Legeltetés gyepek funkcionális diverzitására gyakorolt hatása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
129483
típus KH
Vezető kutató Török Péter
magyar cím Legeltetés gyepek funkcionális diverzitására gyakorolt hatása
Angol cím Effect of grazing on functional diversity of grasslands
magyar kulcsszavak fajgazdagság; magbank; terjedés; biomassza; csíráztatás
angol kulcsszavak species richness; soil seed bank; dispersal; biomass; germination
megadott besorolás
Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)85 %
Ortelius tudományág: Természetmegőrzés
Közösségökológia, rendszerökológia, ökoszisztéma-szolgáltatások (Komplex Környezettudományi Kollégium)15 %
Ortelius tudományág: Növények elterjedése
zsűri Ökológia és evolúció 1
Kutatóhely TTK Ökológiai Tanszék (Debreceni Egyetem)
résztvevők Balogh Nóra
Erdős László
Penksza Károly
Szentes Szilárd
projekt kezdete 2018-11-01
projekt vége 2020-12-31
aktuális összeg (MFt) 19.604
FTE (kutatóév egyenérték) 3.25
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A hagyományos pásztorló legeltetés, illetve a szabad legeltetés egyéb természetkímélő formáinak alkalmazása a fenntartható tájhasználat és a biológiai sokféleség megőrzésének hatékony eszközei lehetnek. Bár az extenzív, eltérő tájfajtákkal zajló legeltetést egyre inkább preferálják a fenntartható ökológiai szemléletű gyepgazdálkodásban és a természetvédelemben, e tájfajták eltérő gyepközösségekre gyakorolt intenzitásfüggő hatásai kevéssé vizsgáltak. A kutatás a vegetáció, talaj és magbank komplex vizsgálatán keresztül tervezi a legeltetés eltérő gyeptípusokra gyakorolt hatásainak vizsgálatát. Mintegy 72 eltérő mértékben, túlnyomóan szürke marha által legeltetett rövidfüvű száraz szikes, lösz, nedves szikes, és nedves nem szikes gyepterületeten vizsgáljuk az állatfajta és a legelési intenzitás gyepek funkcionális diverzitásra gyakorolt hatásait. Hazai és romániai mintaterületeken kiválasztott 10 magas diverzitású fás legelő esetében felmérjük eltérő fiziognómiájú, jellemző növényzeti foltok és a magbank funkcionális összetételét. A harmadik munkacsomagban szarvasmarha- és juh-legeltetett rövidfüvű száraz szikes gyepek, löszgyepek, nedves szikes gyepek és nedves nem szikes gyepek vegetációját és biomassza-produkcióját hasonlítjuk össze rétegzett mintavétellel. A három munkacsomagban összesen kilenc kutatási kérdés megválaszolásával arra keressük a választ, hogy az eltérő intenzitású legeltetés az állatfajta figyelembe vételével milyen hatást gyakorol a vizsgált gyepek biomassza viszonyaira, fajkészletére, talajára és a talajban található magbank összetételére és sűrűségére.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése az, hogy az eltérő intenzitású legeltetés az állatfajta figyelembe vételével milyen hatást gyakorol a vizsgált gyepek biomasszájára, fajkészletére, és a talajban található magbank összetételére. Ennek vizsgálatára összesen kilenc részkérdés megválaszolását tervezzük.

M1. Eltérő intenzitású hagyományos szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusok összetételére.

M1A A legelési intenzitás hatása a faj- és funkcionális diverzitásra gyeptípus-függő-e?
M1B A legelő állat táplálék-szelektivitása csökken-e a legelési intenzitás növekedésével?
M1C A növekvő legelési intenzitás növeli-e a gyepek egyenletességét?

M2. Fás legelők eltérő vegetációelemeinek földfelszín feletti vegetációja és talaj-magbankja.

M2A Milyen mértékben tér el az eltérő fiziognómiájú növényzeti foltok magbankjának összetétele?
M2B Hogyan változik a magbank sűrűsége az eltérő mértékben legelt növényzeti foltokban?
M2C Milyen mértékben függ össze a fajok magjainak mérte, csíraképessége és magbank sűrűsége az eltérő növényzeti foltokban?

M3. Legeltetés eltérő típusú gyepek biomassza produkciójára gyakorolt hatásai.

M3A Milyen mértékben tér el az egyes vizsgált gyepközösségekben a marha- és juhlegelt biomassza-minták mennyisége és a fő frakciók összetétele?
M3B Magasabb-e a pillangósok és kétszikűek mennyisége a marhalegelt gyepekben?
M3C A marha és juhlegelt gyepek esetében kimutatott különbségekre milyen hatással van a gyeptípus és a rá jellemző biomassza produkció?

Vizsgálataink jelentős mértékben hozzájárulnak a legeltetés gyepi biodiverzitásra gyakorolt hatásainak megértéséhez, illetve az ökológiai szempontú gyepgazdálkodás tervezéséhez és kivitelezéséhez.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Napjainkban a hagyományos alacsony intenzitású extenzív legeltetési rendszerek egyre elterjedtebbek a természetvédelemi gyakorlatban és a gyepgazdálkodásban egyaránt. A pályázat alapjául szolgáló közlemény az agrártudomány első helyen jegyzett (ISI, D1, IF2016: 4,099) szaklapjában jelent meg és eltérő intenzitású legeltetési rendszerek rövidfüvű sztyeppei gyepvegetációra gyakorolt hatásait vizsgálta. Bár az extenzív, eltérő tájfajtákkal (például magyar szürke marha, racka juh) zajló legeltetést egyre inkább preferálják a fenntartható ökológiai szemléletű gyepgazdálkodásban és a természetvédelemben világszerte, e tájfajták eltérő gyepközösségekre gyakorolt intenzitásfüggő hatásai kevéssé vizsgáltak. A nemzetközi szakirodalomban, a legtöbb vizsgálatban a legelő állat hatásait kevés faktor – többnyire a földfelszín feletti vegetáció fajösszetétele – esetében, csupán legeltetett területek és legeléskizárt állományok összehasonlítása mellett értékelik. A jelen kutatás fontos szakmai előzményeként több, a szakterület vezető lapjaiban megjelent vizsgálatban rámutattunk arra, hogy a legeltetéses gyepkezelések tervezése során elengedhetetlen a legelési intenzitás beállítása mellett a legelt gyepterület típusának, valamint a legelő állatfaj vagy fajta figyelembe vétele is. A tervezett kutatások a vegetáció, talaj és magbank egyedülállóan komplex vizsgálatán keresztül tervezik a legeltetés eltérő gyeptípusokra gyakorolt hatásainak vizsgálatát. A kutatás kulcskérdése az, hogy az eltérő intenzitású legeltetés az állatfajta figyelembe vételével milyen hatást gyakorol a vizsgált gyepek biomassza viszonyaira, fajkészletére, talajára és a talajban található magbank összetételére és sűrűségére. A kutatás során nyert eredmények – ahogy azt a kutatási pályázat alapjául szolgáló közlemény citáltsága is mutatja – széles szakmai érdeklődésre tartanak számot, ezért jól publikálhatóak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A gyepi élőhelyek fontos jellemzője a több eltérő léptékben megfigyelhető mozaikosság és ezzel összefüggően magas fajgazdagság, aminek a fenntartásához Európa számos területén, így hazánkban is kevéssé intenzív kaszálási vagy legeltetési rendszerek szükségesek. A hagyományos pásztorló legeltetés, illetve a szabad legeltetés egyéb természetkímélő formáinak alkalmazása a fenntartható tájhasználat és a biológiai sokféleség megőrzésének hatékony eszközei lehetnek Napjainkban a hagyományos alacsony intenzitású extenzív legeltetési rendszerek egyre elterjedtebbek a természetvédelmi gyakorlatban és a gyepgazdálkodásban egyaránt. Bár az extenzív, eltérő tájfajtákkal (például magyar szürke marha, racka juh) zajló legeltetést egyre inkább preferálják a fenntartható ökológiai szemléletű gyepgazdálkodásban és a természetvédelemben, e tájfajták eltérő gyepközösségekre gyakorolt intenzitásfüggő hatásai kevéssé vizsgáltak. Korábbi vizsgálataink rámutattak arra, hogy a legeltetéses gyepkezelések tervezése során elengedhetetlen a legelési intenzitás beállítása mellett a legelt gyepterület típusának és a legelő állatfaj vagy fajta figyelembe vétele is. A tervezett kutatások a vegetáció, talaj és magbank komplex vizsgálatán keresztül tervezik a legeltetés eltérő gyeptípusokra gyakorolt hatásainak vizsgálatát. A kutatás kulcskérdése az, hogy az eltérő intenzitású legeltetés az állatfajta figyelembe vételével milyen hatást gyakorol a vizsgált gyepek produkciójára, fajkészletére, talajára és a talajban található magbank összetételére és sűrűségére.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
To sustain the traditional land use and landscape-scale biodiversity extensive pastoral and free grazing are vital and effective management options. Although the traditional livestock breeds are increasingly considered in grassland management and biodiversity conservation practice, the direct effects of these breeds on the species composition and richness of subjected communities are rarely studied. The planned research aims to study the intensity dependent effects of livestock grazing on the studied grassland communities by using a complex sampling of vegetation, soil and soil seed bank. For the first work package altogether 72 stands of alkali short-steppes, loess grasslands, alkali and non-alkali wet grasslands grazed in varying intensity prevailingly by Hungarian grey cattle were selected in order to study the change in the functional diversity of the vegetation induced by grazing. In the second work package, we aimed to study the vegetation and seed banks of typical physiognomically distinct vegetation units in 10 sites of wood pastures in Hungary and Romania. In the third work package we compared the vegetation composition and biomass production of alkali dry short-grass steppes, loess grasslands, alkali and non-alkali wet grassland grazed by sheep or cattle using a complex vegetation sampling. In the three work packages, by addressing 9 particular research questions we aim to answer how grazing with different intensity, also considering livestock identity, affects the vegetation, species composition, the soil and the density and composition of soil seed banks in the studied grassland communities.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The key question of the planned research is how grazing with different intensity by different livestock breeds affects the vegetation, species composition, the soil and the density and composition of soil seed banks in the studied grassland communities. To address these questions we set up 9 particular questions arranged in three work packages for the research:

WP1 Intensity-dependent effect of traditional cattle grazing on the composition of grassland vegetation

WP1A Is the effect of grazing intensity on the species and functional diversity dependent on the grassland type?
WP1B – Is the grazing selectivity of livestock decreasing with increasing grazing intensity?
WP1C – Is species evenness increasing with increasing grazing intensity?

WP2 The vegetation and seed-bank of physiognomically different vegetation formations of wood pastures.

WP2A How different is the composition of soil seed banks in physiognomically different vegetation formations?
WP2B How different is the density and composition of seed banks in patches grazed with different intensity?
WP2C How are seed size, germination vigour and seed bank density correlated in different types of vegetation patches?

WP3 Effect of grazing on the biomass of different types of grasslands

WP3A How different is the composition of biomass fractions of grasslands grazed with cattle or sheep?
WP3B Is the proportion of legumes and forbs higher in cattle-grazed samples than in sheep-grazed ones?
WP3C How do total biomass and grassland type affect the differences between grasslands grazed with different intensity by cattle or sheep?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Extensive grazing by livestock is an increasingly used technique in nature conservation and grassland management nowadays. The fundamental publication of this proposal was published in the leading journal of agriculture (ISI, D1, IF2016: 4.099) and it is strongly linked to the proposed topic as it introduces the effects of traditional livestock grazing on short-grass steppes. Extensive grazing by local livestock breeds (e.g. Hungarian grey cattle or racka sheep) is increasingly preferred, but the intensity-dependent grazing effects of these local breeds on grassland vegetation are rarely studied. In the international literature most publications analyse the effect of grazing using only a single breed with a setup comparing grazed stands with exclosures. Our former research published in leading journals in the field indicated that in the planning and implication of grazing management besides grazing intensity the grassland type and livestock identity should also be considered. The planned research with the complex study of vegetation, soil and soil seed banks aims to analyse intensity-dependent grazing effects on different grassland types. The key question of the planned research is how grazing of different livestock breeds with different intensity affects the vegetation, species composition, the soil and the density and composition of soil seed banks in the studied grassland communities. The high number of citations for the fundamental publication also indicates that these results can attract high international attention in the field and are highly publishable in international research journals.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The most remarkable feature of grasslands is their mosaic nature and the accompanying high species richness. In many parts of Europe for sustaining grassland biodiversity extensive management by low intensity mowing or grazing is essential. The traditional pastoral grazing and the application of free grazing by free ranging robust breeds are frequently used and effective tools in sustainable land management and nature conservation. The grazing of local livestock breeds (e.g., in Hungary the racka sheep or Hungarian grey cattle) is increasingly preferred in grazing management and eco-conscious land-use, the intensity dependent effects of these breeds on the biodiversity of most grassland types are rarely studied. Our earlier studies pointed out that in the design and implementation of grazing management systems it is vital to consider not only grazing intensity but also the identity of grazing livestock or grassland type. Our current research is focusing on studying the effect of grazing with different intensity on the vegetation, soil and soil seed banks. The main aim of the research is to identify how the different grazing intensities interacting with the livestock type and how it affects the biomass, species richness, soil and soil seed bank composition and diversity of the studied grassland types.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A gyepi élőhelyek fontos jellemzője a több eltérő léptékben megfigyelhető mozaikosság és ezzel összefüggően magas fajgazdagság, aminek a fenntartásához Európa számos területén, így hazánkban is extenzív kaszálási vagy legeltetési rendszerek szükségesek. A kutatásunkban a gyepi biodiverzitás szerveződésének, fenntartásának és helyreállításának számos problémájára adtunk választ. Növényi jelleg-alapú és funkcionális diverzitásra összpontosító vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy a gyepkezelési stratégiákat helyi szinten kell finomhangolni, és a kezelés intenzitásának megállapítása mellett nagy hangsúlyt kell helyezni az érintett gyeptípusra annak érdekében, hogy a tervezett kezelés ökológiai és gazdasági szempontból is fenntartható legyen. Vizsgálatunk rámutatott, hogy egy gyepregenerációs folyamat során a természetközeli gyepekre jellemző reproduktív jelleg-spektrum hamarabb helyreáll, mint a vegetatív jelleg-spektrum – így a sikeresség értékelésében az utóbbinak meghatározó szerepe lehet. A vizsgálatok eredményei rámutattak, hogy nagyon fontos annak megértése, hogy a terjedésben és megtelepedésben kiemelt szerepet betöltő növényi jellegek és a terjedés és megtelepedés folyamatai hogyan függenek össze, illetve, hogy ezek az összefüggések hogyan árnyalhatják a klasszikus, terjedéssel összefüggő szűrőelméleteket. A vizsgálatok igazolták, hogy jól tervezett kezelési és helyreállítási beavatkozások hatékonyan járulhatnak hozzá a tájléptékű biodiverzitás fenntartásához.
kutatási eredmények (angolul)
Land-use intensification and changes of management intensity over the past century are among the major threats to grassland biodiversity at multiple scales. The most remarkable features of grasslands are the multi-scale mosaic-like pattern of habitats and the resulting high species richness. For sustaining grassland biodiversity, understanding the functional relationship between biodiversity patterns and governing processes is essential. Several aspects of biodiversity dynamics, grassland management and restoration were clarified. Using trait-based analyses we confirmed that management strategies should be finetuned at the site level and beside intensity the subjected grassland type should be considered in designing a sustainable management. We highlighted that the reproductive trait spectrum recovers more quickly during succession than the vegetative trait spectrum; thus, vegetative traits might be more effective in the assessment of restoration success than the reproductive ones. We emphasised with the research that there is a need to understand how species traits for dispersal, propagule banks and establishment are linked, and processes of dispersal and establishment should be included in the classic filter concept for species assembly. We suggested that well‐planned management actions and restoration activities could help further improve the ecological functions and conservation value of grasslands and sustain the functionality of ecosystems in agricultural landscapes.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=129483
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Tölgyesi Csaba, Török Péter, Kun Róbert, Csathó András István, Bátori Zoltán, Erdős László, Vadász Csaba: Recovery of species richness lags behind functional recovery in restored grasslands, LAND DEGRADATION & DEVELOPMENT 30: (9) pp. 1083-1094., 2019
B-Béres Viktória, Tóthmérész Béla, Bácsi István, Borics Gábor, Abonyi András, Tapolczai Kálmán, Rimet Frederic, Bouchez Ágnes, Várbíró Gábor, Török Péter: Autumn drought drives functional diversity of benthic diatom assemblages of continental intermittent streams, ADVANCES IN WATER RESOURCES 126: pp. 129-136., 2019
Fantinato Edy, Sonkoly Judit, Silan Giulia, Valkó Orsolya, Tóthmérész Béla, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Del Vecchio Silvia, Bettiol Francesca, Buffa Gabriella, Török Péter: Pollination and dispersal trait spectra recover faster than growth form spectrum during the spontaneous succession in sandy old‐fields, APPLIED VEGETATION SCIENCE, 2019
Török P, Matus G, Tóth E, Papp M, Kelemen A, Sonkoly J, Tóthmérész B: Both trait-neutrality and filtering effects are validated by the vegetation patterns detected in the functional recovery of sand grasslands, SCIENTIFIC REPORTS 8: 13703, 2018
Török P, Penksza K, Tóth E, Kelemen A, Sonkoly J, Tóthmérész B: Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing effects on grassland biodiversity, ECOLOGY AND EVOLUTION 8: (20) pp. 10326-10335., 2018
Török P, Penksza K, Tóth E, Kelemen A, Sonkoly J, Tóthmérész B: Vegetation type and grazing intensity jointly shape grazing effects on grassland biodiversity, ECOLOGY AND EVOLUTION 8: (20) pp. 10326-10335., 2018
Török P, Matus G, Tóth E, Papp M, Kelemen A, Sonkoly J, Tóthmérész B: Both trait-neutrality and filtering effects are validated by the vegetation patterns detected in the functional recovery of sand grasslands, SCIENTIFIC REPORTS 8: 13703, 2018
B-Béres Viktória, Tóthmérész Béla, Bácsi István, Borics Gábor, Abonyi András, Tapolczai Kálmán, Rimet Frederic, Bouchez Ágnes, Várbíró Gábor, Török Péter: Autumn drought drives functional diversity of benthic diatom assemblages of continental intermittent streams, ADVANCES IN WATER RESOURCES 126: pp. 129-136., 2019
Fantinato Edy, Sonkoly Judit, Silan Giulia, Valkó Orsolya, Tóthmérész Béla, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Del Vecchio Silvia, Bettiol Francesca, Buffa Gabriella, Török Péter: Pollination and dispersal trait spectra recover faster than growth form spectrum during the spontaneous succession in sandy old‐fields, APPLIED VEGETATION SCIENCE, 2019
Bátori Zoltán, Kiss Péter J., Tölgyesi Csaba, Deák Balázs, Valkó Orsolya, Török Péter, Erdős László, Tóthmérész Béla, Kelemen András: River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes, RIVER RESEARCH AND APPLICATIONS 36: (7) pp. 1160-1170., 2020
Deák Balázs, Valkó Orsolya, Nagy D. Dávid, Török Péter, Torma Attila, Lőrinczi Gábor, Kelemen András, Nagy Antal, Bede Ádám, Mizser Szabolcs, Csathó András István, Tóthmérész Béla: Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species, BIOLOGICAL CONSERVATION 241: 108254, 2020
Dengler Jürgen, Biurrun Idoia, Boch Steffen, Dembicz Iwona, Török Péter: Grasslands of the Palaearctic Biogeographic Realm: Introduction and Synthesis, In: Goldstein, M; DellaSala, D (szerk.) Encyclopedia of the World’s Biomes, Elsevier (2020) p. &., 2020
E-Vojtkó Anna, Balogh Nóra, Deák Balázs, Kelemen András, Kis Szabolcs, Kiss Réka, Lovas-Kiss Ádám, Löki Viktor, Lukács Katalin, Molnár V. Attila, Nagy Timea, Sonkoly Judit, Süveges Kristóf, Takács Attila, Tóth Edina, Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Valkó Orsolya, Vojtkó András, Lukács Balázs András: Leaf trait records of vascular plant species in the Pannonian flora with special focus on endemics and rarities, FOLIA GEOBOTANICA 55: (2) pp. 73-79., 2020
Erdős L., Török P., Szitár K., Bátori Z., Tölgyesi Cs., Kiss P. J., Bede-Fazekas Á., Kröel-Dulay Gy.: Beyond the forest-grassland dichotomy: the gradient-like organization of habitats in forest-steppes, FRONTIERS IN PLANT SCIENCE 11: 263, 2020
Kattge Jens et al.: TRY plant trait database – enhanced coverage and open access, GLOBAL CHANGE BIOLOGY 26: (1) pp. 119-188., 2020
Kiss Réka, Deák Balázs, Tóthmérész Béla, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Török Péter, Lukács Katalin, Godó Laura, Körmöczi Zsófia, Radócz Szilvia, Kelemen András, Sonkoly Judit, Kirmer Anita, Tischew Sabine, Švamberková Eva, Valkó Orsolya: Establishment gaps in species‐poor grasslands: artificial biodiversity hotspots to support the colonization of target species, RESTORATION ECOLOGY &: p. &., 2020
Teleki Balázs, Sonkoly Judit, Erdős László, Tóthmérész Béla, Prommer Mátyás, Török Péter: High resistance of plant biodiversity to moderate native woody encroachment in loess steppe grassland fragments, APPLIED VEGETATION SCIENCE 23: (2) pp. 175-184., 2020
Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A. A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B, Erdős L., Kelemen A.: Underground deserts below fertility islands?, ECOGRAPHY 43: pp. 848-859., 2020
Török Péter, Bullock James M., Jiménez‐Alfaro Borja, Sonkoly Judit: The importance of dispersal and species establishment in vegetation dynamics and resilience, JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE 31: (6) pp. &-&., 2020
Török Péter, Dembicz Iwona, Dajić-Stevanović Zora, Kuzemko Anna: Grasslands of Eastern Europe, In: Goldstein, M; DellaSala, D (szerk.) Encyclopedia of the World’s Biomes, Elsevier (2020) pp. &-&., 2020
Török Péter, Neuffer Barbara, Heilmeier Hermann, Bernhardt Karl-Georg, Wesche Karsten: Climate, landscape history and management drive Eurasian steppe biodiversity, FLORA &: p. 151685., 2020
Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Tóth Katalin, Kiss Réka, Kelemen András, Miglécz Tamás, Sonkoly Judit, Tóthmérész Béla: Dynamics in vegetation and seed bank composition highlight the importance of post‐restoration management in sown grasslands, RESTORATION ECOLOGY &: rec.13192, 2020




 

Projekt eseményei

  
2020-12-10 15:38:43
Résztvevők változása



vissza »