 |
Társas- és együttműködési kapcsolathálózatok hatása a teljesítményre
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
129207 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Lengyel Balázs |
| magyar cím |
Társas- és együttműködési kapcsolathálózatok hatása a teljesítményre |
| Angol cím |
Performance outcomes of social and collaboration networks |
| magyar kulcsszavak |
kérdőív, kapcsolathálózat modellezés, termelékenység, bérprémium, szabadalmak, hivatkozások, egyéni siker, komplex innovációk |
| angol kulcsszavak |
survey, network modeling, productivity, wage premium, patents, citations , individual success, complex innovations |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Közgazdaságtan | | Gazdálkodástudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 15 % | | Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 15 % | | Ortelius tudományág: Szociológia |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Barcsa Bianka
Becsné Bokányi Eszter
Borza Endre Márk
Borza Endre Márk
Czaller László
Elekes Zoltán
Elekes Zoltán
Juhász Sándor
Kiss Károly Miklós
Kovács Ádám József
Lőrincz László
Tóth Gergő
|
| projekt kezdete |
2018-09-01 |
| projekt vége |
2022-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
26.568 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.26 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás fő célja, hogy új megközelítésben tárja fel a társas- és együttműködési kapcsolathálózatokban elfoglalt pozíció, illetve a hálózat szerkezete, valamint az egyének, projektek és vállalatok sikeressége közötti összefüggéseket. A kapcsolathálózatok teljesítményre való hatása sok szempontból ismert a társadalomtudományokban, ugyanakkor meg kell még értenünk a munkahelyen létrejövő kapcsolathálózatok kialakulásának és fennmaradásának mechanizmusait. Emellett további lépések szükségesek ahhoz, hogy az együttműködési kapcsolathálózatok módszertanával a technológiai fejlődés és kreatív iparágak fő kérdéseire választ tudjunk adni. A célokat két empírikus projekt foglalja keretbe.
A stockholmi ICT iparág összes alkalmazottja körében végzünk kérdőíves adatfelmérést, aminek segítségével feltérképezzük az iparág kapcsolati hálózatát. A kérdőív információi alapján modellezzük a munkatársi kapcsolathálózatok kialakulásának folyamatát és a kapcsolatok fennmaradásának fő ösztönzőit. A modell paraméterek segítségével nagy munkatársi kapcsolathálózatokat generálunk svéd adminisztratív adatbázisokból, majd a hálózat szerepét vizsgáljuk a munkavállalók bérprémiumának és a vállalatok termelékenységének alakításában.
Az egyéni- és projekt-szintű sikeresség együttműködési kapcsolathálózatok szerkezetével történő becslés módszertanát tovább fejlesztjük szabadalmak, illetve filmek készítői közötti hálózatok használatával. Célunk, hogy új összefüggéseket mutassunk meg az együttműködési hálózat tudásáramlást ösztönző hatásáról, a létrejövő új komplex technológiákban való szerepéről, és megmutassuk, hogy mely hálózati szerkezetek támogatják leginkább az egyének sikerességét.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése a kapcsolathálózatokkal foglalkozó közgazdasági és szélesebb körben értelmezett társadalomtudományi irodalom központi kérdésének tekinthető: hogyan jönnek létre a munka világában a kapcsolathálózatok, majd hogyan hatnak az egyének, projektek és cégek teljesítményére?
Ismeretes, hogy a kapcsolatok kialakulásában döntő szereppel bír az egyének hasonlósága, ennek jelentőségét számos kontextusban (pl. barátság iskolában vagy önkéntes szervezetekben) bemutatták a szociológia és közgazdasági irodalomban. Ugyanakkor kevésbé értjük, hogy a munkahelyeken hogyan alakulnak ki együttműködési és társas kapcsolatok. Nem tudjuk például, hogy mi a szerepe a cég szervezeti felépítésének, az előállított termék vagy szolgáltatás jellegének, illetve az ehhez szükséges készségek halmazának. Ezeken felül meg kell még értenünk, hogy mely kapcsolatok maradnak fenn, ha az egyik fél elhagyja a munkahelyet. Amennyiben ezeket a kérdéseket sikerül megválaszolnunk, esélyünk van azt is jobban megérteni, hogy mely hálózati pozíciók juttatják az egyéneket bérelőnyökhöz, illetve melyik kapcsolatok fontosak a vállalatok közötti tanulásban.
Széles körben elfogadott, hogy a hálózat szerkezete hatással van az információ áramlására, a kreatív projektek és egyének sikerességére. Ugyanakkor további részletes kutatást igényel, hogy az együttműködési hálózatok milyen szerkezetei támogatják leginkább a komplex tudás áramlását, illetve az új komplex termékek vagy innovációk létrejöttét és sikerességét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás két fontos jelentőséggel bír. 1) Rendkívüli ambícióval és korábban nem tapasztalt részletességgel modellezzük a munkatársi kapcsolathálózatok kialakulását és mérjük az egyéni, illetve cég szintű hatását. 2) Olyan kérdéseket vizsgálunk, melyeket eddig nem tártak fel az együttműködési hálózatok irodalmában.
A projektben végzett kérdőíves felmérés nemzetközi jelentőségű, és több tudományterület számára is fontos eredményeket ígér. Egyedülálló lehetőségünk van egyéni szinten feltérképezni egy iparág lokális kapcsolathálózatát, és rendkívül részletes adatbázist használni a kapcsolatok kialakulásának modellezéséhez. Az összes stockholmi ICT cég összes munkavállalóját megkeressük egy online kitölthető kérdőívvel, amelyben információkat gyűjtünk a szakmai együttműködések és informális kapcsolatokról. A kérdőív a vállalatokat összefogó KISTA klaszter szervezettel együttműködve készül, így nagy a valószínűsége a magas kitöltési aránynak. A kutatás legnagyobb újdonságát az jelenti, hogy a Svéd Statisztikai Hivatal összefűzi az egyéni szintű információkat a svéd adminisztratív adatbázisokban található egyéni szintű adatokkal, majd anonim módon, kutatószobai környezetben bocsátja a rendelkezésünkre. Véleményünk szerint az így létrejött adatbázis lesz az elérhető legjobb forrás a munkatársi kapcsolathálózatok modellezéséhez, és új eredményekhez vezethet a bérprémium, illetve vállalatok közötti tanulás kutatásaiban. Mivel az adminisztratív adatok hosszú távon is elérhetőek, ezért a projekt olyan részleteket is fel tud tárni a kapcsolatháló modellezés terén, amelyek a napjainkban egyre nagyobb teret hódító „Big Data” típusú elemzésekben általában rejtve maradnak.
Az együttműködési kapcsolathálózatok terén olyan kérdéseket vizsgálunk, melyekben a hálózati megközelítés új válaszokat ígér. A komplex tudás létrejöttének és áramlásának jobb megértése számos tudományos közösség számára fontos, a célzott kutatásunkkal még feltáratlan összefüggéseket kívánunk vizsgálni. Végül, az egyéni sikeresség a hálózattudomány egyik központi témája. Kutatásunkban a hálózat centrumába való tartozás és a bróker szerepkör együttes elemzését tervezzük, ami újszerű megközelítés.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az egyének és szervezetek teljesítménye nagyban függ a társas kapcsolathálózatok szerkezetétől, főként a munkahelyeken vagy munkavégzés során kialakuló kapcsolatoktól, hiszen ilyen hálózatokon keresztül áramlik a munkavégzés szempontjából fontos információ jelentős része. Ugyanakkor viszonylag keveset tudunk arról, milyen tényezők vannak hatással a szakmai kapcsolatok kialakulására és fennmaradására, milyen hálózati szerkezet támogatja leginkább bizonyos termékek vagy szolgáltatások létrehozását és az egyének sikerességét. A kutatásban egyéni szinten térképezzük fel egy európai nagyváros kiemelkedő fontosságú iparágának teljes kapcsolathálózatát. Majd rendkívül részletes adatok segítségével tárjuk fel a kapcsolatok építésének és fenntartásának fő mozgatórugóit. Ezt követően arra keressük a választ, hogy a munkavállalókat milyen kapcsolatok segítik a magasabb bérek elérésében, illetve a cégeket mely kapcsolatok segítik a más cégektől való tanulásban. A kutatás további részében kreatív projektekben (pl. szabadalmak vagy mozifilmek) való együttműködési hálózatokat elemzünk, és bemutatjuk, hogy a projekthez szükséges komplex tudás mely hálózati szerkezetben áramlik leginkább, milyen együttműködési mintázatok járulnak hozzá leginkább a projektekben létrehozott új kreatív tartalmak, illetve az alkotók sikerességéhez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main aim of the project is to provide new insights to the effect of network positions and the structure of the network on the success of individuals and projects. The role of social- and collaboration networks has been investigated from many angles in social sciences; however, we need further research to better understand how social and collaboration networks form at workplaces and persist after individuals change jobs. Further, we need additional research to answer core questions of technological development and creative industries with the methods of social networks. Detailed aims are structured along two empirical projects.
We collect relational data from social and collaboration networks carrying out a survey in the Stockholm ICT industry and map the network on the individual level. Information collected by the survey will be used to model the main motives of creation and persistence of co-worker ties at workplaces. Applying the parameters of the model, we generate large-scale networks from administrative datasets in Sweden and analyze the role of the network in achieving wage premium and in inter-firm learning.
We further develop few aspects of the social network methodology in predicting individual- and project-level outcomes by using patent co-inventor and movie co-author networks. We aim to uncover new aspects regarding the role of collaboration networks in fostering complex knowledge flows, in creating complex new technologies, and in promoting individual success.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The question of the project is central int he economics and social science literature focusing on social networks: how do work-related social networks emerge and then how do they contribute to the performance and success of individuals, projects and firms?
It is well known that the formation of social ties is greatly influenced by the similarity of individuals, which has been shown in the economics and sociology literatures in many contexts ranging from high-school friendship or voluntary organizations. However, it is less clear how social and collaboration networks form in workplaces. For example, we don’t understand how the structure of organizations, the nature of products or services, and the required set of skills affects co-worker tie creation. Further, we don’t know which connections persist if one of the involved individuals leave the workplace. If we can answer these questions questions, we can get new insights into the role of social networks in getting wage premium to workers and in fostering inter-firm learning.
The structure of social networks influences information diffusion and the success of creative projects, according to a widely accepted tenet. However, further detailed research is needed to uncover which structure of collaboration networks support the flow and creation of complex knowledge, and the success of new innovation and new creative products
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The importance of the research can be summarized as: 1) We model co-worker networks with unprecedented ambition and precision in order to measure their individual- and firm-level economic outcomes. 2) We investigate niche questions that have not been answered in the collaboration networks literature.
The survey that we carry out within the project has international significance and promises important results for many disciplines. We have a unique opportunity to map social and professional networks of an entire industry on individual level and then use a very detailed data base to model the formation of networks with individual characteristics and careers. We will contact each and every employee in each and every firm in the Stockholm ICT industry with an online questionnaire that collects information on professional collaboration and informal relations. The survey is being carried out in cooperation with the KISTA cluster that is a major platform of the industry. Therefore, answer rate is likely to be high. The major advantage of the project is that Statistics Sweden will merge individual answers to the administrative dataset collected by all Swedish administrative bodies and matched by social security number on individual level. Then, we will have access to an anonymized form of the data in a room where data is protected. In our opinion, the database we create in this project will be the best one up till now to model co-worker network formation and thus can provide new results regarding the puzzles of wage premium and inter-firm learning. Since administrative individual data is available for almost three decades, the project can uncover such details in network creation, which are generally hidden in the “Big Data” type of analyses.
Regarding collaboration networks, we investigate questions for which the network approach promises new answers. A better understanding of the creation and transfer of complex knowledge is important for a wide scope of scientific communities and we aim to uncover previously underexplored areas. Finally, individual success is a central theme in current network science. We aim to understand how being in the core of networks and being a broker at the same time influences success.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The performance of individuals and organizations is highly dependent on the structure of their social networks, especially on the networks that forms at workplaces, because a vast majority of work-related information flows in these networks. However, we understand very little about what drives the formation and persistence of professional and informal networks at workplaces, what network structure supports the creation of certain products and services the most and how networks influence individual success. In this research, we map the entire social network of major industry in a large European metropolitan area on the individual level. Then, we use a very detailed dataset to uncover the driving mechanisms of tie formation and maintenance. After this exercise we seek to answer the questions what networks help individual employees to get high wages and what networks are required for firms to learn from co-located firms? In next steps of the research, we analyze collaboration networks formed in creative projects (such as patents or movies) to show how complex knowledge is transferred in networks and what network structures contribute to the creation of new creative content and to the success of creators.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
