Life-style reform movements and the progressive education
zsűri
Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely
Neveléstudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők
Ehrenhard Skiera Kiss Endre Németh András Pronczynsky Andreas Pukánszky Béla
projekt kezdete
2002-01-01
projekt vége
2006-12-31
aktuális összeg (MFt)
7.049
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Összegezve a kutatás részleteit a következő fő megállapítások nyertek igazolást:
1.Az életreform-mozgalmak kezdeményezői a leginkább a középosztályhoz tartozó értelmiségiek. Közöttük jelentős számban vannak jelen teológusok, tanárok és orvosok. Közös jellemzőjük, hogy szűkebb szakterületüket meghaladva az adott személy vagy közösség egészét érintő szemléletet, gyakorlatot fejlesztenek ki, ezt sokszorosan kipróbálják a gyakorlatban és hatásosság esetén ennek lelkes „prófétáivá” válnak, majdnem mindig lesznek tanítványaik, akik a mester halála után ortodox és reform irányba viszik tovább az adott iskola tanrendszerét. Az összegző jellegű megállapítások részletei természetesen minden irányzatnál más-más formációban és számtalan eltérő kombinációban jelennek meg.
2.Az életreform törekvések artikulálódása szempontjából sajátos hullámzás figyelhető meg az elemzett időszakban, nyugodtabb és feléledő periódusok követik egymást. Közben vannak folyamatosan jelenlevő de mindig csak kevés embert mozgósító csoportosulások. Előfordul hogy némelyik mozgalom erősíti egymást, mások párhuzamosan futnak egymás mellett, míg megint mások kioltják egymást vagy éppen ellenségesen viseltetnek egymás iránt. Mindezek a hullámzásokat meghatározó módon alakítják a gazdasági-társadalmi viszonyok és az adott ország lappangó vagy ismert hagyományai.
kutatási eredmények (angolul)
Summerizing the most important conclusions:
1. The initiators of life-reform movements were intellectuals who belonged to the middle classes. Most of them were theologians, teachers or physicians. It was characteristic of them to work out new concepts of practice referring to their community, they tried it out and when it was successful they became very enthusiastic ’prophets’ of the new idea. Very often their followers – after the death of the master – diverted the educational system of the concrete school into an ’orthodox’ or ’reform’ way. The details and combination of the details depended on the particular school.
2. In the examined period we could observe a peculiar ’waving’ in the articulation of life-reform endeavours. There were ’still’ and ’reviving’ periods following each-other. In the meanwhile there were groups that were continously present but could mobilize only few people. Some movements strengthened and some of them weakened the others. These ’wavings’ were determined by economical and social conditions and also by the well known or hidden cultural traditions of the particular society.
Mikonya György: Életreform-modellek az angol, német és svájci internátusokban, IV. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2004
Németh A: A szellemtudományi pedagógia magyar recepciója, Gondolat Kiadó, 2004
Németh A-Mikonya Gy- Skiera E (szerk.): Életreform és reformpedagógia – a nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója., Gondolat Kiadó p. 231, 2005
Sáska G: A gyermek és a társadalom átneveléséről, mint a létező szocializmus legális ellenzéki pedagógiai-ideológiájáról, IV. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2004
Skiera E - Németh A - Mikonya Gy (Hrsg): Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa - Ursprünge, Ausprägung und Richtungen. läderspezifische Entwicklungstendenzen, Gondolat Kiadó P. 435, 2006
Mikonya György: Életreform törekvések és a pietizmus, „Interdiszciplináris pedagógia és az elvárások forradalma” A III. Kiss Árpád Emlékkonferencia – Debrecen, 2003
Németh A: Az életreform mozgalmak hazai recepciója és a korabeli reformpedagógiai törekvések, IV. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2004
Kiss E: Életreform – rekonstrukció, IV. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2004
Németh A: A magyar pedagógiai reformok és az életreform törekvések kapcsolata, V. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2005
Vincze B: Herbartianismus in Ungarn. Institutionelle Modernisierung des Schulwesens., Institut für Erziehungswissenschaft universität Graz, 2006
Hopfner J: Pädagogisch motivierte Reformen., Institut für Erziehungswissenschaft universität Graz, 2006
Gerdenitsch C: Die Rolle des Gefühls in der Moralerziehung., Institut für Erziehungswissenschaft universität Graz, 2006
Pirka V: Die pädagogischen Wirkungen der ungarischen Lebensreformbewegungen in der Zeitschrift Népművelés, Institut für Erziehungswissenschaft universität Graz, 2006
Baska G: On the way of becoming 'professionalists'. A 'snapshot' on the life of an elementary school teacher in Hungary in the late 19th century, Institut für Erziehungswissenschaft universität Graz, 2006
Meister B: Salonkultur und Frauenbildung im 19. Jahrhundert, Institut für Erziehungswissenschaft universität Graz, 2006
Tészabó J: A gyermek környezetének átalakulása – a gyermekkultúra kezdetei, V. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2005
Pukánszky B: Kodály Zoltán zenepedagógiája és az életreform-mozgalom, V. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2005
Mikonya Gy: Megújuló vallás-megújuló nevelés a 20. század eleji Magyarországon, V. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2005
Németh A: Reformpedagógia, életreform – vallási reformmozgalmak a 20. században, VI. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2006
Nagy B: Nevelés és megújulási mozgalmak a történeti egyházakban, VI. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2006
Belényesi E: A tanulási folyamat a Szientológia Egyházban, VI. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2006
Mikonya Gy: Ikonographie und Erziehung, ISCHE 28 – Umea, 2006
Mikonya Gy: Tolstoi-Schule und Anarchisten in Ungarn, ISCHE 26 – Geneva, 2004
Németh A: Kapitel aus der Geschichte einer ambivalenten Beziehung. Die Verbindung zwischen der ausseruniversitaren padagogischen Bestrebungen im Geist der „Neuen Erziehung” und der Universitatspadagogik in Ungarn, ISCHE 26 – Geneva, 2004
Pukánszky B: Die Rolle der Frauen in der Geschichte der ungarischen Reformschulbewegung. Eine Fallstudie: Erzsébet Dolch und die Gartenschule, ISCHE 26 – Geneva, 2004
