 |
Nemzetközi szervezetek és tagállamaik felelőssége: betudhatóság, hatékony ellenőrzés és bírói kikényszeríthetőség
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
134930 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Mohay Ágoston |
| magyar cím |
Nemzetközi szervezetek és tagállamaik felelőssége: betudhatóság, hatékony ellenőrzés és bírói kikényszeríthetőség |
| Angol cím |
The responsibility of international organisations and their member states: attribution, effective control and justiciability |
| magyar kulcsszavak |
nemzetközi felelősség, nemzetközi szervezetk, nemzetközi szervezetek felelőssége, betudhatóság, effektív kontroll, Európai Unió felelőssége, kettős betudás, megosztott felelősség |
| angol kulcsszavak |
international responsibility, international organisations, responsibility of international organisations, responsibility of the European Union, dual attribution, shared responsibility |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Nemzetközi jog |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
ÁJK Európa Központ (Pécsi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Kis Kelemen Bence
Pánovics Attila
Tóth Norbert
|
| projekt kezdete |
2020-09-01 |
| projekt vége |
2023-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
23.064 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a nemzetközi szervezetek és azok tagállamai nemzetközi jogi felelősségének kulcsfontosságú kérdéseire fókuszál, nevezetesen tevékenységük betudhatóságára vagy beszámíthatóságára, a felelősség betudhatóságára, az együttes felelősség kérdésére, valamint az Európai Unió különleges helyzetére e körben. E fogalmak jelenleg még alakulóban vannak, következésképpen vita tárgyát is képezik: bár a Nemzetközi Jogi Bizottság elkészítette a nemzetközi szervezetek felelősségéről szóló tervezetet (DARIO), e dokumentum nem vált később nemzetközi szerződéssé. A DARIO az e területre vonatkozó szokásjogi normák kodifikációja kívánt lenni, ami vitatható, hiszen messze nem univerzálisan elfogadott; számos rendelkezése tekinthető elméletinek és/vagy spekulatívnak. Fentiek okán a kutatási projekt átfogó célja, hogy megvizsgálja a nemzetközi szervezetek és tagállamaik nemzetközi jogon alapuló felelősségét, elsősorban a DARIO, valamint az államok és nemzetközi szervezetek későbbi gyakorlata alapján, különös tekintettel a releváns bírói döntésekre, továbbá külön figyelmet szentelve az EU különleges helyzetének. A kutatás rendelkezik mind elméleti (pl. szokásjogi szabályok tisztázása és elemzése), mind pedig gyakorlati (pl. az EU békefenntartó és egyéb katonai akciói vagy határvédelmi tevékenysége) relevanciával. Közel tíz évvel a DARIO elfogadása után, és a legújabb gyakorlati és esetjogi fejlemények fényében úgy véljük, nem csak lehetséges, de időszerű is e szabályok alkalmazásának (vagy alkalmazása hiányának) rendszerszintű vizsgálata. A kutatás célja, hogy következtetéseket és értelmezési iránymutatásokat fogalmazzon meg a jövőre nézve.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás célja, hogy a DARIO, a szokásjog és a bírói gyakorlat elemzése és értékelése által fényt derítsen olyan lehetséges betudási szabályokra, amelyek érintik a nemzetközi szervezeteket és tagállamaikat. A DARIO-ban meghatározott elvek gyakran összetettek és kivételekkel, valamint speciális szabályokkal tarkítottak. Emiatt is illette kritikával több nemzetközi szervezet (példának okáért az Európai Bizottság), valamint számos szakirodalmi álláspont. Következésképpen a DARIO-alapú nemzetközi felelősség logikai struktúrája részletes elemzést kíván, a problematikus pontok meghatározásával, annak érdekében, hogy a különböző lehetséges értelmezések összeegyeztethetőtek legyenek. A kutatás elsősorban az alábbi kérdések megválaszolására törekszik:
1. Mikor és hogyan válhat egy nemzetközi szervezet közvetlenül felelőssé egy nemzetközi jogot sértő cselekményért?
2. Mikor lehet egy nemzetközi szervezet felelős tagállamainak cselekményeiért?
3. Mikor lehet egy állam felelős egy olyan nemzetközi szervezet cselekményéért, amelynek a tagja?
4. Mikor lehet alkalmazandó a duális vagy osztott felelősség koncepciója? A duális betudás következménye – a megosztott nemzetközi felelősség – szintén elemzést igényel.
5. Milyen mértékben befolyásolja az EU szupranacionális jellege a fenti kérdésekre adandó válaszokat maga és tagállamai vonatkozásában? E kérdés feltevését az EU kétségkívül egyedi jellegzetességei, valamint gyakorlatának bizonyos egyedi elemei, mint pl. a vegyes megállapodások megkötése indokolja.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás többek között hozzájárul a nemzetközi szervezetek felelőssége területén uralkodó jogi problémák identifikációjához, beleértve a betudás szabályait (duális és/vagy osztott felelősség) nemzetközi szervezetek és tagállamaik tekintetében. A kutatás a felelősségre vonatkozó egyező és eltérő nemzetközi szervezeti, valamint tagállami gyakorlatok meghatározását eredményezi majd. Megállapításra kerül az is, hogy az esetjog alátámasztja-e a DARIO elméleti és spekulatív rendelkezéseit, avagy sem. A projekt tisztázza és értékeli az EU és tagállamai nemzetközi jog felelősségére vonatkozó kérdéseket, amely Magyarország, mint az EU tagállama számára is különösen fontos lehet. Általánosságban a kutatás remélt eredménye a nemzetközi szervezetek felelősségére vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó értelmezési irányelvek kidolgozása lesz.
E terület a magyar szakirodalomban ritkán kutatott, így a projekt hiánypótló szerepet is be kíván tölteni, amely hozzájárulhat a kutatási kérdések fokozottabb megvitásához a magyar tudományos szférában. Nemzetközi kontextusban a projekt hozzáadott értéke abban rejlik, hogy szisztematikusan elemzi a különböző betudhatósági formákat, és az esetjog segítségével megkísérli alátámasztani a DARIO szabályait vagy éppen kritikát fogalmaz meg velük szemben. A projekt egyediségét jelenti az is, hogy a betudás minden dimenziójára vonatkozó elemzést kíván elvégezni.
A kutatás eredményei dogmatikai alapot képezhetnek további specifikusabb kutatások elvégzéséhez egyes nemzetközi szervezetek vagy a nemzetközi jog egyes speciális területei vonatkozásában. A kutatás eredményei, különös tekintettel az értelmezési irányelvekre a gyakorlatban is hasznosíthatók lehetnek a magyar állami szervek által, főként a külpolitika területén, ahol nemzetközi felelősségre alapított igényérvényesítést, valamint azzal szembeni védekezést is megalapozhatnak.
A kutatás társadalmi hasznosíthatósága tekintetében meg kell említeni, hogy a betudhatósági szabályok tisztázása hozzájárulhat az esetleges nemzetközi jogi jogsértések hatékonyabb bírói felülvizsgálatához, az igények címzettjeinek pontos meghatározhatósága által, legyen az egy nemzetközi szervezet és/vagy annak egy tagállama.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a nemzetközi szervezetek és azok tagállamai nemzetközi jogi felelősségének problémáját dolgozza fel, amely számos okból indokolt lehet. A nemzetközi szervezetek önálló nemzetközi jogi jogalanyisággal rendelkeznek, amely elkülönül a tagállamok jogalanyiságától. Ettől függetlenül a tagállamok meghatározó szerepet töltenek be a nemzetközi szervezetek életében, hiszen befolyásolják annak működését, céljait és tevékenységeit. Az államok nemzetközi jogi jogsértésekért viselt felelőssége már önmagában is a nemzetközi jog egy vitatott területe, amely hatványozottan igaz a nemzetközi szervezetek felelőssége kapcsán. A Nemzetközi Jogi Bizottság, amely az ENSZ egy szakmai testülete, megalkotta a nemzetközi szervezetek felelősségéről szóló tervezetet (DARIO). A DARIO-t a nemzetközi szokásjog (amely a nemzetközi jog egy általános és kötelező forrása) egyfajta gyűjteményének szánták. Több szervezet, állam és jogtudós is úgy véli azonban, hogy e szabályok sokkal inkább egy progresszív jogfejlesztő megközelítést tükröznek, mint az elfogadott gyakorlat puszta összegzését; továbbá számos szabály elméleti és hipotetikus jellegű. A kutatás az e területre vonatkozó legfontosabb kérdések tisztázását tűzi ki célul, nevezetesen mikor és hogyan lehet egy nemzetközi szervezetet felelősségre vonni nemzetközi jogot sértő cselekményeiért, tagállamainak tevékenységéért, illetve elképzelhető-e az utóbbi fordítottja. Megvizsgáljuk, hogy lehetséges-e – és ha igen, milyen módon – duálisan vagy megosztott módon felelősséget telepíteni egy meghatározott cselekményért. Az EU helyzete pedig speciális, nemzetek feletti jellegére tekintettel külön vizsgálatot kíván e körben.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research project focuses on key legal questions of the international responsibility of international organisations and their member states, namely attribution of conduct, attribution of responsibility, joint responsibility and the special case of the European Union. These concepts are very much in development and subject to debate: although the International Law Commission has prepared the Draft Articles on Responsibility of International Organizations (DARIO), this document has not been adopted as a binding international treaty. The DARIO is arguably codification of customary international law covering this field but it is far from being universally accepted, and many of its provisions can be considered theoretical and/or speculative. Thus overall objective of the project is to analyse the responsibility of international organisations and their member states based primarily on the DARIO and subsequent practice by states and organisations, having special regard to relevant judicial decisions and also paying special attention to the situation of the European Union in this context. The research project has both theoretical (e.g.: analysis and clarification of relevant customary rules) and practical (e.g.: analysis and evaluation of peacekeeping and other military operations, EU border control activities, etc.) relevance. Almost ten years after the adoption of the DARIO, and in light of recent developments in practice and case law, we consider it both possible and timely to systematically examine the application (or non-application) of these rules and to attempt to draw conclusions, also formulating guidelines of interpretation for the future.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research aims to shed light on various possible rules of attribution as regards international organisations and their member states, analysing and evaluating inter alia the DARIO, customary law and judicial practice. The principles laid down in DARIO are often complex and riddled with exceptions and special rules, and were disputed by some organisations – notably the European Commission – and scholarly opinion. Thus, the logical structure of DARIO-based international responsibility requires detailed analysis and the pinpointing of its problematic elements, in order to be able to reconcile possible interpretations. The research aims to focus primarily on answering the following research questions.
1. When and how can an international organisation incur responsibility directly for internationally wrongful acts?
2. When can an international organisation be responsible for the acts of its Member States?
3. When can the Member States of an international organisation be responsible for the acts of the organisation?
4. When may the concept of dual or shared attribution be applicable? The result of dual attribution – shared international responsibility – also needs to be examined as to its consequences
5. To what extent does the supranational nature of the EU have an effect on the foregoing considerations in relation to itself and its Member States? This question is necessitated by the (arguably) unique characteristics of the EU and some of its legal practices such as concluding mixed agreements.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research will contribute among others to the identification of prevalent legal problems in the field of the responsibility of international organisations, including rules of attribution (possibly dual and/or shared attribution) between international organisations and their member states. It will result in the identification of concurrent and conflicting practice of international organisations and their member states as regards their responsibility. Case law trends to support or counter some of the theoretical and speculative provisions of the DARIO will be ascertained. The project will clarify and evaluate international responsibility issues regarding the EU and its members, which is especially relevant for Hungary as a member state. Generally, the intended output of the project will be the formulation of guidelines of interpretation of the rules on the responsibility of international organisations and their members.
This field is seldom researched in Hungarian legal literature; the project aims to fill this gap and contribute to increased national discussion of the research questions in national academia. In an international context, the added values of the project are its systematic approach to various forms of attribution and control, and the focus on case law to support or indeed argue against some of the rules contained in the DARIO. The uniqueness of the project also lies in the fact that it aims to look at all dimensions of the attribution question.
The outputs of the research can provide the dogmatic basis for further more specific research focusing on individual international organisations or specific substantive fields of international law. In practice, the research outputs, especially the interpretation guidelines could be utilized by Hungarian state authorities involved in foreign policy to make claims for or defend against the invocation of responsibility.
As for the potential societal usage of the results, the clarification of the rules of attribution could contributing to more effective justiciability of eventual violations of international obligations via the identification of the proper addressee(s) of eventual claims against international organisations and/or their member states.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research project focuses on the problem of the international responsibility of international organisations and their member states. The issue is relevant for a number of reasons. International organisations have an international legal personality which is separate from that of their member states. However the member states remain the forces behind the functioning of the international organisations as they can influence the goals and the actions of the organisation. The question of international responsibility in general is already a quite debated among states, and the responsibility of international organisations is even more ambiguous. The International Law Commission, a specialized body of the United Nations has formulated a document entitled Draft Articles on Responsibility of International Organizations (DARIO). The DARIO is meant to be a collection of existing customary international law (which is in general a binding source of international law), yet some organisations, states and academics are debating whether it is actually a codification of existing rules or a progressive development of the law. Furthermore, a number of the provisions of the DARIO are theoretical and hypothetical. The research aims to clarify the most important questions in this context, such as when and how can international organisations be held responsible for their own acts, or for acts of their member states, or vice versa. We will also examine to what extent it may be possible to attribute responsibility dually or in a shared way. Also, the situation of the European Union requires separate analysis due to the fact that the EU itself is a fairly unique, supranational organisation.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
