 |
Populista vezetők a követőik szemében. A kortárs populista politika követőközpontú magyarázata és vizsgálata
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
134685 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Metz Rudolf Tamás |
| magyar cím |
Populista vezetők a követőik szemében. A kortárs populista politika követőközpontú magyarázata és vizsgálata |
| Angol cím |
Populist Leaders in the Eyes of their Followers. Follower-Centric Explanation and Examination of Contemporary Populist Politics |
| magyar kulcsszavak |
Populizmus, Karizmatikus vezetés, Politikai vezetők, Követők |
| angol kulcsszavak |
Populism, Charismatic Leadership, Political Leaders, Followers |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Politikai tanulmányok |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2020-12-01 |
| projekt vége |
2023-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
25.443 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A válsághelyzeteknek – mint a pénzügyi, euróövezeti és legutóbb a migrációs válság – köszönhetően a populizmus előretörése látványosabbá vált. Amint azt számtalan politikai sokk mutatja, mint a váratlan Brexit népszavazás eredménye, Donald Trump választási győzelme, vagy a populista pártok általános választási megerősödése, a populizmus átstrukturálja a politikai versenyt és formálja vagy meghatározza a kormányok politikáját világszerte. A szakirodalom döntő része azonban a populista politikusok cselekedeteire, stratégiájára, retorikájára és ideológiai álláspontjára összpontosít, és nem hagynak teret követőik (a támogatók, mintsem általánosságban az állampolgárok vagy választók) és kapcsolataik elemzése számára. A projekt célja, hogy kitöltse ezt az űrt. Ennek megfelelően három módon járul hozzá a populizmus és a politikai vezetés kutatásához. Először, a kutatás amellett érvel, hogy a karizmatikus vezetés koncepciója megfelelő keretet ad a „tömegek” és a populista vezető közötti kapcsolat megértéséhez. Másodszor, a projekt célja egy követőközpontú perspektíva bevezetése és alkalmazása a politikai vezetéskutatás területén. Harmadszor, a kutatás empirikus szakasza arra vállalkozik, hogy feltárja a hazai populista politika dinamikáját, amelynek tapasztalata és eredményei további nemzetközi összehasonlító kutatásoknak adhat alapot a jövőben.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a populista polarizáció problémájával foglalkozik, amelyet a populista politikusok megjelenése és megerősödése idézett elő a kortárs politikában. Ez a polarizáló tendencia nem csak a vezetők retorikájából vagy ideológiájából, hanem mélyen a polgárok elfogult, eltorzult percepcióiból, valamint a hol túl magas, hol ellentmondásos elvárásaikból ered. Mindazonáltal igen keveset tudunk a populista politika követői oldaláról. A populista politika jobb megértése érdekében a kutatás egy követőközpontú elemzési-elméleti keretet kíván kialakítani, majd annak keretében új empirikus bizonyítékokat gyűjteni. A projekt arra a feltételezésre épül, hogy a karizmatikus kapcsolat a populizmus központi tényezője, s így a populista vezetők erősen függnek a követőik elismerésétől és hozzájárulásától. A kutatás a következő kérdéseket járja körbe: Miért döntenek úgy az emberek, hogy populista vezetőket követnek? Hogyan kapcsolódnak a követők a vezetőkhöz? Hogyan konstruálják a követők a populista (karizmatikus) vezetést azáltal, hogy a vezetőknek rendkívüli tulajdonságokat és „jó” vezetést tulajdonítanak? E kérdésekre adott válaszok különösen fontosak ahhoz, hogy megértsük a polgárok változó szerepét a demokráciában. A kutatás hipotézise, melyet az elméleti kutatás megalapozni, és az empirikus kutatás igazolni kíván a magyar kontextusban, az, hogy a populista követők nagyobb karizmát, befolyást és társadalmi hasonlóságot tulajdonítanak vezetőiknek, mint a nem populista követők.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A populista polarizáció kérdése a kortárs demokratikus politika egyik meghatározó dinamikája. A populizmus egy olyan divatos frázissá vált a politikatudományban, amely egyre nagyobb figyelmet kap. A kutatások döntő része azonban a politikai szereplők cselekedeteire, stratégiájára, retorikájára és ideológiai álláspontjára összpontosítanak, így viszont szinte semmit sem tudunk a követők szerepéről ebben a folyamatban. A követés kérdésére kevés figyelmet fordítottak a politikatudomány és a politikai vezetéskutatás területén. Noha a jelöltek értékelését a szavazási magatartást meghatározó tényezői közé sorolják („leader effects”, „perszonalizáció”), a tudományos érdeklődés és a témával kapcsolatos szisztematikus kutatás messze elmarad a pártok, ügyek és ideológiák ilyen irányú vizsgálatától. Ahogy az ellentétes eredmények is mutatják, a kutatók nem követtek világos és egységes elméleti és módszertani megközelítést ahhoz, hogy megértsék a politikai vezetés dinamikáját választási környezetben. A politikai vezetés kutatói általában a formális pozíciót betöltő politikusok szerepét, valamint az intézményi erőforrásokat hangsúlyozzák a vezetés folyamatában. Egy másik általános indok az, hogy a követők és a követés negatív normatív és passzív konnotációkkal rendelkezik, ellentétben a választópolgár vagy az állampolgár fogalmával. Azonban az igény egyre erősebb a követőközpontú kutatásokra a szakirodalomban. A javasolt kutatás célja, hogy betöltse ezt az űrt az általános vezetéskutatás és a politikatudomány összekapcsolásával. Pontosabban, a projekt egy követésközpontú analitikus-elméleti és empirikus vizsgálati keretet kíván bevezetni a populista politika megértése céljából.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Egy sor válsághelyzet (például a pénzügyi, az euróövezeti és a migrációs válság) és politikai sokk (például a Brexit népszavazás, Donald Trump választási győzelme) nyomán a kortárs politika kiszámíthatatlanabb és bizonytalanabb lett, mint valaha. A polgárok, a véleményvezérek és a tudósok félelemmel és reményekkel szemlélik ezt a tendenciát, amelyet általánosan a populizmus fellendülésének neveznek. Amíg néhányuk a populizmust a demokrácia legnagyobb fenyegetésének írja le, addig mások az uralkodó technokrata elit megerősítésére adott válaszként egyfajta demokratizáló projektként festik le. Ez a feszültség elmélyíti a politikai konfliktusokat eltaszítva a polgárokat a tradicionális politikai szereplőktől és egymástól. A kutatás azt az állítást fogalmazza meg, hogy ez a polarizáló tendencia nem csak a vezetők retorikájából vagy ideológiájából, hanem mélyen a polgárok elfogult, eltorzult percepcióiból, valamint a hol túl magas, hol ellentmondásos elvárásaikból is ered. Ezért a projekt a populizmust a karizmatikus vezetés egyik formájaként határozza meg, és a populista vezetők és követőik közötti dinamikának elemzésére vállalkozik. A felállítandó elemzési keret lehetővé teszi, hogy a populizmust a kontextus és perspektívák szempontjából érzékenyebb módon elemezzük empirikusan. Így egy realisztikusabb képet alkothatunk a demokratikus politika új korszakáról, amelyet a populizmus előretörése jellemez, meghaladva a populista politikusok melletti és elleni normatív elfogultságot.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The rise of populism is more and more spectacular as a result of constant uncertainty caused by a series of crisis situations (financial, Eurozone and recent migration crisis). As shown by a series of political shocks such as the unexpected Brexit referendum outcome, Donald Trump’s electoral victory, a general electoral upsurge of populist parties, populism restructures political competition and forms or determines the politics of governments’ worldwide. However, most of the studies focus on populist politicians’ actions, strategy, rhetoric appeal, and ideological positions and they have given no space for analyzing their followers (understood as supporters, not as citizens or voters in general) and their relations to these leaders. The project aims to fill this gap contributing to the scientific debates of populism research and political leadership studies in three ways. Firstly, the research argues that the concept of charismatic leadership is an adequate framework to understand populism and the nature of the relationship between the “masses” and the populist leader. Secondly, the project introduces follower-centric theories and concepts of generic leadership studies into political science. Thirdly, the empirical inquiry intends to reveal the inner dynamics of populist politics in Hungary which can establish further international comparative researches.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research address the problem of the polarizing tendency generated by the rise of populist politicians in contemporary politics. The polarizing tendency does not only lie in the leaders’ rhetoric or ideology but also roots deeply in the biased perceptions, too high or sometimes even contradicting expectations of citizens. Nevertheless, we know little about the followers’ side of populist politics. The research provides a follower-centric analytical-theoretical framework and collects new empirical evidence within it to better understand contemporary populist politics. The project is built on the presumption that charismatic relationship lies at the heart of populism assuming that it depends on the followers’ acknowledgment and consent. The main questions of the research are: Why do people choose to follow populist leaders? How do followers attach themselves to these leaders? How do followers construct populist (charismatic) leadership by attributing extraordinary qualities and “good” leadership to these leaders? The hypothesis of the research, which the theoretical research intends to lay its foundations and the empirical inquiry aims to prove it in a Hungarian context, is that populist followers attribute greater levels of charisma and casual influence to their leaders, and perceive them more prototypical than non-populist followers find their leaders.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The addressed problem of populist polarization is one of the most decisive dynamics in contemporary democratic politics. Although populism became a scientific “buzzword” receiving more and more attention in political studies focused on political actors’ actions, strategy, rhetoric appeal, and ideological positions, we know almost nothing about the followers’ role in this relation. In general, followership has got little attention both in mainstream political science and in political leadership studies. However, candidate evaluations have been included as possible factors in voting behavior (“leader effects”, “personalization”), scientific interest and systematic research on this topic lag far behind that of research dedicated to parties, issues, and ideologies. As demonstrated by the mixed results, political scientists haven’t followed a clear and unified theoretical and methodological approach to understand the dynamics of political leadership in the electoral context. Students of political leadership generally overemphasize the role of formal power-holders as well as the institutional resources in the leadership process. The negative normative and passive connotations of followers/followership is a common reason for ignorance in contrast to the notion of voter or citizen. However, the call for more follower-centric researches constantly grew louder among the students of political leadership along with some remarkable empirical investigations. The proposed research aims to answer this call by connecting generic leadership literature and political science. More specifically, the project intends to apply follower-centric theoretical and empirical models usually applied in non-political contexts in order to analyze populist politics.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Due to a series of crises (e.g. financial, Eurozone and migration crisis) and political shock (e.g. Brexit referendum, Donald Trump’s electoral victory), contemporary politics seems to be more unpredictable and contingent than ever. Citizens, pundits, and scholars responded to these tendencies called the rise of populism with fear or hope. Some of them describe populism as the biggest threat to democracy, while others represent it as a democratizing project in response to the strengthening rule of technocratic elites. This tension unavoidably deepens the political conflicts pushing off citizens from mainstream politicians as well as citizens from each other. The research argues that this polarizing tendency not only lies in the leaders’ rhetoric or ideology but also roots deeply in the biased perceptions, too high and even contradicting expectations of citizens. Therefore the project defines populism as a form of charismatic leadership and analyzes the dynamics between populist leaders and their followers. The analytical framework makes it possible to analyze empirically populism in a more context and perspective sensitive way and so to pose a more realistic picture about the new era of democratic politics characterized by populism overriding the normative biases in favor of/against populist politicians.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
