Habsburg-Ottoman border, intelligence, flow of information
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
zsűri
Mecenatúra 4. alprogram
Kutatóhely
Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
projekt kezdete
2022-01-01
projekt vége
2023-09-30
aktuális összeg (MFt)
4.996
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A megjelentetni tervezett kiadvány bemutatása Mutassa be a megjelentetni tervezett kiadványt (műfaj, nyelv, tartalom, példányszám, megjelenés várható ideje). Ismertesse a kiadvány jelentőségét a hazai és nemzetközi szakmai közösség számára. Az „Ih awer befleise mih, daß ih sie beidte zue nahbarn mahen khan.” – Die Karriere des deutschen Renegaten (Hans Caspar) in Ofen (1627–1660) im politischen und kulturellen Kontext c. kiadvány a fent megadott címmel 2018 szeptemberében benyújtott és 2019 februárjában megvédett PhD-disszertációm kibővített verziója lenne. A dolgozatban egy bécsi születésű, de az iszlámra áttért, Budán a mindenkori pasa tolmácsaként tevékenykedő személy (szül. Alexander Fischer, török nevén Hüszejn csausz) életrajza, aki 1640 és 1659 között Hans Caspar néven jelentéseket küldött az Udvari Haditanács különböző tisztviselői számára (végvidéki főkapitányok, haditanácsosok). Hans Caspar azért számít kuriózumnak a keresztény származású hódoltsági tolmácsokkal sorában, mert német anyanyelve és oszmán-török nyelvtudása mellett a magyar nyelvet is sikerült elsajátítania, aminek következtében a bécsi tisztviselőkön kívül a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség politikai elitjével is tudta tartani a kapcsolatot. A renegát tolmács karrierjével párhuzamosan elemzem a dolgozatban a Bécs és Konstantinápoly közötti információáramlás egyik fontos csatornáját, az ún. „Titkos Levelezés” („Geheime Korrespondenz”) rendszerét is az 1623 és 1658 közötti évekre vonatkozóan. A dolgozatban kitérek a keresztényként született, de muszlimként élő tolmács vallási és nemzetiségi identitására/identitásaira, és más, magyar származású budai tolmácsokkal való viszonyára is. A munka mellékleteként pedig megfelelő jegyzetapparátussal ellátva elkészítettem Hans Caspar magyar és német nyelvű jelentéseinek kritikai kiadását is., kronologikus sorrendben, a csak kivonatokban ránk maradt jelentéseket is közölve. A könyv előreláthatólag az Osztrák Tudományos Akadémia kiadványai között fog megjelenni 2023 első felében.
A projekt összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Adjon egy rövid, közérthető ismertetést a tervezett kiadvány tartalmi felépítéséről és céljáról. A dolgozat nemzetközi összehasonlításban tárgyalja a bécsi udvar és a konstantinápolyi Habsburg állandó követ közötti információáramlásért részben felelős „Titkos Levelezők”-ről rendelkezésre álló ismereteket új, levéltári alapkutatásokon nyugvó adatokkal, illetve eddig meg nem világított összefüggésekkel egyetemben. Egy tipológiát is készítettem a rendszerben részt vevő személyek szerepét illetően, vagyis megkülönböztetem a 1) csak levéltovábbítókat, 2) az olyan személyeket, akik leveleket is továbbítottak és saját jelentéseket is készítettek, és 3) azokat, akik csak titkos jelentéseket készítettek, de a levéltovábbításban nem vettek részt. A kötetben közölt források a német származású budai renegát tolmács, Hüszejn csauasz (álnevén Hans Caspar) karrierjének rekonstruáláshoz szükséges információk mellett rendkívül fontos adatokat tartalmaznak a korabeli Habsburg–oszmán végvidék történéseire, illetve a mindenkori budai pasa környezetére, továbbá a 17. század derekának erdélyi fejedelmeinek (első sorban II. Rákóczi György) politikájára vonatkozóan, hiszen eddig Budáról közvetlen források nem, vagy csak csekély mértékben álltak rendelkezésre erre az időszakra és az említett témákra nézve. Így mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás számára fontos adalékokkal szolgálhatnak, amit a disszertáció opponensei (Prof. Arno Strohmeyer; Dr. Fazekas István, DSc) is megerősítettek, akik egyúttal a dolgozat mielőbbi publikálását is javasolták. Így fontos, hogy a dolgozat először német nyelven jelenhessen meg, külföldi kiadó gondozásában, hogy ezáltal a nemzetközi – elsősorban német anyanyelvű – olvasóközönség is hozzáférhessen a nyomtatásban megjelent munkához.
angol összefoglaló
Presentation of the proposed publication Present the proposed publication (type, language, content, number of copies, expected date of publication). Present the significance of the publication for the domestic and international scientific community. The work („Ih awer befleise mih, daß ih sie beidte zue nahbarn mahen khan.” – Die Karriere des deutschen Renegaten (Hans Caspar) in Ofen (1627–1660) im politischen und kulturellen Kontext/„I indulge myself to make both sides true neighbours” – The Career of the German Renegade (Hans Caspar) in Buda (1627–1660) in Political and Cultural Context.) is the extended version of my PhD-thesis (defended in 2019). In the dissertation I examined the career of a muslim renegade who was born in Vienna (as Alexander Fischer) and later he converted to the Islam (he received the name Hüseyin) and was living in Buda and working as an interpreter of the Pasha of Buda. He made numerous reports for the Aulic War Council between 1640 and 1659 under the pseudonym Hans Caspar. He has occupied a special position in the Ottoman Hungary among the interpreters of Christian origin. He learned the Hungarian language, in addition to his German mother tongue and the Ottoman Turkish. Thanks to his useful skills he was able to communicate with the officeholders of the Kingdom of Hungary and of the Principality of Transylvania as well. Besides his career, I also examine important branches of the flow of information between Vienna and Constantinople, namely the system of the so called “Secret Correspondence” (“Geheime Korrespondenz”), especially in the interval between 1623 and 1658. Furthermore, I investigate the identity (religious, national) of the Christian-born German renegad. In the appendix I edited the transcripts of his, Hungarian and German reports in chronological order, including those ones also, which remained only in extracts.
Summary and aims of the project for a general audience Provide a short, general introduction to the structure and aim of the proposed publication. The dissertation discusses the so far available information about the “Secret Correspondence” from an international and comparative point of view. This system was partly responsible for the communication between the Viennese Court and the resident ambassador of the Habsburgs in Constantinople. The work also capitalises many new data based on archival sources and it sheds light on so far unnoted correlations. I also compiled a typology, about the role of the involved persons. According to this I distinguish 3 types 1) letter forwarders, 2) those who have reported as well 3) and those who participated in the intelligence only with their secret reports. The edited sources contain not only the necessary information about the career of the German-originated renegade interpreter (Hüsesyn chiaus, alias Hans Caspar), but also some important pieces of information about the events on the Habsburg–Ottoman borderland. Furthermore, on the basis of that, the environment of the actual Pasha of Buda can be also better reconstructed. Last but not least, these reports are important due to the politics of the Princes of Transylvania in the mid-17th century (especially of Georg Rákóczi II). So far there were almost no available information about that time period about them. That is why this dissertation can provide important data not only for the Hungarian but also for the international scholars. The two readers (Prof. Arno Strohmeyer and Dr. István Fazekas, DSc) also suggested that this dissertation should be published as soon as possible. That is why it is important to publish this dissertation firstly in German at a prominent publisher, due to this the German-speaking scholars can have a better access to it.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A projekt alatt elkészített monográfia fontos adalékul szolgál az utóbbi években felélénkült renegátkutatásokhoz (iszlámra áttért, és az Oszmán Birodalomban szolgáló személyek tevékenységének vizsgálata). A kötet egy Budán évtizedeken át (1627–1660) tevékenykedő, bécsi születésű, iszlámra áttért renegát (Alexander Fischer/Hüszejn csausz/Hans Caspar) pályaképét mutatja be a korszak kommunikációs rendszerébe és kulturális kontextusába ágyazva. Hans Caspar kémtevékenységet folytatott a Habsburg Monarchia és az Erdélyi Fejedelemség részére. A kötet főszereplője egy típust testesít meg, aki azonban egyedi jellegzetességeket is mutat, ugyanis eddig nem ismert Hans Casparhoz hasonló, álnéven és tudatosan megtévesztő keltezéssel jelentéseket író renegát, aki évtizedeken keresztül egy helyen tevékenykedett és egyúttal igen magas kormányzati szinten tartották nyilván. A közreadott jelentések is nagy forrásértékkel rendelkeznek, mivel máshol nem fellelhető információkat tartalmaznak a korabeli Habsburg–oszmán végvidék eseményeiről, és meglehetősen egyedi nézőpontból mutatják be a mindenkori budai pasák környezetét és tevékenységét (például a Budára küldött követségeket és azok fogadtatását), még ha olykor természetesen a pénz motiválta is a jelentések elkészítését. A monográfia széles nemzetközi közönség számára is elérhető, hiszen nyílt hozzáférésű verzióban is megjelent, és a kiadó (az Osztrák Tudományos Akadémia Kiadója) reklámozza is különböző fórumokon.
kutatási eredmények (angolul)
The monograph produced during the project is an important contribution to the research on renegades (converts to Islam who served in the Ottoman Empire) that has been revived in recent years. This volume presents the career of a Viennese-born renegade (Alexander Fischer/Hüseyn çavuş/Hans Caspar) embedded in the contemporary cultural context and communication system. He was active in Buda for decades (1627–1660). Hans Caspar was a spy for both the Habsburg Monarchy and the Principality of Transylvania. The main character of the book embodies a type in some respects but also carries unique characteristics. There is no other renegade known so far like Hans Caspar, who wrote reports under a pseudonym, deliberately tampered with the dating of the reports, was active in the same place for decades and was also highly esteemed in a prestigious governmental position. The published reports are also valuable sources, as they contain specific pieces of information about events in the Habsburg–Ottoman border region, while simultaneously providing a rather unique perspective on the environment and activities of the Pashas of Buda at the time (for example, the envoys sent to Buda and their reception), even if, obviously, money sometimes motivated the compilation of these reports. The monograph is also available to a wide international audience, as it has been published in an open access version as well and promoted by the publisher (the Austrian Academy of Sciences) in various forums.
