|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
131563 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Batáry Péter |
| magyar cím |
Biodiverzitás és ökoszisztéma funkciók a mezőgazdasági intenzifikáció és az urbanizáció kereszteződésében |
| Angol cím |
Biodiversity and ecosystem functions at the crossroads of agricultural intensification and urbanization |
| magyar kulcsszavak |
biodiverzitás védelem, mezőgazdasági intenzifikáció, ökoszisztéma funkció, tájösszetétel, tájkonfiguráció, urbanizáció |
| angol kulcsszavak |
agricultural intensification, biodiversity conservation, ecosystem function, landscape composition, landscape configuration, urbanisation |
| megadott besorolás |
| Közösségökológia, rendszerökológia, ökoszisztéma-szolgáltatások (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 60 % | | Ortelius tudományág: Botanika | | Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 40 % | | Ortelius tudományág: Természetmegőrzés |
|
| zsűri |
Ökológia és evolúció 1 |
| Kutatóhely |
Ökológiai és Botanikai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Báldi András
Gallé Róbert
Korányi Dávid
Lakatos Tamás
Molnár Zsolt
Purger Jeno
Seress Gábor
Szitár Katalin
Török Edina
Tóthmérész Béla
|
| projekt kezdete |
2019-12-01 |
| projekt vége |
2019-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
0.000 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.21 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A biodiverzitás-csökkenés egyik fő tényezője az élőhelyvesztést, fragmentációt és degradációt okozó tájhasználatváltozás. A mezőgazdaság és az urbanizáció hatásai különösen fontosak, mivel a szárazföld felszínének csaknem felét már agrár- és városi ökoszisztémák borítják. Ezek biodiverzitása, működése és szolgáltatásainak vizsgálata különösen fontos a hatékony természetvédelem érdekében. Pályázatunkban a tájökológiát, agrárökológiát és városökológiát kombinálva vizsgáljuk a táji heterogenitás két komponensének, az élőhelyi összetétel és térbeli elrendezés hatását városi ökoszisztémák biodiverzitására, működésére és az általuk nyújtott szolgáltatásokra természetközeli, illetve agrárterületek által dominált tájban. A növények, ízeltlábúak és madarak biodiverzitását mérjük fel egy urbanizációs gradiens mentén közepes méretű városokban és falvakban a Kárpát-medencében. Az ökoszisztémák működését méhek, darazsak és parazitoidjaik számára kihelyezett fészekcsapdák alkalmazásával, és a megmintázott élőlénycsoportok funkcionális szempontból fontos jellegeinek elemzésével jellemezzük. Szocio-ökológiai módszerekkel felmérjük, hogy a helyi lakosok hogyan értékelik a városi ökoszisztémákat és szolgáltatásaikat, hogy pontosabb képet kapjunk a biológiai, szociális, politikai és gazdasági tényezők komplex hatásairól. Más kutatócsoportokkal való széles együttműködés keretében fogjuk a több taxonra, funkcióra és szolgáltatásra vonatkozó vizsgálatokat nagy ismétlésszámban elvégezni. Eredményeink tisztázzák a táji heterogenitás szerepét városi ökoszisztémákban, és útmutatásokkal szolgálnak a természetvédelem felé az ökoszisztéma működését és szolgáltatásait fenntartó táji feltételekről.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt fő célja az élőhelyi összetétel és térbeli elrendezés biodiverzitásra, ökoszisztéma funkciókra és szolgáltatásokra gyakorolt hatásainak különválasztása. Egy kollaboratív projekt keretében szeretnénk vizsgálni a természetes és mezőgazdasági tájak biológiai és funkcionális diverzitás és ökoszisztéma funkciók alakításában játszott szerepét a Kárpát-medence városaiban és azok körzetében. Kérdéseink a következők:
Hogyan befolyásolják a diverzitást, ökoszisztéma funkciókat és szolgáltatásokat
(1) az erdősült, illetve mezőgazdasági tájak városokban és azok körzetében?
(2) a városoktól, illetve azok központjától való távolság?
(3) a kontrasztos zöld infrastruktúrák?
(4) az urbán és szuburbán, valamint a központi és perem-területek?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az egyre növekvő emberi közösségek fokozzák a globalizációt és a mezőgazdasági területek növekedését. A természetes élőhelyek átalakítása, zsugorodása hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, mely veszélyezteti a különböző funkcionális csoportok diverzitását és az alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Kutatásunk alapvető célja a Kárpát-medence jelentős városaiban illetve azok körüli falvakban a tájösszetétel és tájkonfiguráció hatásainak vizsgálata a biodiverzitásra és az ökoszisztéma funkciókra/szolgáltatásokra. Kutatásunk jelentőségét leginkább a gyakorlati természetvédelemben látjuk. (1) Eredményeink segítheti a táj mintázat és ökológiai folyamatok közötti kapcsolatok rendszerszintű megértését, ami nagyban hozzájárulhat a helyes kezelések kidolgozásához, mely támogatja a különböző funkcionális csoportok diverzitását és ökoszisztéma funkciók/szolgáltatások aktív védelmét. Számos ritka és veszélyeztetett fajnak jelenthet menedéket például egy városi zöld terület vagy egy vidéki kert. Ember által létesített zöld területek benépesítésének megértése szintén hozzájárulhat természetvédelmi stratégia kidolgozásához. (2) Kutatásunk adatokat szolgáltathat majd a helyes területrendezésnek, melyek elősegítik és védik a biodiverzitást, valamint az ökoszisztéma funkciókat/szolgáltatásokat. (3) Valamint adatainkból következtetni lehet majd a városok zöld területeinek eltartóképességére, mely a területi tervezés során hasznos információt jelenthet. Végül teljesebb képet kaphatunk a tájhasználatról és annak társadalmi és gazdasági összefüggésről. Összeségében a nagyléptékű interdiszciplináris kutatásunk eredményeit a tudományos közélet elé tárjuk. Tájékoztatjuk a tudományban érdekelteket, érdeklődőket és a döntéshozókat a célzottabb természetvédelmi kezelésről és területrendezésről.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az urbanziáció napjaink egyik legjelentősebb környezetmódosító folyamata, amely több irányból fenyegeti a biodiverzitást. A települések robbanásszerű növekedése a természetes élőhelyek durva átalakulásához vezet, amelynek következtében a beépített környezetben előforduló fajok új kihívások elé néznek. A jelenlegi paradigma szerint, az urbanizáció negatív hatással van a biodiverzitásra, a természetes közösségek homogenizációjához vezet, amelynek következménye az ökoszisztémák egyediségének eltűnése. Kutatásunk az urbanziáció hatásait hivatott vizsgálni különböző biológiai organizmusokra, mint például ízeltlábúak, madarak és növények. Több fajta ökológiai mintavételi módszert fogunk használni, mint például fészekcsapdázás, madártani felmérés és növénytani felmérés, amelyek által felmérhetjük a vizsgált városok ökológiai állapotát. A kutatásunk másik fontos eleme a szociális kontextus, amely nagymértékben meghatározza a természetes környezet milyenségét. Az ökoszisztéma szolgáltatások a természet azon javait és szolgáltatásait foglalják magukba, amelyeket az ember közvetlenül vagy közvetve felhasznál, akár a mezőgazdasági vagy az urbanizált tájon. A vizsgált települések lakóival készített interjúk rávilágíthatnak az ember-természet kapcsolatára. Ökológiai és szociológiai megközelítés segítségével megtudhatjuk, hogyan érinti az ember által dominált táj a természetes környezetet, valamint javaslatokat adhatunk a természet megőrzésének megvalósításához az urbanizált környezetben.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Land use changes are main drivers of biodiversity loss through habitat destruction, fragmentation and degradation. Agricultural intensification and urbanization deserve special attention as almost half of the Earth’s terrestrial surface has been transformed to agricultural areas and urban areas. Biodiversity, ecosystem functions and services provided by these land use types are essential to study for effective nature conservation. In our proposal we combine landscape ecology, urban and agroecology to understand how landscape heterogeneity in terms of composition and configuration shapes biodiversity, ecosystem functions and services in urban ecosystems in nature- and human-dominated landscapes. We will perform biodiversity surveys of plants, arthropods and birds, along an urbanization gradient in villages and mid-sized cities in the Carpathian Basin. We will analyse several functionally important traits of the taxa and use experimental trap nests for bees, wasps and their parasitoids to characterize ecosystem functions. Socio-ecological surveys will be implemented to reveal the valuation of biodiversity and ecosystem services by local inhabitants to gain a more holistic insight into the complex system of biological, social, political and economic factors. With a broad collaboration of other research groups, we will perform multi-taxa, multi-function, multi-service assessments in well-replicated sets of study sites. This will enable us to draw robust conclusions about the role of landscape heterogeneity in urban environment, inform nature conservation, policy makers and stakeholders about landscape settings maximizing biodiversity and ecosystem functions and services.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main purpose of this project is to disentangle the effects of landscape composition and configuration on biodiversity and associated ecosystem functions and services. We plan to perform multi-taxa studies to understand how nature- and human-dominated landscapes shapes species richness, functional diversity and ecosystem functions in and around mid-sized cities in the Carpathian Basin in a collaborative project. We address the following questions:
(1) How does forested and agricultural landscapes influence diversity and associated ecosystem functions and services in and around the cities?
(2) How is the diversity and associated ecosystem functions related to the distance from the city centre and from the urbanized area?
(3) How do tree and grass-dominated sites as contrasting urban green infrastructures shape diversity and ecosystem functions?
(4) Does urban and suburban areas and centre and edge sites support diversity, ecosystem functions in different way?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Human population growth leads to globalization and increase of agricultural areas. The transformation of natural habitats to agricultural lands and urbanised areas results in a biodiversity decrease, biological desertification and isolation of fragmented habitats, threatening the diversity of functional groups and basic ecosystem services. This research proposes to understand how the complexity of landscape composition and configuration shapes biodiversity patterns and associated ecosystem functions/services at the interface of nature- and human-dominated landscapes in and around mid-sized cities and the surrounding villages in the Carpathian Basin. Our research is relevant in respect of practical nature conservation. (1) Our results will help to create suitable management, which supports and protects biodiversity and ecosystem functions/services, contributes to the understanding how landscape structure and ecological interactions affects ecosystem functions/services and their stability. Farming systems and urban green spaces may support high levels of biodiversity, rare and protected species. Understanding how urban green are populated may also contributes to the development of practical conservation strategies. (2) Our research data will provide information for correct spatial planning, which helps to maintain high levels of biodiversity and protect ecosystem functions/services. (3) In addition, our data will also provide information about the correct management to preserve the sustainability of cities green areas and also for correct spatial planning. Finally, we can get a more holistic picture about the land use and its social-economic context. Overall, with the results of this collaborative and interdisciplinary research we will target the highest levels of ecological and multidisciplinary journals, and communicate our findings to the wider public, as well as to policy makers and stakeholders.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Urbanization is one of the most significant environmental changing process, which endangers biodiversity in several ways. Due to the rapidly growing settlements, the natural habitats are undergoing major transitions, thereby species occurring in urban areas are facing new challenges. According to the general paradigm, urbanization has a negative impact on biodiversity, and causes the homogenization of natural communities, so ecosystems lose their biological uniqueness. In our research, we want to study the effects of urbanization on different biological organisms, like arthropods, birds and plants. With different ecological sampling methods, like trap nests, bird survey or plant survey, we would predict the condition of the studied urban ecological system. Another important part in our study is the social context, which influences the natural environment in different ways. Ecosystem services are benefits that people gets from nature also in ecosystems dominated by agricultural land (agroecosystem) or urban areas (urban ecosystem). Interviewing local inhabitants with sociological methods would reveal the human-nature relationship. With an ecological and sociological introspection, we would learn how human-dominated landscapes affects the natural environment and we would be able to give advices about nature conservation in urban landscapes.
|
|
|
|
|
