 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
135152 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Hartl Péter |
| magyar cím |
Hume az igaz vallásról |
| Angol cím |
Hume on true religion |
| magyar kulcsszavak |
Hume, kora modern filozófia, naturalizmus, szkepticizmus, teizmus, vallás |
| angol kulcsszavak |
Hume, early modern philosophy, naturalism, scepticism, theism, religion |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Filozófia |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Filozófiai Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2020-09-01 |
| projekt vége |
2023-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
29.997 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás David Hume vallásfilozófiáját értelmezi újra, rekonstruálja Hume kritikáját az úgynevezett vulgáris vallásról, elemzi az igaz vallás fogalmának kontextusát a teljes hume-i filozófia fényében, valamint elhelyezi a hume-i álláspontot a vallásról és tudományról szóló kora modern filozófiai álláspontok között. Az interpretáció vezérfonala Hume “valódi teizmus” (‘genuine theism’) vagy más néven “igaz vallás” (‘true religion’) fogalma, melyet Hume főként ‘A vallás természetrajza’ (‘The Natural History of Religion’) valamint ‘Beszélgetések a természetes vallásról’ (‘Dialogues concerning Natural Religion’) című műveiben fejtett ki. A projekt Hume-nak a szokásos szkeptikus és ateista értelmezésekkel szemben gyenge, minimális teista álláspontot tulajdonít, mely szerint az Univerzumnak van egy intelligens első oka, mely azonban nem rendelkezik morális és személyes attribútumokkal. A kutatás többek között Gaskin, Holden, Livingston, Yoder, Willis munkáira épít. Vitába száll a szkeptikus vagy ateista Hume-értelmezésekkel mint Berman, Buckle, Cordry, Flew, Kemp Smith, Russell, melyek az intelligens ok vagy tervező létére utaló hume-i affirmatív szöveghelyeket elvetik.
A projektnek két fő célja van. Először is, hogy az agnosztikus-ateista Hume olvasattal szemben a hume-i igaz vallásról, illetve gyenge teizmusról koherens képet adjon. Másodszor, hogy újszerűen Hume vallásfilozófiáját a kora modern vallásfilozófia és tudományfilozófia sokrétű történeti kontextusában elemzi, és eddig kevésbé kutatott szerzők (mindenekelőtt a brit deisták, szabadgondolkodók, valamint a Royal Society-hoz kapcsolódó természettudósok és filozófusok) Hume-mal való kapcsolatait mutassa be.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás Hume vallásfilozófiáját értelmezi újra, az “igaz vallás” (‘true religion’) fogalma mentén. Az értelmezés arra épül, hogy azon szöveghelyeket ahol Hume affirmatív módon beszél egy intelligens első okról vagy akár tervezőről, Hume őszinte megnyilatkozásainak, és nem ironikus vagy manipulatív kijelentéseknek kell tekintenünk. Az értelmezés kritizálja az ún. ironikus ateista Hume olvasatot (pl. Berman). A kutatási egyik célja, hogy amellett érveljen, hogy az ironikus illetve rejtett jelentést tulajdonító olvasat nem ad plauzibilis és koherens választ arra, hogy a kora modern szerzők (köztük esetleg Hume) miért és hogyan használták az ironikus illetve rejtett jelentést szövegeikben. Továbbá, a nem-teista értelmezésekkel szemben (mint Kelahan, Falkenstein) a kutatás megmutatja, hogy Hume-nak az igaz vallás (illetve ‘valódi teizmus’, ‘genuine theism’) valamint a vulgáris vallás (‘vulgar religion’) közötti megkülönböztetés több retorikai fordulatnál, valós és szubsztantív filozófiai jelentőséggel bír.
A kutatás további újdonsága, hogy a magyar filozófiatörténetben eddig kevéssé ismert kora modern gondolkodókra is fókuszál, mint Toland, Tindal, Radicati, Hutcheson, Boyle. A hume-i vallásfilozófiát a brit deizmus és a szabadgondolkodók vitái valamint a kora modern, Boyle és Newton tudományos eredményeihez kapcsolódó természetes teológia fényében vizsgálja. Hume tervezési érvet illető kritikája a természetes teológia által inspirált tudománykép kritikájaként válik értelmezhetővé, egy olyan álláspont alternatívájaként, amely a tudományos kutatásnak teológiai illetve vallási jelentőséget tulajdonít.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás átfogó és termékeny értelmezést ad a hume-i vallásfilozófiáról, az ‘igaz vallás’ és a ‘vulgáris vallás’ hume-i szembeállítását középpontba állítva, valamint a hume-i természetes teológia kritikát a kora modern vallásfilozófia kontextusában értelmezve. A vállalkozás egyik új eredménye az, hogy a magyar filozófiatörténeti szakirodalomban eddig alig kutatott szerzőket (mint a brit deisták, szabadgondolkodók) mutat be. A kutatás kurrens Hume-szakirodalomra támaszkodik (Holden, Livingston, Yoder, Willis), vitatkozik Hume-ot egyoldalúan ateista, illetve agnosztikus módon bemutató értelmezésekkel (Berman, Buckle, Cordry, Flew, Kemp Smith, Russell). A kutatás megmutatja a hume-i vallásfilozófia kapcsolatait a hume-i ismeretelmélettel, okság-elmélettel, és morálfilozófiával is. A kutatás további nóvuma, hogy a hume-i igaz vallás koncepciót intellektuálisan gazdag, a kora modern tudomány és vallástörténet eredményeire is reflektáló történeti kontextusban értelmezi újra. Hume tervezési érvének kritikája a korabeli természetes teológia által inspirált tudománykép kritikájaként is értelmezhető, amely a tudományos kutatásnak közvetlen teológiai illetve vallási jelentőséget tulajdonít. Ezért a kutatás nemcsak hazai és nemzetközi Hume kutatáshoz járulhat hozzá, hanem a kora modern vallás és tudománytörténet kutatói számára is releváns lehet, termékeny interdiszciplináris diskurzust elősegítve. A kutatási projekt fő eredménye egy angol nyelvű monográfia a nagy presztízsű Palgrave Macmillan kiadónál. A pályázónak a kötetre érvényes szerződése van a kiadóval. A kötet az egyik első, magyar szerző által írt angol nyelvű monográfia lehet Hume és a kora modern vallásfilozófia témájában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a hume-i vallásfilozófia újraértelmezésére törekszik, az ‘igaz vallás’ fogalmára támaszkodva. Hume-nak az általános valláskritikája ellenére gyenge teista álláspontot tulajdonít, vitába szállva az ironikus ateista illetve agnosztikus Hume-értelmezésekkel. A kutatás a hume-i igaz vallás koncepciót a hume-i filozófia (ismeretelmélet, okság-elmélet és emotivista morálfilozófia) tágabb összefüggéseiben értelmezi. Továbbá, a kutatás újdonsága, hogy a hume-i vallásfilozófiát a kora modern tudomány, természetes teológia és vallásfilozófia sokrétű interdiszciplináris kontextusában értelmezi, olyan a magyar filozófiatörténet írásban korábban alig kutatott szerzők műveinek bevonásával, mint Tindal, Toland, Radicati, Hutcheson. Hume kritikáját a tervezési érvről olyan módon mutatja be, amely egyben a korabeli természetes teológia által Newton és Boyle nyomán inspirált tudománykép kritikájaként is értelmezhető, amely a tudományos kutatásnak közvetlen teológiai illetve vallási jelentőséget tulajdonít. A kutatás fő eredménye az egyik első, magyar szerző által írt angol nyelvű monográfia lehet Hume és a kora modern vallásfilozófia témájában, amely nemcsak a hazai és nemzetközi Hume kutatás jelentős vállalkozása, hanem általában a kora modern vallás-, és tudománytörténet értékes kontribúciója is lehet.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research study re-interprets David Hume’s philosophy of religion, reconstructs Hume’s criticism of so-called vulgar religion, analyses the notion of true religion in the context of overall Hume’s philosophy, as well as it locates Hume’s position among the early modern philosophical viewpoints on religion and science. The key theme of the interpretation is Hume’s notion of “genuine theism” or “true religion” which Hume mainly elaborated in his “The Natural History of Religion” and “Dialogues concerning natural religion”. As opposed to typical sceptical and atheist interpretations, the project attributes to Hume a weak, minimal theist position according to which the Universe has an intelligent first cause which is, however, lacks moral and personal attributes. The research relies on the works by (among others) Gaskin, Holden, Livingston, Yoder, Willis. It criticises sceptical or atheist Hume-interpretations by, for example, Berman, Buckle, Cordry, Flew, Kemp Smith, Russell which reject affirmative passages by Hume on the intelligent first cause or creator.
The project has two main aims. Firstly, as opposed to agnostic-atheist Hume interpretation, it aims to provide a coherent picture on Hume’s true religion of weak theism. Secondly, it analyses ingeniously Hume’s philosophy of religion in the rich historical context of early modern philosophy of religion and philosophy of science, and, also it presents Hume’s connections to somewhat neglected authors (most importantly, British deists, freethinkers, as well as scientists and philosophers related to Royal Society).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research study re-interprets Hume’s philosophy of religion relying on the concept of “true religion”. The interpretation is based on the assumption that we should take at face value those passages where Hume’s speaks affirmatively on some intelligent cause or even creator, rather than taking them merely as ironic or manipulative expressions. The interpretation criticises the so-called ironic atheist Hume-reading (eg. Berman). One of the aims of the research is to argue that the ironic interpretation or the interpretations that attribute to Hume’s text a hidden meaning cannot provide a plausible and coherent answer to the question why and how early modern authors (including, possibly, Hume) used ironic or hidden meaning in their texts. Moreover, as opposed to non-theist interpretations (such as Kelahan, Falkenstein) the research will show that Hume’s distinction between between true religion (or genuine theism) and vulgar religion is more than just a rhetorical tool, but it has real and substantive philosophical significance.
Another novelty of the research is that it focuses also on early modern authors – who are somewhat neglected in Hungarian scholarship on the history of philosophy – like Toland, Tindal, Radicati, Hutcheson, Boyle. Hume’s philosophy of religion is analysed in the light of the debates of British deists and freethinkers as well as the early modern natural theology inspired by Boyle’s and Newton’s scientific achievements. Hume’s criticism of the design argument is understood as a criticism of a certain view on science inspired by natural theology which attributes theological and religious significance to scientific inquiry.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research study provides a comprehensive and seminal interpretation on Hume’s philosophy of religion, by focusing on Hume’s juxtaposition of ‘true religion’ and ‘vulgar religion’, as well as by interpreting Hume’s criticism of natural theology in the context of early modern philosophy of religion. One of the novel outcomes of the research enterprise is that it exhibits the works of authors like British deists, freethinkers whom have been neglected in Hungarian scholarship. The research relies on most recent Hume scholarship (Holden, Liviginston, Yoder, Willis), and it argues against simplified Hume-interpretations which characterises Hume as an atheist or agnostic (Berman, Buckle, Cordry, Flew, Kemp Smith, Russell). The research will also show that how Hume’s philosophy of religion is connected to Hume’s epistemology, theory of causality and his moral philosophy. Another novelty of the research is that it re-interprets Hume’s conception of true religion in an intellectually rich historical context by reflecting on insights of the history of early modern science and religion. Hume’s criticism of the design argument can be interpreted as a criticism of a certain picture of science inspired by early modern natural theology which attributes to theological and religious significance to scientific inquiry. Therefore, the research can contribute to not only domestic and international Hume scholarship, but, also, it can be relevant to the scholars of early modern history of religion and science and it can facilitate seminal interdisciplinary discourse on these topics. The chief outcome of the research project is a monograph in English published by prestigious Palgrave Macmillan press. The applicant has a valid contract with Palgrave Macmillan. The book could be among the first monographs in English written by a Hungarian author on Hume and early modern philosophy of religion.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research aims to re-evaluate Hume’s philosophy of religion relying on the concept of ‘true religion’. Despite Hume’s general criticism of religion, the research argues against ironic atheist and agnostic Hume-interpretation, and attributes a weak theistic position to Hume. The research interprets the Humean concept of true religion in a broader context of Hume’s philosophy (epistemology, the theory of causality and emotivist moral philosophy). Moreover, the novelty of the research is that it interprets Hume’s philosophy religion in the manifold interdisciplinary context of early modern science, natural theology and philosophy of religion focusing on authors like Tindal, Toland, Radicati, Hutcheson whom have received limited scholarly attention in Hungarian studies on the history of philosophy. Hume’s criticism of the design argument is presented as a criticism also of a certain view of science inspired by early modern natural theology, Newton and Boyle attributing theological and religious significance to scientific inquiry. The chief outcome of the research is a monograph in English which could be among the first books written by a Hungarian author on the themes of Hume and early modern philosophy of religion. This could be not only a remarkable enterprise in domestic and international Hume scholarship, but, also, it could be a valuable contribution to early modern history of religion and science as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
