, Lukasz Gruszczynski, Marton Péter: Államfelelősség a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában és annak elmulasztásáért, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 225-240, 2020 | | Rácz Lilla: Rendeleti kormányzás a különleges jogrendben – a koronavírus-járvány első hulláma alatt Magyarországon hozott veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendszerezése és rövid bemutatása (2020. március 11. [15. óra] – 2020. június 18.), n: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 323-372, 2020 | | Hollán Miklós: A kerettényállás fogalmáról, In: Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 147-167, 2020 | | Mezei Kitti: A gazdasági büntetőjog aktuális kérdései az új büntető kódexek fényében – különös tekintettel a technológiai fejlődésre, In: Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 168-184, 2020 | | Ambrus István: A közlekedési büntetőjog új kihívása a 21. században: az önvezető járművek, In: Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 121-132, 2020 | | Sebők Miklós, Molnár Csaba: A jogalkotás minősége: elméleti alapok és mérési lehetőségek, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 19-58, 2020 | | Gajduschek György: A jogalkotási minőség jogi és társadalomtudományi fogalma, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 59-92, 2020 | | Gajduschek György, Hajnal György: A közigazgatási jogszabály-előkészítésről. Kritikai áttekintés, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 121-160, 2020 | | Sebők Miklós, Berki Tamás, Bolonyai Flóra, Molnár Csaba, M. Balázs Ágnas, Szabó László: A benyújtott törvényjavaslatok változásának okai a parlamenti szakaszban, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 261- 289, 2020 | | Sebők Miklós, Artner Zsófia: A „frakciókormányzás” mint de facto rendeleti kormányzás., In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 290-304, 2020 | | Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba, Sallay Gergely: A törvények stabilitása mint minőségi jellemző. Egy kvantitatív elemzés, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó,379-398, 2020 | | Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba, Csordás Noémi: A joganyag szerkezete. A törvények és rendeletek hálózatának jellemzői, n: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 399-420, 2020 | | Győry Csaba, Sebők Miklós: A jogalkotás minősége különleges jogrend idején, In: Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 461-474, 2020 | | Hoffman IStván, Balázs István: A közigazgatási jog – a változó tartalmú különleges jogrend idején, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 251-284, 2022 | | Szilágyi Emese: Pártpénzügyek járvány idején – a politikai szabadságjogok gyakorolhatóságának kontextusában, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 331-360, 2022 | | Kovács Szitkay Eszter, Lőrincz viktor Olivér, Pap András László: Pandémia, közpolitika, jog: diskurzív és szakpolitikai összefüggések, n: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 383-408, 2022 | | Koi Gyula: Közegészségügyi igazgatás és járványkezelés angol példái a 19. század első harmadától az első világháborúig, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 409-434, 2022 | | Rácz Lilla: Rendeleti kormányzás Magyarországon járványügyi készültség és a második veszélyhelyzeti kormányzás idején (2020. június 18. – 2021. február 8.), In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 435-488, 2022 | | Varga Csaba: Jogváltozás a jogban és a jogi folyamatokban, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 21-64, 2022 | | Fábián Áron, Matyasovszky-Németh Márton: A jogi reagálóképesség pluralisztikus modellje, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 65-92, 2022 | | Goto Erik, Lőrincz Viktor Olivér: Reziliencia, alkalmazkodás, kognitív modellek és a jog, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 93-109, 2022 | | Kiss Rebeka, Sebők Miklós: A jogalkotás kvantitatív vizsgálata a jogrendszer reagálóképessége szempontjából, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 110-137, 2022 | | Ződi Zsolt, Kiss Rebeka: Hová tűntek a perek? A hazai bíráskodás kvantitatív vizsgálata 2010 és 2020 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 138-162, 2022 | | Balázs István, Gajduschek György, Hofmann István: „Megszüntetve megőrzés”? A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 163-195, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmányozás, alkotmánymódosítások és azok alkotmányossági felülvizsgálata Magyarországon 2010 és 2020 között: miért változik az alkotmány és kinek van ebbe beleszólása?, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 196-222, 2022 | | Szilágyi Emese: A nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező magánpiaci szereplők által kezelt adatok nyilvánossága, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 223-242, 2022 | | Schweitzer Gábor: Az „egyházi” jogállás változásai Magyarországon 2010 és 2018 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 243-265, 2022 | | Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika 2010 és 2018 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 266-296, 2022 | | Szalai Ákos, Menyhárd Attila: Adaptációs mechanizmusok a jogban, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 297-327, 2022 | | Vadász Vanda: Új szakasz a magyar nemzetközi magánjogban? A Kódex mint a kollíziós jog reagálóképességének mérőeszköze, n: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 328-352, 2022 | | Varju Márton: Gazdasági-társadalmi válság, modellváltás és reagálóképesség: külön(leges) adóintézkedések és szabályozásuk Magyarországon, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 353-375, 2022 | | Bencze Mátyás: A magyar bírósági rendszer rezilienciája 2012 és 2021 között, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 376-393, 2022 | | Rácz Lilla: A polgári jog és az Alaptörvény kölcsönhatása – az Alaptörvény 28. cikkének gyakorlata polgári ügyekben, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 394-423, 2022 | | Timár Balázs: „A múlt felidézhetetlen”: a polgári perjog reakciója a pszeudomodern társadalom és gazdaság kihívásaira, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 424-442, 2022 | | Tóth Mihály: Gondolatok a jogrendszer reagálóképességéről– büntetőjogi aspektusból, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 443-473, 2022 | | Hollán Miklós: A kerettényállások és a szaktörvények változása: a reziliencia veszélyei és korlátai, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 474-513, 2022 | | Ambrus István: Az állatkínzás újraszabályozása a változó társadalmi felfogás tükrében, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 514-528, 2022 | | Mezei Kitti: Új tendenciák a kiberbűnözés büntetőjogi megítélésében, In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Orac, 529-549, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: The transparency of constitutional reasoning: A text mining analysis of the Hungarian Constitutional Court’s jurisprudence, kézirat, lektorálás alatt, 2023 | | Pap András László: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: pandémia és egyenlő(tlen)ség, Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, jtiblog - a Jogtudományi Intézet blogoldala, 2020 | | Kovács Szitkay Eszter; Lőrincz Viktor Olivér ; Pap András László: Pandémia és strukturális (jog)egyenlőtlenség; jogi és társadalmi értelmezési keretek, MTA Law Working Paper, 2020/35. 1-33, 2020 | | Pap András László: Conceptualizing and Operationalizing Identity, Race, Ethnicity, and Nationality by Law: An Introduction, Nationalities Papers, 49:2, 213-220., 2021 | | Pap András László: Neglect, Marginalization, and Abuse: Hate Crime Legislation and Practice in the Labyrinth of Identity Politics, Minority Protection, and Penal Populism, Nationalities Papers, 49:2, 221-239, 2021 | | Choronwski, Nóra Pap András László (szerk.): From 1989 to 2010: Founding myths and moments of the liberal and the illiberal constitutional revolutions in Hungary, Brill, History of European Political and Constitutional Thought, megjelenés alatt., 2021 | | Balogh Lídia , Pap András László, Pásztor Emese (szerk.) : Hungary: The Concept of Family Within the Framework of ‘Illiberal Democracy’, Springer (megjelenés alatt), 2021 | | Koi Gyula:: Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi- és eljárásjog II.: Rendszerek frankofón hatások alatt, a germán, skandináv, angolszász, posztszocialista, ázsiai,, Polgári Szemle: Gazdasági és társadalmi folyóirat, 15:4-6, 29-48, 2020 | | Mezei Kitti: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre, Állam-és Jogtudomány, 61:4, 65-81., 2020 | | Papp Mónika:: A Covid-19 járvány és az EU kartelljoga: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán., Jogtudományi Közlöny, 2020/7-8, 331-335., 2020 | | Rácz Lilla: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában., Állam- és Jogtudomány, 61:4, 82-107., 2020 | | Rácz Lilla: Múltba tekintő gondolatok: szerződési szabadság és fogyasztóvédelem, avagy a magánjog alkalmazkodóképességének korlátairól., Magyar Jog, 67:12, 677-684., 2020 | | Szente Zoltán: Parlamenti jogunk nyomorúsága, Fundamentum 2020/4, 5-19., 2020 | | Gárdos-Orosz Fruszina: Covid-19 and the responsiveness of the Hungarian constitutional system, In: Serna, de la Graza J (szerk.): Covid-19 and Constitutional Law. Ciudad de México, Mexikó: Universidad Nacional Autónoma de México,157-165, 2020 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor (szerk.): Jogi diagnózisok: a COVID-19 világjárvány hatásai a jogrendszerre., Budapest, L’Harmattan, 2020 | | Hoffman István, Balázs István: Administrative Law in the Time of Corona(virus): Resiliency of the Hungarian Administrative Law?, Studia Iuridica Lublinensia, 30: 1, 103-119., 2021 | | Balázs István, Hoffman István: Közigazgatás és koronavírus – a közigazgatási jog rezilienciája vagy annak bukása?, Közjogi Szemle 2020/3. 1-10., 2020 | | Balázs István: A közigazgatás rezilienciája, avagy a magyar közigazgatás rezilienciájáról a COVID válság idején, Miskolci Jogi Szemle, 13-22., 2021 | | Sebők Miklós; Gajduschek György; Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Magyarország: Gondolat Kiadó, 2020 | | Győry Csaba, Nyasha Weinberg: Emergency powers in a hybrid regime: the case of Hungary, The Theory and Practice of Legislation 8:3, 329-353., 2020 | | Hoffman István: The Challenges of COVID-19 Pandemic in Large Hungarian Municipalities – A Short Overview of the Legal Background, In: Hoffman, István; F., Rozsnyai Krisztina; Nagy, Marianna (szerk.): Urbanisation and Local Government(s). Maribor, Szlovénia: Lex Localis, 151-163., 2021 | | Hoffman István: Fejlesztéspolitika és a megyei önkormányzatok jövője, In: Rixer, Ádám (szerk.) A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra. Budapest, Magyarország: KRE ÁJK Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely, 223-236, 2021 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Pap András László: A járvány kezelésének alkotmányjogi vonatkozásai, Magyar Tudomány 2021/5., 2021 | | Balázs István, Hoffman István, Hungler Sára: „Veled Uram, de nélküled” – állam, önkormányzatok, munkáltatók a koronavírus idején, Magyar Tudomány 2021/5., 2021 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: Two Influential Concepts: Socialist Legality and Constitutional Identity and Their Impact on the Independence of the Judiciary, German Law Journal (22)7: 1327-1343, 2021 | | Szilágyi Emese: Pártpénzügyek járvány idején – a politikai szabadságjogok gyakorolhatóságának kontextusában, MTA Law Working Papers, 29, 2021 | | Szilágyi Emese: Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról, MTA Law Working Papers, 26, 2021 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok II. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, Budapest, L'Harmattan, 2021 | | Szente Zoltán: Parlamenti jogunk nyomorúsága, Chronowski Nóra; Szentgáli-Tóth Boldizsár; Szilágyi Emese (szerk.) Demokrácia-dilemmák... Budapest, Eötvös Kiadó, 181-207, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Lőrincz Viktor Olivér (szerk.): Jogi diagnózisok III. : A Covid 19 világjárvány hatásai a jogrendszerre, megjelenés alatt, 2022 | | Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái, Állam- és Jogtudomány, 61(3): 115-139, 2020 | | Pap András László, Śledzińska-Simon, Anna: The Rise of Illiberal Democracy and the Remedies of Multi-Level Constitutionalism, Hungarian Journal of Legal Studies, (60): 1. 65-85., 2019 | | Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba: The Complexity of Legislative Co-Production in the Regulatory State: A quantitative Analysis of Hungarian Laws and Decrees, kézirat, 2020 | | Choronwski, Nóra Pap András László (szerk.): From 1989 to 2010: Founding myths and moments of the liberal and the illiberal constitutional revolutions in Hungary, Brill, History of European Political and Constitutional Thought, megjelenés alatt., 2023 | | Balogh Lídia , Pap András László, Pásztor Emese: Hungary: The Concept of Family Within the Framework of ‘Illiberal Democracy’, Yassari, N., Foblets, MC. (eds) Normativity and Diversity in Family Law. Ius Comparatum - Global Studies in Comparative Law, vol 57. Springer, Cham, 195-225, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: Two Influential Concepts: Socialist Legality and Constitutional Identity and Their Impact on the Independence of the Judiciary, German Law Journal (22)7: 1327-1343, 2021 | | Szente Zoltán: Parlamenti jogunk nyomorúsága, Chronowski Nóra; Szentgáli-Tóth Boldizsár; Szilágyi Emese (szerk.) Demokrácia-dilemmák... Budapest, Eötvös Kiadó, 181-207, 2022 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmánybíróság 2010-2018 Magyarország, Társadalomtudományi Kutatóközpont (megjelenés alatt), 2020 | | Ambrus István: Reagál-e a büntetőjog az állatvédelemmel kapcsolatos társadalmi kihívásokra?, Jogtudományi Közlöny (megjelenés alatt), 2020 | | Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont (megjelenés alatt), 2020 | | Sebők Miklós: Viscosity Revisited: The Power of Legislatures in New and Old Democracies A Comparative Text Reuse Analysis, megjelenés alatt, 2020 | | Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba: The Complexity of Legislative Co-Production in the Regulatory State: A quantitative Analysis of Hungarian Laws and Decrees, megjelenés alatt, 2020 | | Könczöl Miklós, Schweitzer Gábor: Flags and Nation is Hungary, megjelenés alatt, 2020 | | Szente Zoltán: Constitution-making processes in Europe since the Second World War, Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 168-183, 2020 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: Why does a constitutional change emerge and who has a say in it? Constitution-making, constitutional amendments and their constitutional review in Hungary between 2010..., Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 183-208, 2020 | | Pap András László: Jószándékú büntető populizmus, MTA Law Working Papers 2020/19. 1-37., 2020 | | Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: „Megszüntetve megőrzés?” A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, Állam- és Jogtudomány, 62:1, 3-23, 2021 | | Pap András László: Fake History, Real Impositions on constitutional Interpretation: the case of Hungary’s 2011 Constitution, Percorsi costituzionali 2. 387-409., 2020 | | Pap András László: Gyűlöletbűncselekmények és büntető populizmus, Jogtudományi Közlöny 75:11, 485-496, 2020 | | Pap András László: Jószándékú jogalkotói populizmus a rendészeti jogban, Magyar Rendészet, 20:3, 179-195., 2020 | | Ambrus István: Az állatkínzás bűncselekményének jogi tárgyai, egyes dogmatikai kérdései, valamint de lege ferenda szabályozása, Magyar Jog, 68:7-8, pp. 452-466., 2021 | | Hollán Miklós, Mezei Kitti (szerk): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai, Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2020 | | Könczöl Miklós, Schweitzer Gábor: Flags and Nation in Hungary, Prof. Anne Wagner, Prof. Sarah Marusek (szerk): Flags, Color, and the Legal Narrative, Springer, 191-210, 2021 | | Koi Gyula: Gérard Marcou és az összehasonlító közigazgatási anyagi-és eljárásjog I., Polgári Szemle 15. évfolyam 1-3. 204-219, 2019 | | Könczöl Miklós, Kevevári István: History and Interpretation in the Fundamental Law of Hungary, European Papers, Vol.5, No.1. 161-174, 2020 | | Szente Zoltán: Constitution-making processes in Europe since the Second World War, Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 168-183 (megjelenés alatt), 2020 | | Gárdos-Orosz Fruzsina: Why does a constitutional change emerge and who has a say in it? Constitution-making, constitutional amendments and their constitutional review in Hungary between 2010..., Martin Belov, Antoni Abat i Ninet (eds.) Revolution, Transition, Memory, and Oblivion. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar Publishing. 184-209 (megjelenés alatt), 2020 | | Hollán Miklós: A járványügyi szabályszegés „dekriminalizációja”: felemás büntetőpolitikai félfordulat járvány idején, MTA Law Working Papers 2020/24. 1-36., 2020 | | Balázs István, Hoffman István: Közigazgatás koronavírus idején – a közigazgatási jog rezilienciája?, MTA Law Working Papers 2020/21. 2-16., 2020 | | Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: A jogrendszer reagálóképessége 2010–2018: Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika, MTA Law Working Papers 2020/20. 1-22., 2020 | | Pap András László: Jószándékú büntető populizmus, MTA Law Working Papers 2020/19. 1-37., 2020 | | Balázs István, Gajduschek György, Koi Gyula: „Megszüntetve megőrzés?” A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, MTA Law Working Papers 2020/15. 1-20., 2020 | | Ambrus István: A koronavírus-járvány és a büntetőjog, MTA Law Working Papers 2020/5. 1-22., 2020 | | Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái, Állam- ésJogtudomány (megjelenés alatt), 2020 | | Pap András László: Fake History, Real Impositions on constitutional Interpretation: the case of Hungary’s 2011 Constitution, Percorsi costituzionali 2. 387-409., 2020 | | Pap András László: Harassment: A Silver Bullet to Tackle Institutional Discrimination, But No Panacea for all Forms of Dignity and Equality Harms, Intersections: East European Journal of Society and Politics, (5):2. 11-35., 2019 | | Pap András László: Gyűlöletbűncselekmények és büntető populizmus, Jogtudományi Közlöny 2020/12. (megjelenés alatt), 2020 | | Menyhárd Attila: Ötéves a Polgári Törvénykönyv: közbenső mérleg, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila (szerk.) Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, 267-276, 2019 | | Pap András László: Jószándékú jogalkotói populizmus a rendészeti jogban, Magyar Rendészet 2020/3. (megjelenés alatt), 2020 | | Pap András László, Śledzińska-Simon, Anna: The Rise of Illiberal Democracy and the Remedies of Multi-Level Constitutionalism, Hungarian Journal of Legal Studies, (60): 1. 65-85., 2019 | | Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve, Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont. 5-276., 2019 | | Szalai Ákos: A szerződésszegés szándékossága. Tudatosság és ösztönzők, In: Gárdos-Orosz Fruzsina, Menyhárd Attila (szerk.)Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, 195-208, 2019 | | Horváthy Balázs: A jogrendszer reagálóképessége és a külföldi beruházások ellenőrzése, MTA Law Working Papers 2023/1, 2023 | | Hollán Miklós: A járványügyi szabályszegés „dekriminalizációja”: felemás büntetőpolitikai félfordulat járvány idején, MTA Law Working Papers 2020/24. 1-36., 2020 | | Balázs István, Hoffman István: Közigazgatás koronavírus idején – a közigazgatási jog rezilienciája?, MTA Law Working Papers 2020/21. 2-16., 2020 | | Balogh Lídia, Halász Iván, Pap András László: A jogrendszer reagálóképessége 2010–2018: Egyenlőség, kisebbségi jogok, nemzetpolitika, MTA Law Working Papers 2020/20. 1-22., 2020 | | Ambrus István: A koronavírus-járvány és a büntetőjog, MTA Law Working Papers 2020/5. 1-22., 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
