A humán genotoxicitás kutatásának és kimutatásának korszerűsítése
Angol cím
Study of human genotoxicity: An Update and practical considerations
zsűri
Élettan, Kórélettan, Gyógyszertan és Endokrinológia
Kutatóhely
Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Csík Márta Jemnitz Katalin Lengyel György Török Géza
projekt kezdete
2002-01-01
projekt vége
2005-12-31
aktuális összeg (MFt)
4.888
FTE (kutatóév egyenérték)
0.00
állapot
lezárult projekt
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A mutagének metabolikus aktiválására S9 frakciót használnak az Ames tesztben. Ez lehetővé teszi a fázis I enzimek katalizálta metabolikus folyamatok vizsgálatát, de figyelmen kívül hagyja a fázis II enzimek szerepét, ami hamis negatív vagy pozitív eredményre vezethet. Munkánkban a patkány máj S9 frakció humán máj S9 frakcióval, illetőleg in vivo vagy in vitro indukált patkány hepatocitákkal történő helyettesítésének lehetőségét vizsgáltuk.
A benzpirén és az aminoantracén (AA) mutagenitását vizsgáltuk az Ames teszttel. Metabolikus aktiváló rendszerként -naftoflavonnal (BNF), fenobarbitállal (PB) vagy -naftoflavon és fenobarbitál kombinációjával (BNF+PB) kezelt patkány máj S9 frakciót alkalmaztunk. Eredmények arra utalnak, hogy a BNF+PB indukció nem biztosít optimális feltételeket minden mutagén kimutatásához. Májsejtek alkalmazása metabolikus aktivátorként lehetőséget nyújt induktorok azonosítására és arra is, hogy a CYP enzimek mellett más enzimek szerepét is vizsgálni lehessen az aktivációs folyamatban.
A BNF-nal kezelt állatok májából izolált S9 frakcióval aktivált AA mutagenitását két CYP enzim gátló (α-naftoflavon, benzilimidazol) megnövelte, ami arra utal, hogy az indukált S9 frakciók esetében nem CYP enzimek a AA aktivátorai. Az S9 frakcióval kapott eredményekkel ellentétben a BNF kezelés megnövelte a hepatocitákkal aktivált AA mutagenitását, rámutatva, hogy a mutagén potenciál függhet az Ames tesztben alkalmazott aktiváló rendszertől.
kutatási eredmények (angolul)
In the Ames test rat S9 fraction is used for activation of mutagens, which allows the investigation of metabolic processes mediated by phase I enzymes, disregarding the role of phase II enzymes resulting in false negative and positive outcome. With the aim of broadening the possibilities of mutagenic assays we studied the replacement of rat hepatic S9 with human hepatic S9 and in vivo or in vitro induced rat hepatocytes.
We analysed the mutagenicity of benzpyrene and aminoanthracene (AA) in the Ames test using S9 or hepatocytes from rats treated with -naphthoflavone (BNF), phenobarbital (PB), and a combination of the two (BNF+PB). The results suggest that the BNF+PB induction is inadequate to ensure optimal conditions for all mutagens. The use of hepatocytes for activation provides a useful system to find better inducers, and the effect of other enzymes besides CYPs can also be taken into consideration.
Since BNF induces CYP1A enzymes but S9 from BNF treated rats unexpectedly reduced the mutagenicity of 2AA the role of CYPs in the metabolic activation was investigated. CYP inhibitors increased the metabolic activation of AA from BNF- and PB-treated rats suggesting that enzymes other than CYPs might be the main contributors to AA activation. In contrast BNF treatment of rats enhanced the activation of AA by hepatocytes. Our results indicate that identification of mutagenic hazard by use of the Ames test may depend on the metabolic system applied.
Veres Z; Torok G; Toth E; Vereczkey L;Jemnitz K: The spectrum of enzymes involved in activation of 2-aminoanthracene varies with the metabolic system applied, Mutation Research 586: 18-27, 2005
Jemnitz K; Veres Z; Torok G; Toth E; Vereczkey L: Comparative study in the Ames test of benzo(a)pyrene and 2-aminoanthracene metabolic activation using rat hepatic S9 and hepatocytes following in vivo or in vitro induction, Mutagenesis 19: 245-250, 2004
Projekt eseményei
2014-11-19 09:44:23
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Molekuláris Farmakológiai Intézet (MTA Természettudományi Kutatóközpont), Új kutatóhely: Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (MTA Természettudományi Kutatóközpont).
2012-01-03 10:34:13
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Biomolekuláris Kémiai Intézet (MTA Kémiai Kutatóközpont), Új kutatóhely: Molekuláris Farmakológiai Intézet (MTA Kémiai Kutatóközpont).
