 |
Intézményi konvergencia, gazdasági növekedés és fejlettség regionális szinten
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
135598 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Tóth István János |
| magyar cím |
Intézményi konvergencia, gazdasági növekedés és fejlettség regionális szinten |
| Angol cím |
Institutional convergence, economic growth and development at regional level |
| magyar kulcsszavak |
intézményi konvergencia, gazdasági növekedés, regionális elemzés, big data, good governance |
| angol kulcsszavak |
institutions, convergence, economic growth, development, regional analysis, big data, good governance |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 90 % | | Ortelius tudományág: Politikai gazdaságtan | | Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Szocio-gazdasági kutatás |
|
| zsűri |
Komplex tértudományok |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Hajdu Miklós
|
| projekt kezdete |
2020-10-01 |
| projekt vége |
2023-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
6.705 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a gazdasági konvergencia intézményi vetületét és az erre ható tényezőket vizsgálja 2007-2019 között regionális szinten. Ennek során új módszert használ: objektív, mikro szintű kemény adatokra épülő mutatók alakulását vizsgálja. Az EU TED adatbázisát - a 2007-2019 között lebonyolított mintegy 7 millió közbeszerzési szerződés adatát - elemzi. Az intézményi jóság mérésénél a korrupciós kockázatok kontrolljának szintjét veszi alapul. Mennyire képes az intézményrendszer kikényszeríteni a versenyt a közbeszerzések piacán. Az elemzés során a minta országok intézményeit tekinti mintának, tehát azt, hogy ezen országokban az állami- önkormányzati intézmények mennyire voltak képesek elérni, hogy a közbeszerzések erős verseny mellett bonyolódjanak le. Azt méri a minta országok, az újonnan csatlakozott országok, valamint Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország régióinak adatai segítségével, hogy az utóbbiak mennyire voltak képesek megközelíteni ezt a szintet. Minél nagyobb mértékben tudták biztosítani a versenyt a közbeszerzések piacán, annál inkább tudták elérni a korrupciós kockázatok magasabb szintű kontrollját. Az elemzés során a kutatók kiküszöbölik az közbeszerzési szerződések nagyságának, szektorális eltéréseinek, a konjunktúra ciklusoknak, valamint az intézmények összetételének hatásait. Az elemzés második fázisában azt vizsgáljuk regresszió elemzés segítségével, hogy az intézményi konvergenciát mérő, nuts2 regionális szinten értelmezett mutatók értékei milyen kapcsolatban vannak az adott régiók gazdasági fejlettségével, a gazdasági fejlettség változásával, az iskolázottság szintjével, és közbeszerzések számával.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hogyan alakult az intézményi konvergencia 2004-2006 között újonnan csatlakozott tíz Közép-Kelet Európai ország, valamint Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország és Spanyolország régióiban 2007-2019 között?
Milyen különbségek mutathatók ki az objektív adatok és szubjektív adatok (survey adatok) segítségével mért intézményi minőség és intézményi konvergencia mutatói között?
Milyen kapcsolatban áll az objektív adatok segítségével regionális szinten mért intézményi konvergencia a régióra jellemző gazdasági fejlettséggel, gazdasági növekedéssel, iskolázottsággal és az állami, regionális intézményekre jellemző államkapacitással?
A korrupciót országok szintjén vizsgáló elemzések a korrupció szintje és a gazdasági fejlettség és az iskolázottság között fordított kapcsolatot találtak. Azt várjuk, hogy e hatások érvényesülnek regionális szinten is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A nemzetközi irodalom által vitatott percepciós, szubjektív adatokra épülő indikátorok helyett objektív indikátorokat használ és az így mért intézményi konvergencia összetevőinek (közöttük a gazdasági fejlettség, gazdasági növekedés és humán tőke faktorainak) vizsgálata alapján e hatások elkülönítésére törekszik. Az első tekintetben a kutatás új utakon halad és folytatja azt az új kutatási irányt, amely a korrupciós kockázatok mérését mikroszintű adatokra alapozódó objektív indikátorok segítségével kívánja megvalósítani.
A kutatás megvalósítása során egyedülálló nagy adatbázisokkal dolgozik: az EU közbeszerzési adatbázisának (EU TED) több mint 7 millió közbeszerzési adatát dolgozza fel és az eredményeket összeveti az Eurostat által gyűjtött regionális gazdasági-társadalmi adatokkal.
Harmadrészt a kutatás újdonságát azt adja, hogy nem elégszik meg a korrupciós kockázatok kontrolljának újszerű mérésével, hanem regionális szintű adatok alapján e jelenségre ható gazdasági és társadalmi tényezők (gazdasági fejlettség, gazdasági növekedés, iskolázottság, stb.) vizsgálatára törekszik. E tekintetben a kutatás úttörő jelentőségűnek számít.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Egy országban az állami- és önkormányzati intézmények, szervezetek (minisztériumok, önkormányzatok, kórházak, egyetemek) jósága legalább olyan fontos tényezője a társadalmi jólétnek, mint a gazdasági fejlettség, az egy főre jutó jövedelem, vagy a háztartások fogyasztása. A kutatás azt igyekszik feltérképezni, hogy hogyan alakult ezen intézmények minősége 2007-2019 között az Európai Unió adatainak felhasználásával. A kutatás során a kutatók több mint 7 millió közbeszerzési szerződés adatai alapján a korrupciós kockázatok kontrolljának erősségét mérik az egyes országok régióiban és azt vizsgálják, hogy az EU-hoz újonnan csatlakozott országok (közöttük Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária) régiói mennyire tudták megközelíteni a legfejlettebb országokat a korrupciós kockázatok kontrollja tekintetében. Mennyire lett erősebb ez a kontroll az újonnan csatlakozott országok régióiban 2007 és 2019 között. A kutatás során arra is választ keresnek, hogy milyen, a gazdasági fejlettséggel, gazdasági növekedéssel, a lakosság iskolázottságával összefüggő hatások játszottak szerepet az intézményi felzárkózásban.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims to examine the relationships between institutional convergence, economic growth, and economic development at the regional level based on microdata. The novelty of the research is to use hard data instead of perception data measuring institutional convergence and to focus on regional differences and especially to analyse the impact of economic development, economic growth to the quality of institutions, and thus the institutional convergence. Institutional quality is measured by the level of control of corruption risks.
We analyse at a regional level the impact of education, economic development and economic growth on the institutional quality. We assume that educational attainment has an independent effect on institutional development where the level of education of the population is higher, the stronger control of corruption.
We deal with the data of the fourteen EU member states in Central Eastern and Southeastern Europe and the Baltics that joined the EU since 2004 as well as Austria, France, Germany, Italy, and Spain (EU15). The value of the indicators used are linked to several factors, not just how the institutions that manage the tendering procedures (i.e., the issuers) can control corruption risks. The type of contracting authority (issuer), the size of the contract (the net contract value), the sector of the purchased goods or services by public tender, and asynchronicity in business cycles also matter. Due to these possible factors, we use estimations, in which we control for the industrial sector for goods or services purchased through public tenders, size of the contract, date of the contract (year) and type of issuer.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
How successful was the institutional convergence from 2007 to 2013 measured by objective data at the regional level in ten Central and Eastern European countries and as well as in Germany, Austria, France, Italy, and Spain?
What are the differences between the indicators of institutional quality and institutional convergence measured by objective data and subjective data (survey data)?
What are the relationships between institutional convergence at the regional level based on objective data, and economic development, economic growth, education, and the number of public tenders?
The studies dealing with corruption at the country level found an inverse relationship between the level of corruption, economic development and education. We expect the same effects at the regional level.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research uses objective indicators and seeks to isolate effects on institutional convergence, including factors of economic development, economic growth, and education. The research continues a new research direction, which aims to measure corruption risks with objective indicators based on micro-level data. The research uses a unique, extensive database that contains more than 7 million procurement data from the EU public procurement database (EU TED).
The novelty of the research is that it is not satisfied with the novel measurement of the control of corruption risks. However, based on regional level data, it seeks to examine the economic and social factors influencing this phenomenon (economic development, economic growth, education, e.t.c.). In this respect, the research is pioneering.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In a country, the quality of state and municipal institutions (ministries, local governments, hospitals, universities, e.t.c.) is at least as an essential factor in social well-being as economic development, per capita income or consumption of households. The research focuses on how the quality of these institutions has developed between 2007 and 2019 using regional data of the European Union. In the study, researchers measure the strength of control of corruption risks in each country's region based on data from more than 7 million public procurement contracts. They examine regions in the new EU member states (including Hungary, the Czech Republic, Slovakia, Poland, Romania, and Bulgaria) how well they can approach the most advanced countries in terms of controlling corruption risks. How much stronger this control was in the regions of new EU member states from 2007 to 2019. The research also seeks to find out what effects related to economic development, economic growth, and education played a role in institutional convergence.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
