Az impulzivitás transzdiagnosztikus vizsgálata: személyiségvonásokkal, gátló funkciózavarral, gyermekkori bántalmazással és genetikai vulnerabilitással való összefüggéseinek feltérképezése  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
129195
típus K
Vezető kutató Réthelyi János
magyar cím Az impulzivitás transzdiagnosztikus vizsgálata: személyiségvonásokkal, gátló funkciózavarral, gyermekkori bántalmazással és genetikai vulnerabilitással való összefüggéseinek feltérképezése
Angol cím A cross-disorder investigation of impulsivity: associations with personality traits, inhibitory control deficits, childhood adversity, and genetic vulnerability factors
magyar kulcsszavak impulzivitás, borderline személyiségzavar, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, genetika, gyermekkori bántalmazás
angol kulcsszavak impulsivity, borderline personality disorder, attention-deficit hyperactivity disorder, genetics, childhood adversity
megadott besorolás
Neurológia, cerebrovascularis betegségek, pszichiátria (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)80 %
Ortelius tudományág: Neurológia, Pszichiátria
Kognitív idegtudományok (pl. tanulás, memória, érzelmek, beszéd) (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)20 %
zsűri Klinikai Orvostudományok
Kutatóhely Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (Semmelweis Egyetem)
résztvevők Angyal Nóra
Balogh Lívia
Csukly Gábor
Dudás Róbert
Halmai Zsuzsa
Hantos-Horváth Erzsébet Zsófia
Kenézlői Eszter
Kruk Emese
Nemoda Zsófia
Pulay Attila József
Somogyi Szilvia
Szőcs Katalin
Unoka Zsolt Szabolcs
projekt kezdete 2018-09-01
projekt vége 2022-08-31
aktuális összeg (MFt) 45.892
FTE (kutatóév egyenérték) 16.99
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk alapvető célkitűzése az impulzivitás, mint közös rizikófaktor (személyiségzavarok, figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), viselkedészavarok, evészavarok, egyéb impulzuskontroll zavarok, önsértés, szuicídium) diagnosztikus kategóriákon átívelő vizsgálata, különböző dimenzióinak (vonás, motoros, impulzív választás), neuropszichológiai hátterének, elektrofiziológiai összefüggéseinek feltérképezése, valamint terápiás befolyásolási lehetőségeire vonatkozóan hatékony, élménytechnikákkal ötvözött sématerápia alapú stratégiák kidolgozása. ADHD és borderline személyiségzavar (BPD) fődiagnózisú páciensek bevonását tervezzük. További célkitűzésünk az impulzivitás egyes dimenzióinak örökletességgel, vagy környezeti hatásokkal, illetve e tényezők interakciójával való összefüggéseinek részletesebb feltérképezése. A gyermekkori traumák szerepét is elemezzük. Ha az impulzivitást a gátlófunkciók, érzelemszabályozás oldaláról közelítjük, adódik a hipotézis, hogy fokozott mértéke együtt jár érzelemszabályozási deficittel, korai traumatikus élményekkel. A szakirodalomra támaszkodva az impulzivitással korábban összefüggésbe hozott genetikai variánsokat vizsgálunk(pl. DRD4, HTTLPR), amelyek az idegrendszeri plaszticitásban, vagy a szenzitivitásban játszanak szerepet. Összesen 300 páciens vagy kontroll személy bevonását tervezzük. Könnyen nyerhető biológiai minták (nyál és szájnyálkahártya sejtek) gyűjtésével bővítjük pszichiátriai biobankunkat. A vizsgálat utolsó évében 4 hetes hagyományos sématerápia és élményalapú technikákkal ötvözött sématerápia hatékonyságát hasonlítjuk össze randomizált kontrollált elrendezésben további 80 fő bevonásával.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Vizsgálatunkban kategoriális és dimenzionális megközelítést is alkalmazunk, tünetsúlyosságra és a funkcionálás szintjére vonatkozóan is adatot gyűjtünk. Feltevésünk, hogy az impulzivitás profil elérő ADHD-ban és BPD-ben. Feltevésünk, hogy ADHD-ban inkább a motoros, míg BPD-ben inkább az impulzív választás lesz hangsúlyos. Azt várjuk, hogy az impulzivitás dimenziói és a neurokognitív eltérések inkább személyiségdimenziókkal korrelálnak és kevésbé DSM-5 diagnózisokkal. Elektrofiziológiai mérésekkel gátló funkción alapuló modell alapján a korai/késői kiváltott potenciál jellegzetességeit detektáljuk. Az impulzivitás hátterében környezeti és genetikai etiológiai faktorokat, és interakciójukat is vizsgáljuk. A dopamin D4 receptor hosszú allélját hordozók, diagnózistól függetlenül, magasabb impulzivitás pontszámot érnek el, tehát e szempontból rizikófaktornak tekinthető. Feltevésünk az is, hogy a környezeti rizikótényezők (trauma, bántalmazás, elhanyagolás, alacsony gyermekkori szocioökonómiai státusz) felerősítik az impulzív tünetek súlyosságát azok körében, akik genetikai hajlamosító tényezőket hordoznak, és nincsenek hatással azokra, akik a reziliens genetikai variánsokat hordozzák. A kontroll csoportnál feltevésünk alapján a szenzitív genetikai variánssal rendelkezők pozitív környezetben (támogató család, magas SES) jobban teljesítenek azokhoz képest, akik a reziliens génvariánst hordozzák, de traumatizáltak. A vizsgálat utolsó szakaszában 4 hetes, tradicionális, valamint élménytechnikákkal kiegészített sématerápia hatását tervezzük összehasonlítani – randomizált, kontrollált elrendezésben - az impulzivitásra, egyéb személyiségjegyekre, érzelemszabályozásra vonatkozóan.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk erőssége, hogy kilép a diagnosztikus kategóriák közül. Nem a tünetek önkényes csoportosításával kategóriákba rendezett szindrómákat tanulmányozunk, hanem több zavar (személyiségzavarok, függőségek, figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, viselkedészavarok, egyes hangulatzavarok, evészavarok, impulzus kontroll zavarok) hátterében fennálló közös jellegzetességet, endofenotípust. Ezek mindegyike összefüggést mutat az impulzivitás emelkedett mértékével és az önszabályozás csökkent voltával. Ezzel a vizsgálattal tehát egy központi jelenséget, közös rizikófaktort célozunk meg, amellyel kapcsolatosan az alaposabb megismerés számos kórkép etiológiájának jobb megértéséhez, a terápiás lehetőségeink finomodásához, célzottabbá válásához vezethet, ami a társadalom szélesebb rétegeinek hasznára fordítható. Egyedinek számít kutatásunk komplexitása: egy jelenséget több oldalról (önkitöltős dimenzionális skálák, neuropszichológiai tesztek, EEG, genetika) megközelítve vizsgálunk. A gén x környezet interakciók felderítése, a környezeti rizikófaktorok (pl. szülői elhanyagolás, szülői bántalmazás), az érzékenyítő génvariánsok leírása a megelőzésben, a fokozott rizikójú csoportok beazonosításában hasznos. Az eredményeket a gyakorlatba is átültetjük, a kutatás utolsó két évében innovatív, élménytechnikákkal kiegészített sématerápia hatékonyságát vizsgáljuk hagyományos séma terápiához képest randomizált, kontrollált elrendezésben. Pszichiátriai betegségek tanulmányozására létrehozott biobankunk további fejlesztése fontos célja a pályázatnak. Egy klinikai tudásbázissal jellemzett minta jelentős erőforrás, ha elemszámában nem veszi fel a versenyt nagy biobankokkal, de lehetővé tesz biomarker, genom szintű vizsgálatokat európai együttműködések keretében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Számos kockázatos viselkedés (droghasználat, önsértés, öngyilkossági kísérlet) és pszichiátriai kórkép (hiperaktivitás,figyelemzavar, személyiségzavarok) hátterében megtalálható az impulzivitás. Célunk jobban megérteni az impulzivitást, ami összetettebb jelenség, mint elsőre gondolnánk. Ha valaki gyorsan dönt bizonyos helyzetben még előnyös is lehet, az már kevésbé, ha az élete számos területén sorozatosan meggondolatlanul cselekszik, vagy túl kockázatos helyzetekbe belemegy, vagy folytonosan elterelődik a figyelme arról, amit csinál. Érdekessége a kutatásunknak, hogy nem egy pszichiátriai szindrómára koncentrálunk, hanem egy olyan jelenséget vizsgálunk, ami számos pszichés problémával összefügg. Így eredményeink több pszichés zavar hátterének megértéséhez is közelebb visznek. Ha valaki örökletesen hajlamosabb az impulzivitásra, nem feltétlenül alakul ki nála kóros mértékű impulzivitás, pszichés zavar, hanem ebben a környezetnek (szülői bánásmód,gyerekkori traumák, szociális helyzet) is szerepe van. Egyes gének birtokában az egyén akkor sem mutat tüneteteket, ha traumák érték gyerekkorában. Azt vizsgáljuk mely gének jelentenek fokozott rizikót, melyek védő hatásúak, így azoknak a pszichés zavaroknak a hátterét is jobban megértjük amelyek összefüggenek az impulzivitással, önszabályozással, és a megelőzés szempontjából fontos adatokhoz juthatunk. Pszichoterápiás hatásvizsgálatunk során élmény alapú technikákkal kiegészített sématerápia hatását hasonlítjuk össze a hagyományos sématerápia eredményességével, különös tekintettel az impulzivitásra, érzelemszabályozásra, hogy a fenti rizikós viselkedések megelőzése minél hatékonyabban lehetővé válhasson.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Impulsivity is characteristiv for numerous psychiatric disorders, e.g. borderline personality disorder (BPD), attention deficit hyperactivity disorder(ADHD), conduct disorders, different types of mood and eating disorders, impulse-control disorders, non-suicidal self-harm, suicide attempts. The aim of our study is a cross-disorder assessment of the different domains of impulsivity (personality trait, motor, choice impulsivity), as a common risk factor, endophenotype of different disorders, and its neuropsychological and electrophysiological correlates. Further aim of the project is to assess genetic and environmental factors in the background of the different domains and describe specific gene x environment interactions in the etiology. Based on the literature, we investigate genetic variants associated with impulsivity (e.g. DRD4 VNTR, HTTLPR) playing a role in plasticity/sensitivity. We plan to characterize the role of childhood traumas, maltreatment; impulsivity as an emotional control problem leads to the hypothesis: increased level of impulsivity is associated with emotional control deficits rooted in early traumatic experiences. We plan to test the efficacy of experience based schema therapy, to improve psychotherapeutic options of self-control problems. We aim to recruit 300 participants with ADHD and BPD main diagnosis, control persons, and further 80 patients for the therapy workpackage. For collecting biological samples we use easily obtainable saliva and buccal cells. This study will increase our existing psychiatric biobank.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In our study we use both categorical and dimensional approaches, and we collect data on symptom severity and the level of functioning as well. It is assumed that we'll experience a different impulsivity profile in ADHD and BPD, motor impulsivity will be more pronounced in the ADHD group, choice impulsivity will be characteristic for BPD. In addition we expect stronger correlations with the dimensionally measured personality traits, and environmental factors, e.g. childhood trauma, than with the DSM-5 diagnostic categories. By electrophysiological experiments we plan to detect event related potential correlates based on models of inhibition. We focus on the investigation of the environmental and genetic etiology factors to detect gene x environment interactions in the background of impulsivity and other personality traits. We expect,individulas carrying a long allele of DRD4 have higher impulsivity scores, regardless of the diagnosis, therefore D4 can be considered as a risk factor. We assume, that environmental risk factors (trauma, abuse, neglect, low childhood SES) enhance the severity of impulsive symptoms among those who carry genetic predisposing factors and will not affect those who carry resilient gene variants. In the control group, we expect, that those with a sensitive genetic variant in a positive environment (supportive family, high SES), perform better than those carrying the resilient gene variant, but had been traumatized. We plan to compare the effect of experience based techniques supplemented schema therapy with traditional schema therapy, in randomized, controlled setting, on impulsivity, other personality traits and the quality of emotion regulation.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Strengths of our research include the cross-disorder design: we are not studying human made categorical syndromes, rather a common feature, an endophenotype, which is found in the background of several disorders (personality disorders, addictions, attention deficit hyperactivity disorder, conduct disorders, mood disorders, eating disorders, impulse control disorders) Each of them is related to the increased level of impulsivity and a reduced capability of self-regulation. We are focusing on a very central phenomenon, a common risk factor. The knowledge we gain from the study leads to a better understanding of the etiology of numerous disorders and helps refine the therapeutic interventions, developing targeted strategies for impulsivity, which is useful for wide layers of the society. Our research plan is unique, because of its complexity: we investigate a phenomenon from several different approaches (dimensional scales, neuropsychological tests, EEG, genetics). Detecting gene x environment interactions, identifying environmental (e.g. parental neglect, parental abuse) and genetic risk factors is essential in prevention, early intervention, and identification of the high risk groups. We plan to translate the information gained into practice: we assess the effect size of a 4-week long schema therapy supplemented with experiential techniques, compared to traditional schema therapy. We will further develop our existing psychiatric biobank. A clinically characterized sample is a significant resource, even if it does not pick up and does not intend to compete with large biobanks, but enables later biomarker or genomic studies in the frame of European collaborations.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Impulsivity is typical for many risky behaviors (e.g.drug abuse,self-harm,suicide) and psychiatric disorders (e.g.attention deficit, hyperactivity disorder, personality disorders). Our goal is to better understand impulsivity, which is a more complex phenomenon than we would think first. If one decides quickly in a situation, it may be advantageous. If one acts impulsively without thinking, or gets into risky, dangerous situations, or one’s attention is constantly diverted from what he or she is doing, it is definitely disadvantageous. A strength of our research is, that we do not focus on a specific psychiatric disorder, but investigate a common feature of many psychological problems. Thus the results of our research will bring us closer to the understanding of several psychiatric disorders. If one is inherently predisposed to impulsivity, he or she does not necessarily develop abnormal level of impulsiveness, psychological disturbance, while environmental impacts (parental care, childhood circumstances) also play a major role in this process. If one has protective genes, later he or she does not exhibit any symptoms of abnormal impulsivity, even if he or she lived through childhood traumas. In our research therefore we plan to detect risk and protective genetic factors, related to impulsivity and self-regulation problems, which is important in prevention, when investigating the groups at risk. We plan to compare the effect size of an innovative experience based technique supplemented schema therapy with a traditional schema therapy, focusing on the impact on personality traits, impulsivity and self-control, in order to prevent risk behaviors.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A vizsgálat zárásáig elértük a tervezett elemszámot az ADHD és a Kontroll karon is. Az EEG vizsgálatban elértük a 25fő/csoport elemszámot az egyes pácienseket kor/nem/végzettség alapján illesztve. Eredményt értünk el több területen: 1)kérdőív fejlesztés - validálás, 2)neuropszichológiai fenotipizálás, 3)genetikai asszociációk felderítése, 4)új terápiás módszertan kidolgozása. Elvégeztük a PID5 DSM-5 személyiségkérdőív és a Gyermekkori Trauma Kérdőív magyar fordításának pszichometriai vizsgálatát, melyekről angol nyelvű publikációkban számolunk be: előbbi megjelent idén, utóbbi beküldésre került. Kidolgoztunk egy saját mérőeszközt, az Alapvető Érzelmi Szükségletek kérdőívet. E munkák révén hiánypótló, modern eszközök állnak rendelkezésre magyar nyelven a személyiség dimenziók, a gyermekkori traumák, az alapvető érzelmi szükségletek felmérésére. Az egyik legfontosabb eredmény a terápiás osztályon bevezetett módszertani újítást: a kaland- és természetterápiás módszertan és a sématerápia integrációját, melynek eredményességét egy körültekintően megtervezett vizsgálatban elemezzük. 2022. márciusban megjelent összefoglaló tanulmányunk az ADHD genetikai hátteréről és annak klinikai vonatkozásait tárgyalja. A neuropszichológiai fenotipizálás és a genetikai asszociáció elemzések is fontos eredményekkel jártak, melyek révén a felnőttkori ADHD és a Borderline személyiségzavar eltérő impulzivitás profilja rajzolódik ki, melyek segítenek a terápia tervezéshez.
kutatási eredmények (angolul)
During the final phase we reached the planned sample size in the ADHD and Control arms. In the EEG study, we enrolled 25 participants to each group, matched by age/gender/education. We achieved results in several areas: 1) questionnaire development - validation, 2)neuropsychological phenotyping, 3)genetic associations, 4)development of a new therapeutic methodology. We've completed the psychometric analysis of the Hungarian translation of the PID5 DSM-5 Personality Questionnaire and the Childhood Trauma Questionnaire. Our results were reported in scientific papers: the former was published this year, the latter has been submitted. We developed a new tool, the Core Needs Questionnaire. Therefore, modern tools are available to perform the assessment of personality dimensions, childhood traumas, and basic emotional needs. We consider the methodological innovation introduced at the Psychotherapy Department one of our most important results: the integration of Nature- and Adventure therapeutic methodology and Schema Therapy, the N-ABST program. It's effectiveness is analyzed in a carefully planned study. A review, published in March 2022. discusses the genetic background of ADHD and its clinical implications. Neuropsychological phenotyping and genetic association analyzes also yielded important results, through which the different impulsivity profiles of ADHD and Borderline personality disorder emerged. Taking these results into account supports diagnostics and therapy planning.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=129195
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Kenézlôi Eszter, Balogh Lívia, Somogyi Szilvia, Molnár Hajnalka, Bajzát Bettina, Tóth Regina, Halmai Zsuzsa, Lévay Evelyn, Vincze Katalin, Angyal Nóra, Horváth Zsófia, Kilencz Tünde, Csukly Gábor, Unoka Zsolt, Nemoda Zsófia, Réthelyi János: ImpulzÍV – a kutatásoktól a klinikumig és vissza: az impulzivitás megjelenési formáinak mérési lehetôségei pszichés zavarokban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Kongresszusi Különszám) pp. 53-64., 2021
Kenézlôi Eszter, Somogyi Szilvia, Balogh Lívia, Bajzát Bettina, Halmai Zsuzsa, Soltész Péter, Unoka Zsolt, Réthelyi János: Döntéshozatali különbségek felnôttkori figyelemhiányos-hiperaktivitás zavarban és borderline személyiségzavarban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Supplement 1) pp. 61-61., 2021
Molnár Hajnalka, Csukly Gábor, Réthelyi János, Unoka Zsolt, Kenézlôi Eszter: Az impulzivitás vizsgálata enkefalográfia segítségével borderline személyiségzavarban és figyelemhiányos-hiperaktivitás zavarban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Supplementum 1) pp. 81-81., 2021
Nemoda Zsófia, Kenézlôi Eszter, Balogh Lívia, Bajzát Bettina, Kruk Emese, Horváth Erzsébet Zsófia, Halmai Zsuzsa, Réthelyi János, Unoka Zsolt: Sokarcú impulzivitás vizsgálata monoamin genetikai nagyítóval, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Supplementum 1) pp. 83-83., 2021
Somogyi Szilvia, Balogh Lívia, Szôcs Katalin, Molnár Rebeka, Réthelyi János: A felnôttkori figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (aADHD) kognitív fenotípusainak jellemzése a CANTAB neuropszichológiai szoftverrel, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Supplement 1) pp. 109-110., 2021
Tóth Regina, Kenézlôi Eszter, Bajzát Bettina, Balogh Lívia, Somogyi Szilvia, Unoka Zsolt, Réthelyi János: Borderline személyiségzavar és felnôttkori figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar komorbid kórképei az impulzivitás és érzelemszabályozás tükrében, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Supplement 1) pp. 127-127., 2021
Balogh Lívia, Pulay Attila, Angyal Nóra, Vincze Katalin, Kilencz Tünde, Nemoda Zsófia, Réthelyi János: Hátra arc: amikor a genetika segít a fenotípus megértésében - az impulzivitás asszociációs vizsgálatai felnőttkori ADHD-ban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Supplement 1.) pp. 12-12., 2021
Balogh Lívia, Pulay Attila J., Réthelyi János M.: Genetics in the ADHD Clinic: How Can Genetic Testing Support the Current Clinical Practice?, FRONTIERS IN PSYCHOLOGY 13: 751041, 2022
E Kenézlői, L Balogh, S Somogyi, E Lévay, B Bajzát, Z Halmai, P Soltész, Z Nemoda, Z Unoka, R Tóth, J Réthelyi: Comparative analysis of impulsivity profiles in adult Attention Deficit Hyperactivity Disorder and Bordeline Personality Disorder, In: 30th European Congress of Psychiatry, Cambridge University Press (2022) pp. S1096-S1096., 2022
L Balogh, A Pulay, N Angyal, K Vincze, T Kilencz, Z Nemoda, J Réthelyi: Upside down: dissecting impulsivity in attention-deficit hyperactivity disorder through genotype-phenotype association analyses, In: 30th European Congress of Psychiatry, Cambridge University Press (2022) pp. S262-S262., 2022
R Tóth, E kenézlői, B Bajzát, L Balogh, S Somogyi, Z Unoka, J Réthelyi: Comorbidity in borderline personality disorder and adult attention deficit hyperactivity disorder in the context of impulsivity and emotional dysregulation, In: 30th European Congress of Psychiatry, Cambridge University Press (2022) pp. S575-S576., 2022
S Somogyi, L Balogh, K Szőcs, I Klein, R Molnár, J Réthelyi: Is the CANTAB a useful method for the caracterization of cognitive phenotypes of Adult Attention Deficit/Hyperactivity Disorder (aADHD) subtypes?, In: 30th European Congress of Psychiatry, Cambridge University Press (2022) pp. S410-S410., 2022
S. Nagy Z, Salgó E, Bajzát B, Hajduska-Dér B, Unoka ZS.: Reliability and validity of the Hungarian version of the Personality Inventory for DSM-5 (PID-5), PLoS ONE, 2022
Kenézlôi Eszter, Balogh Lívia, Somogyi Szilvia, Molnár Hajnalka, Bajzát Bettina, Tóth Regina, Halmai Zsuzsa, Lévay Evelyn, Vincze Katalin, Angyal Nóra, Horváth Zsófia, Kilencz Tünde, Csukly Gábor, Unoka Zsolt, Nemoda Zsófia, Réthelyi János: ImpulzÍV – a kutatásoktól a klinikumig és vissza: az impulzivitás megjelenési formáinak mérési lehetőségei pszichés zavarokban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 36: (Kongresszusi Különszám) pp. 53-64., 2021
Eszter Kenézlői, Lívia Balogh, Kata Fazekas, Zsófia Nemoda, Emese Kruk, Zsolt Unoka, János Réthelyi: Comparative analysis of impulsivity profile in adult Attention Deficit Hyperactivity Disorder (aADHD) and borderline personality disorder (BPD), , 2019
Lívia Balogh, Szilvia Somogyi, Angyal Nóra, Katalin Szőcs, Attila J. Pulay, Bálint Szuromi, Sára Bálint, Zsófia Nemoda, János M. Réthelyi.: Influence of the monoaminerg trasmission gene polymorphisms on Continuous Performance Test Indices in adult attention deficit/hyperactivity disorder (aADHD): attentional markers as potential endophenotypes?, , 2019
Somogyi Sz, Balogh L, Szőcs K, Vincze K, Miklós V, Angyal N, Kenézlői E, Nemoda Zs, János Réthelyi JM: Association of norepinephrine transporter polymorphisms and ADHD symptoms dimensions in patients with Adult Attention Deficit Hyperactivity Disorder. Schizophrenia Academy International Conference, , 2019
Szilvia Somogyi, Lívia Balogh, Eszter Kenézlői, Angyal Nóra, Katalin Vincze, Attila J. Pulay, Beatrix Mersich, Tünde Kilencz, Zsófia Nemoda, János M. Réthelyi: Association of norepinephrine transporter gene polymorphisms with subjective and objective measures of impulsivity in adult Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder, , 2019
Bajzát Bettina, Lévay Erika Evelyn, Réthelyi János, Unoka Zsolt: Döntéshozatali különbségek (decision making feladattal) borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő és egészséges személyek csoportjai között, PSYCHIATRIA HUNGARICA 35: (Supplement I.) pp. 5-6., 2020
Balogh Lívia, Somogyi Szilvia, Angyal Nóra, Szôcs Katalin, Pulay Attila, Szuromi Bálint, Bálint Sára, Nemoda Zsófia, Réthelyi János: Neuropszichológiai teljesítmény és genetikai meghatározottság felnőttkori ADHD-ban: figyelmi mutatók mint potenciális endofenotípusok, PSYCHIATRIA HUNGARICA 35: (Supplement I.) pp. 134-135., 2020
Kenézlöi Eszter, Balogh Lívia, Fazekas Kata, Bajzát Bettina, Kruck Emese, Unoka Zsolt, Réthelyi János: Impulzivitás-dimenziók transzdiagnosztikus vizsgálata. Impulzivitás-profil összehasonlítása felnõttkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban és borderline személyiségzavarban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 35: (2) pp. 136-145., 2020
Kenézlôi Eszter, Balogh Lívia, Somogyi Szilvia, Bajzát Bettina, Szôcs Katalin, Unoka Zsolt, Réthelyi János: Az impulzivitás jelentősége, megjelenési formái, vizsgálatának irányvonalai különböző pszichés zavarokban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 35: (Supplement I.) pp. 133-133., 2020
Réthelyi János: A pszichiátriai genetikáról, beteségmodellezésről impulzivitás transzdiagnosztikus vizsgálatáról és más démonokról..., PSYCHIATRIA HUNGARICA 35: (Supplement I.) pp. 118-118., 2020
Somogyi Szilvia, Balogh Lívia, Kenézlôi Eszter, Nemoda Zsófia, Réthelyi János: A noradrenalin transzporter-gén polimorfizmusainak asszociációs elemzése az impulzivitás szubjektív és objektív mutatóival felnőttkori ADHD-ban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 35: (Supplement I.) pp. 133-134., 2020
Kenézlôi Eszter, Balogh Lívia, Fazekas Kata, Nemoda Zsófia, Kruk Emese, Unoka Zsolt, Réthelyi János: Impulzivitás-profil összehasonlítása felnőttkori Figyelemhiányos Hiperaktivitási Zavarban (ADHD) és Borderline Személyiségzavarban, PSYCHIATRIA HUNGARICA 34: (Supplementum I.) pp. 72-72., 2019
Arteaga-Henríquez Gara, Rosales-Ortiz Silvia Karina, Arias-Vásquez Alejandro, Bitter Istvan, Ginsberg Ylva, Ibañez-Jimenez Pol, Kilencz Tünde, Lavebratt Catharina, Matura Silke, Reif Andreas, Rethelyi Janos, Richarte Vanesa, Rommelse Nanda, Siegl Anne, Ramos-Quiroga J Antoni: Treating impulsivity with probiotics in adults (PROBIA), TRIALS 21: (1) 161, 2020
Réthelyi János, Pulay Attila, Balogh Lívia, Nemoda Zsófia: A pszichiátriai genetika új irányai: Genom-szintű asszociációs vizsgálatok, poligénes rizikópontszám és transzdiagnosztikus összehasonlítás, PSYCHIATRIA HUNGARICA 34: (4) pp. 411-418., 2019




 

Projekt eseményei

  
2022-11-28 12:43:10
Résztvevők változása



vissza »