A főváros közélelmezés-politikájának története III. Budapest törekvései a városi piacrendszer megerősítésére, valamint a lakosság konyhakerti,-kis és őstermelői termékekkel való ellátásának stabilizálására és fejlesztésére 1880-1945
A főváros közélelmezés-politikájának története III. Budapest törekvései a városi piacrendszer megerősítésére, valamint a lakosság konyhakerti,-kis és őstermelői termékekkel való ellátásának stabilizálására és fejlesztésére 1880-1945
Angol cím
Public food provisioning policies in Budapest III. Efforts to strengthen the municipal market system, stabilise and improve the supply of olitory and growers produce for residents of the capital between 1880 and 1945
magyar kulcsszavak
közélelmezés történet, közélelmezés-politika, városi piacrendszer, közélelmezés
angol kulcsszavak
food history, food-policy, municipal market system, communal feeding
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Gazdaságtörténet
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2021-12-01
projekt vége
2024-11-30
aktuális összeg (MFt)
25.836
FTE (kutatóév egyenérték)
3.00
állapot
aktív projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A főváros piac-rendszerének kialakulását vizsgálókutatásomat a HUN-REN BTK TTI-ben végeztem. 2024 végén a BFL kiadásábanmegjelent egy közel 30 íves monográfiám, Az éhes Budapest címmel. EbbenBudapest első világháborús élelmezés-politikáját mutatom be. A témának különösaktualitást adtak a Covid járvány nyomán hozott gazdasági lépések. Emellett akutatómunkám a piac-rendszer kiépülésének folyamatára koncentrált. Bár maga acsarnok-rendszer századfordulós megépülése ismert volt már, sem a korábbi évekműködési mechanizmusait, sem pedig a kiépült csarnok-rendszer mindennapjait nemismertük, a két világháború közötti időszak pedig teljesen fehér folt volt atudomány számára. A téma másik ágát a főváros azon, rendkívül széleskörűtevékenységének a feltárása jelentette, amely a háttérből próbálta azévszázadok óta működő, spontán ellátási rendszereket megerősíteni, moderntermelési technikák terjedésének támogatásával, szociális kertek alapításával,vagy a parlagon lévő földeken a konyhakerti termesztés terjedésénekelőmozdításával. Ezeket egészítette ki Budapest a gazdaságba is beavatkozó„községesítő” tevékenységével, amikor 1913-ban megalapította a KözségiKonyhakert Gazdaságát, majd a Hatósági Zöldségárusító Üzemet. A várospolitika mindezzelhol korszakalkotót, hol pedig alig látható eredményeket ért el. Mégis a mavárospolitikusai számára is komoly érdeklődésre tart számot, amit a témábantartott konferenciák nyomán megmutatkozó érdeklődés is visszaigazolt.
kutatási eredmények (angolul)
I conducted my research on the formation of capital’s market-system at the HUN-
REN BTK TTI. At the end of 2024,my 30-sheetmonograph, entitled Hungary
Budapest, was published by BFL.I describe Budapest’s food policy during World
War I. in that book.This was a topical issue because of the economic steps taken in
the wake of the Covid-19.In addition, my research focused on the process of
building the market system. Although the construction of covered markets during the
turn of the century was already known, we did not know either the operating
mechanisms of the previous years or the everyday life of the established market
system, and the period between the two world wars was a blind spot for science. The
other part of the topic was theexploration of the extremely broad activities of the
capital, which tried to strengthen the supply systems that had been operating for
centuries from the background, such as supporting the spread of modern production,
techniques, establishing social gardens, or promoting the spread of kitchen garden
cultivation on fallow lands. Budapest completed these with its “communalizing”
activities when in1913 theKözöségiKonyhakertGazdasága and then the Hatósági
Zöldségárusító Üzem were established. With all this, the municipality achieved some
epoch-making but also some barely visible results. Yet even for today’s municipality
it is a very serious topic, which was also confirmed by the interest shown in the
conferences hold on the topic.
Umbrai Laura: A fenntartható főváros - a közélelmezés múltja Budapesten, ESSRG Konferencia 2024. január 9., 2024
Umbrai Laura: A menza történteti gyökerei a fővárosban, A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyerészeti Központ konferenciája 2024. június 27., 2024
Anikó Báti, Laura Umbrai: Eating in Budapest's Soup Kitchens. Versions and Aversions from teh History of Public Catering (1860-1918), Acta Ethnographica Hungarica, 2023
Laura Umbrai: Meal Provision in Schools and in the Street. The Historical Roots of Scool Catering in Budapest, Acta Ethnographica Hungarica 68., 2023
Umbrai Laura: Az éhes Budapest. A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt, Budapest Főváros Levéltára, 2024
Umbrai Laura: Zsírjegyek a bödönben. Élelmezési nehézségek az első világháború Budapestjén, Múltunk 2021/4., 2021
Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején, Századok 2022/4., 2022
Umbrai Laura: A népkonyhák és az iskolai közétkeztetés múltja a 20. század első felében, konferencia előadás, 2022
Umbrai Laura: A budapesti sertéshízlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében, Századok 2023/1., 2023
Umbrai Laura: A községi tejüzem fiaskója az első világháború alatt, Kövér György szerk. Hogyan lett Budapest a nemzet fővárosa? Tanulmányok Budapest 150. és a Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program 30. születésnapjára, 595-620., 2023
Umbrai Laura: Az éhes Budapest, A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt, Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2023
Umbrai Laura: Étkezés az iskolában és az utcán. A menza történeti gyökerei Budapesten, In: Báti Anikó (szerk) Menzadimenziók. A gyermek-közétkeztetés társadalmi beágyazottsága (Néprajztudomány Könyvtár 2.) Budapest: BTK Néprajztudományi Intézet, 2023. 15-36, 2023
