 |
Konfliktus és társulás: A politika elmélete a demokrácia válságának korában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
135048 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Horváth Szilvia |
| magyar cím |
Konfliktus és társulás: A politika elmélete a demokrácia válságának korában |
| Angol cím |
Conflict and association: A theory of politics in a time of democratic crisis |
| magyar kulcsszavak |
demokrácia, válság, konfliktus, társulás, politikai közösség |
| angol kulcsszavak |
democracy, crisis, conflict, association, political community |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Politikai tudományok |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Politikatudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2020-11-01 |
| projekt vége |
2023-10-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
23.706 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás kulcsproblémája a politika természete és jelentése a kortárs demokráciák válságának korában. Megkísérli a klasszikus politikai gondolkodás újraértelmezésén keresztül összekötni azt kortárs politikaelméleti problémákkal. A kutatás sajátos problémáját egyrészről a radikális konfliktusok, vagy másnéven a polarizáció képezi, amelyet a kortárs demokratikus válság egyik fő jellemzőjének tartanak. Másrészről másik problémáját ennek logikai-politikai ellenpólusa, a homogenitás és egység jelenti. A kutatás a politika kétfajta létezési módja körül forog: az asszociatív és a disszociatív dimenzió körül. Módszertanilag a kutatás ötvözi a fogalmi elemzést a politikai gondolkodástörténettel, melyet transzhistorikus elemzésnek lehet nevezni. Ehhez a klasszikus athéni politikai gondolkodást használja kiindulópontként, egyrészt annak a politikai filozófiában betöltött jelentősége, másrészt amiatt, mert elfogadja, hogy az athéni demokrácia a politika megmutatkozásának különösen intenzív történeti pillanata, ezért teoretikusan is hasznos. Konfliktus és társulás viszonya komplex, és mind az elmélet, mind a gyakorlat számára fontos. Az elméleti elemzés elősegítheti jelentéseik pontosítását és logikai mintázatuk tisztázását, hasznos belátásokat nyújthat természetük demokratikus karakteréről, és olyan politikaelméletre tehet javaslatot, amely mindkét szellemi irányzatot átfogja, miközben elfogadja a demokratikus értékrendet. A kutatás az agonisztikus politikaelméletekkel folytat párbeszédet, és hozzájárulást jelent a történeti alapú politikaelmélet-alkotáshoz.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő kérdése a politika természete. Feltevése, hogy a politika két ellentétes pólus közti térben létezik, a viszály, valamint az abszolút homogenitás között. Más szavakkal, a politika „halott” a pólusokon. Vagyis a politikához szükség van bizonyos mértékű konfliktusra, vagy intenzitásszintre; illetve ennek mérséklésre is. A kutatás a konfliktust, másnéven a politika disszociatív felfogását belehelyezi az asszociatív (társulási) kontextusba, és a feladata, hogy feltárja, hogyan konfigurálódnak a viszonyaik. Három problémakör körül szerveződik: (1) Mivel a társulás és a disszociáció a politika két arca, összekapcsolhatók egy eredeti elméletté. A konfliktus látószögében a mérséklő gyakorlatok érdemesek elméleti elemzésre. A társulás látószögében a kérdés az, hogy melyek a feltételei az élénk plurális politikai élet fenntartásának. (2) Mivel a társulás-alapú politikafelfogás középpontjában a nyilvános beszéd áll, és mert általánosan elfogadott, hogy a diskurzus és az erőszak szemben állnak, a diskurzus felfogható konfliktust mérséklő tényezőként. Feltehető a kérdés, hogyan zajlik ez, különös tekintettel a tudásra és a demokrácia túlélésére. Sőt, mivel az érzelmeket a konfliktusokkal kötjük össze, és jellemzően szembe vannak állítva a tudással és a racionalitással, feladat azt is megmutatni, azok milyen szerepet játszhatnak a demokrácia fenntartásában. (3) A görögöknek első kézből volt politikai tapasztalatuk a viszályról, és megoldásáról, az első ismert amnesztia formájában, amit viszont a feledésre alapoztak. Nem-diszkurzív módszerrel kísérelték meg elérni a posztantagonisztikus politikai állapotot. A kutatás feladata megmutatni ennek az elméleti következményeit.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás kulcsproblémája a politika olyan elméletének a megalkotása, ami képes összekapcsolni a konfliktusokat azok ellentétével, a társulással. Mivel az éles konfliktusok vagy polarizáció a kortárs politika jellemző tapasztalata, illetve a demokrácia válságának egyik tényezője, a kutatás megértési kísérlet, illetve javaslat egy átfogó, ezt számításba vevő politikaelméletre. A kutatás specifikuma, hogy ezt úgy próbálja megválaszolni, hogy a klasszikus görög politikaelméletet gondolja újra és összeköti azt a kortárs politikaelmélettel. Így rá kíván mutatni arra is, hogy a klasszikus vagy történeti szövegek olvasása hasznos eszköz a kortárs világ politikaelméleti megértéséhez. A kutatás a konfliktusok problémáját tárgyalja, a polarizációt, valamint annak ellenpárját, az egységet. Mindkettő értelmezhető a politika két létmódjaként, mint a társulás és a disszociáció. A kettő viszonya komplex, és nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat számára is relevánsak. A kutatás igyekszik magyarázatot adni a jelentésükre, és egy olyan politikaelméletre tesz javaslatot, ami ugyanakkor demokratikus elmélet is. Három problémacsoport kerül terítékre ennek kapcsán. Először, mivel ezek a politika két létmódját jelentik, összeköthetők annak érdekében, hogy egy új elméletalkotási mezőt hozhassunk létre. Mivel az extrém konfliktusok korlátozást igényelnek annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a politika társulásközpontú felfogásához, ezeket a gyakorlatokat is elemezni szükséges. A társulás perspektívájából pedig nem a korlátozás, hanem a pluralitás támogatása a kérdés. Másodszor, mivel a politika társuláselvű felfogása a nyilvános diskurzus elvére épül, ami viszont éles ellentétben áll az erőszakkal, a diskurzus és a tudás (racionalitás) szintén kérdezés tárgya kell, hogy legyen, ugyanúgy, mint a disszociáció is, ahol az érzelmek nemcsak negatív, hanem pozitív és demokráciát támogató szerepet játszhatnak. Harmadszor, az amnesztia és a feledés, így a hallgatás a konfliktusok feloldásának erőteljes, ámde ellentmondásos módozata, amelyet szintén kutatni kell. E kérdések elméleti elemzése minden polarizált társadalom számára fontos lehet.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A konfliktus általános és elterjedt politikai tapasztalat napjaink demokráciáiban. Noha a politika részét képezi, extrém formában a társadalom széteséséhez vezet, és veszélyezteti a demokráciák fennmaradását. De az ezzel ellentétes állapot, a konfliktus hiánya is veszélyes, mert itt nemcsak a konfliktusok tűnnek el a politikai életből, hanem a sokféleség is. Ugyanakkor az is elfogadott, hogy a demokráciák fennmaradásához szükség van a konfliktusok mérséklésére is. A kortárs politikaelmélet foglalkozik e kérdésekkel, és ez a kutatás szintén e kérdések elemzésére vállalkozik. Azon az előfeltevésen alapszik, hogy a két forma, a konfliktusos, valamint a nem-konfliktusos politika, ugyanannak az érmének a két oldalai. A kutatás a viszonyuk feltárása tesz kísérletet, és megkísérli közelíteni őket egymáshoz, egy egységes, demokratikus politikaelmélet megalkotása érdekében. Ennek során sajátos módszert alkalmaz, amikor visszatér a klasszikus görög politikai gondolkodáshoz, és megpróbálja azt a kortárs értelmezésekhez kötni. Az elméletalkotás során a kutatás megkísérli feltárni a teret a konfliktus (disszociáció) és a társulás között; megvilágítja a különbséget és a kapcsolatokat a (nyilvános) racionális diskurzus, valamint ellentéte, az érzelmek között; végezetül a diskurzus ellentétére is figyelmet fordít, amikor a hallgatást és a felejtést a konfliktusos politikát megszelídítő gyakorlatként olvassa.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research addresses the nature and meaning of politics under the condition of the crisis of contemporary democracy. It aims at theorizing politics by reinterpreting classical political theory and linking it to contemporary political theories. In particular, the research discusses the problems of radicalized conflicts or polarization that are claimed to contribute to the modern-day democratic crisis, on the one hand, and their politico-logical counterparts, homogeneity and unity, on the other. In other words, the research centers around two modalities of politics, association and dissociation. This theorization of politics follows a double method of conceptual analysis and history of thought, specified as transhistorical conceptual analysis. Classical Athenian political thought is chosen as a foundational moment for this theory; first, because of its relevance in the long tradition of political philosophy, and second, because it will be accepted that Athens encapsulates and expresses an extremely intensive moment of politics in the course of human history. Conflict and association have complex relationship and are relevant problems in theory and practice. A theoretical investigation may help clarifying their meanings and their logical patterns, offers valuable insight on their democratic nature, and proposes a theory of politics that rests upon both intellectual direction under the aegis of democratic regimes. The research belongs to the subfield of agonism and aims at contributing to historical political theory.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main concern of the research is the nature of politics. The hypothesis is that politics is born and exists in a sphere that stretches between two contradictory poles: strife or radical division, and absolute homogeneity. In other words, politics is “dead” on the poles. Thus, it requires certain amount of conflict, or, a level of intensity; but it requires practices of moderation too. The research puts conflict, or the dissociative dimension of politics into the context of association. Thus, the task is to reveal the configurations of the relation. The research is structured around three problematizations. (1) Since association and dissociation are two faces of politics, they can be interweaved to create a unique theory. From the perspective of conflicts, moderating practices should be revealed theoretically. From the perspective of association, the task is to find those conditions that help maintaining a vivid and plural democratic life. (2) Since associational politics rests upon public discourse and it is generally accepted that discourse is opposed to violence, discourse can moderate conflictual politics. It should be addressed how it occurs, with special focus on knowledge and democratic survival. Moreover, since emotions are connected to conflicts and they stand in opposition to discourse and rationality, the task is to show what role emotions can play in maintaining democracy. (3) The Greeks had a historical experience of stasis and its solution in the form of the first known amnesty, but it rested upon forgetting. It is a non-discursive method to reach post-antagonistic political condition. The task is to show the theoretical conclusions of this practice.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research addresses a theory of politics which connects conflicts and their counterpart, association. Extreme conflicts or polarization is a widespread experience in contemporary politics, and a component of democratic crisis. The research aims at understanding politics embracing both conflict and association, and offering a comprehensive political theory resting on their relation. However, the research is specific in that it aims at theorizing politics by reinterpreting classical Greek political thought and connecting it with contemporary political theory. Thus, its purpose is to highlight that reading classical texts is valuable to understand contemporary problems theoretically. The research discusses the problems of conflicts, or polarization. They can be theorized as two modalities of politics, association and dissociation. They have a complex relationship and are relevant problems not only in theory but in practice as well. The research helps clarifying their meanings and wants to propose a theory of politics that is democratic at the same time. The research addresses three sets of problems. First, because they are the two modalities of politics, dissociation and association can be connected to build a theoretical field for further theoretical analysis. Since extreme conflicts should be delimited and moderated in order to come closer to the associational vision of politics, these practices should be analyzed. From the perspective of association, not delimitation but the support of plurality is the question. Second, because the interpretation of politics as association is built on public discourse that stands in sharp contrast to violence, the role of discourse and knowledge (rationality) should also be addressed, along with dissociation, where emotions may play not only negative, but positive and supportive role concerning democracy. Third, amnesty and forgetting, thus, silence instead of discourse is a powerful, but ambivalent form of delimiting conflicts, which should be also addressed. The theoretical analysis of these questions is important for polarized societies in general. Since the research aims at building a fully-fledged theory, it can interact with similar problematizations.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Conflict is a common and widespread experience in contemporary democracies. Although they are the part of politics, in extreme form they can distort society, and are dangerous for the survival of democracy. However, the other condition, the lack of conflicts is as dangerous as extreme conflicts, because in this case not only conflicts, but plurality will be also diminished. However, it is generally believed, that some form of non-conflictual conditions should exist in a democracy to survive. Contemporary political theory may deal with these problems, and this research addresses the problem as well. It rests upon the presupposition that the two forms, conflict and non-conflictual common ground are the two side of the same coin. The research explores their relationship and aims at bringing them closer to each other to create a comprehensive democratic theory of politics. In doing so, it uses a specific method, when returns to classical Greek political thought, and tries to connect it to modern understandings. In this theoretical practice the research aims at exploring a field between conflict and association; envisages the differences and relations between (public) rational discourse, and its counterpart, emotions; and eventually takes a look at the opposite of discourse, silence and forgetting as a practice that moderates, although incorporates conflictual politics.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
