A Balaton parti övének biodiverzitása: a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trófikus kapcsolatainak biomonitorozása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
42622
típus K
Vezető kutató Bíró Péter
magyar cím A Balaton parti övének biodiverzitása: a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trófikus kapcsolatainak biomonitorozása
Angol cím Biodiverdity of the littoral zone of Lake Balaton: biomonitoring of structures and trophic relationships of invertebrate and vertebrate (fish) communities
zsűri Ökológia és evolúció 1
Kutatóhely Balatoni Limnológiai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
résztvevők B. Muskó Ilona
Bazsáné dr. Szabó Marianne
Kaszáné Kiss Magdolna
Lakatos Gyula
Specziár András
projekt kezdete 2003-01-01
projekt vége 2006-12-31
aktuális összeg (MFt) 13.140
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt





 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Feltártuk a tó parti övének epifiton, epiliton, epipszammon és epipelon szerkezetét, zonációját és jellemző fajegyütteseit . Különös figyelmet fordítottunk a parti nádasok és kőszórásos területek élőbevonatának mennyiségi alakulására (biomassza), benépesülésére és a domináns alga- illetve gerinctelen társulások fajösszetételére. A parti öv zootektonjában főleg a tavi szivacs, a vándorkagyló és a tegzes bolharák domináltak szezonálisan és a tó hossztengelye mentén eltérő mértékben. Részletes vizsgálatokkal feltártuk az élőbevonatokban megtelepült ponto-káspikus Amphipoda rákok mennyiségi változásait, s leírtuk egy új faj, a telepes hidroidpolip (Cordylophora caspia) megjelenését és terjedését a Balatonban. A makroszkópikus gerinctelenek vizsgálatával 109 árvaszúnyog faj elterjedését ismertük meg: közülül 8 faj magyarország faunájára újnak bizonyult, 20 szitakötő faj között több, védett fajt találtunk. Több éves vizsgálatokkal, mennyiségileg részletesen leírtuk a Balaton parti övének és befolyóinak hafaj-együtteseit, az egyedfejlődés során lezajló táplálékváltásokat, táplálékhálózatban betöltött szerepüket, a küsz morfometriai jellemzőit és növekedését. A kutatások során tisztáztuk az EU Víz Keret-irányelv módszertani buktatóit és részletes javaslatokat dolgoztunk ki ezek kiküszöbölésére. Hidroakusztikus eljárással felmértük a tóba telepített busa-állomány nagyságát, elhelyezkedését és lehetséges utánpótlását.
kutatási eredmények (angolul)
The structure, zonation and characteristic species-assemblages of epiphyton, epilithon, epipsammon and epipelon were described. Special attention were paid to the quantitative changes of biomass of biotecton in the area of littoral Phragmites-stands and stony zone, as well as, their colonization and species composition of dominant algal- and invertebrate associations, respectively In the zootecton of the littoral-zone mainly Spongilla spp., zebra mussel and Corophium dominated in variable quantities along the longitudinal axis of the lake. Detailed investigations discovered the quantitative variations of Ponto-Caspic Amphipods colonizing biotectons and also the appearance and distribution of a new species to L. Balaton, the hydropolip (Cordylophora caspia), have been described. Studying the macroscopic invertebrates, the distribution of 109 Chironomid species was recognized, and 8 of them proved to be new to the fauna of Hungary and among 20 Odonata species some protected ones were found. According to investigations during the last couple of years, we quantitatively described the fish-communities in the littoral-zone of L. Balaton and in its inflows. The methodological problems of EU Water Framework Directives were revealed and detailed suggestions were developed. The size, distribution and possible recruitment of silver carp stocks, introduced into the lake, were surveyed with the use of hydroacoustic methods.
a zárójelentés teljes szövege http://real.mtak.hu/704/
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Tátrai I., Specziár A., Bíró P., Guti g.: Hidroakusztikus halállomáyn mérések különböző méretű sekélyvízi ökoszisztémákban és kapcsolata a kopoltyúhálós CPUE-hozamokkal, Hidrológiai Közlöny 86(6): 141-144., 2005
I.B. Muskó, B. Bakó: The density of biomass of Dreissena polymorpha living on submerged macrophytes in Lake Balaton (Hungary), Arch. Hydrobiol. 162(2), 2005
B. Muskó I., Balogh Cs., Varga É, Tóth Á.P.: Gerinctelen állatok szezonális dinamikája a Balaton köves parti zónájában az aszályos 2003. évben, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra., Hidrológiai Közlöny 85(6): 7-9., 2005
Krausz E., Szabó M., Lakatos G.: Role of epilithon in shallow Hungarian lakes, Hydrobiologia, 2005
Kiss K.M. Tóth A., Lakatos G.: Biodiversity of periphyton collected in shallow Hungarian lakes, Hydrobiologia, 2005
Lakatos G., Ács É., Kiss M.K., Bíró P.: Ecological classification of epilithon in two shallow lakes in Hungary, Verh.Internat.Verein.Limnol. 29, 2005
Muskó I.B., Bence M., Balogh Cs.: Occurrence of a new Ponto-Caspian species, Cordilophora caspia (Pallas, 1881) (Hydrozoa: Clavidae) in Lake Balaton (Hungary), Int. Rev. Hydrobiol., 2005
Specziár A.: Néhány halfaj ivadékkori állomány-dinamikája és táplálkozása a Balatonban, Hidrológiai Közlöny 85(6): 124-126., 2005
Specziár A.: First year ontogenetic diet patterns in two coexisting Sander species, S. lucioperca and S. volgensis, in Lake Balaton, Hydrobiologia 549: 115-130., 2005
Varga É., Tóth Á.P., B. Muskó I., Lakatos Gy.: A balatoni epiliton térbeli struktúrája a vízszint emelkedését követően (2004), Hidrológiai Közlöny 86(6): 161-161., 2005
Tátrai I., Specziár A., Bíró P., Guti g.: Hidroakusztikus halállomáyn mérések különböző méretű sekélyvízi ökoszisztémákban és kapcsolata a kopoltyúhálós CPUE-hozamokkal, Hidrológiai Közlöny 86(6): 141-144., 2005
Bence M., B. Muskó I.,: Új pontokáspi faj, a telepes hidroidpolip (Cordylophora caspia) megjeelnése a Balatonban, Hidrológiai Közlöny 84 évf., 2003
Bíró P.: A felszíni vizeink biodiverzitása, táplálékhálózatok, anyagforgalom, MTA VEAB tudományos előadások 33-54, 2003
Bíró P.: Rehabilitation of lake shores for fish and fisheries, EIFAC Manual. In: I. Cowx (ed.), 2004
Harka Á., Bíró P.: New patterns in Danubian distribution of Ponto-Caspian gobies - a result of global warming and/or canalization?, Electronic Journal of Ichthyology, 2007
Krausz E., Szabó M., Lakatos Gy.: Az epipelon jelentősége a hazai állóvizek minősítésében és védelmében, Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlés, 2005
Lakatos Gy.: Az EU VKI ökológiai minősítésre való alkalmazásának elemzése, Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlés, 2005
Lakatos Gy., Ács É., Kiss M.K., Varga É., Bíró P.: The structure of epilithon in two shallow lakes in Hungary, SIL XXIX Congress, 2004
Lakatos Gy., Ács É., Kiss M.K., Varga É., Bíró P.: Ecological classification of epilithon in two shallow lakes in Hungary, Verh. Internat. Verein. Limnol., 29: 1782-1784, 2006
Lakatos Gy., Keresztúri P.: Epilithic zebra mussel (Dreissena polymorpha Pallas) as an indicator of heavy metal loading in the littoral zone of Lake Balaton, Proc. Trace Elements in the Food Chain, Budapest, 492-496, 2005
Lakatos Gy.: Ecological state of shallow lakes based on Non-Taxonomic Periphytic Index (NTPI) in EU WFD, Shallow Lakes Conference, Dalfsen, the Netherlands, 2005
Muskó I.B., Balogh Cs., Tóth Á.P., Varga É., Lakatos Gy.: Drought and regeneration in Lake Balaton (Hungary): Seasonal changes of invertebrates in the stony littoral zone., Polish Journal of Hydrobiology, 2006
Rezsu E., Specziár A.: A naphal (Lepomis gibbosus) táplálékának változása a növekedés során a Balaton Keszthelyi-medencéjében, Hidrológiai Közlöny 85(6): 114-116, 2005
Rezsu E., Specziár A., Nagy S.A.: A naphal (Lepomis gibbosus Linnaeus, 1758) táplálkozása a Balaton két eltérő trofitású térségében, Halászat, 2005
Rezsu E., Specziár A., Nagy S.A., Dévai Gy.: A balatoni sügér (Perca fluviatilis) és a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) táplákozásbiológiai vizsgálata, Halászatfejlesztés 28: 153-162, 2005
Rezsu E., Specziár A., Nagy S.A., Dévai Gy.: A balatoni sügér (Perca fluviatilis) és a vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) táplálékának változása az egyedfejlődés során, Hidrológiai Közlöny 84(5-6): 128-129., 2004
Specziár A., Bíró P.: Őshonos halfajok ivadékának táplálkozási stratégiája, trofikus kapcsolatai, növekedése és túlélési esélye a Balatonban, A Balaton Kutatásának 2003. Évi Eredményei, MTA, 99-107., 2004
Specziár A., Bíró P.: A fogassüllő (Sander lucioperca) ivadékkori kannibalizmusának jellemzői a Balatonban, Hidrológiai Közlöny 84(5-6): 136-139., 2004
Specziár A.: Az árvaszúnyog fauna hosszú távú váltzásai és a halak táplálkozása a Balatonban, MTA VEAB Tudományos Előadások 69-85, 2004
Specziár A.: Néhány halfaj ivadékkori állomány-dinamikája és táplálkozása a Balatonban, Hidrológiai Közlöny 85(6): 124-126., 2005
Szabó M., Krausz E., Lakatos Gy.: ETS-aktivitás értékek az EU Víz Keretirányelvek (VKI) ökológiai minősítési rendszerében, Magyar Hidrológiai Társaság XXIII Országos Vándorgyűlés, 2005
Szabó M., Krausz E., Lakatos Gy.: Assessment of the usefulness of ETS activity in ecological monitoring in the EU Water Framework Directive in Hungary, Acta Microbiologica et Immunologica, 52: 191., 2005
Szabó M., Krausz E., Lakatos Gy.: ETS-activity as a tool for ecological qualification in the EU WFD (Water Framework Directive), Shallow Lakes Conference, Dalfsen, The Netherlands, 2005
Tátrai I., Specziár A., Bíró P., Guti G.: Hidroakusztikus halállomány mérések különböző méretű sekélyvízi ökoszisztémákban és kapcsolata a kopoltyúhálós CPUE-hozamokkal., Hidrológiai Közlöny 85(6): 141-144., 2005
Varga É.: A Balaton köves partjának vizsgálata, XXVII OTDK Biológiai Szekció, Diákköri Dolgozat, 1-49., 2004
Varga É., Muskó I.B., Tóth Á.P., Gór D., Lakatos Gy.: A balatoni epiliton tér- és időbeli változása, Hidrológiai Közlöny 84: 168-169., 2004
Varga É., Tóth Á.P., Muskó I.B., Lakatos Gy.: A balatoni epiliton térbeli stuktúrája a vízszint emelkedését követően, Hidrológiai Közlöny 84: 161-162., 2004
Varga É., Tóth Á.P., Muskó I.B., Lakatos Gy.: A balatoni epiliton térbeli stuktúrája a vízszint emelkedését követően, Hidrológiai Közlöny 84: 161-162., 2004



vissza »