 |
Szibériai uráli nyelvek etnoszintaktikai vizsgálata
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
129186 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Sipőcz Katalin |
| magyar cím |
Szibériai uráli nyelvek etnoszintaktikai vizsgálata |
| Angol cím |
Ethnosyntactic Analysis of Siberian Uralic Languages |
| magyar kulcsszavak |
uráli nyelvek, szintaxis, etnolingvisztika |
| angol kulcsszavak |
uralic languages, syntax, ethnolinguistics |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 90 % | | Ortelius tudományág: Szintaxis | | Kulturális Antropológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
Finnugor Nyelvtudományi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bíró Bernadett
Szeverényi Sándor
|
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2022-02-28 |
| aktuális összeg (MFt) |
18.792 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.25 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás szibériai rokon nyelvekben vizsgál elsősorban olyan szintaktikai szerkezeteket, amelyek (ki)alakulása mögött kulturális és/vagy környezeti tényezők azonosíthatók. Elméleti keretként a korábbi etnoszintaktikai leírások szolgálnak (Wierzbicka 1979, és elsősorban Enfield 2002). A fókuszban két nyelv áll, a manysi és a nganaszan, de projektünkben szerepet kap az area más rokon (hanti, más szamojéd) és nem rokon nyelveinek vizsgálata is. A nyelvi anyagot az egyrészt az elmúlt években létrehozott nyelvi korpuszok (melyeket részben a kutatás résztvevői hoztak létre), másrészt a vizsgált nyelveken elérhető írásos (főképpen folklór jellegű) források szolgáltatják. Kutatásunkban több olyan szintaktikai szerkezetet vizsgálunk, melyek összefüggéseket mutatnak kulturális/környezeti/pragmatikai tényezőkkel, mint pl. függő vs. egyenes idézés, ditranzitív szerkezetek, téri- és időviszonyok kifejezése, diminutivitás. A vizsgálat természetesen nem szorítható csak az etnoszintaxis keretei közé, a szintaxis mellett kisebb mértékben érinti a morfológiát, lexikológiát is. Vizsgálataink több szempontból is figyelemre méltóak: (1) a kihalás szélén álló veszélyeztetett nyelvekre irányulnak, (2) a magyar nyelv rokon nyelveire irányulnak, (3) az uráli nyelveket beemelik napjaink etnoszintaktikai kutatásaiba, valamint (4) általánosan gazdagítják tudásunkat olyan fontos szemponttal kapcsolatban, hogy az emberi nyelvek milyen típusú és mértékű összefüggéseket mutatnak a beszélők környezeti és kulturális tényezőivel.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Tervezett kutatásunk alapkérdése, hogy a szibériai veszélyeztetett uráli nyelvek szintaxisában fellelhetők-e olyan vonások, melyek a beszélők bizonyos kulturális vagy környezeti tényezőivel hozhatók kapcsolatba. Az jól ismert tény, hogy a nyelvek szókészlete egyértelműen reflektál a nyelvet beszélők életére és életterére. Kevésbé ismertek, és kevésbé dokumentáltak azok az etnolingvisztikai kapcsolatok, melyek nem a lexikonban, hanem a grammatika, nyelvhasználat területein jelentkeznek. Hogy ilyenek léteznek, azt bizonyítja már számos - bizonyos fokig ismertebb - tanulmány (gondoljunk pl. a főnévi osztályok, grammatikai nemek ilyen jellegű vizsgálatára). Projektünkhöz a grammatika olyan területeinek vizsgálatát választottuk ki, melyek esetében már történtek etnoszintaktikai kutatások (de az uráli nyelvek ezekben nem szerepeltek). Ez egyfajta alapot és keretet jelent a mi vizsgálatainkhoz is.
A kutatásunkkal egyrészt általában kívánjuk gyarapítani és finomítani az etnonyelvészeti, s azon belül az etnoszintaktikai ismereteket. Másrészt gyarapítani kívánjuk a szibériai uráli nyelvekhez kapcsolódó tudást is. Mivel a kiválasztott témakörök vizsgálata nem csupán etnoszintaktikai megállapításokat eredményez, úgy véljük, vizsgálataink általánosabb szintaktikai jelentőséggel is bírnak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk három szempontból is jelentős eredményekkel szolgálhat. Elsősorban, egyfelől az uráli nyelvek kutatása szempontjából van jelentősége: olyan nyelvi jelenségekre, szerkezetekre fókuszálunk, amelyek – különösen a kis, veszélyeztetett uráli nyelvek esetében – egyáltalán nem vagy csak az utóbbi idők kerültek a figyelem középpontjába, mint például a ditranzitív szerkezetek vagy az idézési stratégiák. Ezek leírása mellőzött témák a tárgyalt nyelvek eddigi leírásaiban. Így a remélt eredmények az egyes nyelvekről való ismereteinket mélyítik, másfelől az összehasonlító uráli nyelvészet és az észak-szibériai area kontaktusnyelvészete számára szolgáltat új adatokat, eredményeket.
Másodszor meg kell említeni a projekt elméleti nyelvészeti jelentőségét: az etnonyelvészet, azon belül az etnoszintaxis még nem tekinthető teljesen kidolgozott elméleti keretnek. Kutatásunk ennek finomításához, pontosabb meghatározásához járulna hozzá. Ez magában foglalja a tipológiai ismeretek, antropológiai nyelvészeti ismeretek, kognitív nyelvészeti ismeretek és az általános (főleg generatív) nyelvészeti ismeretek metszetének meghatározását és összehangolását. Mivel az egyes témáink vizsgálata szükségessé teszi bizonyos grammatikai részrendszerek interakciójának vizsgálatát – pl. morfológiai rendszerek, paradigmák és szintaktikai szerkezetek közötti összefüggések – így a komplex megközelítés elengedhetetlen.
Harmadrészt ki kell emelni a nyelvtipológiai szempontot, amely keretként szolgál kutatásunkhoz. Az uráli nyelvészetben szerencsére mára általánossá vált a tipológiai szempontok érvényesítése, projektünk ebbe a vonulatba illeszkedik.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásunk célja olyan – elsősorban mondattani – nyelvi jelenségek vizsgálata szibériai rokon nyelvekben, amelyek összefüggésbe hozhatók kulturális és/vagy környezeti tényezőkkel. Elsősorban a manysi és a nganaszan nyelvre fókuszálunk, de vizsgálatunkban szerepet kapnak a szibériai nyelvi area más rokon (hanti, más szamojéd nyelvek) és nem rokon nyelvei is.
Jól ismert tény, hogy a nyelvek szókincsében egyértelműen kimutatható a nyelvet beszélő nép kultúrájának, életmódjának és környezetének hatása. Az viszont, hogy ezek a nyelven kívüli tényezők a grammatikára is hatnak, már kevésbé köztudott, habár számos tanulmány bizonyítja az ilyen jellegű etnolingvisztikai kapcsolatokat is. Kutatásunkban több mondattani jelenség kulturális és környezeti hátterének feltárását kíséreljük meg, a vizsgált jelenségek közé tartozik például az időviszonyok kifejezése, az idézés technikája, a passzív szerkezetek, a helyjelölő nyelvi eszközök és a kicsinyítő képzők használata.
Az eredményeket egy angol nyelvű monográfiában kívánjuk közzétenni, elérhetővé téve azokat nemcsak hazai, hanem külföldi nyelvészek számára is. A kutatás részeredményeiről évente beszámolnánk konferencia-előadások, valamint szaktanulmányok formájában. Ezen kívül, mivel véleményünk szerint vizsgálatunk olyan jelenségekhez kapcsolódik, amelyek a nem nyelvészek érdeklődésére is számot tarthatnak (a nyelv és a kultúra, a nyelv és a környezet kapcsolata), eredményeinket ismeretterjesztő módon is bemutatnánk.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the proposed project is to examine such syntactic structures in Siberian related languages which can be correlated with cultural and/or environmental factors. The previous ethnosyntactic descriptions serve as the theoretical frame of our research (Wierzbicka 1979, and principally Enfield 2002). Our focus is on two languages, Mansi and Nganasan, but other related (Khanty, other Samoyedic languages) and non-related languages of the Siberian linguistic area are also included in our investigation. Language data are provided by language corpora compiled in recent years (partly by the participants of the proposed project) on the one hand, and by the available written (mainly folkloric) sources on the other hand.
In our research we examine several syntactic structures which show correspondence to cultural/environmental/pragmatical factors, these structures including for example direct and indirect quoting, the syntax of 'give' clauses, the expression of time and spatial relations and diminutivity. Our investigation, however, cannot be restricted to ethnosyntax only but it also includes morphology and lexicology to a certain extent.
The significance of our research has several perspectives: (1) our project aims at nearly extinct, seriously endangered languages; (2) it aims at the related languages of Hungarian; (3) it takes the Uralic languages into the present-day ethnosyntactic research and (4) it enriches our knowledge generally of the correlations between human languages and the cultural and environmental factors of the speakers.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of our research is that whether there are features in the syntax of endangered Siberian Uralic languages which are in connection with certain cultural and environmental factors of the speakers of these languages. It is a well known fact that the life, way of living and environment of the speakers are reflected in the lexicon. Ethnolinguistic correlations emerging in different level of grammar or in different aspects of language use are less known and less documented. However the existence of these latter correlations has been proved by some studies (cf. investigations on nominal classifications and genders). We intend to make case studies on those areas of syntax which have been already studied in the literature of ethnosyntax. (Uralic languages are entirely missing from these studies). These earlier investigations can serve as basis and frame for our research.
On the one part we intend to enlarge and refine the knowledge of ethnolinguistics and ethnosyntax with our research generally. On the other hand we intend to enlarge these kind of knowledge connected to the Siberian Uralic languages. We think that our planned investigations will result not only in ethnosyntactic observations and results but they will have more general significance for the syntactic studies as well.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of our research has three perspectives.
First and foremost, it is important for the study of the Uralic languages. We focus on language phenomena and structures that have not or have only been investigated partly in the last decades, especially regarding small, endangered Uralic languages. Such typical phenomena are, for instance, the syntax of 'give' clauses and the reported speech constructions. Thus, the expected results deepen our knowledge of the individual languages on the one hand, and on the other hand provide new data and results for the comparative Uralic linguistics and the linguistics of the Northern Siberian area.
Second, the theoretical linguistic significance of the project has to be mentioned here: ethnolinguistics, and especially ethnosyntax can not be considered yet as a fully developed theoretical framework. Our research would contribute to refine it. This includes the refinement and coordination of linguistic typological knowledge, anthropological linguistic and cognitive linguistic knowledge as well as general (especially generative) linguistic knowledge. Since the examination of all research subtopics requires the investigation of the interaction of certain grammatical subsystems – for instance morphological systems, paradigms and syntactic structures - a complex approach is indispensable.
Third, the linguistic typological aspect has to be emphasized as a framework for our research. Fortunately, the typological considerations have become common in the Uralic linguistics. The project connects to this mainstream.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of our research is to examine such – primarily syntactic – linguistic phenomena in Siberian related languages which can be correlated with cultural and/or environmental factors. Our focus is principally on the Mansi and Nganasan languages but other related (Khanty, other Samoyedic languages) and non-related languages of the Siberian linguistic area are also included in our investigation.
It is a well-known fact that the effect of the speakers’ culture, way of living and environment can be unequivocally detected in the lexicon of a given language. The fact, however, that these extralinguistic factors can also influence the grammar of the language is less widely known although several studies prove these kind of ethnolinguistic connections, too. In our research we attempt to reveal the cultural and environmental background of several syntactic phenomena, these phenomena include for example the expression of time relations, quoting techniques, passive constructions, spatial linguistic expressions and the use of the diminutives.
We intend to publish our results in a monograph in English in order to make it available for both Hungarian and foreign linguists. The progress and the partial results of our investigation will also be presented in the forms of conference presentations as well as scientific papers. Moreover, since in our opinion our research is connected with such phenomena (the connection between language and culture as well as language and environment) which can be of great interest not only to linguists but also to non-linguists (and the general public), we also intend to produce material for dissemination to the public.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| SZEVERÉNYI SÁNDOR - SIPŐCZ KATALIN: Lehetséges orosz hatás szibériai uráli nyelvek egyenes és függő idéző szerkezeteiben., É. Kiss Katalin - Hegedűs Attila - Pintér Lilla szerk. Nyelvelmélet és kontaktológia 4. PPKE BTK, Budapest - Piliscsaba.127-146., 2019 | | Sipőcz Katalin: A birtoklás alapigéi a manysiban lexikális tipológiai megközelítésből = The basic verbs of possession in Mansi from a typological point of view, In: Bakró-Nagy, Marianne (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX. : Uralisztikai tanulmányok Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó, (2018) pp. 233-248., 2018 | | Bíró, Bernadett: Mansi diminutives in a cultural linguistic framework, In: А. А., Kibrik; V., Ju. Gusev; А. B., Shluinskij - LINGUISTIC FORUM 2019: INDIGENOUS LANGUAGES OF RUSSIA AND BEYOND (2019) pp. 24-25. , 2 p., 2019 | | Sipőcz, Katalin: The event of giving in the Ob-Ugric languages, In: А. А., Kibrik; V., Ju. Gusev; А. B., Shluinskij - LINGUISTIC FORUM 2019: INDIGENOUS LANGUAGES OF RUSSIA AND BEYOND (2019) pp. 60-61., 2019 | | Szeverényi, Sándor: A cultural interpretation of perspectivization in Nganasan, In: А. А., Kibrik; V., Ju. Gusev; А. B., Shluinskij - LINGUISTIC FORUM 2019: INDIGENOUS LANGUAGES OF RUSSIA AND BEYOND (2019) p. 68, 2019 | | Szeverényi, Sándor ; Sipőcz, Katalin ; Bíró, Bernadett: Szibériai uráli nyelvek kulturális nyelvészeti vizsgálata, Szász, Antónia; Melles, Éva (szerk.) Szimbiózis Napok 2019, 2019 | | Bíró Bernadett: A terepmunka hozadéka 2., NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 114 pp. 133-142., 2018 | | Sipőcz Katalin: A terepmunka hozadéka 1., NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 114 pp. 123-132., 2018 | | Bíró Bernadett - Sipőcz Katalin: Ditransitive constructions in Mansi dialects, Korn, Agnes; Malchukov, Andrej (ed.) - Ditransitive constructions in a cross-linguistic perspective. Wiesbaden, Németország : Reichert Verlag, (2018) pp. 187-207., 2018 | | Bíró Bernadett – Sipőcz Katalin – Szeverényi Sándor: Nyugat-szibériai uráli nyelvek térbeli orientációs rendszere, FUD 26: 29-44, 2019 | | Андреева, Людмила Анатольевна ; Худобина, Ольга Федоровна ; Katalin, Sipőcz: Цветообозначения в мансийских загадках, FILOLOGICHESKIE NAUKI VOPROSY TEORII I PRAKTIKI 2019 : 9 pp. 175-179, 2019 | | Bíró, Bernadett: The use and semantics of the Northern Mansi diminutive -riś~rəś., Szeverényi, Sándor (szerk.) Uralic studies, languages, and researchers : Proceedings of the 5th Mikola Conference. Szeged, Magyarország : University of Szeged, 2021 | | Sipőcz, Katalin: The event of “giving” and “getting” in Siberian Uralic languages., Szeverényi, Sándor (szerk.) Uralic studies, languages, and researchers : Proceedings of the 5th Mikola Conference. Szeged, Magyarország : University of Szeged, 2021 | | Szeverényi, Sándor ; Bíró, Bernadett ; Sipőcz, Katalin: Ethnosyntax in Siberian Uralic languages., Szeverényi, Sándor (szerk.) Uralic studies, languages, and researchers : Proceedings of the 5th Mikola Conference, Szeged, Magyarország : University of Szeged, 2021 | | Szeverényi, Sándor ; Sipőcz, Katalin: Formen der direkten und indirekten Redewiedergabe im Nganasanischen und im Mansischen, FINNISCH-UGRISCHE MITTEILUNGEN 44 pp. 21-45., 2020 | | Szeverényi, Sándor: Az evidencialitás kulturális magyarázatának lehetséges történeti vonatkozásai az északi szamojéd nyelvekben., FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 27 pp. 283-306., 2020 | | Bíró, Bernadett: Mansi diminutives in a cultural linguistic framework, In: А. А., Kibrik; V., Ju. Gusev; А. B., Shluinskij - LINGUISTIC FORUM 2019: INDIGENOUS LANGUAGES OF RUSSIA AND BEYOND (2019) pp. 24-25. , 2 p., 2019 | | Sipőcz, Katalin: The event of giving in the Ob-Ugric languages, In: А. А., Kibrik; V., Ju. Gusev; А. B., Shluinskij - LINGUISTIC FORUM 2019: INDIGENOUS LANGUAGES OF RUSSIA AND BEYOND (2019) pp. 60-61., 2019 | | Szeverényi, Sándor: A cultural interpretation of perspectivization in Nganasan, In: А. А., Kibrik; V., Ju. Gusev; А. B., Shluinskij - LINGUISTIC FORUM 2019: INDIGENOUS LANGUAGES OF RUSSIA AND BEYOND (2019) p. 68, 2019 | | Szeverényi, Sándor ; Sipőcz, Katalin ; Bíró, Bernadett: Szibériai uráli nyelvek kulturális nyelvészeti vizsgálata, Szász, Antónia; Melles, Éva (szerk.) Szimbiózis Napok 2019, 2019 | | Szeverényi Sándor: Az igeidőről etnoszintaktikai szempontból – a perfektív aorisztosz és a múlt idő, FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 28 : 369-380. , 12 p. (2021), 2021 | | Szeverényi, Sándor; Wagner-Nagy, Beáta: Verbs of speaking in Nganasan: A corpus-based approach, FINNISCH-UGRISCHE MITTEILUNGEN 45: 137-162. , 26 p. (2021), 2021 | | Szeverényi Sándor: Tense in Nganasan narratives, FINNISCH-UGRISCHE MITTEILUNGEN 45: 111-135. , 26 p. (2021), 2021 | | Szeverényi Sándor: Cultural factors in the development of perspectivising vehicles in Nganasan. A corpus-based approach., https://scitope.com/clic-2020/?page_id=165, 2021 | | Sipőcz Katalin: Endangered Mansi Metaphors, The Third Cultural Linguistics International Conference (CLIC-2021), 2021 | | Bíró Bernadett: The Use and Semantics of Mansi Diminutives, The Third Cultural Linguistics International Conference (CLIC-2021), 2021 | | Sipőcz Katalin: Az IDŐ FŐZÉS metafora a manysi nyelvben, FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 28 pp. 333-341., 2021 | | Bíró Bernadett: Az északi manysi -kwe kicsinyítő képző használata és funkciója, Folia Uralica Debreceniensia 28: 57–66., 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
