Tízéves az Alaptörvény: alkotmányozás a többszintű alkotmányosság rendszerében
Angol cím
The Basic Law of Hungary is Ten Years Old: Constitution-making in the System of Multilevel Constitutionalism
magyar kulcsszavak
Alaptörvény, alkotmányozás, Európai Unió, többszintű alkotmányosság
angol kulcsszavak
The Basic Law of Hungary, constitution-making, European Union, multilevel constitutionalism
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Alkotmányjog
zsűri
Állam, Jog és Politika
Kutatóhely
Európai Köz- és Magánjogi Tanszék (ÁNTK) (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)
projekt kezdete
2021-09-01
projekt vége
2024-08-31
aktuális összeg (MFt)
23.369
FTE (kutatóév egyenérték)
2.40
állapot
aktív projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
2011-ben fogadta el a magyar Országgyűlés az Alaptörvényt, amelyet azóta tizenhárom alkalommal módosított. Az alkotmányozás aktusának különös jelentőségét adta, hogy a 2004-ben csatlakozott országok közül Magyarország volt az első és eleddig egyedüli olyan állam, amely immár az EU tagállamaként fogadta el új alkotmányát. Mind az új alkotmány elfogadása, mind pedig annak későbbi módosításai erős reakciókat váltottak ki úgy a nemzetközi kapcsolatok terén, mint a hazai tudományos közvéleményben. Fentiekből kiindulva a kutatás azt vizsgálta, hogyan értékelhető egyes nemzetközi szervezetek hatása az alkotmány tartalmára, illetve azt, hogy az alkotmányszöveg változásai hogyan csapódtak le a hazai tudományos közvéleményben. A hároméves kutatás első fázisa az Európa Tanácsra, azon belül elsősorban a Velencei Bizottságra, a második fázis az Európai Unió intézményeire, míg a harmadik fázisa a hazai tudományos közvéleményre fókuszált.
kutatási eredmények (angolul)
In 2011, the Hungarian Parliament adopted the Fundamental Law of Hungary, which has since been amended thirteen times. Hungary was the first and so far the only country among the states that joined the EU in 2004 to adopt a new constitution as an EU Member State, which gives particular significance to the act of constitution-making. The adoption of the new constitution and its subsequent amendments have provoked strong reactions both in international relations and the Hungarian academic community. In light of the above, the research explored ways of assessing how some international organisations influenced the content of the constitution and how amended versions of the text were reflected upon in Hungarian scholarly discourse. The first phase of the three-year research focused on the Council of Europe, particularly the Venice Commission, the second, on the institutions of the European Union, and the third, on Hungarian scholarly debates.
Gombos Katalin, Orbán Endre: The Hungarian and German constitutional courts refused the ratification of the agreement on a Unified Patent Court. What’s next?, JOURNAL OF INTELLECTUAL PROPERTY LAW & PRACTICE 17: (1) pp. 35-44., 2022
Orbán Endre: Sergio Bartole: The Internationalisation of Constitutional Law. A View from the Venice Commission (Oxford: Hart Publishing 2020) 140., ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 63: (1) pp. 134-140., 2022
Orbán Endre: Constitutional Identity in Hungary, Hungarian Yearbook of International Law and European Law (befogadva, megjelenés alatt), 2024
Orbán Endre: Losing Academic Legitimacy. The Fundamental Law of Hungary and Its Acceptance Among Hungarian Public Law Scholars, International Journal of Constitutional Law (bírálat alatt), 2025
