Egészségi és jövedelmi egyenlőtlenségek, s ezek hatása a nyugdíjrendszerekre: elméleti és empirikus modellek (2018–2022)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
129078
típus K
Vezető kutató Simonovits András
magyar cím Egészségi és jövedelmi egyenlőtlenségek, s ezek hatása a nyugdíjrendszerekre: elméleti és empirikus modellek (2018–2022)
Angol cím Health, income inequalities and their impact on pension systems: theoretical and empirical models (2018-2022):
magyar kulcsszavak egészségügyi egyenlőtlenségek, jövedelemegyenlőtlenségek, nyugdíjrendszerbeli újraelosztás
angol kulcsszavak health inequalites, income inequalities, redsitirbution in pension system
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Gazdaságelmélet
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Korösi Gábor
Lackó Mária
projekt kezdete 2018-10-01
projekt vége 2023-11-30
aktuális összeg (MFt) 6.140
FTE (kutatóév egyenérték) 8.19
állapot aktív projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Lackó Mária fő eredményei: 1) 38—41 európai ország 2000-es évek első évtizedének halálozási adataiból készített keresztmetszeti regressziós modellekből kiderül, mind a korai, mind az időskori mortalitási ráták jelentősen függnek a lakosság képzettségétől, a fejlettségtől, az egészségügyi kiadásoktól, a légszennyezettségtől, az alkoholfogyasztástól és a dohányzástól. 2) Egyes tényezők hatása járvány idején a „szokásoshoz” hasonló, másoké viszont sokkal erőteljesebb (például az egészségügyi kiadások, a légszennyezettség, a dohányzás és alkoholfogyasztás, a jövedelmi egyenlőtlenségek és az államba vetett bizalom). Simonovits András (és részben Lackó Mária) fő elméleti eredményeik: 1) Minél pontosabb a várható élettartam és a jövedelem-kapcsolat becslése, annál nagyobb az életpálya-egyenlegek szórása. 2) Minél erősebb a várható élettartam—jövedelem-kapcsolat, annál kevésbé csökken, sőt még növekedhet is az életkortól függő átlagnyugdíj a részleges bérindexálásakor. 3) A társadalmi optimumban a járulékkulcs alig függ, de a járulékalap-plafon csökken az élettartamrés figyelembevételével. 4) A koronavírus-járvány az időseket aránytalanul sújtotta, ezáltal csökkentette a nyugdíjkiadásokat. A gazdaság összehúzódása miatt csökkentek a bevételek is. Az egyensúly felborulásának a fő oka azonban a járulékkulcs erőltetett csökkentése és a 13. havi nyugdíj gyors újbóli bevezetése volt.
kutatási eredmények (angolul)
Mária Lackó’s main results: 1) The cross-country regressions, estimating mortality in 38—41 European countries in the first decade of 21st century, highlight common and different causes influencing early and old-age mortality rates: education of the population, level of development, health expenditure, air pollution, alcohol consumption and smoking. 2) Analyzing the mortality consequences of Covid19, Lackó documented that the impact of some factors during the epidemic is similar to the "usual" periods, while that of others is much stronger (e.g., health expenditure, air pollution, income inequality and trust in the state). András Simonovits’ (and partly, Mária Lackó’s) main results: 1. The better the estimation of the life expectancy—income-function, the greater the standard deviation of the lifetime balances (i.e., the redistribution). 2. Taking into account the longevity gap and the faster dying out of pensioners with lower-benefits, the decline of age-specific average benefit under partial wage indexation is weaker and may even be turned around. 3. In social optimum, the contribution rate is quite insensitive to the longevity gap, but the optimal cap is not: it is lower with respect to the no-gap case. 4. The covid19 touched the elderly disproportionally, therefore it reduced pension expenditures. At the same time, it temporarily also diminished the revenues, while the political pressure increased the real value of the per capita pensions in Hungary.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=129078
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Simonovits András: Nők40 és a reálbérrobbanás, Szigma, 51 123–132. o., 2019
Simonovits András: Matematikai-közgazdasági modellek középiskolás fokon, KTI Műhelytanulmányok, 2019
Andras Simonovits: Simple Models of Income Redistribution, Oxford, Palgrave––Macmillan,, 2018
Ádám, Z. and Simonovits, A.: From democratic to authoritarian populism: Comparing pre- and post-2010 Hungarian pension policies, Acta Oeconomica 68, 2018
Granseth, E.– Keck, W.– Nagl, W.– Simonovits, A.– Tir, M.: Negative correlation between retirement age and contribution length?, Oxford Economic Papers, 71(4), 1050–1070, 2019
A. Simonovits: The Boomerang of Female40: Seniority Pensions in Hungary, 2011–2018, European Journal of Social Security, 21 (3), 262–271, 2019
Simonovits, A.: Életpálya-jövedelemtől függő várható élettartam és a nyugdíjrendszer, Statisztikai Szemle, 99:7, 632–660., 2021
Simonovits, A.: Longevity Gap and Pensions: A Minimal Model, CERS-HAS Working Paper 2021/30., 2021
Simonovits, A.—Lackó, M: A várható élettartam–jövedelem-kapcsolat ökonometriai becslése és nyugdíjelosztási hasznosítása, közlésre elfogadva a Közgazdasági Szemléhez., 2021
Simonovits, A.–Reiff, Á.: Aging and Pension Systems, Chapter 9 in Emerging European Economies (EEE) After the Pandemics, edited by László Mátyás, Springer, to appear., 2021
Simonovits, A.: A koronavírus-járvány és a magyar nyugdíjrendszer, in Munkapiaci Tükör, megjelenés alatt., 2022
Simonovits, A: Élettartamrés, indexálás és korspecifikus nyugdíjeloszlás, Közgazdasági Szemle, 69:10 (2022), 1157–1169., 2022
Simonovits, A: Élettartamrés és nyugdíjjárulék-alap plafon, Szigma 53. megjelenés alatt., 2022
Simonovits, A.—Lackó, M: A várható élettartam–jövedelem-kapcsolat ökonometriai becslése és nyugdíjelosztási hasznosítása, Közgazdasági Szemle, 68:11, 1162–1170, 2021
Simonovits, A.–Reiff, Á.: Aging and Pension Systems, Chapter 9 in Emerging European Economies (EEE) After the Pandemics, edited by László Mátyás, Springer, 415–463., 2021
Reiff, A.--Simonovits, A.: Időskori társadalmi egyenlőtlenségek – Nyugdíj-egyenlőtlenségek Magyarországon., Munkapiaci tükör, 2023. 191–195, 2023
Simonovits, A: Élettartamrés és nyugdíjjárulék-alap plafon, Szigma 53, 121–136., 2022
Simonovits, A.: A koronavírus-járvány és a magyar nyugdíjrendszer,, in Munkapiaci Tükör, 2020, 136–141., 2021
Simonovits, A.: Unexpected Inflation and Public Pensions: the Case of Hungary,, Public Sector Economics, 47(4), 505–520., 2023
Simonovits, A.–Lackó, M.: A simple estimation of the longevity gap and redistribution in the pension system, , Acta Oeconomica, 73, 275–284., 2023
Lackó, M.: Hasonlóságok és különbségek a pandémia előtti halálozás, a COVID-19-re jelentett halálozás és a COVID időszak többlethalálozása között – nemzetközi összehasonlítás, Közgazdasági Szemle, 71:1., 2024
Simonovits, A.: Longevity Gap and Pension Contribution Cap, , CERS-HAS Working Paper 2022/9., 2022
Simonovits, A.: Longevity Gap, Indexation and Age-specific Average Pensions, CERS-HAS Working Paper 2022/17., 2022
Lackó M.: Korai és időskori halálozások különbségei Európában a 2000-es évek első évtizedében, , Közgazdasági Szemle, 67:10, 957–992., 2020





 

Projekt eseményei

 
2019-09-05 09:25:11
Résztvevők változása




vissza »