Kereskedelmi források a középkori magyar gazdaság szolgálatában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
130473
típus KH
Vezető kutató Weisz Boglárka
magyar cím Kereskedelmi források a középkori magyar gazdaság szolgálatában
Angol cím Commercial sources in the service of Hungarian medieval economy
magyar kulcsszavak történelem, középkor, kereskedelem, forráskiadás
angol kulcsszavak History, Middle Ages, trade, publication of primary sources
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Gazdaságtörténet
zsűri Történelem
Kutatóhely Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bácsatyai Dániel
C. Tóth Norbert
Gál Judit
Kádas István
Kovács Viktória
Neumann Tibor
Péterfi Bence
Ribi András
Skorka Renáta
Szőcs Tibor
projekt kezdete 2018-12-01
projekt vége 2021-08-31
aktuális összeg (MFt) 19.236
FTE (kutatóév egyenérték) 7.81
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A projekt célja olyan latin és német nyelvű forráskiadvány elkészítése, mely az Árpád-kortól a Zsigmond kor végéig adja közre a kereskedelemre vonatkozó nélkülözhetetlen forrásokat. A források a kiadványban az alábbi tematikus csoportokba rendeződnek: 1. Vásárengedélyek, vásárok 2. Árumegállító jog 3. Bel- és külkereskedelmi vámok 4. Vámszabályzatok 5. Vámmentességek 6. Egyéb források 7. Külföldi kereskedők Magyarországon 8. Magyar kereskedők külföldön.
A pályázat alapjául szolgáló közlemény (A királyketteje és az ispán harmada. Vámok és vámszedés Magyarországon a középkor első felében. Bp. 2013. 538p.) szorosan kapcsolódik a tervezett kiadványhoz, elsősorban vámszedéshez kötődő oklevelekhez. E mellett a pályázónak korábbi, kutatásai is felszínre hoztak már több olyan forrást, melyek kiadása a kereskedelemtörténet megértéséhez elengedhetetlen.
A kereskedelemtörténet a külföldi kutatók érdeklődésének is a középpontjában áll, mivel saját középkori kereskedőik, illetve azok tevékenységének vizsgálatakor nem nélkülözhetik a magyar forrásanyagot, így a kiadvány külföldi érdeklődésre, illetve felhasználásra is számot tart. Emellett a külföldi kereskedelemtörténetre vonatkozó forrásokkal való összehasonlításra is lehetőséget teremt, mivel a kereskedelem intézményei, illetőleg a kereskedelemhez kötődő egyéb szabályozások mindenhol jelen voltak a középkorban, ugyanakkor a helyi fejlődés avagy igények különbségeket is teremtettek (pl. forum liberum). A kiadvány a kutatóképzésben is jól hasznosítható, hiszen a kutatás alapjául szolgáló forrásokat közöl, és lehetőséget teremt a gazdaságtörténeti kutatásokba újabb fiatal generáció bevonására.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A forráskiadványban tematikus csoportokba bontva kívánjuk a kereskedelemtörténethez nélkülözhetetlen, elsősorban kiadatlan források megjelentetését. Az egyes csoportokon belül a vonatkozó források különböző kérdésekre megválaszolását teszi lehetővé.
1. Vásárengedélyek, vásárok: hogyan alakult ki a vásárengedélyező oklevélformula; milyen egyéb kiváltságokkal bővítették ezeket az engedélyeket, illetőleg milyen, az általánostól eltérő kiváltságlevelek maradtak fenn; hogyan változott a forum liberum fogalma; hogy működött a vásáráthelyezés, hogyan működtek a vásárok.
2. Árumegállító jog: cél Zsigmond 1402. január 22-én kiadott engedélyeinek összehasonlítása, azok kibővítése, illetve visszavonásuk okainak feltárása. A lerakatok működésének vizsgálhatósága.
3. Bel- és külkereskedelmi vámok: miként változott a vámengedélyben részesülők köre; hol alakultak ki új vámszedőhelyek; miként változott a harmincad fogalma.
4. Vámszabályzatok: a kül- és belkereskedelem árucikkeinek köre; hogyan alakultak a korszak mértékegységei, szállítási és csomagolási körülményei; érezhető-e a pénzromlás, illetve az áremelkedés.
5. Vámmentességek: az egyes társadalmi csoportok mentessége mire, illetve mekkora területre terjedt ki; hogyan változott ez a vizsgált korszakban; mikor és miért alakult ki a középkor elterjedt jogi tétele, „a korábbi adományok elve”
6. Egyéb források: milyen egyéb szabályozások mutathatók ki a forrásokban.
7. Külföldi kereskedők Magyarországon: személyi körük, aktivitásuk, a Magyar Királysághoz és az itt lévő városokhoz fűződő kapcsolatuk feltárása.
8. Magyar kereskedők külföldön: hol bukkannak fel, milyen összefüggésben; milyen kapcsolatrendszerrel bírnak.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az utóbbi időben, többek között a pályázónak köszönhetően, a kereskedelem színterei és a vámszedés tekintetében több, jelentős összefoglaló munka született, a bel- és a külkereskedelem viszonylatában ez már nem mondható el, így a kereskedelem szintetizáló igényű, modern, monografikus feldolgozására még vár a kutatás. Ezen monográfia előfeltétele a források minél szélesebb körű feltárása és kiadása.
A forrásfeltárás hungarikakutatás, így annak elvégzése és a források kiadása alapvető feladat. A téma, azaz a kereskedelem, a középkori gazdaság azon ágához tartozik, mely ezer szállal köti a Magyar Királyságot Európa vérkeringésébe, így a kapcsolati rendszerek feltárására is irányul a kutatás. A forrásokból levonható következtetések pedig növelik tudásunkat a középkori magyar kereskedelemre vonatkozóan, amely hosszabb távon a középiskolai tankönyvekbe is beépülhet, és a nemzettudatot erősítheti.
A pályázat egyik erőssége, hogy a tervezett forráskiadvány mögött áll a Magyarországon jelenleg egyetlenként középkori gazdaságtörténeti kutatásokat végző Kutatócsoport, a pályázatban résztvevő szenior kutatók a forráskiadás terén a legelismertebb magyarországi kutatók közé tartoznak. Ilyen jellegű forráskiadást egyetlen külföldi kutató vagy kutatócsoport sem vállalna fel, mert bár az utódállamok közül a román kutatók egyes városokra vonatkozó gazdaságtörténeti forrásokat kiadnak, de azok csupán egyetlen várost érintenek, ráadásul – legtöbb esetben – az adott településnek csak a városi levéltárban fellelhető forrásait veszik figyelembe. A pályázat ezzel ellentétben a Magyar Királyság egészét kívánja átfogni, olyan forráscsoportot célozva meg, mely a külföldi kutatók érdeklődésének is előterében áll.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A projekt célja olyan középkori iratanyag összegyűjtése, magyarázó jegyzetekkel történő ellátása és publikálása, mely az Árpád-kortól a Zsigmond kor végéig a kereskedelemre vonatkozó nélkülözhetetlen forrásokat tartalmazza. A köztudottan igen bonyolult gazdaságtörténeti folyamatok megértése, feldolgozása és kutathatósága a feltárt és kiadott latin és német nyelvű források segítségével könnyebbé válna. A kereskedelem a gazdaság valamennyi ágához kapcsolódik, így a felhasználható források mennyisége bőséges, főként, ha figyelembe vesszük a forrástípusok (pl. oklevelek, levelek, számadások, formulás gyűjtemények, követjelentések) gazdagságát is. A kereskedelem bekapcsolta a Magyar Királyságot Európa vérkeringésébe, így a dokumentumok keletkezhettek a Magyar Királyság határain belül és kívül is. Éppen ezért a projekt alapja a hazai és a külföldi levéltárakban elvégzendő hungarikakutatás. A kereskedelemtörténet a külföldi kutatók érdeklődésének is a középpontjában áll, mivel saját középkori kereskedőik, illetve azok tevékenységének vizsgálatakor nem nélkülözhetik a magyar forrásanyagot, így a kiadványt külföldi kutatók is haszonnal forgathatják. A forrásokból levonható következtetések növelik tudásunkat a középkori magyar gazdaságtörténetre vonatkozóan, amely hosszabb távon a középiskolai tankönyvekbe is beépülhet, így a nemzettudatot is erősítheti.
A források a kiadványban az alábbi tematikus csoportokba rendeződnek: 1. Vásárengedélyek, vásárok 2. Árumegállító jog 3. Bel- és külkereskedelmi vámok 4. Vámszabályzatok 5. Vámmentességek 6. Egyéb források 7. Külföldi kereskedők Magyarországon 8. Magyar kereskedők külföldön.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the project is to assemble and publish a collection of sources that would include all the basic documents on the history of commerce, from the Árpád era to the end of king Sigismund’s reign The sources in the planned publication are ranged into the following thematic groups: 1. Market grants, markets and fairs 2. Staple right 3. Tolls on domestic and foreign trade 4. Toll regulations 5. Toll exemptions 6. Other sources 7. Foreign merchants in Hungary 8. Hungarian merchants abroad.
The work that serves as the basis for the present application is closely connected to the planned publication, before all to the charters related to the collection of tolls. Moreover, previous research by the applicant have already revealed several sources the publication of which would be necessary for a better comprehension of commercial history.
The research of commerce also stands in the focus of the attention of foreign researchers, for their analysis of their own medieval merchants and their activities cannot be complete without access to the Hungarian material, a situation that is liable of raising considerable interest and extensive use abroad. Moreover, the opportunity of comparison with foreign sources regarding the history of commerce should be stressed, as the basic institutions and regulations connected to commercial activity were ubiquitous, while local conditions and needs created differences as well (eg. forum liberum). The publication will also be useful in the training of new generations of researchers, for it contains basic source material and thus offers the possibility of drawing young scholars into the research process.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The source publication aims to collect the documents indispensable for the research of commercial history in thematic groups. Within the individual groups, the relevant sources refer to different sets of questions.
1.Markets and fairs: how did the charter granting the right to hold fairs and markets become standardized, what additional rights were built into such licenses, and what kinds of untypical grants have come down to us; in what way did the concept of forum liberum change, how were markets and fairs relocated, and how did these generally function.
2.Staple right: the aim is to compare the licenses issued by king Sigismund on 22 January 1402, to examine their extensions, and the causes for their withdrawal. The problem of how to analyse the functioning of the staples.
3.Tolls on domestic and foreign trade: how did the circle of those enjoying grants of toll change; where were new toll gates erected, and how was the concept of tricesima modified.
4.Toll regulations: the range of items circulating in foreign and domestic commerce; the development of measurement units, transportation and packing.
5.Toll exemptions: to what did the exemption of any given social group extend in terms of content and territory; how did it change, and when and why did there emerge that widely used legal principle touching „the idea of earlier grants”.
6.Other sources: what other regulations can be detected in the surviving source material.
7.Foreign merchants in Hungary: personal issues, activities, exploring their networks with the Kingdom of Hungary and the local towns.
8.Hungarian merchants abroad: spheres and contexts of their activity, personal networks.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Recently several monographical treatments have been published about the venues of commercial activity and the collection of tolls, not least thanks to the research of the present applicant. As regards domestic and foreign trade, however, this is still a somewhat neglected field, and thus a modern monograph of synthetizing aim is still eagerly awaited by the profession. A necessary precondition of such an effort is a wide-ranging exploration and subsequent publication of the available sources.
As the exploration of the sources is part of Hungarica research, it is as basic an undertaking as the eventual publication of the material gathered. The theme itself, that is, commerce, belongs to that branch of medieval economic history that inseparably linked Hungary into the European commonwealth, and thus the research focusses on the reconstruction of network structures. The conclusions that can be drawn from the sources, moreover, add considerably to our knowledge of Hungarian medieval commerce, and can, in the long term, be built into the school curriculum, and thus contribute to the shaping of national identity.
One of the main strengths of the application is that the planned source publication is backed by the currently one and only research group in Hungary that is engaged in medieval economic history, while the senior researchers involved in the project are among the most experienced editors of Hungarian medieval sources. No such enterprise is ever likely to be undertaken by any foreign expert or research group in the neighbouring countries. To give but one example, while Romanian scholars do publish medieval economic documents concerning individual towns, they limit their efforts to the sources preserved in the town archives, neglecting the equally great number of documents with non-urban provenience. The present project, on the other hand, aims to cover the entire territory of the Kingdom of Hungary, targeting a group of sources that also attracts foreign researchers.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The aim of the project is to assemble and publish a collection of sources that would include all the basic documents on the history of commerce, from the Árpád era to the end of king Sigismund’s reign, accompanied by explanatory notes. Such a gathering of Latin and German documents would greatly facilitate the comprehension and research of otherwise notoriously complicated economic developments. Since commerce was connected to all aspects of the economy, the range of usable sources is very extensive, especially if account is taken of the great variety of document types (charters, letters, accounts, formularies, reports etc). Commerce locked the Kingdom of Hungary into the economic life of Europe, and thus documents were produced both within and outside the borders of the country. Consequently, the project is based on Hungarica research to be undertaken in domestic and foreign archives. Research of commerce closely concerns foreign researchers as well, for their analysis of their own medieval merchants and their activities cannot be complete without access to the Hungarian material; hence the interest of the planned source publication for foreign experts. The conclusions to be drawn from the sources assembled will enhance our knowledge about medieval Hungarian economic history, a knowledge which can gradually be built into schoolbooks and thus contribute to the shaping of national identity.
The sources in the planned publication are ranged into the following thematic groups: 1. Markets and fairs 2. Staple right 3. Tolls on domestic and foreign trade 4. Toll regulations 5. Toll exemptions 6. Other sources 7. Foreign merchants in Hungary 8. Hungarian merchants abroad.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kereskedelmi források a középkori magyar gazdaság szolgálatában c. projekt (2018. dec. 1. – 2021. aug. 31.) keretében a hazai és külföldi levéltárakban folytatott forrásfeltáró munka eredményeként két forráskiadványt jelentettünk meg: Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez I. Belkereskedelem (1192–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes I. De commerciis domesticis (1192–1437). és Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes II. De commerciis externis (1259–1437) címmel. A két kötet összesen 428 latin és német nyelvű forrást tartalmaz, melyek mindegyike a kereskedelemtörténethez kapcsolódik. A források értelmezését történeti jegyzetek segítik, melyek újabb forrásokra, illetve szakirodalomra irányítják az olvasó figyelmét. Mindkét kötetről elmondható, hogy a hazai és a külföldi kutatók számára egyaránt nélkülözhetetlen forráskiadvány.
kutatási eredmények (angolul)
As a result of our archival research conducted in Hungary and abroad within the frames of the project entitled ’Sources on Trade at the Service of Medieval Hungarian Economy’ (1 December 2018 – 31 August 2021), we published two collections of sources, namely the Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez I. Belkereskedelem (1192–1437) [Sources for the Commercial History of the Kingdom of Hungary I. Domestic Trade (1192–1437)]. Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes I. De commerciis domesticis (1192–1437)., and the Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437) [Sources for the Commercial History of the Kingdom of Hungary II. Foreign Trade (1259–1437)]. Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes II. De commerciis externis (1259–1437). The two volumes comprise a total of 428 written sources in Latin and German, all of which are related to the history of commerce. The interpretation of the sources is aided by historical notes, which call the reader’s attention to further sources and scholarly literature. Both volumes are indispensable source publications for domestic and foreign researchers. In addition, we organised three conferences, and published three academic papers and three works of popular science.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=130473
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Weisz Boglárka, Bácsatyai Dániel, Kádas István, Péterfi Bence, Ribi András, Skorka Renáta, Szőcs Tibor: Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes II. De commerciis externis, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021
Weisz Boglárka, Bácsatyai Dániel, Kádas István, Péterfi Bence, Ribi András, Skorka Renáta, Szőcs Tibor: Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez I. Belkereskedelem (1192–1437). Fontes ad rem mercatoriam regni Hungariae pertinentes I. De commerciis domesticis, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2020
Kádas István – Skorka Renáta – Weisz Boglárka: Kereskedelmi források a középkori magyar gazdaság szolgálatában, Történelmi Szemle. 61. (2019) 329–337., 2019
Péterfi Bence: Széllel szemben. Boroszlói kísérletek. Buda lerakatjogának kikerülésére a 15–16. században, Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István, Skorka Renáta, Weisz Boglárka. Budapest 2019. 385–406., 2019
Péterfi Bence – Skorka Renáta: Járt utat járatlanért, vert aranyat veretlenért, tt.btk.mta.hu, 2019
Skorka Renáta–Weisz Boglárka: Pozsonyi boltos urak Budán, Erdélyi Évszázadok. IV. A kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve. A levéltár rejtett kincsei. Források és értelmezések a gazdaságtörténet köréből,, 2019
Weisz Boglárka: Marhapasszus és lóútlevél. Az élőállat-kereskedelem szabályozása Zsigmond uralkodása alatt, Havi Színes, 2020
Skorka Renáta: Az osztrákok már a spájzban vannak – élelmezési nehézségek a Zsigmond korban, Havi Színes, 2020





 

Projekt eseményei

 
2019-06-05 16:52:30
Résztvevők változása




vissza »