Alkalmazkodóképesség és helyi identitás vidéken  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
135676
típus K
Vezető kutató Megyesi Boldizsár
magyar cím Alkalmazkodóképesség és helyi identitás vidéken
Angol cím Rural resilience and local identity: Qualitative and quantitative analysis of the relationship between rural image, local identity, and living strategies in the Hungarian countryside
magyar kulcsszavak helyi identitás, helyi imázs, megélhetési stratégiák
angol kulcsszavak local identity, local image, living strategies
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Vidékszociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Csurgó Bernadett
Horzsa Gergely
Kiss Márta
Kovách Imre
Smith Melanie Kay
projekt kezdete 2020-10-01
projekt vége 2023-12-31
aktuális összeg (MFt) 19.778
FTE (kutatóév egyenérték) 7.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A helyi identitás kialakítása és megerősítése egyre fontosabbá válik a magyarországi vidéki közösségekben is. Ez a folyamat eltérő módon zajlik a különböző településeken, amint erre korábbi kutatások rámutattak (Csurgó 2014). A vidékfejlesztés kiindulópontja a vidék imázs, a térség márkázás, és a térség jellegének alakítása (place-making) az idegenforgalmi szempontból kiemelt, és e szempontból kevéssé fontos területeken egyaránt. Ray sokat idézett tanulmányából (1998) tudjuk, hogy a térség sajátosságai különösen fontos erőforrások lehetnek a vidékfejlesztési folyamatokban. A szerző kulturális területi identitásról beszél, amely helyi termékek, turisztikai látványosságok vagy a helyi identitás (újjáélesztése) révén valódi, egyedi helyi erőforrássá válhat.
Korábbi, magyarországi, vidéki térségekben készült kutatásokban azt találták, hogy vidékképet gyakran pre-modern értékek jellemzik, amelyek fontos szerepet játszanak a vidéki migráció és a turizmus alakulásában. Lewicka (2013) amellett érvel, hogy a múlt iránti érdeklődés kapcsolódik a helyhez kötődéshez, míg Wheeler (2017) arról ír, hogy létezik egyfajta „produktív nosztalgia”, amelyen keresztül a helyi történelem, a múlt és az kulturális örökséghez kapcsolódó gyakorlatok a vidéki helyhez kötődéssel és a helyi identitással összefüggésében érthetők meg.
Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazva a vidékkép, a helyi identitás és a különböző megélhetési stratégiák közötti összefüggéseket szeretnénk feltárni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás célja, hogy feltárjuk; miképpen alkotják meg, vagy értelmezik újra különböző vidéki terek lakói, közösségek tagjai a saját helyi identitásukat, vidékképüket a helyi fejlesztési folyamatokban Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazva a vidékkép, a helyi identitás és a különböző megélhetési stratégiák közötti összefüggéseket szeretnénk feltárni. A kutatásban négy különböző kistérségben: egy város közeli (1), egy idegenforgalmi szempontból kiemelt (2), egy mezőgazdasági jellegű (3) és egy társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott járásban (4) készítünk esettanulmányokat, amelyhez a következő kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg:
Hogyan járulhat hozzá térség jellegének alakítása (place-making) hely érzetének, az életminőségnek javításához, a helyi identitás erősítéséhez és egy pozitív belső és külső kép kialakuláshoz?
Milyen szerepet tölthet be a kulturális örökség és a turizmus a folytonosság érzetének erősítésében, a változások kezelésében és az alkalmazkodó stratégiák kialakításában?
Milyen mintázatot mutat a helyi életstratégiák, a helyi identitás és a vidékkép alakulása a különböző vidéki területeken?
Hogyan jelenik meg a helyi identitás a helyi közösségben illetve azon kívül?
Melyek a vidékkép fő jellemzői a kiválasztott járásokban? Kik, mely szereplők, intézmények alakítják azt aktívan?
Melyek a fontosabb életstratégiák a különböző vidéki területeken? Hogyan járul hozzá a vidéki kép és a helyi identitás a különböző életstratégiákhoz és a vidéki alkalmazkodóképességéhez?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás újszerűségét az adja, hogy komplex módon vizsgálja a helyi identitás, a vidék imázs és a megélhetési stratégiák kapcsolatát, ezzel hozzájárulva a vidéki közösségek alkalmazkodási képességének jobb megértéséhez. Tehát a kutatás a jelenkori magyar vidéki társadalomról és a mezőgazdaságról való tudásunk bővítését szolgálja. A tervezett kutatás kapcsolódik a korábbi a vidékimázst, vidéki átalakulást és helyi identitás vizsgáló magyarországi kutatásokhoz, és egy szisztematikus elemzését kínálja az elmúlt időszakban végbement változásoknak. Habár a fenti jelenségeket jellemzően egymástól függetlenül szokták elemezni, mi úgy véljük, hogy kölcsönhatásban vannak egymással. Célunk a vidékimázs és lokális identitás vizsgálata nem csupán a turisztikai régiókban, de a kevésbé látogatott, nem turisztikai vidéki területeken is. Jóllehet a tudományos figyelem főként a sikeres közösségekre fókuszál a helyi identitás és vidékimázs vizsgálatakor, mi azt is szeretnénk feltárni, hogy a helyi identitás és imázs hogyan kapcsolódik a megélhetési stratégiákhoz az elmaradott térségekben. A különböző esetek összehasonlításával jobban megérthetjük a vidéki alkalmazkodóképességet a különböző vidéki területeken.
A kutatás közvetlen hatással lehet helyi szinten a fejlesztésekre és a fejlesztéspolitikában is hasznosulhat. A kutatás eredményei a vidék és agrárpolitika alakításában játszhatnak szerepet azáltal, hogy rámutatnak a helyi identitás és vidékimázs szerepére a helyi társadalom és gazdaság fejlődésében. Úgy véljük, hogy különböző érintett szereplők szerepének meghatározás fontos lehet mind a helyi alapú fejlesztésekben, a fenntartható fejlesztésekben és a desztináció menedzsmentben egyaránt. A kutatás célja, hogy meghatározza azt is, hogy a helyi erőforrásoknak és kulturális örökségnek milyen lehetőségei, jelentősége és sikere lehet a vidékfejlesztési stratégiákban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás célja a vidékimázs, helyi identitás és a vidéki alkalmazkodóképesség közötti kapcsolat feltárása. A kutatás azokat a folyamatokat vizsgálja, amelyen keresztül a vidéki helyek és közösségek újraértelmezik és újraépítik a helyi imázst és identitást a helyi fejlesztésekhez kapcsolódóan. A kutatás során négy esettanulmány készül különböző típusú vidéki térségekben, úgy mint (1) város környéki vidéki térség, (2) fejlődő, mezőgazdasági jellegű vidéki térség, (3) turisztikai vidéki térség, és (4) hátrányos helyzetű vidéki térség. Az esettanulmányoknak része négy regionálisan reprezentatív kérőíves felmérés is a vidéki imázsról és identitásról, valamint települési szinten a helyi dokumentumok elemzésével, fókuszcsoportos beszélgetésekkel, és a helyi szereplőkkel, gazdálkodókkal, polgármesterekkel, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, a helyi kezdeményezések fő szereplőivel készített interjúkkal is vizsgáljuk a helyi imázs és identitás hatását a megélhetési stratégiákra.
A kutatás tehát azt vizsgálja, hogy a helyi identitás és imázs hogyan kapcsolódik a vidéki alkalmazkodóképességhez a különböző vidéki területeken. Kvalitatív és kvantitatív szociológiai eszközökkel azt kívánjuk feltárni, hogy a vidék imázs és identitás hogyan kapcsolódik és milyen hatással lehet a vidéki népességváltozásokra és a megélhetési stratégiákra a különböző vidéki területeken.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Self-promotion and reinterpretation of local identity is becoming increasingly important in rural communities in Hungary. Local identity building is achieved very differently by rural municipalities and regions. Rural image, place branding and place making are regarded as crucial sources for rural development, both in touristic and non-touristic areas. Rural sociology literature argues that the characteristics of place as local resources are particularly important for rural development strategies.
Research about rural Hungary suggests that rural image is often characterized by pre-modern values which play an important role in the motivation for rural migration and tourism. It is also shown that an interest in the past can help in fostering a sense of continuity, dealing with change, and developing adaptive strategies (resilience).
Based on both quantitative and qualitative sociological methods the main goal of the research is to understand what are the connections and relations between rural image, local identity and the population dynamics and living strategies of different rural areas in Hungary. The research purpose to present the local identity, rural image and local living strategies in four different rural areas. The planned research connects to previous research in rural image, rural restructuring and local identity in Hungary and presents systematic analyses of the changes that have occurred in the last decades.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research seeks to understand the processes in which different type of rural places and communities revitalise and rebuild their local image and identity in the context of local development. We seek to understand how rural image and identity can contribute to population dynamics as well as rural resilience. Based on both quantitative and qualitative sociological methods the main goal of the research is to understand what are the connections and relations between rural image, local identity and the population dynamics and living strategies of different rural areas in Hungary. In the research we plan to conduct case studies in four different micro-regions: in a suburban (1), in a touristic (2), in a prospering district with agricultural character (3) and in a socially and economically backward district (4). The following research questions were formulated:
How can placemaking contribute to improving sense of place, quality of life, strengthening identity and positive internal and external image?
What role can cultural heritage and tourism play in fostering a sense of continuity, dealing with change, and developing adaptive strategies?
What are the patterns of living strategies, local identity and rural image in the different rural areas?
How is local identity presented and represented inside and outside of the local community?
What are the main characteristics of rural image in the case study areas? Who are the key actors of local image building and what roles they do act in construction process?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The novelty of the research that it will analyse local identity, rural image and living strategies in a complex manner, so it can help us to better understand the resilience of rural communities. Thus the research broadens our knowledge about contemporary Hungarian rural society and agriculture. The planned research connects to previous research in rural image, rural restructuring and local identity in Hungary and presents systematic analyses of the changes that have occurred in the last decades. Although these phenomena are discussed usually independently from each other, we argue that there is an interdependency among them. We also aim at analysing the role of local identity and rural image in less visited and non-touristic areas. Although scientific attention is mostly focused on the successful communities we also aim to discover how local identity and rural image is connected to living strategies in back-warded areas. The comparison of the different cases will allow us to better understand rural resilience.
The research may also have more direct effect at the local level and could be used also in policy development. The results of the research may help in rural and agricultural policy formulation by demonstrating the role of local identity and rural image in the development of local economy and society. We also argue that there may be important implications for placemaking, sustainable development, and destination management by specifying the role of different stakeholders in those processes. According to our aims the research will also identify the possibilities, importance and success of using local assets and cultural heritage in rural development strategies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The objective of the research is to understand the interconnections between rural image, local identity and rural resilience. The research seeks to understand the processes in which different type of rural places and communities revitalise and rebuild their local image and identity in the context of local development. In the research we plan to conduct case studies in four different micro-regions: in a suburban (1), in a touristic (2), in a prospering district with agricultural character (3) and in a socially and economically backward district (4). Four regional representative surveys will be included in case study research to explore the rural image and identity of local inhabitants. The case study research also will include document analysis, interviews with locals: farmers, mayors, entrepreneurs, planners (at local and county level) civic activists and representatives of local initiatives and focus group in settlement level in each case study region.
The research examines how local identity and image are interconnected to rural resilience. Based on both quantitative and qualitative sociological methods the main goal of the research is to understand what are the connections and relations between rural image, local identity and the population dynamics and living strategies of different rural regions in Hungary.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk; miképpen alkotják meg, vagy értelmezik újra különböző vidéki terek lakói, közösségek tagjai a saját helyi identitásukat, vidékképüket a helyi fejlesztési folyamatokban A kutatás első évében statisztikai elemzést végeztünk a KSH, T-Star adatbázisában található adatokat felhasználva, amely elemzésben a magyarországi járások gazdasági, társadalmi helyzetét, civil és fejlesztéspolitikai aktivitását felhasználva tipológiát alkottunk a kistérségekből. E tipológia alapján történt meg a négy esettanulmányi helyszín kiválasztása. A kutatás második évében négy települési esettanulmányt készítettünk: ezeknek az empirikus alapja dokumentum-elemzés mellett fókuszcsoportok, kérdőívek és félig strukturált interjúk. A harmadik évben az összegyűjtött adatokat elemeztük. A kutatás bizonyos eredményeit már a kutatás első évében bemutattuk konferenciákon; eddig 13 nemzetközi és 11 hazai konferencián szerepeltünk azokkal. 2023-ban az Európai Vidékszociológiai Társaság kétévente megrendezett kongresszusán önálló szekciót szerveztünk a vidékimázs kutatásokról. A kutatási eredményeinkből eddig 22 publikáció született; 13 angol nyelvű, 11 magyar nyelvű. Az angol nyelvűek közül 10 folyóirat cikk. Terveink szerint további angol és magyar nyelvű publikációk készülnek a vidék imázs, helyhez kötődés és vidéki megélhetés kérdéseiről, felhasználva a kvalitatív és kvantitatív adatainkat.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of our research was to explore how the inhabitants of different rural areas and members of communities create or reinterpret their own local identity and rural image in local development processes. In the first year of the research, we conducted a statistical analysis using data from the T-Star database of the Hungarian Central Statistical Office. We prepared a typology of the districts based on their economic and social indicators, and the civil and development policy activities. Based on this typology, four case study areas were selected. In the second year of the research, we conducted four case studies: the empirical basis for these was document analysis, focus groups, questionnaires and semi-structured interviews. In the third year, we analysed the data. this year we had the opportunity to conduct a national survey, using the same questionnaire we used in the four districts. Some of the results of the research were presented at 13 international and 11 national conferences so far. In 2023, we organised a separate session on rural image research at the biennial congress of the European Society of Rural Sociology. In addition, we plan to make further conference presentations of the collected empirical material. Our research results have so far resulted in 13 in English (10 journal) articles and 11 Hungarian articles. We plan to publish further English and Hungarian articles in the near future.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=135676
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Megyesi Boldizsár - Kristóf Luca: Élelmiszerfogyasztás és kulturális tőke: Egy formálódó habitus nyomában. Socio.hu 10(4):23-38, 10.18030/socio.hu.2020.4.23, 2020
Langergraber, Günter; Castellar, Joana A C Raaschou Andersen, Theis; Maria-Beatrice Andreucci; Gösta F. M. Baganz; Gianluigi Buttiglieri; Alba Canet-Martí; Pedro N. Carvalho; David C. Finger; Tjaša Griessler Bulc; Ranka Junge; Boldizsár Megyesi; Dragan Milošević; Volkan Oral; David Pearlmutter; Rocío Pineda-Martos; Bernhard Pucher; Eric D. van Hullebusch; Nataša Atanasova: Towards a Cross-Sectoral View of Nature-Based Solutions for Enabling Circular Cities. Water August 2021 13(17):2352, 10.3390/w13172352, 2021
Megyesi G. Boldizsár: Zalaszentgrót: a civil társadalom szerepe egy aprófalvas térség integrációjában. KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉG 11 2 pp 99-116 (2020), 10.35402/kek.2020.2.8, 2020
Imre Kovách, Boldizsár Gergely Megyesi, Angela Barthes, Hasan Volkan Oral, Marija Smederevac-Lalic: Knowledge Use in Education for Environmental Citizenship—Results of Four Case Studies in Europe (France, Hungary, Serbia, Turkey). Sustainability 13/19 pp. 11118, https://doi.org/10.3390/su131911118, 2021
Attila Bai, Imre Kovách, Ibolya Czibere, Boldizsár Megyesi, Péter Balogh: Examining the Adoption of Drones and Categorisation of Precision Elements among Hungarian Precision Farmers Using a Trans-Theoretical Model, https://doi.org/10.3390/drones6080200, 2022
Bernadett Csurgó, Gergely Horzsa, Boldizsár Megyesi: A vidékimázs és helyi identitás kutatásának lehetőségei és módszerei: Egy szisztematikus szakirodalom-elemzés eredményei., Szociológiai Szemle 32 (1), 15-40 2022, 2022
Imre Kovách, Boldizsár Megyesi, Attila Bai, Péter Balogh: Sustainability and Agricultural Regeneration in Hungarian Agriculture, Sustainability 14/2 pp.969., 2022
Bernadett Csurgó, Melanie K. Smith: Cultural Heritage, Sense of Place and Tourism: An Analysis of Cultural Ecosystem Services in Rural Hungary., Sustainability Vol 14, no. 12: 7305., 2022
Kiss Márta – Rácz Katalin: Helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok és önkormányzati szerepek a vidéki hátrányos helyzetű térségekben Elemzési szempontok és esetek, Szociológiai Szemle 32(2): 4–33., 2022
Bai Attila – Czibere Ibolya – Kovách Imre – Megyesi Gergely Boldizsár – Balogh Péter: The monetary value of convenience and environmental features in residential heat energy consumption, in particular its social determinants, ENERGY STRATEGY REVIEWS (2211-467X 2211-4688): 50 pp 1-18, 2023
Csurgó Bernadett ; Horzsa Gergely; Kiss Márta; Megyesi Boldizsár; Szabolcsi Zsolt: Place Naming and Place Making : The Social Construction of Rural Landscape., LAND (BASEL) ( 2073-445X): 12 8 Paper 1528., 2023
Eszter Kelemen, Boldizsár Megyesi, Bettina Matzdorf, Erling Andersen, Lenny GJ van Bussel, Myriam Dumortier, Céline Dutilly, Marina García-Llorente, Christine Hamon, Annabelle LePage, Roberta Moruzzo, Katrin Prager, Francesco Riccioli, Carolina Yacamán-Ochoa: The prospects of innovative agri-environmental contracts in the European policy context: Results from a Delphi study., Land Use Policy Volume 131, August 2023, 2023
Kovách Imre, Megyesi Boldizsár: Energy use research in social sciences – introduction to a research topic, ENERGIES, 2023
Kovách Imre, Megyesi Boldizsár: Motivations of subsistence farming in Hungary, RURAL SOCIOLOGY xxx: (xxx) pp. 1-29., 2023
Csurgó Bernadett, Horzsa Gergely, Megyesi Boldizsár: A vidékimázs és helyi identitás kutatásának lehetőségei és módszerei : Egy szisztematikus szakirodalom-elemzés eredményei, SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 32: (1) pp. 15-40., 2022
Kovách Imre, Megyesi Boldizsár: Knowledge Use and Environmental Education in Hungarian School Gardens, Environmental Sciences Proceedings 14: (1) 14, 2022
Kristóf Luca, Megyesi Boldizsár: Élelmiszerfogyasztás és kulturális tőke, SOCIO.HU : TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 10: (4) pp. 23-38., 2020
Megyesi Boldizsár: Polgárosodásvita három évtized távlatából: áttekintés a mai mezőgazdasági üzemek tulajdonosának társadalmi hátteréről Magyarországon, KORUNK (KOLOZSVÁR) 31: (4) pp. 54-65., 2020
Megyesi Boldizsár: Zalaszentgrót: a civil társadalom szerepe egy aprófalvas térség integrációjában, KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉG 11: (2) pp. 99-116., 2020





 

Projekt eseményei

 
2021-07-17 13:51:12
Résztvevők változása




vissza »