 |
Biomarker és fenotípus profil vizsgálata a terápiás válasszal összefüggésben major depressziós zavarban szenvedők körében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
131315 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Lazáry Judit |
| magyar cím |
Biomarker és fenotípus profil vizsgálata a terápiás válasszal összefüggésben major depressziós zavarban szenvedők körében |
| Angol cím |
Therapy response in association with biomarker and intermedier phenotype profile in major depression disorders |
| magyar kulcsszavak |
egyénre szabott orvoslás, biomarker térképezés, fenotípus profil, terápiás válasz predikció |
| angol kulcsszavak |
personalized medicine, biomarker mapping, phenotyping profile, therapy response prediction |
| megadott besorolás |
| Neurológia, cerebrovascularis betegségek, pszichiátria (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Neurológia, Pszichiátria | | Neurológiai és pszichiátriai betegségek biológiai alapjai (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 20 % | | Közegészségtan, egészségügyi szolgáltatások, környezetegészségügy, foglalkozásegészségügy, epidemiológia, orvosi etika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Neurológia, Pszichiátria |
|
| zsűri |
Klinikai Orvostudományok |
| Kutatóhely |
Nyírő Gyula Kórház-OPAI (Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet) |
| résztvevők |
Báthory Anna
Döme Péter
Eleméry Mónika
Faludi Gábor
Gonda Xénia
Tombor László
|
| projekt kezdete |
2018-05-01 |
| projekt vége |
2022-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.584 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.38 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatásunkban olyan specifikus biomarker mintázatokat azonosítunk, amelyek különböző intermedier fenotípus profilokkal korrelálnak és amelyek adott antidepresszív kezelés hatékonysága esetén specifikusan változnak a major depresszió terápiáját követően. Szemben a korábbi vizsgálatokkal, saját kutatásunkban a diagnosztikus kategóriák helyett sokkal részletesebb, a biológiai folyamatokhoz szorosabban illeszkedő fenotípus profilt veszünk fel jól képzett, a témában kiemelkedő szakértők segítségével. Emellett célzottan vizsgáljuk a klinikumban gyakran alkalmazott gyógyszercsoportokra (szelektív szerotonin visszavétel gátlók, SSRI; szerotonin noradrenalin visszavétel gátlók, SNRI; hangulatstabilizálók, HS), valamint az elektrokonvulzív terápiára (ECT) adott válaszhoz tartozó biomarker profilokat, ezáltal konkrét, klinikumban hasznosítható eredmények várhatók. Előzetes eredményeink szerint a TNFalpha specifikusan az SNRI kezelés hatása esetén csökken a 4 hetes kezelés végére, míg SSRI kezelés során változatlan marad. Kutatásunk során olyan új eredményeket tudunk prezentálni, mely egy új, komplex terápia tervező eszköz fejlesztéséhez szolgálhat alapul.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A major depresszió diagnosztikai kategóriába igen heterogén fenotípus csoport tartozik, ugyanakkor objektív mérőeszköz nem áll rendelkezésre a terápia tervezés során, ezért a depressziós állapotok kezelése meglehetősen nagy kihívást jelent a klinikusok számára. A probléma megoldása érdekében intenzív kutatások folynak a perifériás vérből azonosítható biomarkerek felkutatására és a korszerű, nagyteljesítményű fehérjemérő módszerekkel többszáz protein mérésére szerveztek vizsgálatokat az elmúlt években. Ezek a kutatások néhány (immun, és neurotrófikus) marker esetében megerősítették a depressziós zavarokkal való kapcsolatukat, azonban nyitva maradtak azok a kérdések, melyek a konkrét terápia tervezési protokoll fejlesztéséhez szükséges. Saját vizsgálatunkban olyan biomarker mintázathoz társuló fenotípus profilokat kívánunk azonosítani, amelyek alkalmasak lehetnek a leghatékonyabb terápia kiválasztásában depressziós állapotok esetén.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tervezett kutatás eredményei alapján olyan biomarker és fenotípus tesztek kidolgozása válik lehetővé, amelyek segítségével a major depresszió kezelési protokollja effektívebbé, megbízhatóbbá és kiszámíthatóbbá válik, megvalósítva ezzel az egyénre szabott terápia modelljét. Míg az irodalomban sorra jelennek meg általános érvényű adatok a biomarkerek és a depressziós epizód kapcsolatáról, addig a klinikai gyakorlatban ezek az eredmények nem hasznosíthatók, mert konkrét terápiás protokollok nincsenek még tesztelve különböző fenotípus csoportok esetében. Saját vizsgálatunkban célzottan vizsgáljuk a gyógyszerek hatását, valamint egyetlen biomarker helyett mintázatot elemzünk, ami finomabb összefüggések feltárására is lehetőséget nyújt. Kutatásunk további fontos fejleménye lehet, hogy a fenotípus profil elemzése és a biomarker mintázat együttes vizsgálata lehetőséget jelent atípusos depressziós tünetek objektív mérésére olyan betegségekben, amikor a klasszikus klinikai vizsgálat igen nehézkes, vagy lehetetlen (pl.: demencia, szkizofreniform zavarok, mentális retardáció, autizmus stb). A potenciális specifikus biomarker-fenotípus-terápiás válasz összefüggés alapján meghatározott célzott gyógyszer kiválasztása lényegesen lerövidíti a gyógyszerbeállítást, megkíméli a beteget az ineffektív terápiák mellékhatásaitól, hosszabb távon emiatt javul a complience és tartósabban maradnak terápiában. Indirekt módon a terápia rezisztens esetek száma is várhatóan csökken az időben nyújtott hatékony segítség miatt.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A depressziós zavarok kezelése napjainkban komoly egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát jelent mivel a kezelési protokoll nem megoldott. Ugyan léteznek a betegség kezelésére alkalmazható gyógyszerek (antidepresszívumok, hangulatstablizálók), azonban annak eldöntése, hogy egy adott esetben melyik bizonyul majd effektívnek, sokszor nehéz, mert a tünetek értékelését sok minden zavarhatja, ugyanakkor objektív vizsgáló eszköz nem áll rendelkezésre. A depressziós állapottal járó biológiai eltérések mérése éppen ezért intenzíven kutatott terület és az egyik legígéretesebb téma a perifériás vérből kimutatható biomarkerek vizsgálata. Saját vizsgálatunkban 4 olyan biomarker mérését tervezzük depressziós pácienseknél, amely markereket már kapcsolatba hozták a depressziós zavarokkal. Kutatásunk során meghatározzuk azokat a biomarker mintázatokat, melyek a depressziós páciensek speciális alcsoportjaira jellemzőek és amelyek adott gyógyszeres kezelésre adott válasszal is összefüggést mutatnak. Eredményeink alapján olyan terápia tervező tesztet lehet kidolgozni, melynek alkalmazásával prediktálható, hogy mely gyógyszerre lesz érzékeny a beteg, azaz milyen terápiát érdemes választani a legjobb eredmény érdekében. A terápia tervezés javításával csökken a gyógyszerbeállításhoz szükséges idő, javul a szakemberek iránti bizalom, ezáltal kevesebb lesz a terápia megszakítás és tartósabban maradnak terápiában a páciensek. Hosszú távon ez a szakma nagyobb elfogadásához, a betegek stigmatizációjának csökkenéséhez és végső soron a társadalom jobb mentális állapotához járul hozzá.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the present project we aim to identify specific biomarker pattern in association with intermedier phenotypic profile and therapy response. In contrary with earlier studies, more sensitive phenotypic measurements tightly attached with biologically mechanisms will be assessed by highly qualified experts instead of diagnostic criteria. To evaluate the correlation of biomarker patter and therapy response the most commonly used pharmacotherapeutical agents (SSRI, SNRI, MS) and electroconvulsive therapy (ECT) will be included in our study protocol. Thus, revealing those specific biomarker and phenotypic profiles in association with agent/intervention specific response can provide important data for developing a new and objective predicting tool for more effective therapeutical choice. Our preliminary results suggested that SNRI specifically reduced TNFalpha level in patients with MDD. Further results of our project can help improving current therapeutical protocol with a biomarker based tool.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Major depression disorder includes very heterogenous phenotypic clusters in term of symptoms and therapy response as well. However, there is no objective tool available for choosing the appropriate therapy. There are intensive investigations focusing on peripherial biomarkers in association with MDD and associations between MDD and certain proteins (TNFalpha, IL-6, BDNF and VEGF) were confirmed. But results from these studies have not yet provided clinically applicable results. The reason of this discrepancy is that therapy response was not investigated specifically, instead it was analysed in general considering patients with MDD and in general antidepressant therapy. The fundamental question of clinicians that what exactly should be given for exactly which patient is still not answered. In the present project taht is why we plan to investigate biomarker patterns in association with intermedier phenotypes and specific therapy response.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The expected results of our project can provide further evidences for development new biomarker and phenotyic tests applicable in therapy design. Development of such biomarker based tool can lead to more more predictible and more effective therapy in MDD which means a further step to the personalized medicine. Although there are numerous promising data on biomarkers in association with MDD in the literature, these results cannot be useful for clinicians as therapy response is not investigated specifically. In the present project after analyzing the correlation of patterns of 4 candidate biomarkers, phneotypic profile and therapy response, we will able to gain some data on predicting value of biomarker profiles in association with selective serotonin transporter inhibitor, serotonin norepinephrin reuptake inhibitor, mood stabilizer or electroconvulsive therapy. These predicting biomarker profile can help for therapy planning in conditions where depressive symptoms are atypical or examination of them is not possible or limited. Revealing of specific biomarker-phenotye-response associations can lead to shorter time of treatment, better complience due to less torturing medicine setting up of ineffective agents. Indirectly the number of treatment resistant cases will also decrease considering better conditions of therapy planning.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The consequences of the major depressive disorder mean a great challange for both health care, economical and sociological systems. Although numerous effective therapeutical agents and interventions are available, it is a common problem to choose the appropriate one for a concrete patient. The reason can be that different pathological mechanism (with different therapeutical requirement) can produce similar clinical symptoms. however, apart form the clinical symptoms evaluation there is no objective diagnostic tool available. Therefore our purpose is to investigate candidate biomarkers in association with specific clinical profile included therapy response as well. Based on our results a new objective therapy planning tool can be developed yielding more effective therapy, shorter hospitalization, improving the patients' confidence towards psychiatry, increased complience and less number of treatment resistant patients.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Monika Elemery, Szilvia Kiss, Peter Dome, Laszlo Pogany, Gabor Faludi, Judit Lazary: Change of Circulating Vascular Endothelial Growth Factor Level and Reduction of Anhedonia Are Associated in Patients With Major Depressive Disorder Treated With Repetitiv, Frontiers in Psychiatry, 2022 | | Elemery Monika, Kiss Szilvia, Gonda Xenia, Döme Péter, Lazáry Judit: Vascular endothelial growth factor (VEGF) as a potential biomarker in major dipressive disorder, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2017 | | Lazáry Judit: From stone-craved genes to Michelangelo: significance and different aspects of gene-environment interaction, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2017 | | Csala Irén, Döme Péter, Lazáry Judit: Maternal bonding style, cholinergic receptor gene polymorphisms in association with smoking-related depressive symptoms, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2017 | | Lazáry Judit, Eszlári Nóra, Juhász Gabriella, Bagdy György: Genetic association analyses of the endocannabinoid system on anxious phenotype, http://www.mppt.hu/images/magazin/pdf/xix-evfolyam-4-szam/lazary_eredeti_honlapra.pdf, 2017 | | Lazáry Judit: Stress, inflammation and depression: integrative role of endocannbinoid pathway, European Psychiatry, 2018 | | Lazary Judit: Highlights of peripheral biomarkers in major depressive disorder: focus on HPA-axis, inflammation and neurotrophic factors, pubmed, 2018 | | Dome P, Tombor L, Lazary J, Gonda X, Rihmer Z.: Natural health products, dietary minerals and over-the-counter medications as add-on therapies to antidepressants in the treatment of major depressive disorder: a review., Pubmed, 2019 | | Pogany, L; Lazary,J.: Pharmacological treatment and health control beliefs from the perspective of psychiatric patients: differences in attitudes, pubmed, 2019 | | Pogany,L, Lazary J.: Health control beliefs and chronic illness: how do they relate?., Pubmed, 2020 | | Lazary,J. Elemery, M., Döme,P., Tombor L., Faludi G.: Perifériás szérum endocannabinoid szint változás rTMS kezelés hatására major depressziós zavarnam szenvedők körében, Psychiatria Hungarica Magyar Pszichiátriai Társaság XXIII. jubileumi vándorgyűlés előadás kivonatok Budapest, 2020-01.22-25. 91.oldal, 2020 | | PoganyL., Lazary, J.: Health locus of control influence the drug attitude in different way in psychiatric and non-psychiatric samples., 33rd ECNP congress, 12-15. September, virtual congress, 2020 | | Lazary, J. Miezah, D., Moustafa, A., Kéri, Sz.: Peripheral biomarkers in major depressiove disorders, Recent topics on major depressive disorders chapter 1 (edited by Ahmed Moustafa), published by Elsevier), 2020 | | Lazáry Judit: Stress, inflammation and depression: integrative role of endocannbinoid pathway, Journal of European Psychiatry, supplement of 28th congress of EPA, 2018 | | Lazary Judit: Highlights of peripheral biomarkers in major depressive disorder: focus on HPA-axis, inflammation and neurotrophic factors, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2018 | | Dome P, Tombor L, Lazary J, Gonda X, Rihmer Z.: Natural health products, dietary minerals and over-the-counter medications as add-on therapies to antidepressants in the treatment of major depressive disorder: a review., Brain Research Bulletin, 2019 | | Pogany, L; Lazary,J.: Pharmacological treatment and health control beliefs from the perspective of psychiatric patients: differences in attitudes, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2019 | | Pogany,L, Lazary J.: Health control beliefs and chronic illness: how do they relate?., Neuropsychiatria Hungarica, 2020 | | Lazary Judit, Eleméry Mónika, Döme Péter, Kiss Szilvia, Gonda Xenia, Tombor László, Pogány László, Becskereki Gergely, Tóth Blanka, Faludi Gábor: Peripheral endocannabinoid serum level in association with repetitive transcranial magnetic stimulation (rTMS) treatment in patients with major depressive disorder, Scientific Reports, 2021 | | Pogány László, De Las Cuevas, Lazáry Judit: Validation and analysis of the Patient's Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment in a sample of Hungarian psychiatric patients, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2021 | | Pogány László, Lazáry Judit: Health Control Beliefs and Attitude Toward Treatment in Psychiatric and Non-Psychiatric Clinical Samples, Frontiers in Psychiatry, 2021 | | Lazáry Judit, Eszlári Nóra, Krikó Eszter, Tőzsér Dóra, Döme Péter, William J. Deakin, Juhász Gabriella, Bagdy György: Genetic analyses of the endocannabinoid pathway in association with affective phenotypic variants, Neuroscience Letters, 2021 | | Lazáry Judit: Symptom improvement is associated with serum cytokine level change during rTMS tretament in patients with treatment resistant depression, Journal of European Psychiatry, supplement of 29th EPA congress, 2021, 2021 | | Lazáry Judit: Acute effects of the first period of COVID-19 pandemic on mental state, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2020 | | Pogány László, Horváth András Áron, Slezák Adrienn, Rózsavölgyi Éva, Lazáry Judit: The first lockdown due to COVID-19 pandemic from the psychiatric patients' perspective: an ambulatory care client experience survey, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2020 | | Pogány László, Lazáry Judit: Emergency state in COVID-19 pandemic: Hungarian patients’ experiences, Supplement of the 29th EPA congress, 2021 | | Volz HP, Bartečků E, Bartova L, Bessa J, De Berardis D, Dragasek J, Kozhuharov H, Ladea M, Lazáry J, Roca M, Usov G, Wichniak A, Godman B, Kasper S.: Sick leave duration as a potential marker of functionality and disease severity in depression, Int J Psychiatry Clin Pract, 2022 | | Judit Lazáry, Monika Elemery, Szilvia Kiss, László Pogany, Gabor Faludi: What is the link between the antidepressants, the transcranial magnetic stimulation and the peripheral vascular endothelial growth factor?, Abstracts of the 30th Congress of the European Psychiatric Assocation, 2022 | | de Leon J, Schoretsanitis G, Smith RL, Molden E, Solismaa A, Seppälä N, Kopeček M, Švancer P, Olmos I, Ricciardi C, Iglesias-Garcia C, Iglesias-Alonso A, Spina E, Ruan CJ, Wang CY, Wang G, Tang YL, Lin SK, Lane HY, Kim YS, Kim SH, Rajkumar AP, González-Esquivel DF, Jung-Cook H, Baptista T, Rohde C, Nielsen J, Verdoux H, Quiles C, Sanz EJ, De Las Cuevas C, Cohen D, Schulte PFJ, Ertuğrul A, Anıl Yağcıoğlu AE, Chopra N, McCollum B, Shelton C, Cotes RO, Kaithi AR, Kane JM, Farooq S, Ng CH, Bilbily J, Hiemke C, López-Jaramillo C, McGrane I, Lana F, Eap CB, Arrojo-Romero M, Rădulescu FŞ, Seifritz E, Every-Palmer S, Bousman CA, Bebawi E, Bhattacharya R, Kelly DL, Otsuka Y, Lazary J, Torres R, Yecora A, Motuca M, Chan SKW, Zolezzi M, Ouanes S, De Berardis D, Grover S, Procyshyn RM, Adebayo RA, Kirilochev OO, Soloviev A, Fountoulakis KN, Wilkowska A, Cubała WJ, Ayub M, Silva A, Bonelli RM, Villagrán-Moreno JM, Crespo-Facorro B, Temmingh H, Decloedt E, Pedro MR, Takeuchi H, Tsukahara M, Gründer G, Sagud M, Celofiga A, Ignjatovic Ristic D, Ortiz BB, Elkis H, Pacheco Palha AJ, LLerena A, Fernandez-Egea E, Siskind D, Weizman A, Masmoudi R, Mohd Saffian S, Leung JG, Buckley PF, Marder SR, Citrome L, Freudenreich O, Correll CU, Müller DJ.: An International Adult Guideline for Making Clozapine Titration Safer by Using Six Ancestry-Based Personalized Dosing Titrations, CRP, and Clozapine Levels, Pharmacopsychiatry, 2021 | | Pogány László, Lazáry Judit: Health Control Beliefs and Attitude Toward Treatment in Psychiatric and Non-Psychiatric Clinical Samples, Frontiers in Psychiatry, 2021 | | Monika Elemery, Szilvia Kiss, Peter Dome, Laszlo Pogany, Gabor Faludi, Judit Lazary: Change of Circulating Vascular Endothelial Growth Factor Level and Reduction of Anhedonia Are Associated in Patients With Major Depressive Disorder Treated With Repetitiv, Frontiers in Psychiatry, 2022 | | Laszlo Pogany, Andras A. Horvath, Judit Lazary: CAN WE INFLUENCE THE NEGATIVE DRUG ATTITUDE? INTERPRETATION OF THE REJECTION OF COVID-19 VACCINE IN THE LIGHT OF RESULTS OF A PILOT STUDY, Ideggyógyászati Szemle, 2022 | | Lazary Judit, Eleméry Mónika, Döme Péter, Kiss Szilvia, Gonda Xenia, Tombor László, Pogány László, Becskereki Gergely, Tóth Blanka, Faludi Gábor: Peripheral endocannabinoid serum level in association with repetitive transcranial magnetic stimulation (rTMS) treatment in patients with major depressive disorder, Scientific Reports, 2021 | | Pogány László, Lazáry Judit: Health Control Beliefs and Attitude Toward Treatment in Psychiatric and Non-Psychiatric Clinical Samples, Frontiers in Psychiatry, 2021 | | Laszlo Pogany, Andras A. Horvath, Judit Lazary: CAN WE INFLUENCE THE NEGATIVE DRUG ATTITUDE? INTERPRETATION OF THE REJECTION OF COVID-19 VACCINE IN THE LIGHT OF RESULTS OF A PILOT STUDY, Ideggyógyászati Szemle, 2022 | | Lazáry Judit, Eszlári Nóra, Krikó Eszter, Tőzsér Dóra, Döme Péter, William J. Deakin, Juhász Gabriella, Bagdy György: Genetic analyses of the endocannabinoid pathway in association with affective phenotypic variants, Neuroscience Letters, 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
