 |
„Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy vízivárosi orvos mozaikcsaládja a 19–20. század fordulóján
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
141367 |
| típus |
MEC_K |
| Vezető kutató |
Nagy Sándor |
| magyar cím |
„Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy vízivárosi orvos mozaikcsaládja a 19–20. század fordulóján |
| Angol cím |
Cohabitation in Pest - Divorce in Buda. Stepfamily of a Hungarian Doctor at the Turn of the Twentieth Century |
| magyar kulcsszavak |
mozaikcsalád, házasság, válás, alsó középosztály |
| angol kulcsszavak |
stepfamily, marriage, divorce, lower middle class |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Kultúratudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % |
|
| zsűri |
Mecenatúra 4. alprogram |
| Kutatóhely |
Budapest Főváros Levéltára |
| projekt kezdete |
2022-01-01 |
| projekt vége |
2023-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
4.207 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A megjelentetni tervezett kiadvány bemutatása
Mutassa be a megjelentetni tervezett kiadványt (műfaj, nyelv, tartalom, példányszám, megjelenés várható ideje). Ismertesse a kiadvány jelentőségét a hazai és nemzetközi szakmai közösség számára.
A tervezett könyv műfaja családtörténeti monográfia, amely a szaktudományos közeg mellett a művelt hazai olvasóközönség számára, átélhetően – konkrét személyek példáján, egyéni és családi sorsokon keresztül – kívánja elérhetővé tenni egy másfél évtizedes kutatás fontosabb eredményeit.
A monográfia középpontjában egy győri születésű, budai orvos, Vörös Richárd (1845–1913) házasságai (élettársi kapcsolata) és családi életének változásai (özvegyülései és válása) állnak, amivel kapcsolatban számos levéltári forrás, anyakönyvi bejegyzés, valamint a leszármazottak birtokában lévő fénykép, irat maradt fenn.
Tágabban a szülők és nagyszülők, a gyerekek és az unokák generációjának életét követve, a könyv olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mit jelentettek „alulnézetből” a történeti szakirodalomban gyakran emlegetett „makroszintű” demográfiai, gazdasági-társadalmi változások, különös tekintettel a várható élettartamok növekedésére (az özvegyülések visszaszorulására), továbbá – többségében budapesti (pest-budai) családokról lévén szó – az iparosodásra és városiasodásra.
A monográfia közelebbről foglalkozik a 19. század végi–20. század eleji házasságok „válságával”, a válások társadalmi következményeivel, az elvált élet korabeli lehetőségeivel és az ún. mozaikcsaládok kérdéskörével (olyan családokkal, amelyekben az egyik házastárs nem vér szerint kötődik a közös háztartásban élő gyerekhez). A csökkenő házastársi halálozást ugyanis a korszakban kezdte „felváltani” a házassági kötelék terjedő felbontása: ez utóbbi merőben új élethelyzeteket eredményezett, amelyek kezeléséhez azonban az özvegyülések mintaként szolgálhattak.
A konkrét családtörténet általánosíthatóságát, a történet korabeli mindennapi és kivételes mozzanatainak megkülönböztetését, szilárd következtetések és tanulságok levonását a háttérben egy a levéltári kutatás során létrehozott válóperes adatbázis (14000 elvált adatai) elemzése biztosítja.
A projekt összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Adjon egy rövid, közérthető ismertetést a tervezett kiadvány tartalmi felépítéséről és céljáról.
A házasság és a család erősítése az utóbbi években politikai programmá vált a térség országaiban, ami ismételten ráirányította a figyelmet arra a komplex modernkori jelenségre, amit a házasság és a család „válságaként” szokás jellemezni. Ebben a kontextusban felértékelődhet, fokozottabb érdeklődésre tarthat igényt a kérdés történeti dimenziójának vizsgálata.
A magyarországi válások történetével kapcsolatban mindeddig csupán olyan művek (rövidebb „esettanulmányok”) születtek, amelyek a 19. század derekát megelőző korszakokhoz kötődnek. Mindeddig – korábban publikált könyvünket leszámítva – nem jelent meg olyan monográfia, amely a jelenség történeti gyökereit vizsgálva, kifejezetten a jelenkori fejleményekre világított volna rá.
Fokozottan igaz ez a válás utáni élet kutatására. A téma óriási hazai és nemzetközi, elsősorban szociológiai, pszichológiai, jogi, demográfiai szakirodalma ellenére teljesen elhanyagolt a jelenség történetisége. Nemzetközi szinten is igaz, hogy a válások társadalmi következményeinek vizsgálatára vonatkozóan – a korai válási statisztikák elemzésén túlmenően – alig akad példa.
Logikus feltevésnek tűnik, hogy a válások 20. századi elterjedése nyomán felvetődő problémák jogi és társadalmi kezelési technikái, az érintett egyének, családok és a rokonsági hálózatok túlélési stratégiái a korai időszakban, a 19. század derekától kezdődően kristályosodtak ki. A kérdés komplex (társadalom- és jogtörténeti, genealógiai, demográfiai) vizsgálata ily módon a modernkori fejlemények jobb megértését és társadalmi tudatosítását segítheti.
A téma „népszerűsége”, a feldolgozás emberi léptéke szélesebb olvasóközönséget ígér. A szerző emellett a BTK TTI Lendület Családtörténeti kutatócsoport tagja, amelynek nemzetközi beágyazottsága garanciát nyújthat arra nézve, hogy a monográfia eredményei közvetve a nemzetközi szakmai közönség számára is elérhetővé válnak.
| angol összefoglaló Presentation of the proposed publication
Present the proposed publication (type, language, content, number of copies, expected date of publication). Present the significance of the publication for the domestic and international scientific community.
The genre of the planned book is a family history, which, in addition to the scientific medium, seeks to make the most important results of a decade and a half of research available to the educated Hungarian readers through the example of specific individuals, individual and family destinies.
The monograph focuses on the marriages (cohabitation relationship) and changes in family life (widows' marriages and divorces) of a Győr-born doctor from Buda, Richard Vörös (1845–1913), in connection with which several archival sources, registry entries and photographs and documents in the possession of the descendants survived.
More broadly, following the lives of a generation of parents and grandparents, children and grandchildren, the book seeks to answer questions about what was meant by “bottom-up” demographic, socio-economic changes, often referred to in the historical literature, with increasing life expectancy (to reduce the number of widows) and, being mostly Budapest (Pest-Buda) families, to industrialization and urbanization.
The monograph deals in more detail with the late 19th and 20th centuries with the “crisis” of marriages at the beginning of the 20th century, the social consequences of divorces, the contemporary possibilities of divorced life and the issue of stepfamilies (families in which one spouse is not bound by blood to a child living in a common household). The declining marital mortality began to be “replaced” in the era by the spreading of divorce: the latter resulted in radically new life situations, which, however, widows could serve as a model for.
The generalizability of a specific family history, the distinction between the everyday and exceptional moments of the contemporary history, and the drawing of solid conclusions and lessons in the background are ensured by the analysis of a Budapest divorce database (14,000 divorced persons data) created during archival research.
Summary and aims of the project for a general audience
Provide a short, general introduction to the structure and aim of the proposed publication.
Strengthening marriage and the family has become a part of political programs in the countries of the East European region in recent years, which has once again drawn attention to the complex modern phenomenon that is commonly described as a “crisis” of marriage and the family. In this context, the examination of the historical dimension of the issue may increase in value and interest.
So far, only “case studies” have been written about the history of divorces in Hungary, which are related to the periods before the middle of the 19th century. So far, with the exception of our previously published book, no monograph has been published which, by examining the historical roots of the phenomenon, has shed light on contemporary developments.
This is especially true for research on life after divorce. Despite the huge domestic and international literature on the subject, mainly sociological, psychological, legal and demographic, the historicity of the phenomenon is completely neglected. At the international level, it is also true that there are few examples of examining the social consequences of divorce, in addition to the analysis of early divorce statistics.
It seems a logical assumption that the legal and social management techniques for the problems arising from the spread of divorces in the 20th century, the survival strategies of the individuals, families, and kinship networks involved, crystallized in the early period, beginning in the mid-19th century. A complex (social and legal historical, genealogical, demographic) examination of the issue can thus help to better understand and raise social awareness of modern developments.
The “popularity” of the topic, the human scale of the processing, promises a wider readership. The author is also a member of the BTK Lendület Family History Research Group, whose international embeddedness can provide a guarantee that the results of the monograph will be indirectly available to an international professional audience.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
