Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
TÁRKI Zrt
résztvevők
Medgyesi Márton Schlemmer Éva Rita Tóth István György
projekt kezdete
2018-12-01
projekt vége
2021-09-30
aktuális összeg (MFt)
13.116
FTE (kutatóév egyenérték)
2.02
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A megpályázott kutatás célja az International Social Survey Programme (ISSP) nemzetközi összehasonlító projekt keretében 2019-ben a társadalmi egyenlőtlenségekkel és 2020-ban a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdök felmérése, a magyarországi empirikus adatfelvételek lebonyolítása és az ahhoz kapcsolódó elemzések készítése.
A kutatás tehát folytatja a Tárkinak az ISSP magyarországi képviselőjeként 1986 óta folytatott tevékenységét. A két tervezett adatfelvétel lehetővé teszi az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos vélemények és a környezettel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdök megismerését nemzetközi összehasonlításban (jelenleg 45 ország tagja a konzorciumnak) és ezen kívül az attitűdök változásának a vizsgálatára is lehetőséget biztosít. A társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos modult – mindannyiszor Magyarország részvételével korábban négyszer kérdezték (1987, 1992, 1999, 2009), míg a környezettel kapcsolatos kutatás korábbi hullámai közül hazánk az elsőben, 1993-ban vett részt.
Az ISSP kutatások nemzetközi és idősoros összehasonlító elemzéseit az teszi egyedülállóvá, hogy a kutatás külső és belső érvényességét, illetve megbízhatóságát (természetesen a kérdőíves technológia korlátai között) a kutatás nemzetközi szakmai szervezete, s számos módszertani és adatfelvételi ellenőrzést biztosító munkabizottsága a folyamat minden ízében felügyeli, s gondoskodik a nyilvánosságra kerülő adatbázis felhasználhatóságáról is.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A 2019-ban a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kutatás célja annak vizsgálata, hogy az állampolgárok mekkorának látják az egyenlőtlenségek mértékét, milyen mértékű egyenlőtlenségeket tartanak elfogadhatónak, hogyan értékelik helyüket a jövedelem-eloszlásban és véleményük szerint mi határozza meg az előre jutást az adott országban. A kérdőív ezen kívül kiterjed az államnak az újraelosztásban játszott szerepével kapcsolatos véleményekre, és ezen belül az adók mértékének a megítélésére és a társadalmi konfliktusok percepciójára.
A 2020-ban tervezett kutatás a környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdöket vizsgálja. A kutatás kitér a válaszadóknak a környezeti problémák fontosságával, valamint a környezetvédelem és a gazdasági növekedés esetleges konfliktusával kapcsolatos véleményére. Más kérdések az adott országra jellemző környezeti problémák értékelésével függenek össze. A kérdőív vizsgálja, hogy mennyire vesznek részt a válaszadók aktív cselekvéssel a környezet megóvásában és mennyit lennének hajlandók áldozni a környezet problémák csökkentésére.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Az ISSP jelenleg a legtöbb országot tartalmazó, egységes szociológiai mérőeszközt alkalmazó, rendszeresen működő nemzetközi összehasonlító vizsgálat. Az elmúlt évtizedek során az ISSP projektben való részvétel javította a magyar szociológia nemzetközi megítélését, és számos hazai, illetve nemzetközi publikáció használta fel ezeket az adatokat.
A kutatás lehetőséget biztosít arra, hogy társadalmi egyenlőtlenségekkel és a környezettel kapcsolatos véleményeket Magyarországon nemzetközi összehasonlításban értékeljük és ezek időbeni alakulását vizsgáljuk. Az ISSP-nek más nemzetközi összehasonlító attitűdkutatásokkal összehasonlításban előnye a széles országlefedettség és az adott témát körüljáró részletes kérdőívek rendszeres időközönkénti lekérdezése.
A kutatás során előálló adatbázisok a korábbi gyakorlatnak megfelelően a kutatói közösség számára ingyenesen hozzáférhetőek és kutathatóak lesznek.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A megpályázott kutatás célja az International Social Survey Programme (ISSP) nemzetközi összehasonlító projekt keretében 2019-ban a társadalmi egyenlőtlenségekkel, illetve 2020-ban a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdök felmérése, a magyarországi empirikus adatfelvételek lebonyolítása és az ahhoz kapcsolódó elemzések készítése.
A 2019-ban a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kutatás célja annak vizsgálata, hogy az állampolgárok mekkorának látják az egyenlőtlenségek mértékét, milyen mértékű egyenlőtlenségeket tartanak elfogadhatónak, hogyan értékelik helyüket a jövedelem-eloszlásban és véleményük szerint mi határozza meg az előre jutást az adott országban. A kérdőív ezen kívül kiterjed az államnak az újraelosztásban játszott szerepével kapcsolatos véleményekre, és ezen belül az adók mértékének a megítélésére és a társadalmi konfliktusok percepciójára.
A 2020-ban tervezett kutatás a környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdöket vizsgálja. A kutatás kitér a válaszadóknak a környezeti problémák fontosságával, valamint a környezetvédelem és a gazdasági növekedés esetleges konfliktusával kapcsolatos véleményére. Más kérdések az adott országra jellemző környezeti problémák értékelésével függenek össze. A kérdőív vizsgálja, hogy mennyire vesznek részt a válaszadók aktív cselekvéssel a környezet megóvásában és mennyit lennének hajlandók áldozni a környezet problémák csökkentésére.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of the research project is to participate in international comparative survey research project on attitudes towards social inequalities in 2019 and on attitudes towards the environment in 2020 under the International Social Survey Program (ISSP). The project aims to carry out ISSP empirical surveys in Hungary and to prepare related analysis.
TÁRKI has been involved in ISSP since 1986. The proposal is therefore a continuation of the earlier research projects, which partly supported the Hungarian participation in the ISSP in various years. The two surveys planned during the project allow for internationally comparative study of attitudes towards social inequalities (survey in 2019) and attitudes towards the environment and environmental protection (survey in 2020). Moreover, the project also allows analysis of attitudinal change as the module on social inequality has been fielded four times in earlier years in Hungary (1987, 1992, 1999, 2009). Hungary also participated in one earlier wave (1993) of the environmental attitudes module.
ISSP is widely acknowledged as one of the most reliable and valid source of data on social attitudes. The annual topics for ISSP are developed over several years by a sub-committee and pre-tested in various occasions. Careful methodological work ensures cross-national equivalence of the survey instruments developed.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The aim of the research on attitude towards social inequality planned in 2019 is to study the evolution of attitudes towards inequalities during the past decade and analyse factors behind this strong sentiment against inequalities in Hungary.
The survey asks respondents’ opinion about perceived and legitimate pay of low and high status occupations; about the prerequisites for success in society; about attitudes towards equality of educational opportunity; about responsibility of government to reduce income differences and about perception of class conflicts between social groups in the country. The survey also includes items regarding opinion about own salary: about self-assessment of the family the respondent; social position compared to father (social mobility); salary criteria the respondent accepts as just and characterisation of the actual and the desired social system of the country, measured by classification on pyramid diagrams.
The aim of the planned research to be conducted in 2020 is the exploration and analysis of the values, beliefs and behaviour of the Hungarian population in relation to the environment in a comparative perspective. The survey includes questions on the salience of environmental issues, the trade-offs between environmental protection and economic growth, and perceptions of science and its relationship to the environment. Other items asked about the respondents’ perceptions of the quality of the various aspects of the national environment in their country, and position on salient environmental issues, such as nuclear power.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The main importance of ISSP is to provide data for the comparative and time series analysis of socially relevant issues. The size of the ISSP consortium, its rigorous methodology and the controlled fieldwork explains why the number of publication based on ISSP data is so huge worldwide. ISSP is one of the most often used comparative data basis and Hungarian researchers have used ISSP data in more than 100 publications.
The main aim of our project is to carry out the two standard ISSP waves in 2019 and 2020 and create a database for public use both in English (after being cleaned, pooled and stored by the data expert partner by Gesis (Germany)) as well as in Hungarian (made available for the public in the Tárki Data Archive).
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The aim of the research project is to participate in international comparative survey research project on attitudes towards social inequalities in 2019 and on attitudes towards the environment in 2020 under the International Social Survey Program (ISSP). The project aims to carry out ISSP empirical surveys in Hungary and to prepare related analysis.
The aim of the research in the first year of the project is to study the evolution of attitudes towards inequalities during the past decade. We would like to know whether the strong sentiment against inequalities still prevails and analyse factors behind intolerance towards inequalities in Hungary.
The second part of the research project has at its core an exploration and analysis of the values, beliefs and behaviour of the Hungarian population in relation to the environment in a comparative perspective. This research sets out to identify these patterns in Hungary and to explore the major social and cultural sources of support on which environmental values and behaviour draw.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja az International Social Survey Programme (ISSP) nemzetközi összehasonlító kutatás keretében a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdök felmérése, a magyarországi empirikus adatfelvételek lebonyolítása és az ahhoz kapcsolódó első elemzések készítése volt. Az ISSP „Társadalmi egyenlőtlenség” moduljának lekérdezésére 2019 áprilisában, a „Környezet”-modul felvételére 2019 októberében került sor, mindkét felvétel 1000 fős reprezentatív mintán zajlott.
Az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos attitűdök 2019-es vizsgálata alapján a magyar lakosság kevésbé tartja túlzottnak a kereseti egyenlőtlenségek illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek mértékét, mint egy évtizeddel korábban. Ezt úgy is interpretálhatjuk, hogy a gazdasági növekedés felgyorsulása és az egyéni életkörülmények javulása növelte az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos toleranciát. A környezettel kapcsolatos attitűdök vizsgálata megmutatta, hogy a magyar társadalmat – ha nem is gondolja prioritásnak a környezet problémáit – foglalkoztatja a klímaváltozás és a környezet védelme. A témába való bevonódás leginkább a fiatalabb, budapesti, középosztálybeli rétegre jellemző. Míg a környezettudatos mindennapi magatartás (pl. szelektív szemétgyűjtés) előfordulása jelentősen nőtt 1993 és 2019 között, addig a környezetvédelmi célú politikai aktivitásban nem történt lényeges változás, 1993-ban és most is a válaszadók egytizede érintett ilyen tevékenységben.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the research was to carry out two surveys in the framework of the International Social Survey Program (ISSP), one on attitudes related to social inequalities and the other on environment and environmental protection. The “Social Inequality” module of ISSP has been fielded in April 2019, and the survey of the “Environment” module has been carried out in October 2019, both surveys were conducted on a representative sample of 1,000 people.
Based on the 2019 survey of attitudes related to inequalities, the Hungarian population considers the extent of earnings inequalities and income inequalities to be less excessive than a decade earlier. Tolerance for inequalities seems to be increased by the acceleration of economic growth and the improvement of individual living conditions. An examination of attitudes towards the environment has shown that Hungarian society, even if it does not consider environmental problems a priority, is concerned with climate change and the protection of the environment. Involvement in the topic is most characteristic of the younger, middle-class class in Budapest. While the incidence of environmentally conscious everyday behaviour (e.g., selective garbage collection) increased significantly between 1993 and 2019, there was no significant change in political activity for environmental protection, in 1993 and now one-tenth of respondents were involved in such activities.
