 |
Az osztály változó jelentősége összehasonlító perspektívában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
131997 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Huszár Ákos |
| magyar cím |
Az osztály változó jelentősége összehasonlító perspektívában |
| Angol cím |
The changing significance of class in comparative perspective |
| magyar kulcsszavak |
társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi rétegződés, társadalmi mobilitás, európai összehasonlítás |
| angol kulcsszavak |
social inequalities, social stratification, social mobility, European comparison |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szocio-gazdasági kutatás |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Balogh Karolina
Csizmadia Péter
Erát Dávid
Gerő Márton
Giczi Johanna
Gregor Anikó
Győri Ágnes
Sik Endre
Vastagh Zoltán
|
| projekt kezdete |
2019-12-01 |
| projekt vége |
2023-05-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.496 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
8.80 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk a magyar társadalom foglalkozási osztályszerkezetének, illetve az osztálypozíció más társadalmi jelenségekre gyakorolt hatásának vizsgálatára vállalkozik nagymintás nemzetközi statisztikai adatfelvételek alapján. Vizsgálatunkban arra keressük a választ, hogy egyrészt a magyar társadalom osztályszerkezete miként alakult át az elmúlt időszakban, másrészt az intergenerációs társadalmi mobilitás és társadalmi kapcsolatok heterogenitása tekintetében mennyiben bizonyult nyitottnak, illetve zártnak, és harmadrészt hogy az osztálypozíció mennyiben határozza meg az egyének életkörülményeit, illetve társadalmi-politikai attitűdjeit. Az általunk felvetett kérdések a klasszikus szociológia alapvető kérdései. Olyan kérdések azonban, amelyekre a jelenlegi tudásunk alapján nem tudunk világos választ adni. A kutatásunk célja, hogy megszüntesse ezt a hiányosságot. Kutatásunk a magyar társadalom szerkezetét, illetve ennek változását európai összehasonlításban kívánja vizsgálni. Meggyőződésünk, hogy a magyar társadalom működésének sajátosságait, illetve változásának mozgatórugóit akkor érthetjük meg, ha nem elszigetelten vizsgáljuk, hanem nemzetközi kontextusba ágyazzuk. Ez lehetővé teszi annak feltárást, hogy mely jellemzők, illetve mely változások vezethetők vissza globális, illetve európai okokra, s melyek tekinthetők hazai sajátosságoknak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatásunk azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a magyar társdalom osztályszerkezetének utóbbi időszakban bekövetkezett változásait európai összehasonlításban vizsgálva elméletileg megalapozott, illetve empirikusan jól alátámasztott választ adjon a következő három kérdésre:
1. Miként változott a magyar társadalom szerkezete a rendszerváltás után és milyen sajátosságai vannak európai összehasonlításban?
2. Mennyire nyitott a magyar társadalom az intergenerációs társadalmi mobilitást, illetve a társadalmi kapcsolatok heterogenitását tekintve? Megfigyelhető valamiféle változás a rendszerváltás óta eltelt időszakban?
3. Mennyire erős az osztályhelyzet hatása a társadalmi élet különböző területein? Milyen mértékben határozza meg az egyének osztálypozíciója az életesélyeiket, életkörülményeiket, illetve társadalmi-politikai attitűdjeiket? Megfigyelhető változás ebben a tekintetben?
Az általunk felvetett kérdések a klasszikus szociológia alapvető kérdései. Olyan kérdések azonban, amelyekre a jelenlegi tudásunk alapján nem tudunk világos választ adni. A kutatásunk célja, hogy megszüntesse ezt a hiányosságot.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk a foglalkozási osztályelemzés megközelítését alkalmazva – amely elméleti-módszertani alapjait tekintve a mai nemzetközi szociológia talán legszilárdabb ágának tekinthető – három olyan klasszikus kérdésre keresi a választ, amelyekre a jelenlegi tudásunk alapján nem tudunk egyértelmű választ adni. Más országok jellemzőivel összehasonlítva egyrészt miként alakult át a magyar társadalom osztályszerkezete az elmúlt időszakban, másrészt mennyire tekinthető a magyar társdalom nyitottnak, illetve harmadrészt hogy az osztálypozíció mennyiben határozza meg az egyének életkörülményeit, illetve társadalmi-politikai attitűdjeit?
A kutatás révén így egyfelől rendszerezett tudásra tehetünk szert a magyar társdalom rendszerváltás utáni átalakulásának fő irányairól. Másfelől pedig képet alkothatunk arról, hogy a Magyarország számára fő referenciapontként megjelenő európai országok eredményeivel összehasonlítva a magyar társadalomnak milyen sajátos jellemzői vannak.
Kutatásunk a magyar társadalom szerkezetét, illetve ennek változását európai összehasonlításban kívánja vizsgálni. Meggyőződésünk, hogy a magyar társadalom működésének sajátosságait, illetve változásának mozgatórugóit akkor érthetjük meg, ha nem elszigetelten vizsgáljuk, hanem nemzetközi kontextusba ágyazzuk. Ez lehetővé teszi annak feltárást, hogy mely jellemzők, illetve mely változások vezethetők vissza globális, illetve európai okokra, s melyek tekinthetők hazai sajátosságoknak.
Munkánkban a magyar társadalom szerkezetének átalakulását kívánjuk feltárni, illetve megérteni. Ennek során nem vállalkozunk arra, hogy konkrét szakpolitikai javaslatokat fogalmazzunk meg, eredményeink azonban alkalmasak lehetnek arra, hogy rámutassanak olyan társadalmi problémákra, amelyek orientálhatják a szakpolitikák különböző ágait, így mindenekelőtt a szociálpolitikát, a családpolitikát, illetve munkaerőpiac-politikát.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az egyének sikereit, illetve kudarcait nem pusztán személyes tulajdonságaik, illetve ambícióik határozzák meg, hanem az is, hogy miként működik a társadalom és milyen helyet foglalnak el a társadalom szerkezetében egyének. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az európai országokkal összevetve Magyarországon mennyire határozza meg az egyének társadalmi pozíciója az életkörülményeiket, viselkedésüket, illetve gondolkodásukat?
Ennek keretében először azt vizsgáljuk, hogy mennyiben különbözik egymástól az európai társadalmak szerkezete, illetve a magyar társdalom milyen sajátosságokkal rendelkezik. Mekkora a felső, közép, illetve alsóbb rétegek aránya az európai országokban és ez miként változott az utóbbi időben?
Másodszor a nemzedékek közötti társadalmi mobilitás változását vizsgáljuk, vagyis azt, hogy milyen esélye van az egyének arra, hogy szüleikhez képest változtassanak a társadalmi helyzetükön. Milyen esélye van ma Magyarországon, illetve az európai országokban annak, hogy valaki, aki szegény családba születik felkapaszkodjon a társadalmi létrán?
Végül arra keressük a választ, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók életkörülményei, illetve gondolkodásmódja mennyiben tér el egymástól. Mennyiben tudunk következtetni az egyének társadalmi pozíciója alapján arra, hogy valaki szegény vagy gazdag, beteg vagy egészséges, illetve hogy mennyire elégedett az életével?
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research aims at examining the development of the occupational class structure of Hungarian society and the impact of class position on various social phenomena based on large-scale international statistical surveys. We would like to provide answer to the following three questions: how the class structure of Hungarian society has changed; how open or rigid the Hungarian society is in terms of intergenerational social mobility and the heterogeneity of social relations; and to what extent the class position determines the living conditions and socio-political attitudes of the individuals? The questions that our research raises are important questions of classical sociology. Important questions, however, that we can not properly answer based on our current knowledge. The purpose of our research project is to fill this gap. Our research examines the structure of Hungarian society and its changes in an European comparison. We are convinced that the peculiarities of the operation of Hungarian society and the drivers of its change can not be understood if we examine it isolated. The comparative perspective that our research applies allows us to identify which features and changes can be attributed to global and European causes, and which can be considered as national characteristics.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
By analysing the latest changes of the Hungarian class structure in European comparison our research project aims at providing a theoretically informed and an empirically well underpinned answer to the following three groups of questions:
1. How has the Hungarian class structure changed after the transition and what are its peculiarities in European comparison?
2. How open the Hungarian society is in terms of intergenerational social mobility and the heterogeneity of social relations? Can any change be observed since the transition?
3. How strong the effect of class position is on different terrains of social life. To what extent does the social position of individuals determine their life chances, living conditions and socio-political attitudes in Hungary compared to the other European countries? Has it changed over time?
The questions that our research raises are important questions of classical sociology. Important questions, however, that we can not properly answer based on our current knowledge. The purpose of our research project is to fill this gap.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
By relying on the tradition of occupational stratification research – that could be considered as one of the most developed approach of current sociology regarding its theoretical and methodological foundations – our research aims at providing answer to the following three groups of questions: how the class structure of Hungarian society has changed; how open or rigid the Hungarian society is in terms of intergenerational social mobility and the heterogeneity of social relations; and to what extent the class position determines the living conditions and socio-political attitudes of the individuals?
Through our research, on the one hand, we can gain systematic knowledge about the main directions of the latest transformation of the Hungarian society. On the other hand, we learn what specific characteristics of Hungarian society are in comparison with the European countries that are the main reference points for Hungary.
Our research examines the structure of Hungarian society and its changes in a European comparison. We are convinced that the peculiarities of the operation of Hungarian society and the drivers of its change can not be understood if we examine it isolated. The comparative perspective that our research applies allows us to identify which features and changes can be attributed to global and European causes, and which can be considered as domestic characteristics.
In our work we want to reveal and understand the transformation of the structure of Hungarian society. In doing so, we are not committed to formulate direct policy proposals, but our results may be suitable for pointing out social problems that can guide different branches of policies, particularly social policy, family policy, and labor market policies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Individuals' successes and failures are not only determined by their personal qualities and ambitions, but also by the way society works and the position of individuals in the structure of society. In our research, we examine how much the social position of individuals determines their living conditions, behavior and way of thinking in Hungary in comparison with European countries.
In this context, we first examine the extent to which the structure of European societies differs, and the characteristics of Hungarian society. What are the proportion of upper, middle and lower classes in European countries and how has this changed?
Secondly, we examine the changes in intergenerational social mobility, ie the chances of individuals changing their social position compared to their parents. What are the chances for those born to poor families to climb up the social ladder in Hungary and in the other European countries?
Finally, we examine the impact of social position on the living conditions, behavior and way of thinking of individuals. To what extent can we predict on the basis of social position if someone is rich or poor, healthy or ill and how satisfied with his or her life?
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Sik Endre; Huszár Ákos; Nagy Réka Klára: A foglalkozások inkonzisztenciája - egy új, presztízsalapú tipológia felé, Statisztikai Szemle (benyújtva), 2022 | | Huszár Ákos; Hajdu Gábor; Sik Endre; Nagy Réka Klára: Presztízs és a presztízs forrásai – új magyar foglalkozási skálák, Statisztikai Szemle (benyújtva), 2022 | | Huszár Ákos: Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon, 1982–2019, Társadalmi Riport 2022, 2022 | | Erát Dávid; Huszár Ákos; Füzér Katalin: Társadalmi mobilitás és partnerszelekció, Társadalmi Riport 2022, 2022 | | Huszár Ákos: A Fidesz-támogatók előre mennek, az ellenzékiek meg hátra? Osztályszavazás Magyarországon, Az állandóság változása. Parlamenti választás 2022, 2022 | | Huszár Ákos: Osztályszavazás Magyarországon, Az MSZT Politikai szociológia szakosztályának műhelykonferenciája. (Budapest, 2022.11.15.), 2022 | | Huszár Ákos: Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás, Kit érdekel még a szociológia? (TK SZI konferencia, Budapest, 2022. június 2–3.), 2022 | | Gregor Anikó: A foglalkozási nemi szegregáció trendjeit 2005 és 2020 között Magyarországon, Kit érdekel még a szociológia? (TK SZI konferencia, Budapest, 2022. június 2–3.), 2022 | | Sik Endre; Huszár Ákos; Nagy Réka Klára: A foglalkozások inkonzisztenciája - egy új, presztízsalapú tipológia felé, Statisztikai Szemle, 2023 | | Huszár Ákos; Hajdu Gábor; Sik Endre; Nagy Réka Klára: Presztízs és a presztízs forrásai – új magyar foglalkozási skálák, Statisztikai Szemle, 2023 | | Huszár Ákos; Győri Ágnes; Balogh Karolina: A társadalom felső és alsó csoportjaiba irányuló iskolai mobilitási folyamatok Magyarországon, Munkaerőpiaci Tükör 2023 (benyújtva), 2023 | | Huszár Ákos; Győri Ágnes; Balogh Karolina: A társadalmi mobilitás nemek közötti egyenlőtlenségei Magyarországon, Munkaerőpiaci Tükör 2023 (benyújtva), 2023 | | Huszár Ákos; Hajdu Gábor; Sik Endre; Nagy Réka Klára: New Hungarian Occupational Prestige Scales, Hungarian Statistical Review (benyújtva), 2023 | | Huszár Ákos: Classvoting in Illiberal Hungary, Theory and Society (benyújtva), 2023 | | Erát Dávid; Huszár Ákos; Füzér Katalin: Social closure in Hungary: the intersection of educational immobility and assortative mating in three cohorts (1941-1994), European Sociological Review (benyújtva), 2022 | | Huszár Ákos: Hozzászólás a létminimum-vitához, In: A szociológia egy sikeres évszázad előtt?, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet (2020) pp. 53-54., 2020 | | Huszár Ákos, Berger Viktor: Az új középosztály?, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 29: (2) pp. 71-99., 2020 | | Huszár Ákos, Balogh Karolina, Győri Ágnes: A társadalmi mobilitás egyenlőtlensége a nők és a férfiak között, In: Kovách, Imre (szerk.) Mobilitás és integráció a magyar társadalomban, Argumentum Kiadó; Társadalomtudományi Kutatóközpont (2020) pp. 35-58., 2020 | | Ákos Huszár; Katalin Füzér: Improving Life Conditions, Deepening Class Divisions: Hungarian Class Structure in International Comparison, 2002–2018, Sociology (benyújtva), 2020 | | Huszár Ákos, Balogh Karolina, Győri Ágnes: Gender Differences of Intergenerational Class Mobility in Hungary, , 2020 | | Huszár Ákos, Füzér Katalin: Improving Life Conditions, Deepening Class Divisions, , 2020 | | Vastagh Zoltán: A társadalomszerkezet makettjei és modelljei, A szociológia egy sikeres évszázad előtt?, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet pp. 55-55., 2020 | | Ákos Huszár; Katalin Füzér: Improving Living Conditions, Deepening Class Divisions: Hungarian Class Structure in International Comparison, 2002–2018, East European Politics and Societies, 2021 | | Huszár Ákos: Létminimum és osztályelemzés, Replika (benyújtva), 2021 | | Gregor Anikó: Nemek közti strukturális egyenlőtlenségek: a foglalkozási nemi szegregáció alakulása 2005 és 2019 között Magyarországon, műhelytanulmány, 2021 | | Huszár Ákos, Győri Ágnes, Balogh Karolina: Resistance to Change: Intergenerational Class Mobility in Hungary, 1973–2018, Sociological Research Online (benyújtva), 2021 | | Huszár Ákos, Győri Ágnes, Balogh Karolina: Mobility Flows at the Top and the Bottom of Class Structure in Hungary, Intersections (benyújtva), 2021 | | Huszár Ákos; Berger Viktor: The New Hungarian Middle Class?, International Journal of Sociology (benyújtva), 2021 | | Huszár Ákos, Balogh Karolina, Győri Ágnes: Intergenerációs foglalkozási mobilitás Magyarországon, 1973–2018, Népesedés, társadalomszerkezet és devianciák Magyarországon 6. Andorka Rudolf Emlékkonferencia – születése 90. évfordulójának évében. Budapest, KSH, 2021. szeptember 23., 2021 | | Huszár Ákos, Erát Dávid, Füzér Katalin: A párkapcsolati homogámia változása Magyarországon, Társadalmi tagolódás és mobilitás a jelenben és a múltban. Műhelykonferencia Andorka Rudolf munkássága előtt való tisztelgés jegyében. Budapest: MTA TK, 2021 | | Durst Judit, Huszár Ákos: Individual success, collective failure?, INTERSECTIONS: EAST EUROPEAN JOURNAL OF SOCIETY AND POLITICS 8: (2) pp. 1-11., 2022 | | Durst Judit, Huszár Ákos: Social Mobility, , 2022 | | Erát Dávid, Huszár Ákos, Füzér Katalin: Social closure in Hungary: the intersection of educational immobility and assortative mating in three cohorts (1941-1994), , 2022 | | Huszár Ákos, Balogh Karolina, Győri Ágnes: Educational mobility at the top and the bottom of the social structure in Hungary, INTERSECTIONS: EAST EUROPEAN JOURNAL OF SOCIETY AND POLITICS 8: (2) pp. 138-155., 2022 | | Huszár Ákos, Berger Viktor: The new Hungarian middle class?, INTERNATIONAL JOURNAL OF SOCIOLOGY 52: (5) pp. 370-396., 2022 | | Huszár Ákos, Győri Ágnes, Balogh Karolina: Resistance to Change: Intergenerational Class Mobility in Hungary, 1973–2018, SOCIOLOGICAL RESEARCH ONLINE 1: (1) p. 136078042210847., 2022 | | Huszár Ákos, Győri Ágnes, Balogh Karolina: Resistance to Change: Intergenerational Class Mobility in Hungary, 1973–2018, , 2022 | | Illéssy Miklós, Huszár Ákos: Technológiai fejlődés és munkaerőpiac: hogyan hat az automatizáció a munkahelyekre Magyarországon?, STATISZTIKAI SZEMLE 100: (2) pp. 137-161., 2022 | | Huszár Ákos, Berger Viktor: Az új középosztály?, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 29: (2) pp. 71-99., 2020 | | Huszár Ákos, Balogh Karolina, Győri Ágnes: A társadalmi mobilitás egyenlőtlensége a nők és a férfiak között, In: Kovách, Imre (szerk.) Mobilitás és integráció a magyar társadalomban, Argumentum Kiadó; Társadalomtudományi Kutatóközpont (2020) pp. 35-57., 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
