 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
131408 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Oross Dániel |
| magyar cím |
Demokratikus innovációk és a magyar pártok |
| Angol cím |
Democratic Innovations and Hungarian Parties |
| magyar kulcsszavak |
politikai részvétel, választók, képviselők |
| angol kulcsszavak |
political participation, voters, elected representatives |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Politikai tanulmányok |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2019-12-01 |
| projekt vége |
2023-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
24.937 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A képviseleti demokrácia válságára adott adott válaszként világszerte számos részvételi program és tanácskozási (deliberatív) fórum jött létre Brazíliától, a híres Porto Alegre-i részvételi költségvetési programtól kezdve az amerikai kontinensen, Indián át, Európa számos országán keresztül egészen Dél-Afrikáig. A demokratikus reformkísérletek vizsgálata mára nemzetközi politikatudományi kutatások tárgya lett. A demokratikus innovációk kutatása olyan sikeresen megvalósított gyakorlatokra, módszerekre fókuszál, amelynek célja a demokratikus kormányzat és a politika struktúráinak, folyamatainak megváltoztatása azok javítása érdekében. Magyarországon a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészíteni igyekvő demokratikus innovációk terjedése korlátozott, illetve meghonosodott gyakorlatokat (pl. országos és helyi népszavazás) az állampolgári kezdeményezések helyett a pártpolitika szereplői uralják. Ugyanakkor számos olyan gyakorlat jött létre pártokon belül (online döntéshozatali fórumok), a jelölt-kiválasztás terén (előválasztás), valamint a választópolgárokkal kialakított országos (nemzeti konzultáció) és helyi szintű (Kispest önkormányzata által létrehozott közösségi költségvetési program) konzultáció terén, amelyek tudományos vizsgálatára egy-egy esettanulmányon túl, szisztematikus, nemzetközi összevetésre alkalmas kutatási szempontrendszer mentén nem került még sor. A kutatás egy nemzetközi projekt részeként a magyar pártok választott képviselői körében kívánja vizsgálni a témakört.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, valamint parlamenti képviselői körében.
A kutatás fő kérdése annak vizsgálata, hogy magyar pártokon belül a 2000 óta eltelt időszakban milyen demokratikus innovációk születtek, illetve a pártokon belüli demokrácia új eszközei milyen új intézmények létrejöttéhez vezettek a választókkal való kapcsolattartást illetően országos és helyi szinten?
A kutatás vizsgálja továbbá azt, hogy országgyűlési képviselettel rendelkező pártok parlamenti képviselői mit gondolnak a különböző hazai demokratikus innovációkról, illetve milyennek ítélik a választók politikai képességeit, alkalmasságát a demokratikus innovációkba való bekapcsolódásra?
A kutatás hipotézise, hogy azon pártokban, ahol párton belül illetve a választókkal kialakított kapcsolat terén megvalósult demokratikus innováció, a képviselők pozitívabban nyilatkoznak azok választókkal való kapcsolattartásban betöltött szerepéről illetve az állampolgárok kompetenciáiról, mint azon pártok képviselői, akik nem találkoztak korábban demokratikus innovációkkal.
A kutatás nemzetközi kutatási eredmények tükrében azt feltételezi továbbá, hogy baloldali pártok képviselői nyitottabbak a demokratikus innovációk iránt, mint a jobboldali képviselők. A kutatás feltételezi továbbá, hogy a magyar pártpolitika polarizáltsága okán a kormány/ellenzék törésvonal a demokratikus innovációk megítélésére is kihat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Magyarországon néhány figyelemre méltó példa ellenére az országos és helyi szintű kormányzást nem hatja át a társadalommal való együttműködés szándéka, és jellemzően az állampolgári közösségek is korlátozott igényekkel lépnek fel a döntéshozatalba való bekapcsolódást illetően. Ebből adódóan Magyarország azon esetek közé tartozik, ahol a demokratikus innovációk terjedése kevéssé sikeres. Ugyanakkor a politikai folyamatok elit-vezérelt jellege miatt fontos a pártok választott tisztségviselőinek és a parlamenti képviselők nézeteinek ismerete annak megítéléséhez, hol, milyen szinten és mely területeken jönnek létre a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítő, megújító új kezdeményezések. Országgyűlési képviselőkkel készült korábbi adatbázisokból ismerjük az országgyűlési illetve települési önkormányzati képviselők demokráciáról alkotott nézeteit. Szinte semmit nem tudunk azonban a pártokon belül létrejövő új, a választókkal való kapcsolattartást fejlesztő, innovatív kezdeményezések iránti nyitottságukról illetve a párton belüli döntéshozatali mechanizmusok demokratikusságának megítéléséréről. Nincs adat arról, hogy a pártok választott tisztségviselői és országgyűlési képviselői mit gondolnak ezen intézmények szerepéről, mennyire ítélik azokat hasznosnak pártjuk működése illetve saját tevékenységük szempontjából.
Ezen információk ismeretében egyfelől képet kaphatunk a különböző pártokon belül kialakult, ám a nyilvánosság elé nem tárt döntéshozatali mechanizmusokról (online platformok) illetve a kialakult új jelölt-kiválasztási eljárásokról (előválasztás), másfelől megtudhatjuk, mely pártok képviselői között, milyen fórumokon, mely területeken van nyitottság az állampolgári kezdeményezések támogatására.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A demokratikus politikai rendszerekben a képviseleti demokrácia fő aktorai a pártok vezető tisztségviselői valamint a megválasztott országgyűlési képviselők és a kormánytagok. De nem kizárólag a képviseleti demokrácia aktorai azok, akik egy demokratikus politikai rendszerben befolyással bírnak a politikai döntéshozatalra. A részvételi valamint a deliberatív demokrácia főként azokra állampolgárok és civilszervezetek által kezdeményezett döntéshozatali mechanizmusokra, eljárásokra fókuszál, amelyek a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítve, az állampolgárok bevonása révén kívánják javítani a politikai döntések társadalmi elfogadottságát és hatékonyságát. Keveset tudunk azonban arról, hogy milyen szerepet játszanak a pártok a demokratikus innovációk létrejöttében. Korábbi politikatudományi kutatásokból tudjuk, hogy Magyarországon az állampolgárok döntéshozatalba való bevonásának igénye mind országos (népszavazás, nemzeti konzultáció), mind helyi szinten (helyi népszavazások, civil kerekasztalok, állampolgári tanácsok, helyi részvételi költségvetési mechanizmusok) megjelent. Szinte semmit nem tudunk azonban arról, hogy a pártok vezetői és az országgyűlési képviselők mit gondolnak ezen intézmények szerepéről, mennyire ítélik azokat hasznosnak pártjuk működése illetve saját munkájuk szempontjából, illetve mennyiben tekintik azokat a képviseleti demokrácia szempontjából kihívásnak? A kutatás egy nemzetközi együttműködés keretében elemzi a fenti kérdést.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In response to the crisis of representative democracy, a great number of participatory programs and deliberative forums have been established worldwide from Brazil (the famous Porto Alegre participation budget program) through countries of the American continent, Europe, India, to South Africa. The study of democratic reform experiments became subject of international political scientific research. Research on democratic innovations focuses on successful practices and methods aimed at changing democratic governance and political structures to improve them. In Hungary, the spread of democratic innovations to complement the institutions of representative democracy is limited. Established practices (e.g. national and local referendum) are operated by party politicians instead of citizens. However, a number of practices have been developed to ameliorate decision making within the parties (online decision-making forums), to coordinate candidate selection (primaries), or to organize consultations at national (national consultation) and local level (community budget program established by the XIX distirct of Budapest). In addition to some case studies, there was no systematic, internationally comparable research conducted in Hungary. As part of an international project, the research intends to examine the topic among elected representatives of Hungarian parties.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research collects new empirical evidence to better understand the reason why Hungarian political parties do (or do not) promote democratic innovations. The aim of the research is to assess MPs opinion about democratic innovations that create new relationships among voters and representatives.
The main question of the research is what new tools have been put in place within Hungarian parties and what new institutions have been intorduced at national and local levels since 2000?
The research also examines what parliamentarians think about different domestic democratic innovations and how they perceive the political abilities of Hungarian voters to engage in democratic innovations.
The hypothesis of the research is that in those parties where democratic innovations within the party has been achieved, MPs are more positive about the role of democratic innovations and the competences of the citizens than the representatives of the parties that did not encounter democratic innovations before.
In the light of international research it is also suggested that left-wing parties are more open to democratic innovations than right-wing parties. The research assumes that, due to the polarization of Hungarian party politics, the government / opposition fracture also affects the assessment of democratic innovations.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Despite some notable examples in Hungary, governance at national and local level is not influenced by the intent of working with society, and communities also face limited demands of citizens for involvement in decision-making. As a result, Hungary is one of the cases where the spread of democratic innovations is less successful. At the same time, due to the elite-driven nature of political processes, it is important to know the views of elected party officials and parliamentarians in order to judge where, at what level and in what areas new initiatives for amending institutions of representative democracy might be created. From previous databases with parliamentarians, we are familiar with the views of parliamentarians and local government representatives concerning democracy. However, we know almost nothing about their openness to new initiatives within their parties. There is little evidence about their judgement about the democratic nature of decision-making mechanisms within their party. There is no information on what the parties' elected officials and parliamentarians think about the role of these democratic innovations, how much they judge useful them for their party's operation or their own activities.
Knowing this information, we can get an idea of the decision-making mechanisms (online platforms) that have developed within the various parties. Research can also reveal new information about new candidate selection procedures (primaries) and about MPs perception on forums, areas where they support citizens' initiatives.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In democratic political systems, the main actors of representative democracy are party leaders, elected parliamentarians and cabinet members. But besides decisions taken by actors of representative democracy there are other ways of decision-making in a democratic political system. Participatory and deliberative democracy focuses mainly on decision-making mechanisms and procedures initiated by citizens and non-governmental organizations that, in addition to the institutions of representative democracy, aiming to improve the social acceptance and effectiveness of political decisions through the involvement of citizens. But little is known about the role of political parties in initiating democratic innovations. From previous political science studies we know that the need to involve citizens in decision-making in Hungary has appeared both at national level (referendum, national consultation) and at local level (local referendums, civil round tables, civic councils, local participatory budget mechanisms). However, we know almost nothing about what the parties' leaders and parliamentarians think about the role of these institutions, how they judge them from the perspective of their party's work or their own work, and whether they consider them to be a challenge for representative democracy or not? The research analyzes the above issue in frame of an international cooperation.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
