Dolomitnövényzet stabilitása és regenerálódása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
37732
típus K
Vezető kutató Csontos Péter
magyar cím Dolomitnövényzet stabilitása és regenerálódása
Angol cím Stability and regeneration of vegetation on dolomite hills
zsűri Ökológia és evolúció 1
Kutatóhely HUN-REN-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Anton Attila
Podani János
Szili Kovács Tibor
Tamás Júlia
projekt kezdete 2002-01-01
projekt vége 2005-12-31
aktuális összeg (MFt) 5.720
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A dolomitgyepek néhány éves időszakra vonatkozó stabilitását állandó kvadrátok vizsgálatával az évtizedes léptékű stabilitást egy 80 kvadrátos adatsor 23 év utáni újrafelvételezésének adatsorát elemezve igazoltuk. A sziklagyepek tűz utáni regenerálódását leégett feketefenyves helyén vizsgáltuk. A fajszám a tűz után 10 évvel megközelítette a kontroll területekét, míg az összborítás 15%-kal elmaradt azokétól. Ökológiai spektrumok szerint a 10 éves gyepek még pionír jellegűek. 3) A Fraxinus ornus morfológiai plaszticitását vizsgálva 7 olyan alaki jellemzőt találtunk, amelyek jól leírják a kőris egyedeket változatos termőhelyi viszonyok mellett. 4) A feketefenyvesek tűzveszélyességének kutatása során vizsgáltuk az éghető avar felhalmozódását az állományok 4 korcsoportjában. A tűzgyulladás valószínűségét McArthur modelljével elemeztük. Leggyúlékonyabbnak a 60-80 éves erdők mutatkoztak. 5) A feketefenyveseknek a talajra tett hatását vizsgálva eredményeink nem igazolták a feketefenyvesek „talajjavító hatását”. 6) A tűz rendzinára tett hatásának értékelésére 10 éve, ill. frissen leégett feketefenyves területeket vizsgáltunk. Elöbbiekben a makroelemek szignifikánsan magasabb koncentrációjúak a fenyvesek talajához viszonyítva. A 10 éve égett területekről kimutattuk, hogy a regenerálódó gyepek talajában a pH magasabb, a szervesanyag-tartalom viszont alacsonyabb a természetközeli sziklagyepekénél.
kutatási eredmények (angolul)
Remarkable stability of dolomite grasslands was proved in both short term (few years) and long terms (two decades) periods. Post-fire regeneration of dolomite grasslands was analysed at burnt Austrian pine stands. 10 years after fire the species number in regenerating grasslands was practically the same as in the control grasslands, however in terms of vegetation cover, life form composition and seed mass spectrum the former grasslands showed pioneer characters. Seeking for a native tree species that could act as substitute for the flammable Austrian pine, we studied manna ash. 7 morphometric variables were determined for satisfactory description of morphological plasticity of manna ash individuals. In the frame of fire risk studies in Austrian pine stands, we determined the litter accumulation in 4 age classes, then, the probability of forest ignition and the fire properties were predicted by McArthur’s fire danger model. Results of our pedological studies did not support the (formerly presumed) soil improving role of Austrian pine stands. Effects of fire on rendzina soil was studied in recently burnt and ten-year-old burnt pine plantations. Soil variables at recently burnt sites differed significantly from that of the unburnt stands. In the soil of 10 years old regenerating grasslands pH-value was still higher, whereas organic matter content was still lower than in soils of natural grasslands.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/329/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Cseresnyés I.: Dolomitra telepített feketefenyvesek avarproduktumának és tűzveszélyességének vizsgálata. (Egyetemi diplomamunka), ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 2004., 89 pp., 2004
Halbritter A., Csontos P., Tamás J. & Anton A.: Van-e a feketefenyves-telepítésnek hatása a dolomit-váztalajok minőségére?, A MAE Talajtani Társaságának Vándorgyűlése, 2004. aug. 24-26, Kecskemét, Előadások és poszterek összefoglalói, p: 46.,, 2004
Csontos, P. & Tamás, J.: Comparisons of soil seed bank classification systems., Seed Science Research, Vol. 13(2):101-111. 2., 2003
Halbritter A., Csontos P., Tamás J. & Anton A.: Dolomitsziklagyepek és fekete-fenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata., Természetvédelmi Közlemények, 10: 19-35., 2003
Cseresnyés I. & Bózsing E.: A dolomitra telepített feketefenyvesek tűavar-produkciójának vizsgálata., Botanikai Közlemények, Vol. 89, p: 246., 2002
Cseresnyés I. & Bózsing E.: Dolomitra telepített feketefenyvesek avarprodukciójának vizsgálata (előadás), MBT Botanikai Szakosztály, 1386. szakülés, 2002. dec. 2., 2002
Tamás J., Csontos P. & Kalapos T.: Morfometriai vizsgálatok virágos kőris állományokban., VI. Magyar Ökol. Kongr., Előadások és poszterek összefoglalói, Gödöllő, 2003. aug. 27-29., p: 259. 2., 2003
Csontos P., Tamás J. & Podani J.: A kitettség hatása száraz gyepek fajainak magtömeg kategóriák szerinti megoszlására., Előadások és poszterek összefoglalói, Gödöllő, 2003. aug. 27-29., p: 67, 2003
Tamás J.: The history of Austrian pine plantations in Hungary, Acta Botanica Croatica, Vol. 62(2): 147-158., 2003
Cseresnyés I.: Feketefenyvesek avar-produktumának statisztikai vizsgálata., VI. Magyar Ökol. Kongr., Előadások és poszterek összefoglalói, Gödöllő, 2003. aug. 27-29., p: 63., 2003
Bózsing E. & Csontos P.: Fabaceae fajok keményhéjúságának kapcsolata a termőhelyi viszonyokkal, VI. Magyar Ökol. Kongr., Előadások és poszterek összefoglalói, Gödöllő, 2003. aug. 27-29., p: 52., 2003
Csontos P., Tamás J. & Balogh L.: Thousand seed weight records of species from the flora of Hungary, I. Monocotyledonopsida., Studia Botanica Hungarica, Vol. 34: 121-126., 2003
Cseresnyés I., Bózsing E. & Csontos, P.: Erdei avar mennyiségének változása dolomitra telepített feketefenyvesekben., Természetvédelmi Közlemények, Vol. 10: 37-49., 2003
Csontos, P., Tamás, J. & Podani, J.: Slope aspect affects the seed mass spectrum of grassland vegetation., Seed Science Research, Vol. 14(4): 379-385., 2004
Cseresnyés I. & Csontos P. 2004.: Feketefenyvesek tűzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével., Tájökológiai Lapok, Vol. 2(2): 231-252., 2004
Halbritter A., Csontos P., Tamás J. & Anton A.: Van-e a feketefenyves-telepítésnek hatása a dolomit-váztalajok minőségére?, Antal K., Michéli E. & Szabóné Kele G. (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés, Kecskemét, 2004. aug. 24-26., Talajvédelmi Alapítvány, Bp., pp: 250-258., 2005
Halbritter A., Tamás J., Anton A. & Uzinger N.: Mikroelemtartalom-vizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján., Tájökológiai Lapok, 3(1): 63-73., 2005
Podani, J., Csontos, P., Tamás, J. & Miklós, I.: A new multivariate approach to studying temporal changes of vegetation., Plant Ecology, 181(1): 85-100., 2005
Cseresnyés, I., Csontos, P. & Bózsing, E.: Stand age influence on litter mass of Pinus nigra plantations on dolomite hills in Hungary., Canadian Journal of Botany, 84(4): 00-00 (in press), 2005
Bózsing E., Csontos P. & Cseresnyés I.: Hőkezelés hatása az Anthyllis vulneraria L. magvainak csírázóképességére, Acta Agr. Óváriensis, 48(1): 00-00 (in press), 2006



vissza »