 |
Az osztrák és magyar történetírás vitája Nyugat-Magyarországról/Burgenlandról (1918–1945)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
134469 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Törő László Dávid |
| magyar cím |
Az osztrák és magyar történetírás vitája Nyugat-Magyarországról/Burgenlandról (1918–1945) |
| Angol cím |
The debate between Austrian and Hungarian historical writing about Western-Hungary/Burgenland (1918-1945) |
| magyar kulcsszavak |
Burgenland, historiográfia, eszmetörténet, régiótörténet, földrajz |
| angol kulcsszavak |
Burgenland, historiography, intellectual history, history of regions, geography |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Tudománytörténet |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
BTK Történelmi Intézet (Debreceni Egyetem) |
| projekt kezdete |
2020-09-01 |
| projekt vége |
2023-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
20.367 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Fő kutatási témám az osztrák, magyar és német történetírás vitái és kapcsolatrendszere a dualizmus és a két világháború közötti periódusban. Közel egy éves bécsi kutatómunkám alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a Burgenlandról szóló történészi polémia bizonyult a legerősebb gócpontnak, a vitatott hovatartozású régióról ugyanis a kor összes osztrák és magyar történésze nyilatkozott pamfletek vagy szakmunkák formájában. A pályamunkám fő célja tehát kimutatni, hogyan vettek részt múzeumok, levéltárak, pamfletírók, regényírók, történészműhelyek osztrák részről Burgenland „nemzetiesítésében”, a nemzeti vagy regionális identitás építésében – a magyar történetírás tekintetében pedig annak elemzése a feladat, hogy a tudományos intézményrendszer hogyan mozgósította képviselőit Nyugat-Magyarország történetének kvázi újraírásához, az osztrák féllel való vitákhoz.
A burgenlandi vitákon keresztül a történetírás különböző irányzatainak bemutására törekszek, pl. a népi szempontokat alkalmazó német/osztrák Volksgeschichte rendkívül nagy szerepet kapott ebben az időszakban (hiszen fő érvelési pontjuk a burgenlandi németség etnikai alapon való felfogása volt), de az eltérő nemzetfogalmakat is lehet elemezni a polémiák kapcsán. Ugyanis voltak szerzők, akik politikai, míg mások népi alapon érveltek: nemzetfogalmuk feltérképezéséhez a nacionalizmuskutatások fogalmi apparátusa és elméleti háttere lesz segítségemre. A megvalósítani szándékolt eredmény egy egyszerre összehasonlító és transznacionális historiográfiai munka az 1918 és 1945 között zajlott Burgenland-vitákról.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kiinduló hipotézisem szerint a határvidékekről szóló történészi viták kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy identitás és történetírás összefüggéseit boncolgassuk. A nemzetek, mint elképzelt közösségek területi és történelmi alapúak. A határok látványosan elválasztják a nemzeti közösséget a Másiktól, azaz „Minket” „Tőlük”. Azonban a határok legalább annyira vitatottak, mint az identitások. Burgenland két ország identitásháborújának vált ütközőzónájává az első világháború után (hiszen közvetlenül a tartomány megalakulása előtt is írtak hovatartozásáról), így a vitázó felek történeti munkáikon keresztül tudományos érvek alkalmazása mellett politikai célzatú narratívákat is alkottak.
A pályamunka fő kérdései:
- Milyen szerepet töltött be Burgenland/Nyugat-Magyarország az osztrák és magyar történetíráson belül tudományos és politikai szempontból?
- Hogyan alkották meg a vitázó felek történeti narratíváikat?
- Ezek a történetek milyen módszertani és ideológiai tekintetben fedték egymást vagy mondtak ellen egymásnak?
- Milyen nemzetfogalmat alkalmaztak a vitázó felek? Mi volt a szerepe a vallási, etnikai és politikai elbeszéléseknek?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A pályamunka összehasonlító és transznacionális szemléletmódot érvényesít egy vitás kérdésben, amely által egy higgadtabb, európai horizontú megközelítést tesz lehetővé. Összehasonlító jellegű, amennyiben bemutatja a szembenálló felek intézményrendszerét, befolyásosabb történészeinek történeti munkáit. Transznacionális, hiszen azt a kérdést is körüljárja, hogy az osztrák és magyar történészek milyen hatással voltak egymásra.
A kutatás nem csupán a történészek nyomtatásban megjelent műveit használja fel, hanem kiterjedt levéltári és kézirattári állományra is támaszkodik. A Burgenland-vitákról ugyanis még nem készült szisztematikus elemzés. Az ösztöndíj páratlan lehetőséget nyújtana egy különösen aktuális probléma elemzésére.
A meglévő szakirodalomhoz képest a burgenlandi osztrák történetírás mellett bemutatom a magyar történetírás reakcióit, szintén primer forrásokra támaszkodva, ezáltal tágítva a Burgenlanddal kapcsolatos kutatás horizontját. A korábbi megközelítések a téma részterületeit érintették: vagy a burgenlandi helyi identitáspolitikával foglalkoztak (Martin Krenn), vagy az osztrák földrajzi diskurzusokat elemezték behatóan (Jankó Ferenc, Steven Jobbitt). Pályamunkám az első összehasonlító, kiadatlan (bécsi, kismartoni, soproni, budapesti) primer forrásokra és nacionalizmusról szóló elméleti irodalomra támaszkodó feldolgozása a témának.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Burgenland régió megalakulásának 100. évfordulója közeledtével emlékezeti vitákra lehet számítani a magyar és osztrák történetírás között. Meggyőződésem szerint az összehasonlító történetírásnak megvan rá a módja, hogy meghaladja a nemzeti ellentéteket és egy higgadtabb megközelítést tegyen lehetővé.
Kutatási témám egyrészt részletes elemzése annak, milyen történészi és emlékezetpolitikai értelmezései voltak a soproni népszavazásnak (1921), továbbá Burgenland történelmével kapcsolatos viták is szerepet kapnak majd benne. Eddig nem kutatott archív forrásokat (pl. történészi levelezések, bizalmas jelentések a másik ország tudományos életéről) felhasználva járom körül azt a kérdést, hogyan jött létre a burgenlandi identitás, vagy, hogy mi volt a szerepe a régió magyar, horvát, zsidó, cigány lakosságának az osztrák és magyar történészi elbeszélésekben. Kitérek arra is, Liszt Ferenc alakja és származása hogyan vált emlékezetharcok célpontja.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
My main research field focuses on the debates between the Austrian, German and Hungarian historical writings as well as on their international connections in the age of dualism and the interwar period. After spending almost a year in Vienna researching this topic I came to the conclusion that the most debated issue was the question of Burgenland because all of the prominent Austrian and Hungarian historians commented on the history of this region through historical works or pamphlets. My main goal is to show how Austrian museums, archives, authors of pamphlets, writers and groups of historians participated in national or regional identity formation regarding Burgenland – at the same time I will examine the reactions of Hungarian historians and institutions of historical scholarship, because they attempted to rewrite the history of Western-Hungary in order to fend off Austrian historical claims on the region. While analyzing the Burgenland-debate I will show the different trends in contemporary historical writing, such as the folk-based German and Austrian Volksgeschichte, which played a huge role in the interwar period (since they approached the history of the Germans in Burgenland from an ethnic perspective). I will concentrate on the diffetent notions of Nation as well. This is especially important as there were authors who wrote a state-based narrative, while others were adherents of ethnic history. The aim of this research is to write a historiographical study on the Burgenland-debate between 1918 and 1945 both comparative and transnational in it’s nature.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
According to my hypothesis, historical debates about borderlands present a great opportunity to examine the relationship between identity and historical writing. Nation as an imagined community relies both on territory and history. Borders clearly separate the national community from the Other, the „Us” from „Them”. But borders are contested as frequent as identities. Burgenland became a centre of identity war between two nations after the first world war (as even before the „birth” of the region, there were ongoing debates about it’s history), thus historians, too, created scholarly and political narratives.
Main questions of my study:
- What role did Burgenland/Western-Hungary play in the Austrian and Hungarian historical writings from a scientific and political perspective?
- How did the different sides construct their historical narratives?
- In what respect did these historical narratives overlap or differ?
- What concepts of nation did the historians rely on? In what respect were religious, ethnic and political narratives important?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This study offers a comparative and transnational approach to a controversial issue, thus making a rational, European viewpoint possible. It compares the institutions and the works of influential historians of both sides. The research has a transnational perspective, too, as it examines how Hungarian and Austrian historians influenced each other.
The research relies not only on published writings of historians but also extensively uses sources located in archives and manuscript collections. There has been no systematic research on this scale about the Burgenland-debate so far. This scholarship would give a great chance to examine an important and relevant prolem.
Compared to the existing scholarly literature I will also show the reactions of Hungarian historians using unpublished sources, thus widening the scope of research related to Burgenland. The earlier approaches have dealt with certain segments of this debate: the aspects of the identity politics in Burgenland has been elaborated by Martin Krenn, but we should also mention the study of Steven Jobbitt and Ferenc Jankó about the Burgenland-discourse of Austrian geography. My study will be the first, which utilises a comparative approach based on extensive archival research (with sources collected in Vienna, Eisenstadt, Sopron, Burgenland) and theories of nationalism.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
As the 100th anniversary (2021) of the birth of the region Burgenland is approaching, one can expect memory debates between the Hungarian and Austrian historical writing. I am convinced that the comparative historiography-writing has the tools for a balanced approach, which can help to overcome possible national tensions.
My study will analyze the different interpretations of the referendum in Sopron (1921) and the opposing views on the history of Burgenland. The research aims to collect unpublished archive documents (for example, correspondence of historians, secret official evaluations about the scientific life in the other country) and use them to answer questions like what role did the Hungarian, Croatian, Jewish and Gypsy population play in narratives written by Austrian and Hungarian historians. I will also show how the figure and ancestry of Franz Liszt became a target in memory wars.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
