 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
129245 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Boda Zsolt |
| magyar cím |
Populizmus a közpolitika- és a jogalkotásban |
| Angol cím |
Populism in policy and law-making |
| magyar kulcsszavak |
populizmus, közpolitika, jogalkotás |
| angol kulcsszavak |
populism, public policy, law |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Kormányzás | | Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Közjog |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Bartha Attila
Gárdos-Orosz Fruzsina
Kopasz Marianna
Pap András László
Pokornyi Zsanett
Ságvári Bence
Szente Zoltán
Szikra Dorottya
Szilágyi Emese
|
| projekt kezdete |
2018-10-01 |
| projekt vége |
2023-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
14.239 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.50 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A populizmus és a pártok, vagy a populizmus és a demokrácia összefüggéseivel, a populista mozgalmakkal, a populista vezetőkkel és diskurzusokkal sok kutatás foglalkozott, ám a populizmus közpolitikai vonatkozásával alig néhány - azok is inkább a populista javaslatok tartalmi vonatkozására koncentráltak. Kutatásunkban a populista kormányzás, közpolitika- és jog-alkotás stílusát, mintázatait és intézményi hatását kívánjuk elemezni a hazai, feltevésünk szerint tipikus eseten. A kutatás kidolgozza a populista közpolitika-alkotás koncepcióját, a populizmus politikatudományi definícióját a közpolitikai/jogalkotási folyamat sajátosságaira alkalmazva. Majd kiválasztott közpolitikai területeken (gazdaságpolitika, büntetőpolitika, családpolitika, bevándorláspolitika, kisebbség politika) empirikus elemzést végez, összevetve a gyakorlatot az ideáltipikus modellel (pattern matching). A kvalitatív és kvantitatív adatok a politikai diskurzus, a média és a jogszabályok elemzéséből származnak majd.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatási kérdések:
(1) hogyan írható le a populista kormányzatok közpolitika-alkotási stílusa? (2) Vannak-e sajátos jellemzői a populista jogalkotásnak? (3) Melyek az intézményi hatásai?
Továbbá tanlmányozni kívánjuk a populista kormányzás "túlélési potenciáljának" lehetséges okat: (4) Mi biztosítja a populista politikák fenntarthatóságát, működőképességét?
Hipotézisek:
Egyrészt a releváns közönség-hipotézis azt feltétlezi, hogy a populista közpolitikák a többségi akaratot fogják intézményesíteni akár a kisebbségek kárára is.
Másrészt a narratív reprezentáció hipotézise szerint a populista kormányzás erőteljesen támaszkodik a diszkurzív kormányzás eszközeire és kontrasztív narratívákba ágyazzák intézkedéseiket ("mi, a nép" és "ők, az ellenségek"), mindezzel befolyásolva is a politikai preferenciákat. Ez azzal jár, hogy a jogszabályok fokozottan preferenciális/diszkriminatív szabályokat intézményesítenek.
Harmadrészt az intézményi hipotézis azt fogalmazza meg, hogy a populista politika a gyors és többségi álláspont elfogadtatása érdekében igyekszik közvetlenül eljárni, és korlátozni a jogállami intézményeket a közpolitika alakítása majd megvalósítása során.
Végezetül feltesszük, hogy a populizmus, mint tartalmi értelemben gyenge ideológia kevésbé köti a kormányok kezét, amelyek ezért hajlamosak pragmatikusan eljárni, illetve heterodox, nem-konvencionális eszközöket igénybe venni. Ennek van kockázata is, de hozzáárulhat a populista közpolitikák relatív sikerességéhez.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A populizmussal kapcsolatos kutatások (amelyekben a nyugati tudósok szerepe a meghatározó) eddig döntően a radikális, illetve szélsőséges populista politikai pártokra koncentráltak; a centrista populizmusnak, illetve a kormányzó populista pártok közpolitikai döntéseinek, valamint azok jogi implementálásának sajátosságait eddig nem igazán vizsgálták. A kelet-közép-európai új demokráciák, ahol populista politikai pártok hatalomra kerülése az utóbbi időben több országban is megtörtént, kiváló terepet biztosítanak a populizmus tanulmányozására a kormányzás, és a közpolitikai döntések és azok jogszabályokká történő transzformálásának folyamatában. Így a kutatás várható jelentős hozzáadott értéke a populizmusnak a közpolitikai döntésekre, mindenekelőtt a kormányzásra gyakorolt hatásainak feltárása. Megközelítésünk nem normatív – azoknak a mechanizmusoknak a megértésére törekszünk, amelyek révén a populista politikai aktorok a közpolitikai folyamatokat alakítják. A kutatásnak érdemi elméleti, konceptuális hozzájárulása lehet a populizmussal kapcsolatos nemzetközi kutatásokhoz a kormányzás és a centrista populizmus közötti viszony kidolgozásában a közpolitika perspektívájából. A kutatás fő empirikus hozadéka pedig a populista politikai aktorok közpolitikai szerepének megértésében várható, elsősorban a kelet-közép-európai új demokráciákban. A kutatás így jelentős nemzetközi (közép-európai komparatív) potenciállal rendelkezik.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A populizmus komplex jelenség, és a kutatása szinte egy iparággá nőtte ki magát a politikatudományon belül. A populizmus mint politikai stílus vagy stratégia definíciója általában a következő elemekre épül: (1) két homogén egység, a "nép" és az "elit" tételezése, (2) amelyek kibékíthetetlen ellentétben állnak egymásal, (3) a népfennség elve, (4) a "nép" pozitív értékelése és az "elit" negatív értékelése (barát és ellenség megkülönböztetése). A populizmus nem egyenlő a szélsőséges politikával, és ideológiai értelemben lehet bal- vagy jobboldali is. Mindezen összetettségek miatt a politikatudomány elsősorban olyan kérdésekre összpontosított, mint: hogyan definiálható pontosan a populizmus? hogyan különböztethetők meg a populista szereplők, pártok, vezetők a nem populistáktól? mi magyarázza a populista politika növekvő népszerűségét? Ugyanakkor a populizmus közpolitikai vonatkozásai sokkal kevesebb figyelmet kaptak, részben azért is, mert Nyugat-Európában a populista pártok ritkán jutnak kormányra. Ugyanakkor Kelet-Közép-Európában a populista pártok több helyütt is kormányzati pozícióba jutottak, ami lehetőséget ad a kormányzási, közpolitikai stílusuk tanulmányozására. Arra vagyunk hát kíváncsiak, hogy milyen hatással van a populizmus a közpolitikák és jogszabályok alkotására, a döntéshozatali eljárásokra. További érdekes kérdés hogy míg a populizmust sokszor a demagóg ígérgetéssel és felelőtlen kormányzással azonosítják, a populista kormányzatok - például hazánkban is - sikeresnek bizonyultak. Ennek okait is szeretnénk jobban megérteni. Kutatásunk tehát új, eddig nem tanulmányozott jelenségek és problémák vizsgálatára irányul.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Though recent studies have discussed various political aspects of the relationship between democracy and populism, the policy-populism nexus has been neglected. In this research, on the one hand, we explore the typical policy-making patterns of populist political actors when they are in governing position, and on the other, we investigate the impacts of populism on the legal system. The project first elaborates the concept of populism in policy making and law-making, then in selected policy fields (e.g. criminal justice /penal policy, economic policy, family policy, migration policy and equality and minority policy) we analyse the main patterns of populist policy-making. Data will be constructed from official documents, and assertions of key policy actors in the particular policy fields; the main method of investigation is pattern-matching based on qualitative content and discourse analysis.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Research questions:(1) what are the typical policy-making patterns of governments dominated by populist parties? (2) What are the distinctive features of populist law-making? In addition, we also intend to investigate the mechanisms that support the survival of populism in governanc: (3) How can populist parties manage the challenges of governance and survive throughout the sequences of electoral cycles?
Hypotheses:
First, the audience hypothesis states that populist policy actors formulate their policies as particularly responsive actors to the preferences of the majority (the ‘ordinary good people’). This implies institutionalising majoritarian preferences in policies.
Second, according to the narrative representation hypothesis populist policy actors carefully elaborate adversarial narratives along the ‘we, the good people’ vs. ‘them’ and flexibly adapt the ‘villain’ narratives to the potentially changing policy preferences. This means an increasing likelihood of incorporating preferential and discriminatory stances into legal texts.
Third, the institutional hypothesis means that populist policy-makers tend to neglect, undermine and/or dismantle constitutional and other democratic institutional checks and balances perceived them as obstacles of efficient policy-making (governance).
Finally, we assume that since populism is a ‘thin ideology’, populist governance has no firm ideological profile which implies both pragmatism and the use of unconventional measures in policies. Although this has some risks, ultimately pragmatism helps the survival of populist governance.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
International researches about populism (dominated by Western scholars) have focused on radical or extremist populist parties; the main features of centrist populism and the policy decisions of governing populist parties and their implementation have not been explored yet. Studying populism in East-Central European new democracies where populist parties are not atypical in governing position provide an excellent research field to analyse the role of populism in governance and the policy-making process. An expected value-added of this research is the exploration of the impact of populism on policy-making, the legislative process, institutional change and governance. We will conduct empirical studies on a number of policy fields, including economic policy, penal policy and social policy. Our approach is not normative; instead we intend to understand the mechanisms through which the policy process and the decisions are shaped by populist political logic. This research may have some important theoretical and conceptual contribution to the scholarship on populism by elaborating the nexus between centrist populism and governance through the perspective of the policy-making process. In addition, the expected empirical findings may contribute to our understanding of the policy mechanisms shaped by populist political actors in Central European new democracies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Populism is a complex phenomenon and researching it became a minor industry in political science. The usual definition of populism includes the following elements: (1) The existence of two homogeneous units of analysis: ‘the people’ and ‘the elite’; (2) the antagonistic relationship between them; (3) the idea of popular sovereignty; and (4) the positive valorisation of ‘the people’ and denigration of ‘the elite’ (the distinction between friend and enemy). Populism does not equal to extremism and populism can lean to both the left and the right. Given the complexity of populism research so far has focused on questions like: how to define populism? how to differentiate populist actors, parties, leaders from non-populists? how to explain the growing popularity of populism? However, the policy implications of populism remained largely unexplained, partly because in Western Europe populism has seldom arrived to power position. But in East Central Europe populism is in governing position which gives an opportunity to study the policy style of populism. How is populism affecting the procedure of policy making and the decisions? Populism is often associated to demagoguery, which would imply poor quality policy making, but populist governance for instance in Hungary has been mostly successful in these countries. Therefore understanding populist governance may shed light on some under-researched problems.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
