 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
132294 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Pálné Kovács Ilona |
| magyar cím |
Kormányzási kihívások periférikus térségekben |
| Angol cím |
Governance challenges in peripheral areas |
| magyar kulcsszavak |
helyi kormányzás, közösségvezérelt helyi fejlesztés, perifériák, többszintű kormányzás, helyi erőforrások, szociális innováció |
| angol kulcsszavak |
local governance, community based local development, peripheries, multi-level governance, local resources, social innovation |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Kormányzás | | Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Jogtudomány | | Gazdálkodástudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Brucker Balázs
Faragó László
Finta István
Gál Zoltán
Hajdú Zoltán
Horeczki Réka
Pámer Zoltán
Póla Péter
|
| projekt kezdete |
2019-12-01 |
| projekt vége |
2023-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
16.629 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
11.03 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A központoktól távoli perifériák fejlődése kettős kihívást jelent. Erőforrásaik korlátozottak és a hatalmi központoktól is távol esnek intézményi, politikai, földrajzi értelemben is. A kutatás során körbejárjuk a periférikus helyzet fejlesztési és kormányzási sajátosságait, empirikus elemzésekkel feltárjuk, hogy milyen saját erőforrásokra és kormányzási innovációkra lehet építeni a felzárkózás politikáját egy olyan időszakban, amikor az uniós források mennyisége és elosztási mechanizmusa feltehetően változni fog.
A fejlesztéspolitikával foglalkozó szervezetek (EU is) felismerték a menedzsment, a kormányzás fontosságát, a szociális, kulturális kontextus meghatározó szerepét. Ugyanakkor az ideálisnak tűnő intézményi modellek konkrét kormányzási és térbeli környezetben gyakran illeszkedési akadályokba ütköznek. Gyakran említik a szükséges adminisztratív, társadalmi, tudás kapacitások hiányát, ritkábban irányul figyelem arra, hogy a perifériák hiányzó kapacitásai milyen tényezőkkel magyarázhatóak és milyen mechanizmusokkal regenerálhatóak. Kutatásunk elméleti keretét a közösségi típusú kormányzás és fejlesztési modell jelenti. Feltételezésünk szerint a perifériák kedvezőtlen fejlődési pályája erősen centralizált és polarizált politikai szerkezetű országokra jellemző. Magyarország ebbe a csoportba tartozik, s vizsgálati terepünk, Baranya megye is tipikus periférikus térség. E térség elmúlt évtizedekben bekövetkezett hanyatlása összefügg azzal, hogy nehezen sikerült érdekeit képviselni a többszintű kormányzási rendszerben, és azzal is, hogy nem sikerült a térség szereplőit tartós szövetségbe összekapcsolni a hálózati kormányzás egyre inkább jellemzővé váló rendszerében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projektben empirikus eszközökkel vizsgálandó, hanyatló és zsugorodó térség, Baranya megye erősen függ a külső erőforrásoktól, a felsőbb szintű illetve távolabbi, kormányzati és uniós hatalmi központoktól. Azt feltételezzük, hogy a perifériák (így Baranya megye vizsgálandó térségei) kormányzati, önkormányzati szereplői nem képesek a saját erőforrásaikat mozgósítani, és a külső támogatási rendszerekkel fenntartható módon összekapcsolni a hiányzó kapacitások, a rossz érdekérvényesítési pozíció, a politikai függés, a polarizált helyi társadalom konfliktusai és további, azonosításra és igazolásra váró, tényezők okán.
A hatékony, helyi erőforrásokat mozgósítani képes, közösségi fejlesztéspolitikára csak integrált és decentralizált, alapvetően nyitott intézményi, kormányzási rendszerekben van lehetőség. A jelenlegi magyar kormányzási rendszer ennek az elvárásnak nehezen tud megfelelni. Nem csupán a területi kormányzás szerkezete, földrajzi konfigurációja problematikus, hanem a megerősödő hierarchikus döntéshozási modell és az autonóm szereplők bevonására szolgáló platformok, mechanizmusok korlátozottsága is.
Elemezéseinkkel rámutatunk a periférikus, hanyatló térségek speciális kormányzási igényeire, a decentralizáltabb irányítási rendszer kialakításához szükséges szabályozási, makro politikai feltételrendszerére, a szektorális, vertikális és területi együttműködések rendszerének elméleti és szabályozási kereteire.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás elméleti hozzájárulást kíván nyújtani a helyi erőforrásokra épülő közösségi típusú kormányzás és fejlesztéspolitikai modelljének témakörében. Az un. harmadik utas, vagy közösségi típusú fejlesztéspolitika elméleti megközelítései többnyire a szereplőkre és részvételi technikákra fókuszálnak, amelyeknek sikeressége azonban a kormányzati, hatalmi keret feltételek szempontjából gyakran illeszkedési problémái miatt eltérő. A kutatás a kelet-európai és hazai perifériák kormányzási sajátosságainak értelmezésével kívánja a téma szakirodalmát gazdagítani.
A fejlesztéspolitika alapvető dilemmája, hogy a külsődleges források mennyiben tudnak fenntartható fejlődést generálni, ebben milyen szerepe van a kormányzás minőségének. A vidéki, fejletlen térségekben a fejlődés, fejlesztés külső erőforrásokra, támogatásokra épülése erős befolyást gyakorol a helyi kormányzás és helyi társadalom szerkezetére.
A helyi erőforrások jövőben érvényesítendő hangsúlyosabb szerepe olyan szereplőket és döntéshozási mechanizmusokat igényel, amelyek elősegítik az érintettek közvetlen részvételét, becsatornázzák a sokrétű információkat, katalizálják az erőforrás-koordinációt és megalapozzák a fejlesztések fenntarthatóságát.
A kutatások elméleti és empirikus eredményei beépülhetnek a fejlesztéspolitikai és önkormányzási közpolitikákat tanulmányozó oktatási programokba és tudományos diskurzusokba. Közpolitikai javaslataink érinteni fogják a fejlesztéspolitika uniós, nemzeti és területi, helyi kormányzási szintjein zajló döntéshozás, fejlesztési, kormányzási eszközök illeszkedésének, helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó technikáinak és szabályozásának kérdésköreit. A helyi erőforrások modellezésével hozzájárulunk a helyi erőforrásokra jobban alapozó, térspecifikusabb forráselosztási, támogatási rendszer kialakításához.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A gazdaságilag-társadalmilag leszakadó térségek problémája egyre jelentősebbé válik Európán belül azáltal, hogy társadalmi-politikai feszültségek melegágya, és akadályozza egy adott nemzetállam területileg is egységes fejlődését. Európai összehasonlításban Magyarország régióinak kétharmada a leszakadó térségek közé tartozik, és a Dél-dunántúli régió ezek között is az utolsó harmadban helyezkedik el. A kutatás célja ezért annak feltárása, hogy a számos beavatkozási kísérlet ellenére miért a leszakadás, és nem pedig a felzárkózás jellemzi a Dél-dunántúli, és azon belül kiemelten a Baranya megyei térséget. Vizsgálni kívánjuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek gátolják, vagy éppen elősegíthetik a fejlesztéspolitikai célok sikeres megvalósulását. A kutatás középpontjában különösen a leszakadó, periférikus térségek belső erőforrásainak, a helyi kormányzás formáinak, a külső beavatkozások típusainak vizsgálata áll, mert az eddigi kutatási tapasztalatok szerint e tényezők alapvetően befolyásolhatják a periférikus jelleg örökletességét, vagy éppen magát a változtathatósági potenciált. A várt kutatási eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban érthetővé váljon a periférikus térségek társadalmi tőkéje, belső erőforrásainak sajátosságai, a helyi részvételen alapuló döntési, fejlesztési, kormányzási mechanizmusok mozgatórugói. Mindezek elősegíthetik, hogy az olyan külső beavatkozások, mint a „Magyar Falu” program, vagy éppen az uniós „Okos Falvak” kezdeményezés hatékonyabban érhessenek el eredményeket az ország periférikus térségeiben is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The development of peripheries remote from the centres represents a twofold challenge. Their available resources are limited, and they are distant from the power centres also in institutional, political and geographic terms. We will examine the development and governance particularities of the peripheral situation and explore analysis on which own resources and governance innovations could be built upon in a period, when the amount and distribution mechanisms of the EU cohesion policy will probably change. Organizations dealing with development policy (as the EU) recognized the relevance of governance and the socio-cultural context. The seemingly ideal institutional models often encounter fitting difficulties in the concrete governance and spatial environment. The lack of sufficient administrative, social and knowledge capacities is especially often cited, while less attention is directed to the factors explaining the lacking capacities of peripheries and to the mechanisms through which they can be recreated. The theoretic framework for our research is the community-based governance and development model. We assume that the unfavourable development path is generally characteristic in countries with strongly centralised and polarized political structures. Hungary belongs to this group, and our research arena, Baranya county is also typical peripheral area. The decline this area is connected with the fact, that could less promote its interests within the multi-level governance system and also that it was unable to integrate the stakeholders of the area into a durable alliance within the system of networked governance, becoming more and more characteristic.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Baranya county to be examined by empirical means and methods as the research area of the project is a declining and shrinking region and is strongly dependent on external resources and higher level and more distant governmental and EU power centres. We assume, that the governmental and municipal actors of peripheries (so Baranya county) are unable to mobilize their own internal resources and thus to sustainably connect due to missing capacities, poor interest-enforcement positions, political dependence, the polarised local society and further factors that shall be identified and verified. Efficient and effective community-based local economic development able to mobilize local resources is possible only in the integrated and decentralised and fundamentally open institutional and governance system. The current Hungarian governance system can hardly meet these requirements. Not only the structure and geographical configuration of the territorial governance is problematic but also the strengthening hierarchical decision-making model and the limited aaccess to the platforms and mechanisms of involving autonomous actors.
In our analysis we will highlight the special governance needs of peripheral, declining areas and the legal and macro-political preconditions of the establishment of a more decentralised governance system as well as theoretical and legal regulation frameworks of sectoral and horizontal cooperation.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research intends to provide a theoretic contribution in the field of local resource-based governance and development policy. The so called third path, or community-based development policy mainly focuses on the stakeholders and participation techniques, the success of which nevertheless is often fairly varying from the aspect of governmental and power framework conditions due to fitting problems. The current research will enrich the literature of the topic by the interpretation of governance features of CEE and domestic peripheries.
One of the basic dilemmas of development policy is to what extent can external resources generate sustainable development and what is the role of the quality of governance in this process. In peripheral rural areas the development is based on external resources exerts a strong influence on the structure of local governance and local society. The more accented role of local resources to be enforced in the future requires such actors and decision-making mechanisms which promote the direct participation of those concerned and can canalise the manifold information and catalyse the resource coordination and lay the foundation of the sustainability of the developments.
The theoretical and empirical outcomes of the current research will be integrated into training and education programmes about development policy and self-governmental public policies and into the scientific discourse. Our recommendations will concern the issues of decision-making at EU, national, territorial and local levels, the better fitting of governance techniques and regulations to local circumstances. Through modelling of local resources, we will contribute to the shaping of a more space-specific resource distribution and support scheme more intensively based on local resources.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The problem of economically-socially lagging regions is becoming more significant within Europe, since this problem is the cause of social-political tensions as it hampers the territorially homogenous development of a given nation state. In a European comparison two third of Hungary’s regions belong to the lagging areas and the region of South-Transdanubia is in the lastten even as compared with those. The target of the research is therefore to explore why the region of South-Transdanubia and within that Baranya county is characterised more by the trends of lagging and not by catching up despite of several intervention attempts. We will examine and identify the factors that can hinder or strengthen the successful implementation of development policy targets. The focus of the research is the investigation of internal resources, forms of local governance and types of external interventions in lagging areas, since previous research point out that these factors basically influence the heredity of peripheral character or the potential for change itself. The expected research outcome will help the better understanding of social capital and the characteristics of endogenous resources, and the levers of local participation-based decision-making, development and governance mechanisms in peripheral regions. All these may enhance the success of external interventions like the “Hungarian Village Program” or the European “Smart Villages” initiatives in the peripheral areas of the country.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Pámer Zoltán: Centres and peripheries reflected in distribution patterns of EU cohesion policy funding on the example of the Baranya county, Hungary, EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY, 2023 | | Finta István: The impact of EU development policy on the governance capability of peripheral regions, EASTERN EUROPEAN COUNTRYSIDE, 2022 | | Pálné Kovács Ilona: What Can Hungarian Counties do for the Countryside?, EUROPEAN COUNTRYSIDE, 2023 | | Finta István: Comments on the European Court of Auditors’ Special Report on the Leader Programme, European Countryside, 2023 | | Horeczki Réka - Pálné Kovács Ilona: Governance challenges of resilient local development in peripheral regions, Nijkamp, Peter; Kourtit, Karima; Ţigănaşu, Ramona; Pascariu, Gabriela C. (szerk.) Resilience and Regional Development : New Roadmaps, 2022 | | Finta István - Horeczki Réka: Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben, Tér és Társadalom, 2023 | | Pálné Kovács Ilona - Horeczki Réka: Bevezetés : kormányzási kihívások periférikus térségekben, Tér és Társadalom, 2023 | | Brucker Balázs - Finta István: Perifériák az Európai Unió perifériáján? Avagy a szubnacionális érdekérvényesítés keretei és korlátai EU szinten, Tér és Társadalom, 2023 | | Hajdú Zoltán - Horeczki Réka: Pécs és Baranya megye fejlődése a történetileg változó földrajzi periférián, Tér és Társadalom, 2023 | | Horeczki Réka - Póla Péter: Fejlesztési lehetőségek a periférián egy Baranya megyei felmérés tükrében, Tér és Társadalom, 2023 | | Pámer Zoltán, Finta István, Horeczki Réka, Pénzár Árpád, Dombi Péter: Területfejlesztési források felhasználása Baranya megyében, Tér és Társadalom, 2023 | | Póla Péter, Pálné Kovács Ilona, Gibárti Sára: Pécs, egy periféria fővárosa, Tér és Társadalom, 2023 | | Pálné Kovács Ilona, Finta István, Brucker Balázs, Pénzár Árpád: Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása - empirikus tapasztalatok, Tér és Társadalom, 2023 | | Pálné Kovács Ilona - Horeczki Réka (szerk.): Tér és Társadalom 2023/3. szám, Tér és Társadalom, 2023 | | Horeczki Réka - Póla Péter: Percepciók a sikerességről Baranya megyében, COMITATUS: ÖNKORMÁNYZATI SZEMLE, 2022 | | Horeczki Réka: A szegénység kisvárosi dimenziói Magyarországon, Máltai Tanulmányok, 2023 | | Pámer Zoltán: Kohéziós források felhasználásának területi vizsgálata Baranya megyében a 2007-2013-as és 2014-2020-as programozási időszakban, Tér és Társadalom, 2022 | | Pámer Zoltán: Az egyes területi szintek jelentőségének változása a magyar területfejlesztési politikában, Baranya megye példáján, Comitatus: Önkormányzati Szemle, 2022 | | Finta István: Az Európai Unió átfogó fejlesztéspolitikai alapelveinek fejlődési trendjei és azok érvényesülése Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 2022 | | Brucker Balázs: Az Európai Parlament közös munkacsoportjainak (intergroupjainak) szerepe a területi érdekérvényesítésben, Tér és Társadalom, 2022 | | Brucker Balázs: Az Európai Parlament szerepe a szubnacionális érdekek képviseletében, Politikatudományi Szemle, 2022 | | Pálné Kovács Ilona: Területfejlesztés és közigazgatás: A területfejlesztési törvény és a közigazgatás változásai 1996-2021, Comitatus: Önkormányzati Szemle, 2022 | | Horeczki Réka - Egyed Ildikó: Small town development in peripheral areas, DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT, 2021 | | Horeczki Réka: The major stages in the development of a regional centre. The case of Pécs (Hungary), STUDIES OF THE INDUSTRIAL GEOGRAPHY COMMISSION OF THE POLISH GEOGRAPHICAL SOCIETY / PRACE KOMISJI GEOGRAFII PRZEMYSLU POLSKIEGO TOWARZYSTWA GEOGRAFICZNEGO, 2022 | | Horeczki Réka: What future for Hungary after the Covid-19 outbreak?, Duarte, António Portugal; Redzepagic, Srdjan; Sol Murta, Fátima The European Integration Process : Crisis and Resilience in the Aftermath of the Covid-19 Pandemic. Coimbr, 2022 | | Brucker Balázs: A Vidéki, Hegyvidéki és Távoli Területek, valamint Intelligens Falvak Közös Munkacsoport (RUMRA intergroup) szerepe a vidéki térségek érdekeinek érvényesítésében, Horeczki, Réka; Szabó, Tamás (szerk.) A vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia. Pécs, Magyarország : KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2022 | | Finta István: A többszintű kormányzás gyakorlati tapasztalatai a LEADER fejlesztési módszer tükrében Magyarországon, Horeczki, Réka; Szabó, Tamás (szerk.) A vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia. Pécs, Magyarország : KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2022 | | Hajdú Zoltán: A kisközségek a változó nagypolitikák homályában, A többszintű kormányzás gyakorlati tapasztalatai a LEADER fejlesztési módszer tükrében Magyarországon, 2022 | | Finta István: A vidékfejlesztés megítélése az európai és a magyar fejlesztéspolitikában, Nemes, Nagy József; Pálné, Kovács Ilona (szerk.) A regionalizmus: az elmélettől a gyakorlatig : Illés Ivánra emlékezve 80. születésnapja alkalmából Pécs, Magyarország : P, 2022 | | Horeczki Réka: Falvak és a megkésett urbanizmus kapcsolata Illés Iván korai munkáiban, Nemes, Nagy József; Pálné, Kovács Ilona (szerk.) A regionalizmus: az elmélettől a gyakorlatig : Illés Ivánra emlékezve 80. születésnapja alkalmából Pécs, Magyarország : P, 2022 | | Horeczki Réka, Pálné Kovács Ilona: Governance challanges in Hungary, especially in Baranya county, In: 60th ERSA Congress: Territorial Futures – Visions and scenarios for a resilient Europe: Abstract Book, The European Regional Science Association (2021) p. 275., 2021 | | Hajdú Zoltán: A kisközségek a változó nagypolitikák homályában, Horeczki, Réka; Szabó, Tamás (szerk.) A vidékiMagyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia. Pécs, Magyarország : KRTK RegionálisKutatások Intézete, 2022 | | Pámer Zoltán: ULOGA TERITORIJALNOG UPRAVLJANJA U PREKOGRANIČNOJ SURADNJI, NA PRIMJERU IPA PROGRAMA MAĐARSKA-HRVATSKA 2007.-2013. THE ROLE OF TERRITORIAL MANAGEMENT IN CROSS-BORDER COOP, Podravina, 2020 | | Finta István - Póla Péter: Szociális szövetkezetek periférikus térségekben – a sikeres működés feltételei és akadályai, Tér és Társadalom, 2020 | | Horeczki Réka: The spatial distribution of the medium-sized enterprise sector in the hungarian urban hierarchy, STUDIA MIEJSKIE, 2020 | | Pámer Zoltán: A területi kormányzás és a területi integráció vizsgálata Baranya megye fejlesztési dokumentumaiban az uniós csatlakozástól napjainkig, Tér és Társadalom, 2021 | | Hajdú Zoltán: Kisközségek a változó nagypolitikák homályában: a teljes magukra hagyástól a mindent megmondásig, A vidéki Magyarország a pandémia korában. IX. Falukonferencia Absztraktkötet, 2021 | | Horeczki Réka: Sikeres települések a periférián, A vidéki Magyarország a pandémia korában. IX. Falukonferencia Absztraktkötet, 2021 | | Brucker Balázs: A vidéki, hegyvidéki és távoli területek, valamint intelligens falvak intergroup (RUMRA intergroup) szerepe a vidéki kistelepülések érdekeinek érvényesítésében, A vidéki Magyarország a pandémia korában. IX. Falukonferencia Absztraktkötet, 2021 | | Hajdú Zoltán: Az állami beavatkozások szerepe a centrum-periféria viszonyrendszer formálásában Baranya megyében az államszocialista korszakban (1949-1990), Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 2021 | | Pálné Kovács Ilona: A centralizáció és a perifériák fejlődési esélyei, Tér és Társadalom, 2021 | | Finta István: A véleményezés és részvétel lehetőségei, határai, korlátai a magyar fejlesztéspolitikában a rendszerváltást követő harmadik évtizedben, Új Magyar Közigazgatás, 2021 | | Pálné Kovács Ilona: Önkormányzatok és társadalompolitika, Máltai Tanulmányok, 2021 | | Pálné Kovács Ilona: Politics Without Meso-Level? No Politics at the Meso?, Frontiers in Political Science, 2021 | | Horeczki, Réka ; Póla, Péter: Mire kell fókuszálnia a városok és falvak vezetésének, hogy elkerüljék a leszakadást?, Portfolio KRTK blog, 2023 | | Pámer Zoltán, Pénzár Árpád, Finta István, Horeczki Réka: Mennyit segítettek az EU-s források Magyarország egyik legszegényebb megyéjén?, Portfolió KRTK Blog, 2023 | | Finta István, Horeczki Réka: Kínálhat-e jövőt a fejlesztéspolitika a perifériák számára?, Portfolió KRTK blog, 2023 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
