helyi élelmiszer, fogyasztói kereslet, karbon lábnyom
angol kulcsszavak
local food, consumer demand, carbon footprint
megadott besorolás
Gazdálkodástudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Benedek Zsófia Szente Viktória
projekt kezdete
2018-12-01
projekt vége
2021-05-31
aktuális összeg (MFt)
18.994
FTE (kutatóév egyenérték)
2.50
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A helyi élelmiszerekről szóló irodalom egyik legfontosabb állítása, hogy a fogyasztók motivációi jelentősen szóródnak a helyi élelmiszerek vásárlását illetően. Az eddigi kutatások a preferenciáknak három nagyobb csoportját azonosították: az észlelt minőség, a helyi gazdálkodók és közösségek támogatása, valamint a környezetvédelmi hasznok, amelyek a rövidebb szállítási távolságokból származnak. A kutatások más iránya szerint a helyi élelmiszereket termelő gazdaságok arányosan többet költenek munkára és más változó inputokra, mint kommercializált társaik. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a helyi élelmiszer-termelés új munkahelyeket teremthet és arányosan nagyobb túlcsorduló hatásuk lehet a helyi gazdaságra, mint a nem helyi élelmiszer termelésnek. A helyi élelmiszerek fogyasztók és politikusok által vélelmezett hasznait az újabb közgazdasági kutatások egy része azonban kétségbe vonja, míg mások a közgazdasági kritika hiányosságaira mutatnak rá. A kutatás fő célkitűzése, a helyi élelmiszerekkel kapcsolatos preferenciák, költségek és hasznok feltárása.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. 1. A kutatásban egyrészt arra keressük választ, hogy a helyi élelmiszereket fogyasztók mennyiben különböznek az ilyen élelmiszereket nem vásárló társaiktól. Másrészt, teszteljük, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása befolyásolja-e a fogyasztóknak az élelmiszerekkel kapcsolatos életvitelét. Továbbá megvizsgálandó, hogy a helyi élelmiszereket fogyasztók valóban környezettudatosabban viselkednek-e, például kisebb-e a karbonlábnyomuk, mint a helyi élelmiszereket nem fogyasztóké. 2. Az egyik legnagyobb probléma a helyi élelmiszerekkel kapcsolatos irodalomban a világos és egyértelmű definíció hiánya. Az eredmények részbeni ellentmondásossága is erre a definíciós problémára vezethető vissza. Mindössze egy tanulmány vizsgálta idáig, hogy miként befolyásolják az alternatív definíciók az empirikus eredményeket . A kutatás másik célja, hogy megvizsgálja milyen tényezők befolyásolják a hazai fogyasztók fizetési hajlandóságát a helyi élelmiszerek iránt különös tekintettel az alternatív definíciók hatására. 3. A kutatás célja, hogy feltárja a helyi élelmiszereket a rövid élelmiszerlánc különböző típusain vásárlók preferenciáit és gazdasági-társadalmi jellemzőit. A korábbi irodalmak kevésbé próbálták elméleti keretbe illeszteni az empirikus elemzést. Ezért a tervezett viselkedés elméletének (theory of planned behaviour) segítségével igyekszünk feltárni a vásárlók motivációit.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Az élelmiszerek világkereskedelmének globalizálódásával egyidejűleg megnövekedett a helyi élelmiszerek iránti igény, amelyek minőségükben és egyéb tartalmi jellemzőikben különbözőek a hagyományos élelmiszerláncokon keresztül elérhető élelmiszerektől. A helyi élelmiszerek megjelenése az élelmiszerpiacokon hozzájárult a termékdifferenciálódáshoz ezeken piacokon segítve a fogyasztói igények jobb kielégítését a földrajzilag különböző termékek iránt. A helyi élelmiszerek növekvő népszerűségét a globális élelmiszerrendszer piaci teljesítményére adott fogyasztói válaszként szokták értelmezni. A helyi élelmiszerek előnyei között szokták említeni a helyi termelők támogatását, a turizmus és a kistérségek fejlesztését főként azokban a régiókban az élelmiszerelőállítása a helyi örökség és kultúra központi eleme. A helyi élelmiszerekről szóló tanulmányoknak azonban döntő része Észak-Amerikára koncentrálódik, és töredéke foglalkozik Nyugat-Európával. A közép-kelet-európai országokról szóló irodalom szinte nem létező, noha eltérő agrárfejlődésük számos ponton új problémákat vet fel a helyi élelmiszer rendszerek fenntarthatóságát illetően. A tervezett kutatás az eltérő gazdasági fejlettséget és agrárfejlődést is figyelembe véve igyekszik hozzájárulni a helyi élelmiszerekről szóló nemzetközi irodalomhoz újabb kutatási kérdések felvetésével
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Az élelmiszerek világkereskedelmének globalizálódásával egyidejűleg megnövekedett a helyi élelmiszerek iránti igény. A helyi élelmiszerek növekvő népszerűségét a globális élelmiszerrendszer piaci teljesítményére adott fogyasztói válaszként szokták értelmezni. Az eddigi szakirodalom kizárólag a fejlett nyugat-európai országok és az észak-amerikai tapasztalatokon alapult. A tervezett kutatás segíthet megérteni, hogy milyen tényezők befolyásolják az élelmiszerellátás helyi formáinak mintázatát és a helyi élelmiszerek iránti fogyasztói preferenciákat egy közepesen fejlett, más agrárfejlődésű ország esetében. Eredményeink rámutathatnak arra, hogy a helyi élelmiszerek iránti kereslet és fizetési hajlandóság, azok várható hasznai és költségei mennyire hasonlóak és mennyiben térnek el a fejlett országok tapasztalataitól. Hasonlóan, az eredmények rávilágíthatnak, hogy az anyagi és jövedelmi megfontolások mennyiben írhatják felül a fenntarthatósággal és környezettudatossághoz kapcsolódó értékek a helyi élelmiszerek fogyasztásában. A kutatás segíthet a helyi élelmiszerekhez kapcsolódó rejtett költségek felderítésében, ami elengedhetetlen, hogy teljesebb képet kapjunk annak komplex értékeléséhez.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. One of the striking findings on the local food literature is that consumer motivations are significantly scattered about buying local food. So far, research has identified three major groups of preferences: perceived quality, support for local farmers and communities, and environmental benefits that result from shorter transport distances. Other stream of research, argues farms producing local food are spending more on labor and other inputs than their commercialized counterparts. These results suggest that local food production can create new jobs and have a proportionally greater overflow effect on the local economy than non-local food production. The benefits of local food supposed by consumers and politicians are challenged by some of the newer economic research, while others point to the shortcomings of economic critique. The main objective of the research is to explore the preferences, costs and benefits of local food
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. 1. In the research we seek to find out how different consumers of local foods differ from those who do not buy such food. On the other hand, we test whether the purchase of local food affects consumers' lifestyle habits. Furthermore, it should be considered whether consumers of local food are genuinely more environmentally conscious, for example, have less carbon footprints than non-local consumers. 2. Key issue is s in the literature on local food is the lack of a clear and unambiguous definition. The partial contradictions of the results can also be traced back to this definition problem. Only one study has been explored to date how alternative definitions influence the empirical results. The other purpose of the research is to examine the factors influencing the willingness of domestic consumers to pay for local foodstuffs with special regard to alternative definitions. 3. The aim of the research is to explore the preferences and socio-economic characteristics of local consumers in the different types of short food chains. Earlier literatures did not attempt to incorporate empirical analysis into a theoretical framework. Therefore, we try to reveal the motivation of the buyers through the theory of planned behavior.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Simultaneously with the globalization of global food trade has increased the demand for local food, which in their quality and other content characteristics are different from foods available through traditional food chains. The emergence of local food in the food market has contributed to product differentiation in these markets, helping to better meet consumer demand for geographically different products. The growing popularity of local food products is often interpreted as a consumer response to the market performance of the global food system. Among the benefits of local food products are the local producers' support, the development of tourism and micro-regions, especially in those regions, food production is a central element of local heritage and culture. However, most of the studies on local foodstuffs concentrate on North America, and a handful of Western Europe deals with it. Literature on Central and Eastern European countries is virtually non-existent, although their diverse agricultural development has raised new issues at several points to the sustainability of local food systems. The planned research also seeks to contribute to the international literature on local food by taking into account new research questions, taking into account the different economic development and agricultural development.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. As global agri-food trade has become globalized, the demand for local food has increased. The growing popularity of local food products is often interpreted as a consumer response to the market performance of the global food system. The current literature was based exclusively on the developed countries of Western Europe and North American experience. The planned research can help to understand the factors influencing the pattern of local forms of food supply and the consumer preferences for local foods for a moderately developed country with other agrarian growth. Our results show that the demand for and willingness to buy local food, their expected benefits and costs are as similar and different from the experiences of developed countries. Likewise, the results may reveal the extent to which financial and income considerations can overcome the values associated with sustainability and environmental awareness in the consumption of local foods. Research can help to find hidden costs associated with local foods, which is essential to get more complex assessment of local food.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Általános feltételezés, hogy a helyi élelmiszerek értékesítése pozitív hatással van a helyi gazdaság teljesítményére. Eredményeink szerint a helyi élelmiszertermelés és -fogyasztás pozitív hatása leginkább a foglalkoztatásban és a jövedelmek növekedésében figyelhető meg, míg a kibocsátási és a hozzáadott érték multiplikátorok megjelenése sokkal inkább helyzetfüggő, nehezen vagy egyáltalán nem kimutatható. Magyarországon nem találtunk bizonyítékot jövedelem és foglalkozási multiplikátor jelenlétére.
Kérdőíves felmérésünk eredményei szerint helyi ételek vásárlásának döntését különösen mély ideológiai és érzelmi megfontolások diktálják. A fogyasztók hangsúlyozzák a más emberek jólétének megőrzése, védelme és fenntartása iránti érdeklődést, összhangban a rövid ellátási láncok alapvető céljával.
Az egyes értékesítési csatornák jelentősége országonként eltérő volt, de a termelőktől közvetlenül történő értékesítés volt a legfontosabb marketing csatornák között, az első hullám előtt és alatt egyaránt. Az internetes forrásokon és házhoz szállításon alapuló csatornák jelentősége megnőtt a járvány alatt. Számításaink azt mutatják, hogy a diverzifikáció olyan stratégia volt, amely megtérült mind a marketing csatornák és különböző termékkategóriák szempontjából. Úgy tűnik azonban, hogy a hatás nemlineáris; a diverzifikáció által előidézett kezdeti előny - akár átmenetileg - gyorsan csökken (termékek esetén), vagy véglegesen (marketing csatornák esetén).
kutatási eredmények (angolul)
It is a general assumption that the sale of local food has a positive effect on the performance of the local economy. According to our results, the positive effect of local food production and consumption is mostly observed in employment and income growth, while the emergence of output and value-added multipliers is much more situation-dependent, difficult or not detectable at all. In Hungary, we found no evidence of the presence of an income and occupational multiplier.
According to the results of our questionnaire survey, the decision to buy local food is dictated by particularly deep ideological and emotional considerations. Consumers emphasize the interest in preserving, protecting and sustaining the well-being of other people, in line with the fundamental purpose of short supply chains.
The importance of each sales channel varied from country to country, but sales directly from producers were among the most important marketing channels, both before and during the first wave. Channels based on Internet resources and home delivery have grown in importance during the epidemic. Our calculations show that diversification was a strategy that paid off in terms of both marketing channels and different product categories. However, the effect appears to be nonlinear; the initial benefit of diversification is declining rapidly, either temporarily (in the case of products) or permanently (in the case of marketing channels).
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: Multiplier effect of local food, Economics of culture and food, 174. EAAE seminar, Matera, 2019
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: The multiplier effect of local food: a systematic review, Transition in Agriculture – Agricultural Economics in Transition XVI. konferencia, 2019
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: Tényleg a "jó fiúk" vásárolnak helyi élelmiszert?, LXII. Georgikon Napok, 2020
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória:: A koronavírus hatása az élelmiszerfogyasztási szokásokra Magyarországon, LXII. Georgikon Napok,, 2020
Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: What is the key factor behind the success of Hungarian farmers’ markets? A spatial study, LXII. Georgikon Napok, 2020
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: Do local food purchases help local economies?, MIC 2020 - The 20th Management International Conference, 2020
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: The impact of COVID-19 on local food consumption habits in Hungary. Growing couch potatoes?, MIC 2020 - The 20th Management International Conference, 2020
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: Do Local Food Purchases Help Local Economies?, 4th International Scientific Conference on Rural Development entitled ”Chances and Challenges for the European Rural Development (2021-2027)”, 2020
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: Growing couch poatotes? The impact of COVID-19 on food consumption and training habits. A Hungarian case study, Virtual Expert Meeting on China-CEEC COVID-19 Response in Agriculture, 2020
Benedek Zsófia, Fertő Imre, Szente Viktória: Are "good guys" more likely to buy local food?, “SUSTAINABILITY AND RESILIENCE OF THE AGRICULTURAL SECTOR AND RURAL AREAIN THE FACE OFCURRENT CHALLENGES", 2020
