creative teaching and learning, learning motivation, academic achievement
megadott besorolás
Neveléstudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
70 %
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
30 %
zsűri
Mecenatúra 4. alprogram
Kutatóhely
T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.
projekt kezdete
2022-01-01
projekt vége
2024-11-30
aktuális összeg (MFt)
5.565
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
aktív projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A könyv nem az egyéni tehetségek fejlesztéséről, sokkal inkább a hétköznapi és közösségi kreativitásról szól. A kreativitásról szóló szakirodalom többsége meglehetősen elméleti, a mérést tekintve pedig még gyerekcipőben jár. Jóval inkább dominál még mindig az egyéni megközelítés a szervezetivel szemben, és talán nem véletlen, hogy a kreativitás fejlesztése iskolai közegben inkább próbálkozásokat, semmint kiforrott tanulmányokban megjeleníthető programokat jelent. Ma már a Kreatív Partnerség program több mint tízéves múltra tekinthet vissza; így a tapasztalatai alapján levont tanulságok segítenek azoknak az iskoláknak, amelyek szintén erre az útra szeretnének lépni. A könyv elsősorban gyakorló pedagógusoknak és intézményvezetőknek szól, de a szülők, az oktatáspolitika formálói és a témát kutató szakemberek számára is újdonságot nyújt. A kötet négy részre tagolódik. Az első részben a kreativitás fogalmának alakulását kíséri végig, valamint bemutatja a ma leggyakrabban használt kreativitásmodelleket. A második rész azzal foglalkozik, hogy miért is került a kreativitás ennyire a középpontba, valamint milyen gátak állnak a kreatív gondolkodás és annak fejlesztése előtt. A kötet harmadik része az iskolára és az iskolában zajló munkára fókuszál, tisztázza a kreatív pedagógia alapfogalmait: a kreatív tanítást, a kreativitásra nevelést és a kreatív tanulást. A könyv utolsó, negyedik része pedig bemutatja a Kreatív Partnerség program pedagógiáját és annak magyarországi tapasztalatait.
kutatási eredmények (angolul)
The book is not about developing individual talents, but rather about everyday and community creativity. Most of the literature on creativity is rather theoretical, and measurement is in its infancy. The individual rather than the organisational approach still predominates, and it is perhaps no coincidence that creativity development in the school context is more a matter of experimentation than of programmes that can be translated into mature studies. Today, the Creative Partnerships programme is more than ten years old, and the lessons learned from its experience will help schools that wish to follow this path. The book is aimed primarily at practising teachers and school leaders, but will also be of interest to parents, policy-makers and researchers. The volume is divided into four sections. The first part traces the development of the concept of creativity and presents the most commonly used models of creativity today. The second part looks at why creativity has become such a focus of attention and the barriers to creative thinking and its development. The third part of the book focuses on schools and work in schools, clarifying the basic concepts of creative pedagogy: creative teaching, creative education and creative learning. The fourth and final part of the book presents the pedagogy of the Creative Partnership programme and its experiences in Hungary.