 |
Biztosítási alapú jóléti ellátások hozzáférését csökkentő reformok hatása munkapiaci kimenetekre és egészségi állapotra
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
135962 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Scharle Ágota |
| magyar cím |
Biztosítási alapú jóléti ellátások hozzáférését csökkentő reformok hatása munkapiaci kimenetekre és egészségi állapotra |
| Angol cím |
Impact of drastic cuts in accessing insured benefits on health and labour market outcomes |
| magyar kulcsszavak |
munkakínálat |
| angol kulcsszavak |
labour supply, welfare reform, health |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Munkaerő-gazdaságtan |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft. |
| résztvevők |
Csillag Márton
Greskovics Borbála
Hornok Cecília
Krekó Judit
Munkácsy Balázs
Prinz Dániel
|
| projekt kezdete |
2020-12-01 |
| projekt vége |
2023-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.248 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.70 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatási projektünkben becslést adunk a szociális ellátórendszer két radikális reformjának a hatásaira. Az első kérdés az álláskeresési járadék csökkentésének hatása, amelyre 2011-ben került sor. A járadék igénybevételét, és a munkanélküliségből való kilépést rövidtávon, a foglalkoztatottak jövedelmét és stabilitását középtávon elemezzük. Empirikus stratégiánk a regressziós diszkontinuitás technikáján alapul, amellyel összehasonlítjuk azoknak a kimeneteit, akik a reform hatályba lépése előtt veszítették el munkahelyüket azokéval, akiket a reform után bocsátottak el. Az elemzéshez pontos és nagyméretű adminisztratív adatbázist használunk a 2003-2017es időszakra. A kutatásunk hozzájárul a segélyek bőkezűségének hatásáról szóló legújabb irodalomhoz. A nemzetközi tanulmányokkal ellentétben olyan helyzetet vizsgálunk, ahol a segély időtartamának csökkentése igazán számít és így nagy hatása lehet.
A második projekt a 2012-es rokkantsági reform hatását vizsgálja, amely nem csak azt célozta meg, hogy csökkentse a rokkantsági juttatásokba történő beáramlást, de azt is, hogy visszavezesse az egészségkárosodott embereket a munkapiacra. Ugyanazt az adatbázist, különbségek különbsége és matching módszereket használunk a reform hatásának vizsgálatára. A részletes adatbázisunk és a széleskörű reform lehetővé teszi hogy a korábbi irodalomnál részletesebb képet kapjunk a rokkantsági ellátások szigorítsásának egészségre, foglalkoztatottágra, keresetekre és a munka minőségére való hatásáról. Projektünk célja, hogy empirikus eredményekkel szolgáljon a szociális- és foglalkoztatáspolitika számára.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az első projektünk fő célja az, hogy megvizsgáljuk a 2011 szeptemberi álláskeresési járadék 3 hónapra csökkentésének hatását Magyarországon. Először azt elemezzük, hogy a reform hatására az álláskeresési járadékra jogosultak kisebb arányban vették-e igénybe a segélyt. Mivel a reform csökkentette az álláskeresési járadék potenciális értékét, hipotézisünk szerint szignifikánsan csökkenhetett azok aránya akik fölvették az álláskeresési járadékot. Másodszor a reformnak a munkába állásra gyakorolt hatását elemezzük, és hipotézisünk szerint a segély bőkezűségének csökkentése felgyorsította a munkába való visszatérést. Ezután meg fogjuk vizsgálni, hogy a likviditási korlátok növekedése milyen mértékben vezetett ahhoz, hogy a munkanélküliek rosszabb minőségű állásokat fogadtak el. Végül megvizsgáljuk a reform hatását az állami költségvetésre.
A második kutatásunkban először a rokkantsági támogatásokra való jogosultság hatását vizsgáljuk a foglalkoztatottságra és a jövedelemre. Ezenfelül meg fogjuk vizsgálni a támogatás elvesztésének és a munkapiacra való visszatérésnek a hatását az érintettek egészségi állapotára. A fő hipotézisünk az, hogy a reform megnövelte a foglalkoztatottak arányát azon jogosultak között, akik komplex felülvizsgálaton vettek részt. Azonban, mivel a hosszútávú inaktív státusz erodálhatta a jogosultak humántőkéjét, azt feltételezzük, hogy a segélyt elvesztők között sokan jövedelem nélkül maradtak vagy nem a képesítésüknek megfelelő állásban helyezkedtek el. Ezenfelül úgy gondoljuk, hogy a munkapiacra való visszatérés kikényszerítése negatív egészségügyi következményekkel járhatott a megemelkedett stressz és a jövedelem elvesztése miatt.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A társadalombiztosítási rendszerek azzal az ellentmondással szembesülnek, hogy negatív jövedelemi sokk esetén megfelelő biztosítást nyújtsanak a munkavállalók számára, miközben potenciálisan morális kockázati problémát okoznak a biztosítottak között.
A kutatási projekt empirikus bizonyítékot kíván nyújtani a fenti dilemmához. Először is megvizsgáljuk a magyar munkanélküliségi ellátások szűkítésének hatását, amikor is a munkanélküliség maximális hossza 9-ről 3 hónapra csökkent, amely így a legrövidebb lett Európában. Másodszor, megvizsgáljuk a rokkantsági támogatás széleskörű, szisztematikusan még nem vizsgált reformját, amely nagyszámú aktív korú rokkantsági ellátásban részesülő embertől vonta meg a járadékot
Hozzájárulásaink a szakirodalomhoz a következők: Először is, új bizonyítékokat szolgáltatunk amunkanélküli járadék időtartamának a segély igénybevételére és a foglalkoztatásba való visszatérés esélyeire gyakorolt hatásáról. illetve a rokkantsági ellátások szigorításának hatásairól. Másodszor, nemcsak a munkanélküliségi időtartamát, hanem a foglalkoztatás stabilitását és a jövedelmeket is megvizsgáljuk középtávon, azaz a reformok hozamai mellett társadalmi költségeiket is felmérjük. Harmadszor azt elemezzük hogy a változás milyen hatást gyakorol az állami költségvetésre.
A rokkantsági támogatás vizsgálatának újszerűségét a támogatás reformjának mérete és jelentősége, valamint a kutatáshoz használt részletes adminisztratív adatok adják. Részletes adatbázisunk lehetővé teszi, hogy a korábbi irodalomnál sokkal részletesebb képet kapjunk a tartós inaktivitás utáni munkába állásnak az egészségi állapotra és a munkapiaci kilátásokra gyakorolt hatásának dinamikájáról.
A világos identifikációs stratégián és megbízható, nagyszabású adminisztratív adatbázison alapuló kutatás révén hozzájárulhatunk a szociális ellátások empirikusan megalapozott tervezéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
2011-ben a magyar kormány - költségvetési megfontolásokból és az aktivitási ráta növelésének szándékával drasztikusan csökkentette az álláskeresési járadék hosszát, és a maximális ellátás joghossza 9 hónapról 3 hónapra csökkent. Míg ez a szakpolitikai változás várhatóan arra ösztönzi az álláskeresőket, hogy ne vegyék igénybe a járadékot vagy gyorsabban térjenek vissza a munkába, középtávon ez is negatív következményekkel járhat az állami költségvetésre nézve. Mivel a munkakeresők a jövedelem hiányában kénytelenek olyan munkát is elfogadni, amelyek nem felelnek meg a készségeiknek, ezek a munkahelyek alacsonyabb béreket és társadalombiztosítási, illetve adóbefizetéseket eredményezhetnek, és a munkaviszony hamarabb megszűnhet, ami ismétlődő munkanélküliséghez és nagyobb jóléti kiadásokhoz vezethet.
A rokkantsági támogatás hasonló célú 2012-es reformja valamennyi jogosultat egészségügyi felülvizsgálatra kényszerítette, aminek eredményeképp sok jogosultat visszairányítottak a munkapiacra. Ez a reform egy különleges lehetőséget ad a hosszú távú inaktivitást követően a munkapiacra való visszatérés egészségre, illetve foglalkoztatottságra való hatásainak vizsgálatára.
A kutatásunk célja, hogy felbecsüljük a két reform hatását (megfelelő) munkahely találására és az egészségre.
Ezt a legmodernebb statisztikai módszerekkel és nagy adminisztratív adatbázisok használatával fogjuk megtenni, amely elősegítheti a munkanélküli és a rokkantsági ellátási rendszer tényeken alapuló kialakítását.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In this research project, we estimate the causal effect of two radical reforms of the social benefit system. The first is a drastic cut in potential unemployment insurance benefit duration which happened in 2011 in Hungary on UI benefit claims. We analyse transitions out of unemployment in the short term, as well as earnings and stability of employment in the medium term. Our identification strategy relies on a regression discontinuity design, as we compare the outcomes of those who lost their jobs just before the reform came into effect to displaced workers from just after the reform. We will use a high-quality large matched employer-employee administrative dataset covering 2003-2017. We contribute to the literature on the effect of benefit generosity on jobseekers’ medium to long-term outcomes, and the novel literature on UI benefit take-up. In contrast to international studies, we evaluate a situation where a cut in benefit duration has a real ‘bite’ and thus might have large effects.
The second project investigates the impacts of a major disability reform in 2012 in Hungary, which aimed not only to curb inflow into disability benefits but also to reactivate disabled beneficiaries with some remaining working capacity. Using the same database, we intend to apply difference-in-difference and matching methods to estimate the causal impact of re-entering the labor market after a period of inactivity. Our rich database and the large-scale reform allows us to investigate the dynamics of the impact on health, employment prospects and job quality in more detail than in the previous literature. Our project aims to provide empirical evidence and guidance for social policy.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The objective of our first project is to examine the effect of the cut in the potential duration unemployment benefits which happened in 2011 September in Hungary. First, we will estimate the propensity to claim benefits, where we expect that the proportion taking up UI benefits significantly decreased as its potential value decreased. Second, we will analyse the effect of the reform on the outflows to employment on the primary labour market and our hypothesis is that the cut in benefit generosity speeded up the transition to jobs. Third we will examine whether the increase in liquidity constraints lead to unemployed persons accepting worse quality jobs: we suppose the decrease in the quality jobs after re-employment was particularly large for those with more stable work histories. Finally, we will evaluate the effect of the reform on the public budget.
In the second research, we investigate employment and earnings impact of eligibility to disability benefit. We are also interested in the quality of employment by analysing earnings and job duration in case of employment. In addition, we are going to analyse the health impact of losing benefit eligibility and returning to the labour market. Our main hypothesis is that the reform increased the employment rate of the beneficiaries who underwent health audit. However, as long period of inactivity might have hampered the human capital of beneficiaries, we suppose that many of those losing their benefit remained without income or found a job that did not meet their qualification. In addition, we expect that forced returning to the labour market might have negative health consequences through increased stress and income loss.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Social benefit schemes face a classic trade-off of providing sufficient insurance for workers in case of a negative income, while potentially inducing moral hazard among the insured.
In this research project, we plan to provide empirical evidence to shed light on the above trade-off. First, we investigate the effect of a drastic cut in the generosity of unemployment insurance benefits which happened in 2011 in Hungary, when the maximum length of unemployment was slashed from 9 to 3 months. While this is the shortest benefit duration in the EU, little research has gone into providing reliable statistical evidence on its effects on jobseekers’ outcomes. Second, we analyse a large-scale reform of the disability benefit system which withdrew eligibility from many working age disability recipients and which reform was not systematically evaluated before.
Contributions our analyses are the following. First, we will be the first to provide evidence on the effect of potential benefit durations on UI benefit claims and the effect of the cut in disability benefits in Hungary. Second, we will examine the effect of potential benefit durations not only unemployment durations, but also employment stability and incomes in the medium-run. Third, we will able to assess the effects of these policy changes on the public budget. Fourth, we will evaluate a scenario where the cut in benefit durations has a real ‘bite’ and thus might have large significant effects.
The novelty of the analysis of the austerity of the disability benefit stems from the significance of the disability reform, the detailed administrative data serving the basis of the analysis. We intend to contribute by providing evidence on health and employment implications of returning to the labour market after a long period of inactivity. Our rich database allows us to analyse the impact of withdrawing eligibility benefits on health, employment prospects in much more detail than in the previous literature.
By contributing with research which is based on a clear identification strategy and a reliable, large-scale administrative dataset, we will be able to offer recommendations towards a more evidence-based design of social benefits in Hungary.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In 2011 and 2012, the Hungarian government, motivated by budgetary considerations, implemented major reforms of the social benefit system. In 2011, the government cut the length of unemployment insurance benefit duration drastically, with the maximum benefit entitle length falling from 9 to 3 months. While this policy change is expected to induce jobseekers to return to employment quicker, it might also have negative consequences for the public budget in the medium term. As jobseekers, due to a lack of resources, might need to accept jobs that do not meet their skills, these jobs can be low-wage jobs which result in little social security and income tax payments, and this employment might dissolve relatively quickly, resulting in recurring unemployment and welfare benefit take-up.
The reform of the disability benefit system in 2012 enforced all disability beneficiaries to undergo a health revision, and as a result, many beneficiaries were redirected to the labour market. This reform provides a unique opportunity to investigate the employment and health implications of returning to the labor market after a long period of inactivity. Our research aims to estimate the effect of the two benefit reforms on the chance of finding a (good) job, on health as well as on the public budget.
We will use state-of-the-art statistical methods and large administrative datasets, and thus will be the first to provide reliable evidence on this very relevant issue. Thus, we will be able to provide much-needed input towards an evidence-based design of the social protection system, including the unemployment and disability benefit in Hungary.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
